Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-13 / 265. szám

Egy kép a férfiaknak: divatos kabátok. Divat — hűvös, téli napokon Sportos öltözékek, több részes összeállítás Oj. névvel, .de régi törekvé­sek megvalósításával jelent­kezett a Divatervező Válla­lat. Nagy őszi—téli kollekciója mintegy éves, távlatban mu­tatja be a szakembereknek a nemzetközi divattal párhuza­mos divatot. A Magyar Divat Intézet tervező művészei arra törekednek modelljeik terve­zésénél — akármilyen, az öl­tözékhez tartozó bármely ru- | hadarabról van szó (kabát, ru­ha, cipő vagy kal,ap) —, hogy | embereket jól öltöztessék, j A jólöltözöttséget az ' átlag­ember pénztárcájához mérik egységes divatszemlélettel. Természetesen változások, új­donságok bőven akadnak min­den szezonban, de, ehhez oko­san, mértéktartóan alkalmaz­kodni, illetve ezt megtartani — az iparművészek feladata. A Magyar Divat Intézet kol­lekciójából néhány praktikus ruhadarabot mutatunk be, amelyeknek mindegyike diva­tos és célszerű lesz még a következő idényekben is. | 1. Négyrészes összeállítás, | egyszínű zöld szövetből, A j | nadrágszoknya szürke-zöld kockás anyagból készült, a | 7/8-os kabát és a mellény I egyszínű selyemblúzzal. Ennek az összeállításnak egyes da­rabjait külön-külön is lehet viselni, más-más ruhadara­bokkal. A kabátnak a hátát is | bemutatjuk, mert igen érde­kes, sportos megoldású. 2. Újból divatos a lódén szövet. Rejtett gombolású, de­rékban övvel, vállrészes, kü­lönleges zsebmegoldású kabát ez, amely ősszel—télen egy­aránt jól viselhető. 3. A lódenkabát alatt ló- denszoknyából, kockás jersey- ingkatoátkából és sálból álló együttest viselt a maneken. Étvágytalan a kisgyerek veréstől sem riadnak vissza. 4. A Magyar Divat Intézet A rossz, erőszakos módszerek ( a Pécsi Kesztyűgyár részére közé tartozik a megszégyení- j érdekes »intarziaösszeállitá­tés és az injekcióval való fe­nyegetés is. De a hibás bánás­mód következtében létrejött étvágytalanságot gyógyszere­sen befolyásolni nem lehet. Egyetlen tennivaló, hogy ne erőltessük az’ evést!, Az első falatnál, amit a gyermek nem szívesen fogad el, abba kell ha*gyni az etetést. Ne feledjük tehát: az étvágy­talanság kifejlődését könnyebb megelőzni, mint rendezni. Dr. A. R. Sok édesanyának jelent két- soguéejtő gondot, hogy étvágy­talan a gyermeké. Kérésre, kö­nyörgésre — vagy éppen eről­tetésre — is alig eszik valamit* Mielőtt az étvágytalanságról es annak okairól beszélnénk, ejtsünk néhány szót az evés­ről. Az evés elsősorban biológiai funkció, célja az önfenntartás. A csecsemő éhségérzetként éli meg táplálkozási szükségletét. Az héség által kiváltott kínos feszültség a csecsemőt sírásra készteti; a gyermeket arra, hogy enni kérjen, vagy maga . egye el magának az enni- v valót. f Az, hogy a gyermek mennyig örömet talál az evésben, csak# részben függ az éhség csilla-# pításától, legalább annyira# függ az etetési módtól. Az evés# az összes testi funkciók közül# a leginkább hat ki az érzelmi-# indulati életre. f Csecsemőkorban az elválasz-\ lássál megváltozik a gyermeki viszonya az anyához: és ha ezt olyan életkorban történik,^ amikor a csecsemő erre még: nem érett, vagy ha hirtelenj történik, akkor az új helyzet*. hez nem tud könnyen alkal-i Mint a közügyek iránt ér- mazkodni. Elválasztási zava-J deklődő érdemes személyisé- rok jelentkezhetnek, s ez meg- ^ get meghívták Besztercebá- nyilvánulhat a táplálék eluta-i nyara az drvosok és termé- sításában is. Ha az elválasztás^ szetvizsgálók gyűlésére, és ő nem fokozatos, ha az anya^ a fizikusok szekciójában a legnagyobb lelkinyugalommal fölolvasta a »Miként lehet és sú- kardigánkabátkát terve­zett — nadrághoz, selyem ingblúzhoz. A vállra akaszt­ható táska is többszínű velúr­ból készült. 5. Pied-de-poule- kockás, kártolt szövetből készült, bé­lelt szoknya, beige-barna szín­összeállításban. Színben ha­sonló a kis parasztblúzra em­lékeztető felsőrész (virágos műszálas kelméből). Nádor Vera Gerencsér Miklós Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye ha az nem türelmes, az étkezés öröm helyett kínná változik és ét­vágytalansághoz veziet. A későbbi évek során is min­den testi vagy lelki zavar okoz­hat étvágytalanságot. Betegség esetén a csecsemők, a .gyerme­kek is rosszabbul esznek. Ha lyenkor nem erőltetik. az ete­tést, a gyógyulással együtt az étvágy is visszatér. Ha az ét­vágytalan gyermeket evésre kényszerítik, akkor sem fog enni, ha meggyógyul és éhes lesz. Az" evésre buzdításnak — helytelenül — a legkülönbö ke(l új embert teremteni« cí­mű tanulmányát. Merész gon­dolataival valóságos pánikot keltett hallgatói körében. Először is: mi keresni valója van fizikusi tanácskozáson egy társadalombíráló eszmefutta­tásnak; ; másodszor, honnan veszi a szerző a bátorságot egy lojális gyűlés hírbe ho­zásához? Stancsics pontosan tudta, hogy mit cselekszik. Vérbeli politikusi alkat létére tisztá­ban volt vele, nem a fórum helytelenül - a legkulonbo- , eredeti cé]ja számít hanem a zobb lortelyaihoz íolyaonodnak^viiv^os lehetőség, amelyet a szülök: eves közben mese-\ ' ________________________ a szülők: evés közben mese­mondás, rábeszélés, könyör­gés; edd meg szépen az én kedvemért stb. Aztán jönnek a büntetések: mozgáskorláto­zás, játékmegvonás, de még a eszméi hirdetésére megragad­hat. A maga részéről sike­resnek vélte besztercebányai kiruccanását. Annál is in­kább, mert felhasználhatta az alkalmat a felvidéki ipari körzetek tanulmányozására. # Bejárta a bányavárosokat, a gömöri vashámorokat, és tü­zetesen megismerkedett az ot­tani életkörülményekkel, a munkások társadalmi viszo­nyaival, a fémipari szakmák sajátosságaival. Jó kedvvel érkezett meg felvidéki portyájáról, s han­gulatát tovább derítette, hogy a cenzúra hepciáskodás nél­kül hozzájárult a Beszterce­bányán fölolvasott tanulrnány kinyomtatásához. Távolról sem számított ekkora enge­dékenységre. Aztán kiderült, hogy nem az előérzetével volt a baj, hanem a mogorva hintái pillanatnyi kihagyásával. A már kinyomtatott munkát sürgősen lefoglalta a rendőr­ség, nála pedig erélyes ház­kutatást tartottak a bekötött példányok után. Ez volt az első eset, hogy a hatalom megmutatta neki goromba ök­lét. Stancsics’ elfogadta a kihí­vást. Minél gyakrabban ta­pasztalta, hogy tisztán er­kölcsi és szellemi eszközök­kel vívott küzdelmére bruta­litással válaszol a császári bü­rokrácia, annál inkább /meg­jött a harci kedve. Egyetlen erőforrása az igazságba ve­tett hite volt. Napról napra CSENDET KÉRÜNK! Tarthatunk „csendkúrákat" is A korszerű módszerek­kel végzett tudományos kuta­tások során megállapították, hogy a civilizációval együtt­járó, folytonosan növekvő zaj súlyosan károsítja az emberi szervezetet. Például egy idő után nemcsak halláscsökke­nést okozhat, hanem súlyosan károsítja az idegrendszert. Ez­zel kapcsolatosan keringési, emésztőszervi, szívműködési panaszokat is^ okozhat, sőt depressziót is kiválthat. A zaj azért is veszedelmes ellenségünk, mert tudat alatt rombolja a szervezetet. Megszokjuk az utca zaját, és mégis káros a szervezetünkre. (Még alvó állapotban is za­varja nyugalmunkat.) A zajártalom csökkentésére már eddig is elég sok társa­dalmi intézkedés történt (pél­dául Budapesten nem szabad az autóknak dudálni, a villa­mosoknak csengetni stb.) Egyes zajos munkahelyeken vizsgálják a zajszintet, és in­tézkedtek annak lehetőség sze rinti csökkentésére* is. Ez azonban nem elég! Egyénileg is küzdenünk kell ellene. Mit tehetünk? Nagyon sokat, mert maga­tartásunk megváltoztatása is nagy lépéssel. vihetne előbb­re a zaj elleni harc ügyét: Néhány példa: kerüljük a túl hangos beszédet: az ajtók csapkodását; rádió- és tévé- készülékeink bömböltetését. És még sorolhatnánk tovább.. Különösen ártalmas a han­gos beszéd, a kiabálás a gyer­meknevelésben. Ne a hang ereje, hanem a mondanivaló súlya gyakoroljon hatást a gyermekre! Az a gyermek, akivel otthon kiabálnak, gyen­ge idegzetűvé válik; fél a szü­leitől, fél a felnőttektől, fél a sötétben, és ez a félelmi érzés soRszor egész életén át elkíséri. Az otthon légköre is egészen más lesz, ha a csa­ládtagok halkan, kellemes hangon beszélnek egymással. Ugyanígy a munkahelyen is. A harsány hang sehol sem kívánatos és nem célszerű. A csend regenerálja a szervezetet, pihentet, felüdit. Kirándulásainkon legyünk tá­vol a nagyváros, a közlekedés zajától! De otthon is tartha­tunk »csendkúrákat-, ami­kor a család apraja-nagy- ja csendben pihen, olvas vagy kézimunkázik. Ilyenkor ne szóljon a rádió se, vagy csak nagyon halkan! Jó ilyen csendben lenni. Próbáljuk ki; egy fél óra vagy egy negyed óra is elég, ha nincs több időnk! A szervezet regenerá­lódása érdekében fontos a nyugodt alvás. Ha olyan he­lyen lakunk, ahol behallatszik éjjel is az utca zaja, véde­kezzünk fülelzáró dugó behe­lyezésével, vagy tegyünk a fülünkbe egy kis vattát. Természetesnek tartjuk, hogy a környezeti ártalmak ellen védekezzünk. A zajárta­lom ellen azonban csak nap­jainkban kezdődik komoly for­mában a védekezés. ^Egyénileg magunkkal és másokkal szembeni kötelessé­günk, hogy magatartásunkkal elősegítsük a zajártalom elle­ni küzdelem sikerét. Nemcsaik orvosi váróter­mekben, hanem minden mun­kahelyen időszerű lenne ki­telni egy táblát: »Csendet kérünk!« F. K. REGE PT E K Sonkás-sajtos palacsinta. Hagyományos módon sós pa­lacsinta tésztát készítünk, ki­sütjük, megtöltjük. Töltelék: 15 dkg darált sonkát, 5 dkg reszelt sajtot, kevés reszelt tormát (ha nem teszünk bele, úgy is ízletes lesz a tészta) el­keverjük annyi tejföllel, hogy kenhető masszát kapjunk. A palacsintákat megkenjük, ösz- szehaj tóga tjük és kivajazott tűzálló tálba rakjuk, meglo­csoljuk tejföllel, sütőben át- forrósítjuk, melegen tálaljuk. kifőzzük, tálba szedjük. A to­jássárgákat 12 dkg porcukor­ral elkeverjük, hozzáadunk egy kávéskanál lisztet és há­rom kávéskanál finom minő­ségű kakaót, felöntjük forró tejjel és folytonos keverés mellett felforraljuk. Ha le- i vettük a tűzről, még egy-két percig tovább keverjük. Ha kihűlt, tálba öntjük, tetejére rakjuk a habgaluskákat, ame­lyeket tejszínhabbal díszítünk. Kertbarátoknak OTTHON ÉS Ilii CSALÁD Csirkemell különlegesség. A csirke mellét kicsontoz­zuk, a húsdarabokat kicsit kiverjük, kivajazott tűzálló tálba egymás mellé helyezzük. Mindegyik hússzeletre teszünk egy vékony szelet sajtot, erre egy szelet sonkát és bevagdalt kolozsvári szalonnát, Az egé­szet leöntjük kevés húslével és fedő alatt puhára pároljuk. Petrezselymes, burgonyával és salátával tálaljuk. Csokoládés-tejszínes madár­tej Négy tojásfehérjét felve­rünk habnak és egy liter tej­ben evőkanállal kiszaggatva forróbb meggyőződéssel hir­dette véleményét, amelyet a nagy francia forradalom esz­merendszerére támaszkodva alakított ki, és amelynek meg fogalmazásakor kiterjedt va­lóságismeretről tett tanúságot. Elhatározta, a jövőben csak az írásnak szenteli idejét, vállalja a cenzúrával folyta­tandó egyoldalú harcot, vál­lalja a nélkülözést. Felesége, Teréz, nem aka­dályozta ebben. Telsejen fér­jére bízta magát, segítette erejéhez mérten, sőt azon fe­lül. A cenzúra mindjárt az ele­jén gondoskodott arról, hogy Stancsics Mihály ne csalódjék kellemesen várakozásában. .Még ott is belekarmolt kéz­irataiba a vörös írón, ahol nem kellett volna. Csodák csodája, hogy ennek ellenére megkereste Szegedről Grün János nyomdász és kérte: írja és szerkessze meg neki az »Iparosok naptárá«-t. Stancsics megpróbálja le­beszélni, mondván: ő fekete bárány a cenzúra szemében. Grün János hajthatatlan ma­radt. Kijelentette, neki éppen ilyen fekete bárány kell. Fel­világosult, az iparosság valódi érdekeit szolgáló könyvet akar kiadni. Stancsics föllel­kesült ettől a derék maga­tartástól. Már-már úgy dön­tött, végképp Szegedre költö­zik, mert Grün János bizton kiadná a többi munkáját is. Az óvatos Teréz tartotta vissza: várják meg, mit mu­tat a kezdet. Immár határozott cél sze­rint folytatta a munkásokkal való ismerkedést, amelynek A zöldség ápolása pincében, árokban hétig, ha pincében, kissé ned-j vés homok között tároljuk. Száraz, jól szellőztethető, 1—, 5 C fokú pincében — vagy ve­remben — ládában vagy pol­cokon kell tartani a káposz- . ... .. ,, , , . ^ tát; tiszta, 'kissé nyirkos ho­faJ"aljal.f,-ía,radteaSO!: mok között rétegezve a kara­A zöldségfélék táplálkozá­sunkban jelentős szerepet töl­tenek be, ezért igen fontos, hogy télen is minél nagyobb választékuk álljon rendelkezé­sünkre. Ezért aki kertjében zöldségféléket is termeszt, ne minél többet kezzen belőlük tárolni. Még a késő őszi fagyok előtt leszedett, jól kifejlett papri­kák is eltarthatok néhány valóságos gyönyörűséggel ad­ta át magát felvidéki köruta­zásakor. Csak a közvetlenül tanulmányozott mesterségek­ről szándékozott írni. Bőví­tette az iparosnaptár eredeti mondanivalóját, s mindhárom hasznos társadalmi réteghez: az értelmiséghez, a kézműves­séghez és a földművességhez óhajtott szólni. Alkalmas a hely annak megjegyzésére, hogy Magyar- országon Stancsics Mihály al­kalmazta először ezt a tago­lást. Mint tudjuk: a marxiz­mus is ebbe a három, fő cso­portba sorolja a társadalom értéktermelő tömegeit. S nem véletlenül élt Stancsics a klasszikus csoportosítással, hiszen tanulmányozója és alapos ismerője az utópista szocialisták munkáinak. Az sem volt véletlen, hogy egyre gyakrabban nevezte magát proletár demokratának^ Képzelhető, mit szólt Kato­na, a szegedi cenzor, amikor} árok szélén Grün János elvitte n^ki a naptár kéziratát, hogy nyom­tatásra engedélyeztesse. Ha nem szólnak Budáról a szege­di cenzornak, az akkor is •megrémült volna. így különö­sen megtépázta Stancsics lábét, a sárgarépát, a zellert, a petrezselymet, a téli retket és a céklát. Alapos átválogatás után. a gyökérzöldségek leveleit úgy _ távolítsuk el, hogy szárukból 1—2 cm-es csonk maradjon. E részükkel kifelé fordítva — két sorban egymással szemben vagy egy sorban a fal mellett — úgy helyezzük el őket, hogy ne érjenek egymáshoz. A sorra annyi homokot szórjunk, hogy befedje a gyökereket. A soro­kat kb. méternyi magasságig célszerű készíteni. A káposz­tafejeket megtisztítva helyez­zük egymásra. A gondosan ki­válogatott vörös- és fokhagy­mát száraz, fagymentes helyen szétterítve — esetleg már fü­zérbe kötve — tárolhatjuk. A tél folyamán a zöldségfé­léket jónéhányszor válogassuk át, nehogy a rothadó példá­nyok az egészségeseket is tönk­retegyék! Akinek nem áll rendelkezé­sére pince, az árokban vagy prizmában is tárolhat. Az ár­kot magas helyen készítsük, ahonnét a téli csapadék majd könnyen, lefolyhat. Az árok fél méternyi széles és 30 cm mély legyen, s a kiásott földet az döngöljük le. A káposztát, kelkáposztát, kara­lábét gyökérrel együtt — szo­rosan egymás mellé téve —, a gyökérzöldségeket homokba rétegezve helyezzük az árok­ba. Az árok tetejét tiszta desz­kával borítsuk le, s erre rak­munkáját. A képtelenül sűrűi junk szalmát, kukoricaszárat. húzások természetesen lehe tétlenné tették a Naptár ki-, adását. (Erősebb hideg esetén ezt még i 30—40 cm vastag földdel is ta­karjuk.) Az árkot mindig csak A bátor szándékú nyom- ^fagymentes napon bontsuk ki, dász azonban nem törődött f s egyszerre nagyobb mennyi­bele Katona húzásaiba, föl- #ségű — egy-két hétre való — küldte ellenőrzésre a könv- #zöldséget szedjünk ki; utána vet a budai cenzori kollé- # rögtön gondosan takarjuk visz- giumhoz, tisztelettel kérve, rsza, nehogy a1 tárolt zöldség hogy bírálják felül a szegedi ráthűljön. cenzor túlzott szigorúságát, f (Folytatjuk.) (Vasárnapi számunkban jolytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom