Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-06 / 260. szám

Kitüntetések november 7-e előtt Ünnepség a megyei pártbizottságon A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulója alkalmából ünnepséget rendez­tek tegnap délután Kaposvá­ron, a megyei pártbizottságon. Honfi István párttitkár, a pro­paganda és művelődési osztály vezetője nyitotta meg az ün­nepséget, majd Kiss Jenő, a Gsiky Gergely Színház művé­sze tolmácsolta Anna Ahma­tova A leningrádi Győzelem park című wai tómén vét. Biró Gyula, a megyei párt- bizottság titkára méltatta az októberi forradalom jelentősé­gét, a világ fejlődésére tett ha­tását, a szocialista világrend- szer kialakulását és szerepé­nek növekedését, a magyar in­ternacionalisták helytállását, a magyar—szovjet barátság fejlődését, kiemelve a két test­vérmegye, Kalinyin terület és Somogy közötti virágzó kap­csolatokat. Ezután Varga Péter, a me­gyei pártbizottság első titkára kitüntetéseket adott át. Az El­nöki Tanács a Munka Érdem­rend arany fokozatával tün­tette ki Vétek Józsefet, a Ka­posvári Városi Párt-vb tagját, a Somogy megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat igazgatóját, dr. Túri Imrét, a megyei párt- bizottság közigazgatási és ad­minisztratív osztályának veze­tőjét, Juhász Istvánt, a Siófoki Városi Pártbizottság első tit­kárát, Tar Jenöné nágocsi köz­ségi párttitkárt, a megyei párt- bizottság tagját. Az utóbbi há­rom elvtárs ma veszi át a ki­tüntetését Budapesten­A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta meg Hortobá­gyi István, az Oktatási’ Igaz­gatóság politikai gazdaságtan tanszékvezetője, Tolnai Sán-1 Bíró Gyula mondott ünnepi ságon. dor, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osz­tályának munkatársa, /Nemes István, a Nagyatádi Járási Pártbizottság munkatársa, Bá­lint Miklós, a Siófoki Járási Pártbizottság munkatársa, Ba­logh László somogygeszti párt­titkár. A Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki Szá­múéi Róbertnét, a Kaposvári Városi Pártbizottság munka­társát, Bene Jánost, a siófoki állomás párttitkárát és Káplár Adolfot, a Barcsi Járási Párt- bizottság munkatársát. beszédet a megyei pártbizott­Majakovszkij Beszélgetés Lenin elvtárssal című versét Pazaurek Rita mondta el, majd a Cantus Pannonicus Heisz Károly vezényletével népdalfeldolgozásokat adott elő. Az ünnepség végén Varga Péter első titkár gratulált a ki­tüntetetteknek. Kitüntetéseket adtak át teg­nap délután a megyei tanácson is. Műdig István, a megyei ta­nács pénzügyi osztályvezetője a Munka Érdemrend arany fo­kozatát kapta meg, s ma veszi Közös program a környezetvédelemre A KGST Végrehajtó Bi­zottsága ez év októberi ülé­sén 1980-ig terjedő közös prog­ramot fogadott el a környezet- védelem fejlesztésére. A prog­ram ‘magába foglalja a kör­nyezetvédelem társadalmi, gazdasági, szervezési, jogi, pe­dagógiai vonatkozásaitól a természeti erőforrások ész­szerű felhasználásáig vala­mennyi problémakört. A KGST-országoknak most van először több évre szóló átfogó programja a környe­zetvédelem közös fejlesztésére. Több mint három' évvel ez­előtt a KGST 25. ülésszakán Fook Jenő miniszterelnök ja­vaslatára kezdődött meg a munka s vált ez az emberiség jelenét és jövőjét alapjaiban meghatározó feladatkör a tag­országok és Jugoszlávia terv­szerű együttműködésének szerves részévé. A programot a KGST tudo­mányos és műszaki együttmű­ködési bizottsága dolgozta ki — 15 ágazati állandó bizott­ság javaslatait és nyolc sok­oldalú kormányközi egyez­ményt (így az óceánok tiszta­ságának védelmére vagy a műbőrgyártás, a fafeldolgozás fejlesztésére stb. szólót) figye­lembe véve. Olyan átfogó ku­tatási, műszaki fejlesztési program készült tehát, amely a - környezetvédelemre és a természeti javak ezzel össze­függő ésszerű kiaknázására irányuló konkrét gyakorlati ntézkedéseket készít élő, il- etve alapozza meg hosszú lá­zon. A szocialista gazdasági kö- íösség környezetvédelmi prog­ramja 11 problémakörbe cso­portosítja a tennivalókat. Té­makörönként egy-egy koordi­nációs központot jelöl ki a ku­tató-fejlesztő munkák irányí­tására, összefoglalására. A 8. problémakör koordinációs központja például a magyar Építésgazdasági Szervezési ntézet. Ez a feladatcsoport ;yéhként a háztartási, ipari, czőgazdasági és egyéb hul­iékok ártalmatlanítását és isznosítását tartalmazza. A koordinációs központ per­sze maga is specializált, így csupán néhány részlet kuta­tásával és fejlesztésével fog­lalkozhat konkrétan más kül- "'di partner szervezettel együttműködve, miközben a problémakör egészét átfogó munkát összehangolja, szer­vezi. A különböző kutató, ter­vező és fejlesztő intézetek százai kapnak így önállóan vagy kooperációban megol­dandó feládatokat. A KGST-országok és Ju­goszlávia közös környezetvé­delem-fejlesztési programja alapján 1980-ig elért tudomá­nyos, műszaki stb. eredménye­ket fokozatosan, többségüket valószínűleg csak 1980 után alkalmazzák majd a széles körű gyakorlatban. A környe­zetvédelem fejlesztését célzó átfogó kutató- és fejlesztő te­vékenység azonban máris szé­les körű szervezői munkával párosul. Megemlíthetjük, hogy a KGST környezetvédelmi ta­nácsa éppen a napokban tar­tott ülést Budapesten. S az ülés napirendjén szerepelt az Intergazocsisztka elnevezésű nemzetközi egyesület létreho­zása. Az egyesülés az ipari gá­zok tisztítását célzó berende­zések, szűrők, porleválasztók nemzetközi gyártási kooperá­ciójának szervezésére a kül­földi licencvásárlások össze­hangolására alakul. A közös fejlesztési prog­ramban szereplő 180 téma és a több száz feladat, részfel­adat megoldása nagyban hoz­zájárul majd a KGST-orszá­gok magas szintű környezet- védelmének műszaki—tudo­mányos megalapozásához. De nem kisebb horderejű a szem­léletformáló hatás sem — fő­leg az alkotó műszakiak, köz­gazdászok, valamint a döntés­re jogosult gazdasági vezetők körében. Növeli a felelősséget bolygónk jelene, az emberiség jövője iránt. A fejlesztés, a termelés nem csupán végső célját, a szükségletek magas fokú kielégítését, hanem ki­indulópontját, módszer- és eszközrendezésének megvá­lasztását tekintve is még in­kább embercentrikussá vál­hat K. J. át Budapesten. A, Munka Ér­demrend ezüst fokozatával tüntették ki Horváth Károly- nét, a megyei tanács tagját, a nagyberényi iskola igazgató­ját, Fehér Istvánt, az igali kö­zös községi tanács elnökét. A Munka Érdemrend bronz fo­kozatát kapta Horváth Györgyné tanító, a lábodi köz­ségi tanács-vb tagja, Pattan­tyús Jánosné, a Kaposvári Vá­rosi Tanács tagja- Horváth Györgyné szintén ma veszi át a kitüntetést Budapesten. A munkásőrség megyei pa­rancsnokságán hétfőn délelőtt adták át az országos parancs­nok kitüntetéseit. A Haza Szol­gálatáért Érdemérem arany fo­kozatával tüntették ki Angyal Józsefet, a siófoki egység mun­kásőrét, dr. Csiszár Jánost, a megyei parancsnokság jogügyi munkatársát. Kaufmann La­jost, a siófoki egység munkás­őrét, Molnár Lajost, a marcali járási egység munkásőrét, va­lamint Németh Istvánt, a ka­posvári járás munkásőrét. Az ezüst fokozatot négyen, a bronz fokozatot öten kapták meg. Egy munkásőr emlékjel­vényt és emléklapot vett át, három pedig országos pa­rancsnoki dicséretben része­sült. Végh Pétert, a nemesdédi községi népfrontbizottság el­nökét a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki a népfrontmozgalomban vég­zett kiemelkedő munkássá­gáért. A Tűzvédelmi Érem ezüst fokozatát adományozta a bel­ügyminiszter Elter Évának, az ÁFOR tabi kirendeltségveze­tőjének, bronz fokozatát Csor­ba Gábornak, az ÁFOR nagy­atádi telepvezetőjének. November 7-e alkalmából az Ifjúságért Érdeméremmel tün­tették ki Kocsis Lászlót, a me­gyei tanács elnökhelyettesét, Gémesi Sándort, a Nagyatádi Városi Pártbizottság első tit­kárát, Lomniczi Istvánt, a MEZŐGÉP Vállalat kaposvá­ri gyáregységének faipari szak­értőjét- A KISZ Érdemérmet Brezgvszky Erzsébet, a KISZ nagyatádi városi-vb-tagja, Gu­lyás János, a kaposvári Kili­án György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ igazgató­ja, Simon Endre, a KISZ ka- posvári-vb tagja, Szakos Ká­roly, a KISZ fonyódi járási-vb tagja, Vizeli Istvánná, a Pa- mutfonó-ipari Vállalat Kapos­vári Gyára KlSZ-bizottságá- nak a titkára kapta meg. A Sport Érdemérem ezüst fokozatával tüntették ki Záká­nyt Kálmánt, a fonyódi Petőfi Sportkör elnökét. A Testneve­lés és Sport Kiváló Dolgozója kitüntető jelvényt kapta meg Műdig József labdarúgó játék­vezető, Dorogi Ferenc, a Siófo­ki Járási Labdarúgó Szövetség elnöke. A Testnevelés és Sport Érdemes Dolgozója kitüntető jelvényt vette át dr. Kovács Mihály, a Kiskorpádi Sportkör elnöke. Grujber Ferenc, a Bolhási Sportkör elnöke. Az MHSZ Kiváló Munkáért kitüntető érmet ketten kapták meg. Forradalmi műszakok Fiatalok a földeken Ha a napokban valaki ellá­togatott a megye iskoláiba, ki­halt tantermeket, üres folyosó­kat láthatott. A diákok kint voltak a földeken, hogy segítse­nek a betakarításban. Gyenesei Istvánnal, a megyei KISZ-bi- zottság mezőgazdasági felelősé­vel az ő munkájukról beszél­gettünk. — Hány diák-dolgozott, illet' ve dolgozik a földeken? — Somogybán naponta két­ezer diák segített a nagyüze­meknek. Nemcsak közép- és főiskolások, hanem az általános j iskolák felső tagozatosai is. Igaz, ők csak az iskola közelé­ben levő termelőszövetkezetek­ben, állami gazdaságokban dolgoztak. Hogy milyen növé­nyeket takarítottak be? A fon­tossági sorrendet betartva: zöldséget, gyümölcsöt, szőlőt, burgonyát, cukorrépát. A •ku­korica kézi szedése még cs,ak most kezdődik, bár azokban a gazdaságokban, ahol más nö­vény nem volt, mint kukorica. ott már a betakarítás vége fe­lé járnak, és ebben nem kis szerepük van a diákoknak és ifjúmunkásoknak. A munka megszervezéséhez nagy segít­ség volt az a jó kapcsolat, amely a tanácsi és KISZ-ve- zetők között kialakult. Külö­nösen a siófoki járásban, ahol a járási hivatal elnöke rend­szeresen találkozik a járási KISZ-bizottság titkárával, s így a diákok, ifjúmunkások mindig abba a gazdaságba tud­nak menni dolgozni, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. — Milyen értékű munkát végeztek eddig a somogyi fia­talok? — Az egymillió forintot is meghaladja a végzett munka értéke, pe hogy valójában mekkora! ez az összeg, azt mór íem tudjuk számokban kife­jezni, a fiatalok azt segítették betakarítani, amit másképp talán még ma sem láthatnánk a tárolókban. — Milyen juttatásokban ré­szesültek a munkát végző diá­kok és ifjúmunkások? — A kaposvári járás KISZ- bizottsága külön versenyfelhí­vást tett 'közzé. A verseny érté­kelésekor a járásban azokat a KISZ-alapszervezeteket jutal­mazzák majd, amelyek a leg­eredményesebben dolgoztak az őszi munkákban. Természete­sen ott, ahol a fiatalok nem társadalmi munkát végeztek, teljes bért kaptak, s az is igaz. hogy a legtöbb esetben ők is felajánlják keresetüket külön- | böző célokra. Hazánk például szakmunkásképző-intézetet épít Vietnamban, s a megye másfélmillió forinttal' járul hozzá. Bár a betakarítás még nem ért véget, elmondhatjuk: a fiatalok becsülettel kivették a részüket belőle. Bizottságunk a még hátralevő munkák mi­előbbi befejezése érdekében november 7-re »forradalmi műszakok« megszervezésére hívta föl az alapszervezeteket — fejezte be tájékoztatását Gyenesei István. N. J. Göröngyös út E lőször gondolatban s iratokat lapozgatva, később sze­mélyesen jártam végig -‘egy család kálváriáját. Értük róttam a hivatali szobákat, de az utolsó stációnál rá­döbbentettek: sok száz ember ügyében kell szót emelnem. Persze nem lehetek bizonyos abban, hogy bármi is megvál­tozik e sorok hatására. így hát megelégszem azzal, ha csu­pán elgondolkoztatónak minősítik a históriát azok is, akik nem tettek s azok is, ákik tehetnek valamit a hasonló esetek elkerüléséért. Nehéz dolguk lesz. Az elöregedés nemcsak az embereket sújtja. Megrokkannak az ósdi hajlékok is, s szin­te maguk alá temetik az embereket. Nem csodálkoznék, ha lassan mindenki rettegne az örökségtől. Kiváltképp akkor, ha múlt századi tömésházak sora marad az utókorra­Irdatlan mennyiségű ügyirat fekszik előttem, de a cím­zettek elkeseredésükben — szerencsére — időrendi »leltárt« állítottak össze. így is nehéz lesz elmondani minden részletet, pedig csak úgy érdemes. Először azonban nézzünk be a ház­ba. Kaposváron vagyunk. Félek. Nem azért, mert az odút még 1971-ben életveszélyessé nyilvánították, hanem azért, mert a tető minden pillanatban a nyakunkba szakadhat- Három em­ber él a Május 1. utca 87. egyik »lakásában«. Boldizsár László nyugdíjas a feleségével és óvónő lányával. Él? Tengődik és fél. A ház — nem tudni, mikor épült — 1878 óta a család tulajdona; az óvónő nagyanyja is itt született. Teve hátához hasonlítható a tető. a tűzfal gerendákkal megtámogatva. Az egyik fal — átkcs októberi eső! — beomlott, alatta méteres a romhalmaz- A másik fal kifelé dől. a repedéseket képek takarják. Beomlott a pince a ház alatt, s korhadt gerendák lógnak a mennyezetről. Kétszobás lakás volt valaha. Ma »a rettegés otthona«. Boldizsáréit mindent elkövettek azért, hogy kilábaljanak a bajból. Nem kértek állami segítséget, lakást; maguk szeret­tek volna új otthont teremteni. És ekkor kezdődött a kálvá­ria. Kérem, »szenvedjék végig« állomásait­1963. Lakássá akarják varázsolni az udvari istállót és pajtát. Kérelmüket elutasítják, a határozat kérlelhetetlen: »A részletes városrendezési terv szerint nem lehet nagyobb átalakítást végrehajtani, mert magas lakóházak épülnek itt.« (Farkas Géza főmérnök.) 1965. Űj terv, új döntés. »Az ingat­lan utcai részének lebontására, az istálló és a pajta helyén lakás kialakítására irányuló kérelmét elutasítom■ Az építési tilalom miatt csereietekre tarthat igényt.« (Stadler József fő­mérnök.) 1966. »Az első fokú törvénysértő határozatot meg­semmisítem.« (Garamvölgyi Aladár főmérnök.) 1968. Boldizsárék összefognak a szomszéd telek tulajdo­nosaival. Ha a tervező mérnök nem is tudtad?), ők már tud­ják: az utcai részen csak magas lakóházakat lehet építeni• Társasházakcióra »szervezkedtek«. Ragaszkodnak a helyhez, ahol életüket élték. Múlnak az évek, itt akarnak maradni. Most már közös kérelem indul a városi tanácshoz. Válasz: »A Május 1. utca 87—89. szám alatti társasház építéséhez elvi építési engedélyt adok.« (Dr- Fiedler Ferencné főmérnök.) A tulajdonosok intézkedtek az útkorszerűsítés, a vízmű, a gáz­szolgáltatás ügyében; ne akkor kelljen feltörni az utat, a jár­dát, ha megépül a társasház. Ök legalább előrelátók voltak. Hiába. 1970. Telekösszevonási kérelmet adtak be a földhivatal­hoz. (Későn. Az elvi építési engedély- csali egy évig érvényes­igaz, »elfelejtették« figyelmeztetni őket a telekösszevonás kö­vetelményére.) 1971. Elkészült a vázrajz. Hiába. »A városi tanács ÉKV-osztálya a telekösszevonási kérelmet elutasítja, mert ezen a helyen 500 személyes munkásszállót terveznek.« (Orosz Ottó főmérnök) S még ebben az évben: »A megyei tanács ÉKV-osztálya a fellebbezést elutasítja, mert a telekre közintézményt terveznek, lakóház riem építhető.« (Dr. Szabó Józsefné jogi referens.) S hogy eseményekben még gazdagabb legyen ez az év: Boldizsárék házát életveszélyessé nyílvání­tották. (Ügyintéző: Heilman Tibor.) A család kétségbeesett. Hirtelenében lakóházat akartak venni a Dimitrov utca 21. alatt- Kérelmüket a városi tanács elutasította, mert »a ház szanálási területre esik, le fogják bontani.« (Dr. Terlaky Jó­zsef oszály vezető.) I dőközben — mint tapasztalhatták — többször változott a rendezési terv. Jobbára aszerint, hogy akkor éppen ki volt a városi tanács főmérnöke. (Bizonyításul any- nyit: egyikük kiirtotta a Dózsa György utca fáit, a másikuk visszaültette.) De‘hát minden változik, fejlődik; hosszú ideig ebben a beosztásban is gyakran váltogatták egymást az em­berek. 1974-ből »csak« hat beadványt,1 határozatot, fellebbezést és elutasítást számoltam össze ebben az ügyben, ámbár gya­nítom, hogy nem jutottam valamennyinek a birtokába- köz­ben ugyanis kiderült, hogy nem épül munkásszállás, vagy legalábbis nem ott. De a Szalma István utcát egyszer majd ki kell nyitni. Most ez az akadály. Mindenképpen ésszerű, hogy számításba vegyék. Igaz, közben csaknem összeomlott a yályogház, lakói sírnak és idegkimerültségről panaszkod­nak; igaz, hogy azóta »kényszerintézkedésekkel«, hatósági úton szükséglakásba telepítéssel fenyegették őket, ha -»ön­szántukból« nem hagyják el a düledező házat. Igaz az is, hogy végül kiutaltak számukra egy egyszobás lakást (6000 forint »belépőért«) a Budai Nagy Antal utcában, de annak a lakásnak a tatarozását is csak addig tartották sürgősnek, míg alá nem írták a papírt, hogy a rendbetételig »saját fe­lelősségükre« maradnak az omladozó vályogházban. De talán — átmenetileg — minden rendeződik. Gondolom, elég bosszantó volt e felsorolás- Ideje hát, hogy arról beszéljek: miért általános Boldizsárék útja, miért nem csak az ő ügyükben emelek szót. Tortúrasorozatukból kiderült: hibát követett el a tanács, ludas volt a »magánmér­nök«, akinek ismernie kellene a rendezési tervet akkor is, ha olyan gyakran változik; és nem voltak vétlenek a tulaj­donosok sem, akik túlságosan bíztak a gyors, körültekintő ügyintézésben. Most kaptak egy kisebb lakást, ahol nem dől rájuk a tető. És kötelezték őket omladozó házuk lebontá­sára ... Ezzel el is jutottunk a lényegig, a város súlyos, szinte megoldhatatlan gondjáig. Igaz, napjainkban előrelátóbb a ter­vezés, szilárdabb a vezetés is- Okos tervek sorozata született. Kijelölték például azokat a területeket, ahol 1985-ig társas­házakat lehet építeni. A város egy része viszont elvi építési tilalom alatt áll, ahol öreg, halálra ítélt házak százai fenye­getik az élőket. A helyhez kötődő lakók bizonytalanságban élnek. A Tanácsház utca. az Április 4. utca két oldala, a Petőfi utca bal oldala, a Május 1. utca keleti része, a Marx Károly utca északi oldala — hogy csak néhányat említsek — építési tilalom alatt áll. D e ez a tilalom — úgy tudom — csak három évig tart­hat. Utána kisajátítás, kártalanítás következne. De mi­ből? Pénz nincs rá- így hát jogilag vitatható módon »valósul meg« a törvény: ezekben az utcákban egyszerűen visszautasítják az építési kérelmeket. (Azaz egy csomó ember haragját, átkait vonjuk magunkra.) Megkérdeztem: kártalaní­tás címén milyen összeg áll egy évben a tanács rendelkezé­sére?. Nincs ilyen keret. Ahol építenek — s előtte bontani kell —, ott valahogy előteremtik a forintokat. S mi mindenütt bontunk! Súlyos gondok ezek. Az elöregedett házakra kár volna költeni. Újat építeni a sok régi helyén — lehetetlen. Hiábavaló tehát az önkéntes vállalkozás is. Marad a göröngyös út? , Jávori

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom