Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-30 / 280. szám

Verhnyaja Troica Emlékét szívükben őrzik Testvér megyénk Kasin Tárásában, az állami gazdaság központjában szívélyes és ba­ráti a fogadtatás: Ivan Zaha- rovics Vasziljev. az állami gazdaság igazgatója, a zooló­gia díszdoktora és Anatolij Georgevics Zamenkof, a Ka­sin városi—járási pártbizott­ság első titkára köszöntött bennünket. Nyomban a mun­kára terelődött a szó. — Ezen a kis településen született, itt töltötte gyermek­éveit, s kezdte munkáját egy nagygazdánál M. I. Kalinyin. Később, mint a kommunista . párt egyik vezetője, majd a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának elnöke gyakran vissza­tért szülőfalujába. Büszkék vagyunk arra, hogy ez a nagy-, szerű kommunista államférfi itt született, s arra készülünk, hogy ennek századik évfordu­lóját — amely 1975. november 19-én lesz — méltóképpen, a mostaninál is eredményesebb munkával ünnepeljük ... Néhány évvel ezelőtt gon­dokkal küzdött, ráfizetéssel dolgozott ez az állami gazda­ság. V. I. Zaharovics igazgatót azzal a megbízatással küldték ide. hogy tegyen rendet, irá­nyítsa, szervezze úgy a gazda­ság munkáját, hogy az nyere­séges legyen. Áz állami gazdaságnak az a feladata, hogy ellássa hússal, tejjel és tejtermékkel, zöld­séggel, gabonával a megye lakóit, köztük Kalinyin várost is. A megyén kívülre is szállí­taniuk kell. Nagyon fontos te­hát, hogy a munka jól halad­jon. évről évre növekedjenek a termelési eredmények, s a gazdaság dolgozói is megta­lálják a számításukat, hiszen aki ebben a községben él, és munkaképes, az a gazdaság dolgozója. A pártbizottság ve­zetője, Zamenkof elvtárs ezt mondta: — Az üj igazgató 1972 őszén foglalta el a munkahelyét. Azóta tartalmasabbá vált a munkaverSény, javultak az eredmények. Csatlakoztak az -Ötéves tervet négy év alatt- — mozgalomhoz, s ahhoz is, hogy a gabona-átlagtermését évente 7 mázsával növelik hektáronként. Zaharovics elv­társ jó szervező, irányító mun­kájának eredményeként jelen­tősen növekedett a termelési érték, s a tavalyi esztendőt már 500 000 rubel haszonnal zárták. Az idén elérik a 850 000 rubel hasznot, jövőre, Kali­nyin születésének 100. évfor­dulójára pedig az 1,2 milliót. V. I. Zaharovics igazgató a végleg elnyert vörös zászlóval. Többen kaptak kiemelkedő munkájukért Lenin-rendet, köztük Anna Ivanovna Kapri- na, Dimitri) Mihajlovics Aki­mov és Maria Pavlovna Go- lubjeva, V. I. Zaharovics igaz­gatót pedig az Októberi Rend­del tüntették ki. A gazdaságok közötti versenyben is elsők lettek, elnyerték a mezőgazda- sági minisztérium vörös zász­laját. Ez az 1973. évi kiemel­kedő eredményekért végleg a birtokukban marad. Növeke­dett a gabona- és a cukorré­pa-, valamint a fejési átlag, a leadott sertések és hízómar­hák súlya. Ez segítette elő, hogy a gazdaság, amely két esztendővel ezelőtt még csak S12 000 rubeles termelési ered­ményt ért el, az idén 2,8, jö­vőre pedig 3,2 milliós gazda­sági eredményt mondhat a magáénak. Régi, egyszerű faház, mely­ben a gazdaság központja van, s ahol az eredményekről, a tervekről beszélgetünk. Ebben a gazdaságban kezdtek kísér­letezni a fenyők tűleveleinek hasznosításával. Mo6t magyar gépekkel a fenyőfák tűlevelei­ből az állatok számára takar­mánylisztet készítenek, ők is részt vesznek a többi gazda­sággal összefogva a jelenlegi­nél sokkal nagyobb, korsze­rűbb szarvasmarhatelepek épi- tésében, s a környéken lévő nagyon sok, ma még használ­hatatlan. mocsaras terület le- csapolásában is. így évente 700 hektárnyi művelhető terü­letet nyernek. Az ablakon kitekintve szor­gos építkezést láthattunk. Nagy épületek falai merednek a magasba, s a gépkocsik megállás nélkül hordják az újabb épületelemeket a kali- nyini házgyárból. — Kalinyin születésének 100. évfordulójára felépül a község új központja: iskola és posta, 750 személyes művelődési ház, új helyiséget kap a tanács és a gazdaság központja is. Üzle­tek, ezenkivül 120 gyerek ré­szére az iskola mellé interná- tus, valamint egy 2500 szemé­lyes stadion, ahol az iskolá­soknak is nagyszerű sportolá­si lehetőségeket biztosítunk. Háromszázötven család költö­zik gázfűtéses, telefonnal is ellátott otthonba. A lakások­hoz 100 garázst építünk, hi­szen egyre több családnak van személygépkocsija. Erre a fej­lesztésre 11 millió rubelt for­dítunk. A Kalinyinban lévő állan­dó kiállításon láttam Verhnya­ja Troica átépítésének terv­rajzát. Eltűnnek a régi fahá­zak, helyükön modern épüle­tek, hatalmas park lesz. Csak az a műemlék ház marad meg, melyben a Kalinyin-emlékmú- zeumot berendezték. A munkasikerek, a tervek, célok, az új központ felépítése is bizonyítja: Verhnyaja Troi­ca lakói szívükben őrzik M. I. Kalinyin emlékét, s arra ké­szülnek. hogy születésének 100. évfordulóját kiemelkedő eredményekkel, valóban mél­tóképpen ünnepeljék. Szalai László Gerencsér Miklós Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye Minden jel arra vallott, hogy a rendőrség a legvégső­kig törekedni fog kézrekerí- tésére. Éjjel-nappal figyelték a környéket, s a személyeket, akikről feltételezték, hogy kapcsolatban állhatnak Tán­csiccsal. Mindössze két-három rejtekhelye volt, ezeken tar­tózkodott felváltva. Viszony­lag könnyen felderíthető he­lyek, hasonlóan az Üllői úti szabó házához. Mi lesz, ha a kör bezárul? Otthon még ideiglenesen se tartózkodjék, mert összes rejtekhelye közül ez a legveszélyesebb. Ö egész másképp vélekedett: úgy­mond, ahol egyszer ekkora zajjal, ennyi fegyveressel nap­hosszat keresték, ott még egyszer nem verik fel érte a környéket. Bizonyos, a rend­őrség ugyanabból a logikából indul ki, mint a barátai. Itt­hon a legkockázatosabb, te­hát itt erezné magát a legke­vésbé biztonságban. Azért választja otthonát, mert min­den külső látszat ellene szól. Neki adtak igazat a követ­kezmények. Természetesen, a puszta elhatározás szinte -cm mit nem jelentett, ahhoz az idegölő,, aprólékos, néma küzdelerríhez képest, amelyet konspirációnak szoktak ne­vezni. A végleges búvóhelyet Teréz eszelte ki, és rendezte be. Nem tudjuk pontosan, hogy milyen volt. Táncsics szándékosan hagyta homály­ban, mert arra gondolt, hát­ha a rendőrséget okosítja le­írásával. Varrólányok dolgoztak a házban Teréz keze alatt, még­sem tudtak 6emmit a rejtőző- rőL A saját gyermeke, Lajos- ka nem ismerte az apa szót. — Bácsinak nevezte, ha nagy ritkán látta. Még a házőrző kutyájukat is a titoktartás kí­vánalmai szerint idomították. Az üldözött ember pedig sza­kadatlanul dolgozott odújá­ban. Padló felett, és padló alatt a legszigorúbb életrendet parancsolták magukra. Teréz foggal-körömmel küzdött a be­tevő falatért, Táncsics meg írással töltötte ki a múló he­teket, hónapokat, éveket. Sor­ra befejezi a »Bordács Elek, a Gyalogárendás«, a »Hét nemzetiség szövetsége«, a »Hit, papok, pápák« című könyveit és az »Életpályám« első kötetét. Munkái legtöbb­jében világnézetét, politikai meggyőződését, társadalmi el­képzeléseit fejtette ki más­más oldalról. Tudta, ezekkel egyelőre nem jelentkezhet a nyilvánosság előtt. Próbált ír­ni általa politikailag közöm­bösnek vélt apróbb műveket, hogy ezeket barátai segítségé­vel, álnéven megjelentetve, segítsen a háztartás nyomasz­tó gndjain. Egyetlen ilyen írását sem közölték a lapok. Akarta, nem akarta, mindegyikben benne volt a megmásíthatatlan for­radalmár, a kicserélhetetlen Táncsics Mihály. Ha végképp fogyóban volt a kenyér, Kál- laynéra mindig számíthattak. S ha már a segítőkről van szó, ne kerülje el az utókor figyelmét Schumlics Jánosné neve. Nem tudni, miképpen került barátságba ez a nagy­szerű asszony az üldözött csa­ládjával. Tabáni fűszeres fe­lesége volt, s Kállaynéhoz ha­sonlóan egy pillanatra sem halványult benne a segítő­készség, amíg tartott a bújdo- sás. A gond, a rettegés, á kilá- tástalanság mellé a rpegaláz- tatás következett. Rendes kö­rülmények között boldogság a gyermekáldás. Legalább is Táncsicsék mindig annak tar­tották. Most sem hiányzott az öröm, csak a magyarázat. Mi­ként születhet gyermek a messze számkivetettségben élő apától? A kis jövevény megint leányka lett. Eszternek keresztelték. Az anyának sok megszégyenítő pillanatot kel­\ Diákok a sportorvosnál KEDD, 16 ÖRA, sportorvosi rendelés a kaposvári kórház­ban. Elsőként egy apa érkezik általános iskolás fiával, és kéri mentsék föl gyermekét a testnevelés alól. Átnyújtja a szakorvosi javaslatot. Dr. Z sigmond Kázmer megyei sport-főorvos hosszan tanul­mányozza a diagnózist, majd közli, .hogy a fiút csak/ideig- lenesen, két hónapra menti fel. Bokasérülése addig várha­tóan rendbe jön, és utána a többiekkel egyenrangú mun­kát végezhet. Ez idő elteltével újabb felülvizsgálatra rendeli. Az apa megköszöni és távoz­nak. — Bárcsak mindegyik szülő ilyen könnyen belenyugodna a döntésbe. Lám, neki nem kel­lett bizonygatni a testnevelés fontosságát — mondja a főor­vos. Hányszor hallottuk már tár­saságban, amikor az egyik szü­lő dicsekedve mesélte: »Sike­rült a gyermekemet fölmen- tetni a testnevelés alól, azóta nyugodtabban küldöm az is­kolába«. Az ilyen esetek szá­ma különösen akkor szaporo­dott. amikor híre futott, hogy egy-egy iskola testnevelési órá­ján komolyabb sérülés, például kéztörés történt. Akadtak, akik ezután pert indítottak az inté­zet ellen. Régebben nem is betegség, hanem inkább »ösz- szeköttetés« kérdése volt, hogy tornázott-e a gyerek az isko­lában, vagy sem. Mindez a múlté. A művelő­désügyi miniszter 1963-ban rendelettel szabályozta a föl­mentéseket. A tanulókat négy csoportba osztották. Az elsőbe a teljesen egészségesek tartoz­nak, ők a tantervben előírt ■ munkát végzik. Sajnos, a szü­lői köztudaton e rendelet sem tudott gyökeresen változtatni. Sokan gyermekük féltésétől vezettetve igyekeznek min­dent elkövetni a fölmentésért. — Ügy tartják, ma már nem kell a testnevelés jelentőségét magyarázni. Aki azonban a tanév kezdetén néhány hetet eltölt nálunk — ilyenkor bí­ráljuk el a fölmentési kérel­meket —, meggyőződhet róla, hogy .változatlanul* szükséges a meggyőzés. Szinte nincs a i társadalomnak olyan rétege, j ahol ne találnánk szembe ma- ] gunkat a hibás szemlélettel. A j megváltozott életkorúimé- I nyék amúgy is kényelmessé í neti időszakra kell csökkente­ni, a testmozgást. Ez egy-egy sérülés, betegség után válik szükségessé. Legtöbbször csak bizonyos gyakorlatok elvégzé­se alól jelent fölmentést. Pél­dául egy korábban bokaízületi sérülést szenvedett gyerek meghatározott ideig nem vé­gez szökdelő és ugró gyakor­latokat. Sok függ a testneve­lő tanártól is. Együtt tud-e működni a tanítvánnyal, vagy — követve a helytelen gya­korlatot — rábízza, mit végez­zen el és mit sem. A legtöbb gondot a harma­dik csoport adja. Az ide tarto­zók valamennyien rendelle­nességgel születtek. Ilyen töb­bek közt a gerincferdülés, a légzőszervi és szívbetegség. Ezeknek a gyermekeknek te­rápiás, úgynevezett gyógytest- nevelésre van szükségük, ök az egészségesektől teljesen el­térő testmozgást végeznek; Az említett betegségek a gyógy- testnevelés hatására nagymér­tékben csökkenthetők, sőt gyó­gyíthatók is. Itt a légnagyobb gond a szakemberhiány. Je­lenleg az egész megyében egyetlen gyógytestnevelő dol­gozik, Kaposváron. Ö is csu­pán általános iskolásokkal foglalkozhat, összevont cso­portokban. A középiskolában egyáltalán nincs gyógytestne- velés. csupán a csurgói gim­náziumban tart a kísérletezés. Hogy ez mennyire áldatlan ál­lapot, fölösleges részletezni. Somogybán tavaly kilencven­négy diákot javasoltak a sportorvosok a harmadik cso­portba. A negyedikbe kerültek, akik teljes fölmentést kaptak. Me­gyénkben 1973-ban négyszáz- kilencvennégy tanulót sorol­tak ide. Jó részüket be lehe­tett volna osztani a harmadik csoportba, csakhogy az emlí­tett fogyatékosságok miatt nem volt rá mód. Évente több száz gyermek egészségének ja­vítása késik, vagy teljesen el­marad. AZ A KÉRDÉS, mit kelle­ne tenni. Először talán az ok­tatási és egészségügyi szervek­nek kellene egyeztetniük a teendőket. Biztosan megtalál­nák a módját, miként lehetne megoldani a testnevelő taná­rok bizonyos százalékának gyógytestnevelővé való képzé­sét. Napirendre kerülhetne többek között az iskolaorvosi hálózat feladatköreinek felül­vizsgálata. Bizonyára mindenki egyet­ért azzal, hogy e gondok meg­oldása nem tűr halasztást. Az egészség kincs, a legnagyobb gazdagság, amelyhez az isko­lának is hozzá kell segítenie a rászorulókat. J. R Harminchárom év a közigazgatásban teszik az embereket. De mi lesz ennek a vége, ha fiaink, lányaink is így folytatják?! Még több szívinfarktus, még több keringési zavar és egyéb rendellenesség — mondotta a főorvos. A második csoportba azok kerülnek, akiknek egy átme­lett kiállnia. Nem védekezhe­tett, nem felelhetett meg a sértésekre. Hallgatott, amíg hallgathatott. De a rendőrsé­gen válaszolnia kellett a kér­désre: ki az apa? Fogcsikor­gatva bár, de azt felelte, hogy egy beszállásod katona. Ez­zel békénhagyták. Nem úgy a körülmények, a hosszú várakozás, Táncsics Mihályt. Nyolc esztendőt töl­tött már el élő halottként, nyolc esztendő óta csak éjsza­kánként merészkedhetett elő friss levegőt szívni. Meddig fog még' tartani? Közel volt a döntéshez, hogy önként fel­adja magát, amikor 1857-ben Tizenöt év óta ismerem. A közelmúltban négy évig jó­magam is vele dolgoztam. Ekkor még közelebbről, még alaposabban megismerhettem. Ügyfeleivel mindig közvet­len hangon beszélt és barát­ságosan foglalkozott. Munká­ját mély hivatásszeretettel, nagy hozzáértéssel és gondos­sággal végezte. Hivatali műm kaidő-beosztásában, gyakor­lati tevékenységében a meg­bízhatóság és a pontosság jel­lemezte. Tudott bánni ügyfeleivel, mindig elsősorban az embert látta bennük. Még akkor is nagy türelemmel beszélt, ami­kor valaki esetenként — jo­gos vagy vélt sérelme miatt — a kelleténél magasabb hangot használt vele szem­ben. Soha, semmilyen körül­mények között nem feledke­zett meg arról, hogy kispa­raszti családból indult élet- útjára. , Elsősorban jó emberisme- , rétének, kedvező emberi tu­lajdonságainak volt köszön­hető, hogy a község évről évre teljesíteni tudta adó­bevételi terveit. Hogy minderről miért múlt időben beszélek? Ennek oka az, hogy Kenéz Imre, a Ka- rádi Községi Tanács pénzügyi csoportvezetője — akit köz­vetlensége folytán község- és járásszerte csak Imre bácsi nak ismernek és szólítanak — november elsejével nyug díjba ment. A közelmúltban a lakásán kerestem föl. Éppen akkor ért haza alaposan elfáradva, egyik fia kis szőlőjéből, ahol általános amnesztiát hirdettek, t ^et oreS fát kellett ki- ... , , , . f vagnia. Szoba került köztünk Vegre elobujhatott rejtek- Á a ,elen és helyéről. A rendőrség nem tu- f hogy dott beletörődni, hogy nyolc í ben nem találja a helyét. éven át csúffá tették tekinté­a múlt. Elmondta se otthon, se a szőlő- (ben nem , , , ... , . _ ^Egyre csak a november elseje Ivet. Eddig kotelessegszeruen {előtti időszak jár a fejében tekintettek üldözendőnek f Az> hogy miiyen gyorsan el­Tancsicsot. Most, miután németéit életének 61 éve, amikor foghatták el, féktelen gyűlő- t a sok tanulás, a munka és a lettel viseltettek iránta kincs- * gondok közepette az idő mú- tári hiúságból. Agyukat elön- t lását szinte észre se vette tötte a vér, ha csak a nevét f Beszélgettünk eddigi életéről, hallották. Bosszúból lélegezni f — Közvetlenül a gimnáziu- is alig engedték Táncsicsok ? mi érettségi megszerzése - óta Naponta kihallgatásra párán- \ negyvenhárom éves munkavi csolták. vég nélkül faggatták, iszonyom van, ebből,harminc- hol bujdosott, kikkel állott ? három esztendőt a közigaz­összekötettésben, kiktől ka- Jgatásban töltöttem el _ p ott segítséget. Amikor nem J mondta. — Először Karádon, boldogultak a kihallgatások- f a községi elöljáróságon hét kai, adóhátralékkal zaklatták: ? éven át — kezdetben jó pár — követelték rajta az adót révig napidíjasként — adóügyi arra az időre, amely alatt há- ? tisztviselő voltam. Utána hét za, telke az állam kezén volt révig Budapesten dolgoztam, mellékbüntetésként! Mindegy, jKezdetben egy nagy cégnél a hátralékot ki kellett fizetni, j könyvelőként, majd egy má- Jókai Mór szerény gesztussal, isiknél expeditőrként. feltűnés nélkül kiegyenlítette J 1945-ben hazajöttem. Ekkor a diktált tartozást. 'először adóügyi jegyző voltam fKarádon, majd adóhivatalve- (Folytatjuk.) 'zető Inkén s Nagyberényben, vb-titkár Fiadon. Ezt köve­tően három évig a helybeli, akkori vegyesipari ktsz-nél voltam könyvelő. 1957. február 1-től az idei év október végéig már csak egy munkahelyem volt: a Karádi Községi Tanács, ahol egy ideig adóügyi előadó, majd a pénzügyi csoport ve­zetője voltam. Közben a munka mellett szinte állandóan tanultam, rövidebb-hosszabb ideig tartó közigazgatási tanfolyamokon hangoltam össze az elméletet a gyakorlattal — folytatja életútjának ismertetését. Nekem közben szüntelenül az motoszkál a fejemben, hogy Imre bácsi hogyan bír­ta az »adós« munkát har­minchárom éven át. Meg is kérdeztem tőle. — Ezt csak hivatástudattal, és még inkább mély hivatás- szeretettel lehet hosszú időn át csinálni — vallja. Én,ezt még napidíjas koromban is­mertem fői, értettem meg, s a hivatásszeretet az évek múltával csak erősödött ben­nem. Olyannyira, hogy bár a szolgálati éveim számát ta­valy már eggyel megtoldot­tam, ha a szívem engedné, legszívesebben életem végéig ezt csinálnám. Imre bácsiról közvetlenül is tudom, hogy sok éves ta­nulás és gyakorlati munkája során az adóügyi szakigazga­tás minden csínját-bínját ala­posan megismerte, s hogy a jogszabályokat mindig meg­felelően alkalmazta. Megala­pozott tudását mindenkor szí­vesen adta át fiatalabb mun­katársainak. Szívesen beszélt gyermek­kori és diákköri csínytevései­ről. Különösen arról, hogy még a negyvenéves érettségi találkozójukon is hogyan tréfálta meg osztálytársait, akik között pedig miniszter, főügyész, rendőrfőkapitány, neves operaénekes, sőt még püspök is akad. Baráti körben nagyon sze­ret ultizni. Korábban szíve­sen vadászgatott is, de egyre többet rendetlenkedő szíve miatt oda már csak ritkán jár ki. Három fia közül — akiket nem kis gonddal és áldozat­tal nevelt fel, taníttatott — egyik sem választotta apja hivatását. Legidősebb fia a budapesti röntgenklinika ad­junktusa. A középső Igáiban fogorvos. A legfiatalabb pedig az érettségi után szakmát ta­nult, s azóta Budapesten akmunkásként dolgozik. így aztán, mivel gyerme­keik már a maguk életútját járják, feleségével már csak kettesben élik életüket. Pcnzár Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom