Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-01 / 256. szám
Ösztönös politizálás tudatos cselekvés mikor egy ember a gyárban vagy üzemben dolgozni l^ezd, még szó 6Íncs arról, hogy* ezzel egyszeriben munkássá is vált. Érkezése az iskolapadból vagy a termelőszövetkezetből, a műhelybe lépése még csupán találkozás a munkásosztály nagy közösségével. A munkássá válás, munkássá érés ezután következhet, mert ez a meghatározás lényegesen mást, többet kíván, mint egy egyszerű gyári belépő. A munkássá érés első fázisának kialakult hagyományai, szokásai vannak. Az új embert megtanítják dolgozni, tisztelni-szeretni a, szakmát, és ezzel el is érkezik arra a fokra, amikor már jól érzi magát a műhelyben, a munkásközösségben. Előbb-utóbb rájön, hogy az üzemi munkában egymagában keveset ér az ember. Azután jön a továbblépés. A jó közösségben a segédmunkás mielőbb szeretne gépre kerülni, egy-egy szakmai fogást megtanulni. A betanított munkás is többre, vágyik: szakmára. Több tudásra, amely nemcsak több pénzt, hanem tekintélyt, rangot is jelent a kis közösségben. Ez tulajdonképpen a munkáspálya vonzóereje. Az MSZMP Köz- oonti Bizottsága márciusi irányelveiben a következőképpen fogalmazott :r »El kell érni, hogy a munkáspálya egész életre szóló érdekeltséget, vonzóerőt, megbecsülést és előrejutási lehetőséget biztosítson.» És, hogy ez így legyen, egyaránt van tennivalója az üzem, a brigád közösségének, de a munkásosztály egyes tagjainak is. ' Egyszerű lenne, ha csupán ebből állna a feladat: megtanulni, szeretni a munkát, akarni az előbbre jutást. A munkássá válás folyamatában ehhez az alaphoz nélkülözhetetlen a közéletiség, a mindennapi tevékeny politizálás. Annak az útnak a végigjárása, melyen a tudatosan cselekvő, munkáját végző új munkás ösztönösen politizálni kezd. Ahogy egyre több lehetőséget kap véleményének elmondására, a kezdetben ösztönösen politizáló ember a munkásosztály tudatejs politizáló tagjává válik. Természetes, hogy a nagyüzemekben alakultak ki a követésre méltó, jó módszerek. Azok, amelyeket érdemes követni, meghonosítani. A szak- szervezet, az ifjúsági szövetség és a szocialista brigádmozgalom tehet sokat az új munkások formálásában, nevelésében. Azzal is, ahogy az új embert társukká fogadják, magukkal hívják egy-egy kommunista szombatra, társadalmi munkára, ahol ezernyi' alkalom adódik a közösségi | élet alapos megismerésére. Elmegy munkatársaival a szoli- I daritási gyűlésre, a termelési | tanácskozásra, s megszokva | ezek légkörét, maga is cselekjó tanács a helyszínen A pártbizottsági ülés szünetében mindenkinek kiosztották a sokszorosított íveket- Fent a jobb sarokban tintával mindegyikre ráírták, hogy melyik pártbizottsági tag melyik pártszervezeteket pártfogolja a beszámolás és a vezetőségválasztás időszakában. A XI. kongresszusra, való felkészülés fontos szakaszában vagyunk jelenleg, a párt.csoportok egy része már megtárgyalta a hozzá tartozó kommunisták tevékenységét; magatartását, fejlődését, a pártmegbízatás teljesítésének színvonalát, a pártszervezet munkájáról alkotott együttes véleményt. Van, ahol már javában készül a ■ezetőség beszámolója is. Éppen ezért nagy felelősséggel fogadta minden pártbizottsági tag a kapott megbízatást. Az ülés után többen segítséget kértek azoktól, akik abban a pártszervezetben tevékenykednek, ahova éppen küldték őket. Minél előbb szeretnénk fölvenni a kapcsolatot a párttitkárral — magyarázták többen is. A példa ugyan Kapósvárról való, ám ugyanez a felelősség- érzet tapasztalható a megye másik két városában, a járásokban is. Ez elsősorban azért örvendetes, mert elkel a jó tanács, az útmutatás, a segítség minden pártszervezetben a mostani időszakban- Az aktívák egy része az eddig is pártfogolt pártszervezetek taggyűlésein vesz részt, mások viszont eddig nem ismert alapszervezetnek nyújtanak segítséget. Sem az egyik, sem a másik pártaktíva nincs könnyű helyzetben, hiszen a pártbizottság rajta keresztül gondoskodik arrpl, hogy a felkészülés az előírás szerint menjen, minden párttag véleményét fölhasználva készüljön el a tartalmas beszámoló. Különösen fontos ez az átlagosnál gyengébb, azT után a kis létszámú pártszervezetekben. A városi pártbizottság tervben rögzítette, hogy ezeknek az átlagosnál nagyobb segítséget ad. A területfelelősökön kívül a párt- bizottság tagjai is odaadnak a veztőségek mellé, s egyengetik az, utat.. Ha az elvi tanács nem elég, akkor gyakorlati támogatást is adnak. Ez azért lehetséges, mert a párt- bizottság tagjainak gazdag a tapasztalatuk, többségük több pártválasztáson végzett már ilyen pártmunkát. A városi pártbizottság ezenkívül minden tájékoztatást megad. A beszámolás és a vezetőségválasztás mindén pártszervezet életében nagy esemény- Aki megfordult mostanában pártirodákban, párthelyiségekben, tapasztalhatja: milyen nagy a pezsgés, mennyien segítenek a vezetőségnek, hogy minden részletre kiterjedjen a figyelme, amikor beszámol a pártszervezet, a kommunisták tevékenységéről, a X. kongresszus, a megyei pártértekezlet,, az alap- szervezet határozatainak végrehajtásáról. A pártfogolás- sal megbízott aktívák jól tudják, hogy csak akkor láthatják el úgy a pártmegbízatásukat, ahogy elvárják tőlük, ha már most bekapcsolódnak az előkészületekbe. A pártvezetőségek mindenhol szívesen fogadják a párt- bizottságok tagjait, az aktívákat, a területfelelősoket, hiszen több szem többet lát. Hosszú időszakra szól a megbízatás, több vezetőségi ülésen, két taggyűlésen vesznek részt a pártfogolok. S nem megfigyelőként, hunem tevékeny pártmunkásokként. Ezért érdemel figyelmet a munkájuk. L. G. vó, véleményt mondó közösségi emberré válik. ösztönös még ez a politizálás, hisz legtöbb esetben a vita, a beszélgetés a mindennapi munka körül forog, de ez is magában hordja a politizálás magját. Később előbbre viszi a kis közösségek ügyét: segít a környék iskoláinak, óvodáinak, majd véleményt mond a gyáron belüii tennivalókról. Ez mind része a »nagy politikának«. Az új munkás e változás korszakában már érzi és tudja, hogy véleménye fontos a közösség és a maga szá- Ttő-a. >gteremti a lehetőséget a tudatos cselekvéssel párosuló ösztönös politizálásra — erre minden munkahely alkalmas. A társadalmi szervezetek a Vöröskereszttől a szakszervezetiig sokat tehetnek a cselekvő erő és készség kihasználására. Persze, ez a tevékenység még nem gördül olajozottan ott, ahol az ipart még nemrég telepítették, ott, ahol a gyárba, üzembe kerülő új munkást az alapokról kell elindítani, ahol a munkássá válás, a mindennapi politizálás ábécéjét kell elsajátítani. Ezeken a helyeken különösen fontos szerep vár a pártszervezetekre, a szocialista brigádokra, a társadalmi szervekre. Nem csupán arról kell gondoskodniuk, hogy az új dolgozókból jó gyári-ipari munkást formáljanak. Olyan munkássá kell alakítaniuk őket, akik tudatosan vállalják a munkásosztály politikáját, kész azért cselekedni. S ez a kialakuló, kezdetben ösztönös politizálás később már tudatosan és eredményesen segíti a mindennapi helyi és az országos politikát egyaránt. Aki ilyenné lesz, az munkássá vált, s egyszersmind a szocializmus tudatos építőjévé. E. Gy. Katonák a földeken % ti ' !»**.*■ — Ilyen idő kellett volna egész októbérben — mondták tegnap sokan a megyében, a szép napsütésben, és még< hozzátették: — Ha már eddig nélkülözni kellett, legalább ezután maradna meg sokáig ... A határt jártuk, s amerre mentünk, befejezett munkát láttunk itt is, ott is- (Információ Németh Józseftől, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság igazgatójától, tegnap reggel: »Huszonöt ka- \ tona dolgozik nálunk, a gaz~ [ daság nagytgldipusztai kerüle- j tében. Kukoricát törnek. A hét végén kétszáz katona segítségére számítunk a cukor~ ,répaszedé$ben.») Végtelenbe nyúló, szártól j és csőtől megtisztított tarló ; jelzi, hogy itt már betakarítot- I ták a kukoricát a gépek. Amott * friss szántás csillog, távolabb mar pirítja a hantokat a napfény. Az erdők fái fölvették az ősz tarka színeit; szél zizegteti az esőtől l-üfakült, száraz kukorica! evei ek et.. (In f öv máció Horváth Lászlónétól, a nagytoldipusztai kerület irodavezetőjétől, tegnap délelőtt: »331 hektár az összes kukoricánk, ebből 170 hektárról már betakarította az öt John Deere kombájn a termést, s a gépek visszamentek a tátomi kerület dénesmajori részébe. 41 hektár vár kézi szedésre. Ez olyan terület, ahol a gépek nem boldogulnak- Itt dolgoznak a katonák. Október huszonharma- dikán jött az első csoport, huszonheten voltak.. Most, h u- szonkilcncedikén érkezett a váltás, örülünk nekik, és — azt mondják — jól érzik magukat nálunk. Szállást, reggelit, tízórait, ebédet és vacsorát kapnak, délelőtt és délután teát viszünk ki a földekre. A főétkezésre beszállítjuk őket a kerület étkezdéjébe. , Az előző turnus teljesítménye 1267 mázsa csöves kukorica volt- Nem csak letörték, hanem kihordják az úthoz, és segítettek (öles lerakni is a termést. Este a kerületi központ KlSZ-klub- jában tévét nézhettek, rádiót hallgathattak, táncolhattak. Kapcsolat a közút és a vasút között Jobban ki kell használni a mezőgazdasági gépjárműveket Újabb megrendelés Pozsonyból Néhány napja avatták fel Pozsonyban a szlovák főváros és egyben Csehszlovákia legnagyobb szállodáját, a Hotel Bratislavát, amelyet a győri házgyár előregyártott elemeiből a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói építettek fel. A győri vállalat a rekord idő — 23 hónap — alatt elvégzett munka után máris újabb megrendelést ka pott Pozsonyból. A Győrött a napokban aláírt szerződés 266 millió forintról szól. A győri vállalat, a pozsonyi Duna-parton, a Dévényi-szoros közelében, a szlovák főváros egyik festői helyén 1300 személyes diákszállót épít fel 1976. szeptember 30-ig. Az építésnél ugyancsak házgyári elemeket használnak. Az idén ősszeh olyan szállítási csúcsforgalom kezdődött vasúton és közúton egyaránt, amelyik messze felülmúlja a tervezettet. A mező- gazdaság termésátlagai igen magasak, azonkívül a külön- ■ bözö beruházásokhoz szükséges anyagok, gépek és az ipari termékek fuvarozása oly nagy igényt támaszt a közlekedéssel szemben, amely parancsoló erővel veti fel a közút és a vasút kölcsönös kapcsolatának és együttműködésének korszerűsítését, további fejlesztését. A műszaki hetek rendezvény- sorozatának keretében ezért került sor tegnap a. Közlekedéstudományi Egyesület rendezésében egy kerekasztal- megbeszélésre. A szállítási feladatok ugrásszerű növekedése jelenleg meghaladja a vasút és a közút kapacitását. Ezért meg kell teremteni a két szállítási ágazat megfelelőbb összhangját, így summázhatjuk Horváth Árpádnak, a KPM főosztály- vezetőjének mondandóját. De milyen legyen a két ágazat közötti legkedvezőbb arány. Ez nagyban függ a szállítási hagyományoktól- Magyarországon jelenleg a fuvarozási feladatok oroszlánrészét — 63 százalékát — még mindig a vasút végzi. De a közutak gépjárművei a motorizáció terjedésével mind nagyobb részt vállalnak a feladatokból. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a közúti szállítás arányának növekedése csak egy bizonyos határig kívánatos, mert az igen magas eszközállománnyal rendelkező vasút kihasználatlansága súlyos veszteséget jelentene a népgazdaságnak. Jó példa erre a túl- motorizált NSZK eseté, ahol néhány éve kormányintézkedésekkel növelték a vasúti szállítások részarányát. A legáltalánosabb alapelv a következő: a közlekedési ágak közötti munkamegosztásnak a haté- konyság lehet -a mércéje. A szállítás hatékonyságának vizsgálatánál erősen előtérbe kerül a szállítási szervezetek | működésének vizsgálata is. Érdekes ellentmondást mutat a I közúti szállítási eszközök megoszlása aszerint, hogy kinek a j tulajdonában vannak, illetve, hogy müven részt vállalnak a szállításból. A gépjárművek 10,5 százaléka a Volán, 5,5 százaléka a célfuvarozó vállalatok, 34 százaléka a közüle- tek, s kereken 50 százaléka a mezőgazdasági üzemek tulajdonában van. Az elszállított áruk aránya viszont éppen fordított- A Volán az áruk 31, a célfuvarozó vállalatok a 13, a közületek a 33, a mezőgazda- sági üzemek pedig csak az áruk 23 százalékát fuvaroz- j zák. A szállítási eszközök jobb i kihasználása tehát a közüle- teknél és a mezőgazdasági üze- j mekben igen fontos. | A vasút szállítási problémái - I ról tartott előadást dr. Párkányi Ferenc, a MÁV Pécsi Igazgatóságának főosztályvezetője. Elmondta, hogy az utóbbi években a sok kis árurakodó hely körzetesítése folyik. A megyében például 12 helyen szűnt meg áruforgalmat lebonyolító állomás. A körzetesítést a gazdasági kónyszerű] ség is diktálja. Csak a körze- ! teliben éri meg drága rakodó- 1 gépeket venni és alkalmazni, ! s a rakodás csak ilyen kiemel- j ten, nagy forgalmú helyeken : szervezhető meg korszerűen. ' Jó példa — s kezdeményezé- ; sük úttörő jelentőségű — erre a Kaposvári Cukorgyár- A termeltetési főosztályon igyekeznek a nagy területeken répát • termelőkkel szerződést kötni és a termény elszállításához néhány nagy forgalpiú körzetet alakítottak ki. Így ma már a cukorgyárhoz tartozó területekről származó répa 68 százalékát öt nagy állomáson (körzetben) rakják be. Innen a vasútnak is jóval könnyebb irányvonatokat indítani. Dr. Bors István, a Volán 13. sz. Vállalatának forgalmi és kereskedelmi igazgatóhelyettese egyebek között a vasút és a vállalat kiforrott, hagyományos jó munkakapcsolatáról beszélt. Együttműködésük országosan is kiemelkedő. Az idén például várhatóan 15 ezer vasúti kocsit raknak ki és be, s mintegy 350 ezer tonna árut mozgatnak megItt jelentette be először Bors István, hogy jövőre változásokat terveznek a városi tömegközlekedésben. Ha sikerül kiszélesíteni a lépcsőzetes munkakezdést, akkor az egyes járatokat is ehhez igazítják. Egy másik fontos menetrendi újság: jövőre Siófokon a nyári szezonban 10—15 perces időközönként indulnak a buszok, s a Siófok—Balaton- fenyves útvonalon közlekedő egyes járatok útját meghosz- dzabbítják Balatonmáriáig és Hévízig. Cs. T. ! Biztosan a mostani csoport is jól érzi magát nálunk.») Huszonhét katona — a mezőgazdaságban azt mondanák, »-ütőképes« féríibrigád. Beszélgetés közben hamarosan kiderült, hogy szívesen töltik itt az idejüket, elégedettek az ellátással, és szeretik ezt a munkát. Pedig akad köztük olyan is, aki életében most »■találkozik« először ilyen munkával: egy budapesti fiatalember, aki civilben könyv- terjesztő. — Először vagyok kukoricaföldön — mondta Piri József —, de nem tartom nehéznek ezt a munkátNem került Idegen munka- területre Molnár János, aki a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen végzett, s azt követően két hónapig dolgozott — bevonulása előtt — a Vas megyei jánosházi termelőszövetkezetben. Jó ismerője a mezőgazdaságnak Tóth Tibor jg, aki traktorosként dolgozott a Tolna megyei G er jeni Állami Gazdaságban. • Így tehát félig-meddig szakembernek számít a két fiatalember' a kukoricatáblán. Amikor megérkezett a tízórai — zsíros kenyér vöröshagymával, forró teával —, az egyik katona különösen otthonosan mozgott az adagok szétosztásánál. Révész Bálint ugyanis bevonulása előtt Pécsen, a Nádor étteremben volt pincér, a honvédségnél pedig szakács. — Itt, a gazdaság kerületében is jól főznek — válaszolta, amikor a kosztról kértük szakvéleményét. — Mondhatnám, ismerik a katona ízlését- Az étel jó fűszeres, benne van az a kalória, ami kell, és aki igényt tart rá, repetát is kaphat. Tegnap például a tízórai fejenként tíz deka szalámiból, vajas kenyérből, teából állt, s a mai ugyancsak jó. Nádai Gábor hadnagy és az éppen tízóraizó katonák elmondták —, hogy reggel hétkor kezdik a munkát, délben bemennek ebédelni, azután estig ismét a kukoricatáblán vannak. Az ébresztő itt is hatkor van, mint a laktanyában, hídeg-meleg vizes fürdő áll rendelkezésükre (reggeli torna ezúttal a mezőn van, formája: kukoricatörés). Tudomásuk szerint a munka november 15-ig tart, de ha előbb befejeződik, a november 7-i ünnepségre akkor is kijönnek Nagytoldi-pusztára, és kultúrműsort adnak. Szorgos katonakezek — ezt a címet is adhattuk volna írásunknak, hiszen ezt tapasztaltuk tegnap ezen a kukorica- táblán. És azt, hogy itt a segítőkészség és tisztes helytállás találkozott a helybeliek szíves vendégszeretetével, a segítség méltó megbecsülésével. Énnek a haszna csak itt, ebben a kerületben alig egy hét alatt majdnem 13 vagon kukoricával volt mérhető. És azzal a kapcsolattal, amely itt született és hosszú életűnek ígérkezik ■.. Hcrnesz Ferenc *
