Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-06 / 260. szám

Kisruhúk és kötényruhák A vitaminok megőrzése Római divatlevél Ősz elején a nagy divatcé­gek kirakatai Rómában és Firenzében egyik napról a másikra puha gyapjú- és jer- seymodellekkel lettek tele. Dominált az aranysárga—vö­rösbarna minden változata. A fantasztikus kreációkat szinte teljesen kiszorították a prak­tikus, ötletes, úgynevezett reggeltől estig viselhető »kis- ruhák". Ide sorolnám a ru­hakosztümöket, a térd alatti hosszúságú kötényruhákat (elöl berakott szoknyával) és a változatlanul divatos ingru­hákat. Ami a külön szoknyákhoz, kis kosztümökhöz és nadrág­hoz viselt blúzokat illeti: ez a kedves, nőies színfolt — úgy látszik — hosszabb időre be­vonult ruhatárunkba. Láttunk patukék alapon virágos jer- seyblúzt, ciklámen alapszínű, kék mintás selyemtrikóból ké­szültet. nadrághoz valót. Tet­szett a tizen- és huszonéve­sek részére bemutatott — fe­kete gloknis, puha szövetből készült — erősén térd alatti, r. csizma felső széléig érő, színháziszoknya. Tarka virá­gos 'kézimunkarátét díszítette, hozzá hófehér, magas nyakú, bő ujjú ingblúz tartozik. Változatlanul nagy a sikere a téliesített kötényruhának. (Ha régi szövetruhánk ujját kivesszük, pulóverekkel, blúz­zal csinos — és főleg meleg — munkábajáró ruhát vará­zsolhatunk magunknak!) ' Az olasz nőknek a jersey ás gyapjú mellett — úgy lát­szik — továbbra is kedvencük marad a kötött és horgolt ösz- szeállítás. Az 1974—75-ös őszi—téli divat azonban job­ban alkalmazkodik az időjá­ráshoz. Figyelembe vették az esetleg gyengén fűtött mun­kahelyeket és az egy- vagy ! kétrészes kötött ruhák helyett I háromrészes garnitúrákat ter­veztek. Nagyon üde volt egy ! szürke szoknya- és piros pu­lóver, zöld hosszú ujjú mel- ! lényösszeállítás. Tetszett a fe- | kete szoknya vékony, kék csí­kozással, egyszínű kék ing- [ blúzzal, amelyre fekete ala- I pon derékban kék csíkozású ! pulóver készült. Ami az idei kalapdivatot illeti: nagy a választék. Divat a nagy szélű, elöl fölhajtott nyúlszőrkalap, divatosak a csíkos horgolt sapkák és nagy a keletje a svájci sapkáknak. Kezdjük mindjárt nép­szerű őszi-téli vitaminforrá­sunknál, az almafánál. Az al­máról ne hámozzunk le többet, mint amennyi feltétlenül szük­séges! A szakemberek szerint közvetlenül az alma héja alatt huszonötször több a C-vita- min, mint a gyümölcs húsában. A burgonyánál ugyanez a helyzet. A legmagasabb B 1- és C-vitamintartalma a héj alatt 1,5—2 milliméterre van. Tehát a héjában főtt vagy sült burgonyának sokkal nagyobb a vitamintartalma, mint az egyéb módon elkészítettnek. A sárga- és fehérrépát ne há­mozzuk. hanem kaparjuk. A zöldféléket (zöldségeket) ne tartsuk sokáig vízben, ha­nem gyorsan mossuk le. A víz ugyanis minden oldható anya­got — ásványokat, vitaminokat és egyéb értékes anyagokat — »kilúgoz.« Különösen vonatko­zik ez a fölaprított zöld félék­re. Közvetlenül fogyasztás, il­letve főzés előtt aprítsuk csak föl, mert a megvágott zöldség Főzésnél és feldolgozásnál ne használjunk a földarabolás­hoz vasból készült eszközt se! A zöldfélék elkészítésére a párolás ideálisabb, mint a víz­ben való főzés. Párolásnál csak a hő hat a tápanyagra, de fő­zés közben még ki is lúgozzuk a tápanyagokat, amelyek tel­jesen elvesznek, ha a főzővizet, kiöntjük (így pl. ha a burgo­nyát vízben, feldarabolva főz­zük). A burgonyalében levő tápanyagokat úgy értékesíthet­jük, ha fölhasználjuk levesnek, vagy főzelék készítésénél. A zöldféléket forró vízben tegyük főni, s amint forr, te­gyük kisebb lángra. Az ételt jól lezárt edényben főzzük készre! (Ideális erre a célra •&,- kukta.) Ne főzzük tovább az ételt, mint ahogy feltétlenül szüksé­ges! Minél tovább főzzük ugyanis a nyersanyagot, annál, nagyobb a vitaminveszteség^ különösen a C-vitamintartalom csökken. Ha megoldható, ne főzzünk másnapra! A frissen elkészí­Fogyasszunk naponta salátát, mert főzés nélkül 'kerül az asz­talra, s így teljes vitamintar­talma megmarad. Télen fogyasszunk sok mi­relit árut. A mirelit zöldfélék­ben megmarad az eredeti vita­mintartalom nagy része. Fontos azonban, hogy elkészítésüknél a használati utasítást pontosan tartsuk be. F. K. OTTHON CSALÁD A muskátli teleltetése vagy gyümölcs a levegőn el- tett ételben sokkal több a vita veszti C-vitamintartalmának nagy részét. így például, a pet­rezselyemzöldet is közvetlenül fogyasztás előtt vágjuk föl és dobjuk csak a kész ételbe, amelyet akkor már ne forral­junk tovább. Fontos szabály az is, hogy a zöldségféléket ne ap­rítsuk kisebbre, mint amilyen­re feltétlenül szükséges. Minél kisebbek a darabok, annál na- | gyobb a felületük és mivel j nagy felületen érintkeznek a leyegővel, annál nagyobb a 1 tápanyag- és vitaminveszteség. [ A földarabolt zöldféléket te- ! gyük üveg- vagy műanyagtál­ba, mert a réz- és vasholmik G. Molnár Edit 1 pusztítják a C-vitamint. Ezért detí állapotában fogyasszuk. min. Ha mégis másnapra kell főznünk, az ételt tartsuk hide­gen! Ha a család tagjai külön­böző időben étkeznek, mindig csak annyi ételt melegítsenek, amennyit elfogyasztanak. Ne tároljunk semmit, ami frissen szedhető és kapható. Leszedés után a gyümölcs- és zöldféle napról napra veszít vitamintartalmából. Ha mégis tárolásra kerül sor, tegyük hű­tőszekrénybe vagy hideg, sötét kamrába, mert a hideg és sö­tét helyen tárolt ételekben ma­radnak meg legtovább a vita­minok. A gyümölcsöt lehetőleg ere­A tsz-ekben dolgozó anyák kedvezményei Kérheti-e egy terhes anya ; fáradékonyságára hivatkozva, | hogy termelőszövetkezete he­lyezze könnyebb munkára? j Kötelesek-e orvosi vizsgálatra j elengedni a téeszben dolgozó I várandós anyát? Milyen ked- [ vezmények illetik meg azokat az alkalmazott és tsz-tag édes­anyákat, akik 14 éven aluli gyermeket nevelnek? Ilyen, és ehhez hasonló kérdések na­ponta fölmerülnek. Ezért né­hány alapvető rendelkezést az alábbiakban ismertetünk. Nem szabad a termelőszö­vetkezetben dolgozó nőt ter­hessége negyedik hónapjától kezdve — a szoptatás hatodik hónapjának végéig — olyan munkakörben -foglalkoztatni, amely egészségére vagy mag­zatának fejlődésére káros; nem szabad beosztani megerőltetés­sel járó fizikai munkára, éj­szakai munkára vagy túlmun- j kára. Ha a tsz-nek nincs | megfelelő szállítóeszköze, a I terhes anya olyan munkahely­re sem osztható be, amely la­kásától három kilométernél Gerencsér Miklós Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye Stancsics értett a szóból, könnyített a báró helyzetén, önként megvált állásától. Szokása szerint megint Pes­ten bérelt lakást, és tartalék pénzére támaszkodva szorgal­masan vetette magát az iro­dalmi munkásságba. »Kritikai értekezések« címmel kötetet állított össze, kendőzetlenül bírálta az alapos javításra szo­ruló közállapotokat, s rendes szokásaként nemcsak bírált, hanem megoldásokat is aján­lott a tökéletesítés mikéntjére. Elkészült a »Pazardi«val is. E könyv mondanivalóját a Rudnyánszky báróéknál ész­lelt őrült pocsékolás ihlette- Képzelt környezetben, képzelt személyekkel — de nagyon is Q Somogyi Néplap valós tényekkel — mutatta be, miképp pazarolják el a felsőbb osztályok a néptől kicsikart anyagi javakat. Nagy Antal cenzor természetesen töpren­gés nélkül visszalökte e köny­vet, és a »Kritikai értkezéwek« kéziratát is annyira összeka­szabolta vörös iróniával, hogy a szerző ilyen formában nem volt hajlandó kiadni. A cenzori önkény nagyon boldogtalanná tette Stancsi- csot. Hiába vált legfőbb szen­vedélyévé az írás, teljesen el­ment a kedve a munkától. Keserű tétlensége közben ta­lálkozott regényíró ismerősé­vel, Báró Jósika Miklóssal, az erdélyi mágnással. Jósika megérdeklődte, nem lenne-e kedve Kolozsvárra szegődni nevelőnek gróf Teleki János házába, az ifjú Sándor mellé. ­nagyobb távolságra van. Ha a szülész-nőgyógyász szakorvos írásban javasolja, akkor a tsz- ben dolgozó nők részére egész­ségi állapotának megfelelő beosztást kell biztosítani. A fentieknek megfelelően foglalkoztatott terhes anya munka után járó részesedése nem lehet kevesebb, mint amennyi az előző naptári év­ben elért átlagrészesedése (át­lagkeresete) volt. A terhes nő terhességi orvosi vizsgálaton való részvételét — ha a terhes­ségi szakrendelés a munkaidő­vel egybeesik — a termelőszö­vetkezet a munkaidő-beosztás módosításával vagy egyéb mó­don, más lehetőség hiányában az átlagrészesedés (átlagkere­set) térítése mellett munkaidő­ben is köteles biztosítani. A szövetkezetben alkahna- | zottként dolgozó — tehát mun- | kaviszonyban álló — anyák ez ; év január 1-től a rendes sza- i badságukon felül minden 14 j éven aluli gyermekük után fi- I zetett szabad napra jogosul­— De még mennyire! — kapott az alkalmon Stancsics Mihály. Nem annyira a Teleki-család, mint inkább Kolozsvár gyako­rolt rá ellenállhatatlan vonz­erőt- Ott jelenhetett meg Bölö- ni Farkas bátor könyve, az »Észak-amerikai utazás«, ame­lyet lelkesülten olvasott. E könyv alapján megítélhette, hogy Kolozsváron sokkal be- látóbb a cenzúra, mint Pesten. Hálásan megköszönte Jósika Miklós pártfogó ajánlását, es mindjárt tapasztalhatta, nogy a grófékkal sem járt rosszul. Teleki Jánosné épp olyan mű­velt és embernek is kiváló asz- szony volt. mint az ómoravi- cai Szalmássyné. Mihelyt meg­állapodtak, még Pesten két­száz forint előleget adott fia leendő nevelőjének s ráadásul megtoldotta száz forinttal az összeget útiköltség céljára. Stancsics egy csapásra . gaz­dagnak érezhette magát. M^r túl volt harminchatodik élet­évén, helyénvalónak vélte hát, ha anyagiakban is tesz vala­mit a jövőjéért. Kinézte ma­gának a józsefvárosi Orczy- kert mellett Steinbauer kádpr- mester egyholdas ingatlanát, amelyet a sváb mester a tel­ken álló rozoga házzal együtt árult. Megalkudtak 2100 vaUó- forintnyi vételárban, s a vevő törlesztésképpen száz forintot ősi házikerti növényünk a muskátli. Az elmúlt években kevesebbet lehetett látni a piacokon; ennek egy vesze­delmes betegség, az ún. feke- telábúság volt az oka, ami szinte megtizedelte az állo­mányt Újabban egyre több szép új fajtát is lehet azon­ban kapni, és a kertbarát — érthető módon — az egyszer megszerzett fajtát igyekszik a tak. Egy gyermek után két, két gyermek után öt, három vagy több gyermek után kilenc íi- | következő évekre átmenteni, zetett szabad napra jogosultak- Tehát a munkaviszonyban álló anya részére — függetlenül at tói, hogy vállalatnál, intéz­ményben vagy szövetkezetben dolgozik — a 14 éven aluli gyermek után fizetett szabad nap jár. A rendelkezés ugyan­így érvényes a termelőszövet­kezet tagjaként dolgozó édes­anyákra, ha az előző évben — vagyis 1973-ban —- legalább 250 tízórás munkanapot dol­goztai*. E rendelkezés alapján járó fizetett szabad napokat — a tag kívánságának figyelem­be vételével — egyben vagy részletekben kell kiadni. (A szabad napokra való jogosult­ság utoljára abban az évben áll fenn, melyben a gyermek a 14. életévét betöltötte.) Ez $ rendelkezés ez év júli­us 25-én jelent meg, azonban a termelőszövetkezeteknek 1974. január 1. napjától kell alkalmazniuk. K. É. Ha már a betegségtől meg­óvtuk, akkor a legfontosabb a teleltetése. Családi házaknál egyszerűbb a helyzet. A kert­be kiültetett növényeket még a fagyok előtt becserepezzük, megöntözzük és zárt verandán vagy előszobában helyezzük el. A központi fűtéses lakások­nál erre nincs mód. Ebben az esetben a fölszedett növények | hajthatjuk. gyökereit gondpsan csoma­goljuk be újságpapírba, és fejjel lefelés kössük föl a pin­cében vagy más fagymentes helyen. Akár cserépben teleltetjük, akár anélkül, tavasz kezde­téig ne emelkedjen a hőmér­séklet 10 C fok fölé. A következő év végére na­gyon elágazó, öreg növényt kapunk. Ezért célszerű au­gusztus végén a 10—12 cm-es csúcshajtásokat levágni és mosott folyami homokkal telt edénybe dugványozni, 0,5—1 cm mélyen. 2—3 napig húz­zunk rá nylonzacskót, és véd­jük a fénytől. Az így meggyö­kereztetett növényeket egye­sével, földkeverékbe, cserépbe ültetjük. A kisebb növényeket lehet teleltetni. Ezt a szaporításmódot feb­ruár—márciusban is végre­A tél küszöbén Madárvédelmi feladatok Í zajlott a rovarélet: cinkék, csuszkák és harkályok vidá- acion- isjeraezie a Kaaar, voiza-a , , . , , képpen kiféle-miíele telke le-Jman keresgéltek az agak ko- endő tulajdonosa. Stancsics el-J zött, láthatóan nem is törőd- hamarkodottan pesti polgár-i tek a közelgő téllel. Különösen nak nevezte magát, hogy el-J a fíatalabbja. Ezek még csak oszlassa Steinbauer aggodal-4... . ... , . mát, holott pontosan tudta:! lden bujtak kl . a tQ]asbo1 es neve nem szerepel a pesti pol-i nem is sejtették, hogy ez a gárok névsorában. f szép zöld világ — tele ízletes Törődött is most ilyen apró- J csemegével, hernyóval, kukac- sággal. Sietett Kolozsvárra, azj cal — hamarosan mennyire ígéret földjére,. .könyvei kiada-J megváltozik. Hideg fagy üli tasi helyere. 1835 augusztusa-1 , . , , . , , . ban vett egy sonkát, mellé egvj[ meg nemsokára a hatart, ho nagy kenyeret, székely fede-J borítja az ágakat, és szegény lesszekéren bérelt magának? cinegék alig-alig találnakmajd helyet, és eddigi gyalogolásai-J tápláiékot Bizony nagyon jól hoz kepest fejedelmi módónt . , , , ........... • # esik maid az a nehanv falat O któber végén még javában J legnagyobb szükség lenne rá. Ez a madáretetés legfontosabb szabálya. utazott Erdély fővárosába'. Nevelői munkáját ott is köz- megelégedésre végezte. Még a tanítvány, Teleki Sándor. U — Petőfi későbbi nagyszerű ba­rátja, akinek költői kastélya ban töltötte mézesheteit költő elragadtatással bekzélti esik majd az a néhány falat, amit szorgos gyermekkezek készítenek ki számukra. Az öregebb madarak, ame- . , lyek már átéltek néhány telet, a? ilyentájt már meg-megjelen­nek, az etető környékén. Gyér . ... - ---------------- ne csak kiadós leckéket kért tőle^ hagyjátok magatokat fé'reve­zetni- Várjatok az etetéssel, számon. Stancsics íráskedve vissza­tért. Megírta a »Pazardi« má­sodik kptetét, így a teljes mű­vet vihette el Méhes Sámuel cenzornak- Az pedig minden­míg az első komoly fagyok azt valóban indokolttá teszik! Csak akkor lógassátok ki az első csalogató szalonnabürkéket, töltsétek meg napraforgóval az ,., , ., . ,, etetőket. És vigyázzatok, hog/ fele kifogásoló megjegyzcsí ettől kezdve mindig legyen nélkül ráírta: admittitar —^»harapnivaló« az ablakban! vagyis: kinyomható. ? Nem szabad az etetést abba­J hagyni esetleg éppen akkor, (Folytatjuk ) f amikor tollas vendégeinknek a A madárvédők részére az ősz az előkészület ideje. Ilyenkor kell összegyűjteni ..mindazt a sok finom eleséget, amit ké­sőbb kedvenceinknek adha­tunk majd. A napraforgó es a tökmag a cinegék legkedvel­tebb téli csemegéje. Etetheti­tek tisztán is, de ha olvasztott faggyú közé keveritek a mago­kat, finom »madárkalácsot« készítettetek, melyet egy zsi­nór . segítségével ablakpár­kányra, faágra lehet majd föl­akasztani. És nem csak az etetőket kell átvizsgálni »üzemkezdet« előtt. Őszi »nagytakarítást« kell végezni a fészekodukban is- Ha netán még benne len­ne az utolsó költés fészek­anyag, azt sürgősen ki kell szedni és lehetőleg nyomban elégetni. Ne sajnáljátok a régi fészket. A madaraknak ugyan­is télen nincs szükségük a fé­szekre. Rendszerint többed - magukkal bújnak össze az odú mélyén, úgy melengetik egy­mást. Amikor pedig a bofon- gós téli napok megi-keznelc, első útjuk ablakotokhoz vezet majd. Erre gondoljatok, ami­kor a télire valót gyüjt'tek össze. Minél többet! S. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom