Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-03 / 258. szám
A Duna-hidak évfordulói Néhány perc pihenő A rubrikán túl Beszélgetés a friss barázdák mellett Budapesti látkép az ostrom után a rombadőlt Erzsé'oet- híddal, Lánchíddal és a Mar gií-hiddal. Budapesti látkép az újjáépített fővárosról az újjáépített Erzsébel-híddal, Lánchíddal, Margit-híddal. November a budapesti Duna-hidak emlékezetes hónapja. November 4-én harminc éve, hogy a második világháborúban felrobbantották a Margit- hidat. November 20-án 125 éve, hogy megnyitották a Lánchi| dat, és 25 éve, hogy felavatták I az újjáépített Lánchidat. November 21-én ünnepel- | hetjük az újjáépített Erzsébet- I híd felavatásának tizedik év- j fordulóját. Végül november j 22-e az újjáépített Petőfi-híd i felavatásának 22. évfordulója. Nikla határában homokos talajon dolgoznak a gépek. Erőlködve vontatják az ekét. Az embernek olyan érzése támad, hogy a traktort most a | barázda vezeti. A barázda j végén a traktoros leállítja gépét. Talán örül iS eey kicsit, hogy megzavartuk, jól jön néhány perc pihenő. Tóth-Nagy József, a pusztakovácsi Egyesült Erő Tsz traktorosa csakúgy. mint több száz társa szerte az országban, keveset pihen mostanában. Nem panaszkodik. hogy alig jut ideje az alvásra, inkább örül. Végre dolgozhat. Elég volt a j hosszú, tétlenül eltöltött he- j tekből, amikor az eső a mű- 1 helybe, a lakásba zárta. — Nemsokára jöhetnek utánunk a vetőgépek — mutat a nedvesen csillogó barázdákra. — Búzát vetnek majd. Ebben a táblában az idén is az volt. Reggel hat—fél hét körül kezdünk, és a sötét sem zavarhat be a gépudvarba bennünket. — Éjszaka is dolgoznak? — Inkább úgy lehetne mondani: késő .estig. Általában este 10—il érakor fejezzük be a munkát. — Tehát nyújtott műszak. — Igen. Arra nincs mód, hogy több műszakban fölváltva dolgozzunk, hát meghosszabbítjuk a munkaidőt, amennyire csak lehet. — Mekkora területet szánt fel naponta? — 8—9 holdat. Ez persze at- tói is függ, hogy milyen terüj létén dolgozunk. A mi vidé- [ künk homokos, eső után a víz | gyorsan leszalad a mélybe, de ! ennyi csapadék már sok. Sá- j ros, ragadós a föld. A lassúbb haladást azzal ellensúlyozzuk, ! hogy vasárnap is dolgozunk. m: Nyolc éve, hogy traktorra szállt, hallgatja a dübörgését, érzi a gép rázkódását, remegését. Több nehéz próbát állt ki. Ez a mostani azonban nehezebb mindegyiknél. — Biztosan hazaér. ég a múlt esztendő végén, az évi beszámoló taggyűlés előtt történt, hogy egy pártszervezetben járva, szépen, akkurátusam, kitöltött papírlapokat raktak elém. Pártcsoportonként elkülönítve ott sorakozott rajtuk valamennyi párttag neve, s a névsor mellett különféle rubrikák. Plusz és mínusz jelek jelezték ezekben: ki visel tisztséget vagy vállalt megbízatást a pártszervezetben, az egyes tömegszervezetekben, a társadalmi mozgalmakban, ki munkásör, kinek van ideiglenes megbízatása és így tovább. Az alapszervezeti titkár nem titkolt büszkeséggel mondta: íme, itt pontosan előttünk áll a párttagság aktivitási térképe. Azért idéztem föl ezt az emléket, ’ mert most, amikor mar készülődnek a pártszervezetekben a négyéves munka I összegezésére, bizonyára jó né- j hány helyen ismét előveszik i ezeket a nyilvántartásokat. ... .. v | Sok helyen vezet ilyen lapokat taiadt, amikor j a pártcsoportbizalmi, a párt- vezetőség, és jó is, hogy szá — Egyszerűen nem veszem j mon tartják a megbízatásokat, észre. Talán azért, mert tu- ! hiszen a közéleti cselekvés dóm, hogy most nem lehetek szervezésének és ellenőrzésé- , nek hasznos és szükséges fáradt, ugyanis nem lehet pi- ) módja ez. Nem is e rubrikák henni. Cigarettaszünetet sem ellen kívánok szólni — sőt, tartunk. Ebédkor gyakran le ■ inkább biztatnék minden - , _T . ; alapszervezetet az ilyenféle sem állítjuk a gepe.t Nem er- pontos nyilvántartásra _ ha. demes, mert néhány perc j nem az ellen, ha a társadalmi- alatt bekapjuk az ételt, aztán i politikai aktivitást csupán gyerünk tovább. — A tsz-nek sikerült kai-közéleti aktivitás egy kommunista számára nem szűkülhet le a (rubrikákban nyilvántartott) megbízatás ellátására, hanem egész tevékenységét, egész életét át kell hatnia. S ha ez nem így van, akkor hiába az adott megbízatás precíz és pontos végrehajtása, hiába sorakozik pluszjel a teljesítés ellenőrzésére szolgáló rovatban — az illető aktivitását mégsem lehet pozitívan értékelni. Vegyünk egy — nem is különösebben szélsőséges — példát. A szervezeti-mozgalmi élet jellegéből adódóan nem is kevés olyan feladat van, amelyik néín igényel feltétlenül többet havi egy- vagy kétórai szervező munkánál, vagy egy negyedévente-félévente tartott értekezleten való részvételnél. Lehet az adott feladatkörben többet is csinálni, de aki csak ennyit tesz, az is teljesítette ez irányú kötelezettségét. Nos, mondhatjuk-e a szó igazi értelmében politikailag tevékenynek azt a párttagot, aki megelégszik ennyivel, és többre nem érez belső késztetést? Nem kell-e megkívánnunk, hogy kötelezettségének tartsa a köz ügyeinek figyelemmel kísérését; a közösség sorsának javításán való fáradozást a megbízatása igényelte néhány órán kívül is? Miért nem lett gabonaföld a Balaton medre? A vízügyi tudományos szakemberek és a levéltári kutatók kisebb kötetre való anyagot gyűjtöttek össze a Balaton múltjáról. A közelmúltban behatóan megvizsgálták néhány osztrák —elsősorban a bécsi — levéltár ezzel kapcsolatos anyagát és sok érdekes adat birtokába jutottak. A régi jegyzőkönyvek, jelentések és térképek arról vallanak, hogy édesvízű tavunk sok gondot okozott mind a hadászat, mind pedig a mező- gazdaság irányítóinak. A monarchia idején nemcsak a mocsárvilág, hanem a tó nagy | részének lecsapolását is tervezték. A bécsi levéltárban megtalálható Mikoviny Sámuelnek az 1730-as években készített térképe, mely az első tanulmánynak tekinthető a Balaton tervezett lecsapolásá- hoz. Az elképzelés az volt, hogy a Balaton több mint 500 négyzetkilométernyi területén gabonát termelnek. Innen mesterséges csatornán hajóval szállították volna a gabonát az osztrák birodalom kereskedelmi központjába, Grazba. Az első tervet újabbak követték. A Vita évtizedekig tartott. A dunántúli uradalmakat ugyanis hátrányosan érintette ' a terv, hiszen jól jövedelmező vízimalmaik tucatjait kellett j volna leszerelniük. A birtoko- j sok, s főleg a káptalan, min- | dent megtettek az elképzelések valóra váltásának meghiúsítására. A hosszas huzavona j a tó vízrendszerével, a Sió és a Sárvíz medrének véglegesítésével, majd az 1863-ban fel- : avatott siófoki zsilippel vég- | legesen megszűnt. Kialakult a | Balaton végleges kerete, me- j lyen a partrendezők napjaink- i ban az utolsó igazításokat végzik. * mar valamit behozni a lemaradásból? — Nagyon sokat. Persze, azért még nem tartunk ott, ahol kellene. — A család mit szól ahhoz, hogy alig van otthon? — Megértik miért van ez így. Két gyermekem van, most bizony ritkán látom őket. Inkább csak reggel. A nagyobbikkai együtt készülünk. Ö nyolcéves, iskolás. A kicsi még csak két és fél éves. Néha már reggel négykor ébren van, és jön oda hozzám. Játszani akar. Nekem is jólesik egy kicsit vele nevetni, még ha reggel négy óra van is. Elfáradni, pihenni most nem lehet. Be kell hozni a lemaradást. A traktorokon ülőktől nagyban függ: időben földbe kerül-e a mag. Amikor pedig erről van szó, nem számít, hogy reggel van, vagy este, hétköznap, vagy vasárnap. Ott találjuk a gépeket a földeken, nyergükben ezeknek a napoknak hőseivel, a fáradhatatlan traktorosokkal. D. T. Gerencsér Miklós Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye Eseménytelenül zajlik élete, legalább is külsőre. Annál többet foglalkozik terveivel, a megírandó témákkal, közérdekű mondanivalóival- S mint annyiszor, most is közbeszól a véletlen, méghozzá sokakat érintő tragédia képében. Kitör az 1831-es pesti kolerajárvány. Lezárják a hidat, Mihály nem mehet át Budára dolgozni. Rengeteg a halott, attól fél, ő is a kolera áldozata lesz. Orvosi tanácsra bőségesen táplálkozik. Kapóra jön apai öröksége, amely kamatostól hatvan forint. Ehhez járul Batthyány Fülöp herceg százforintos adománya a szótárszerkesztés pártolására. Jónak látta Mihály, ha életében először nem takarékoskodik saját költségére a tápláló falatokkal. Ebédre, vacsorára, rostélyos pecsenyéket fogyasztott, kiadós vörös borral- Igaz, minden pénze elúszott a járvány alatt, de megmaradt legnagyobb kincse, a puszta élet. Eddig azért házitanítósko- dott, hogy megélhessen iskolái végzése közben. Mostantól jó ideig főfoglalkozása lesz elszegődni gazdag családok gyermekei mellé. Megbízói közül az ómoravicai Szalmássy Miksa, Bács-megye pénztárnoka jnyitja a sort. Gondos atya, józanul sáfárkodó gazda, a műveltséget becsülő földesúr lévén, a lehető legjobb nevelőt kívánta felfogadni négy fia tanítására. Komoly emberek ajánlják neki Stancsics Mihályt, ő maga is kéri a jónevű tanítót, költözzék házába, Ómoravicára. Készségesen vállalkozik Mihály a feladatra. Kedve tovább nő, amikor tapasztalja, milyen nagyszerű családdal élhet egy fedél alatt- A gyermekek illedelmesek, törekvőek, édesanyjuk igen széles látókörű, művelt asz- szony, aki a legjobb szépí-ró szerzők mellett Kantot és Hegelt olvas Mihály meglepetésére. Hamarosan kiderül, Szalmássyné nemcsak műveltség, de emberség dolgában is kiváló. A kolerajárvány eléri Ömo- ravicát. Stancsics Mihálynak ezúttal nincs szerencséje. Leveri lábáról a kór, nagy nyomorúságában a ház asszonya ápolja éjt nappallá téve. Ennek az önfeláldozó gondoskodásnak köszönhette életbenmara- dását. Ha lehet, még nagyobb, még odaadóbb nevelői munkával hálálta meg a gondoskodást. Négy tanítványa ugyanúgy rajongott érte, mint a szülők, akiket boldoggá tett fiaik előmenetele. Ügy látszott, Mihály tartósain a Szalmássy-kas- tély lakója marad, mégis igen hamar és kelemetlenül ért véget ómoravicai időzése- Felkészítvén a négy fiútestvért az esedékes vizsgálóra, Szabadkára, Bács-megye székhelyére vitte őket a ferencesrendi barátok iskolájába, hogy hivatalosan is számot adjanak tudásukról. A vizsgák pompásan sikerültek. mindössze a szerzetesek elégedetlenkedtek a szűkén mért vizsgadíj miatt, mondván: máskor többet kaptak. Stancsics maga is kevesellette az összeget, véleményét megmondta az apának. Érvként még hozzátette: a gyerekek szintén úgy emlékeznek, hogy korábban nagyobb díjban részesültek a franciskánusok. Nos, Szalmássy Miksa nemcsak jóravaló gazda, gondos apa, de amellett igen indulatos ember volt. Csúnyán összeszólalkoztak, olyannyira, hogy rendelkezik ...« — hányszor hallhat, olvashat . az ember ilyen mondatokat. Ami önmagában természetesen ugyancsak nem baj, ha e mondatot ! í11 v Kpt gvprmplípm van mnst néhány más is követi. Ha az aktivitás mérése, értékelése nem áll meg annak a ténynek a regisztrálásánál, hogy hány I párttag tölt be funkciót, lát el valamilyen tisztséget. Itt már csak azért sem sza- ; bad megállni, mert a tisztség, a megbízatás vállalása őnma- i gában nem elég. A döntő kérdés az, hogy miként tesz ele- j get valaki az ezzel járó köte- ! lezettségeknek. A közéleti fel- | adatok egy része kétségtele- I -nül olyan — például, ha valaki I munkásőr, propagandista és | még lehetne sorolni —, hogy I aki elvállalta, az eleve tesz j is valamit. Ám álcád jónéhány I olyan feladatkör is, ahol a j megbízatás nemegyszer merő j formalitás marad. Nyilvánvaló igazság ez, s a 1 pártszervezetek túlnyomó ré- i szében számolnak is vele, hi- t szén éppen ezért válik mind- Mihálynak el kellett hagynia# inkább rendszeressé a tisztsé- allasat. f , , , .. , , , , , . , ... . t Sekkel jaro kotelezettsegek Pestre úgy tért vissza, mint?, ... . , ,, . végképp megszokott helyére, j tel,iesiteseTle*í személy szerinti Volt némi kitartása, egy ideig! ellenőrzése. A probléma nem független maradhatott, írás- # is ezzel van elsősorban (bár ezt sál töltötte idejét- Elkészítette' eiienőrzést is lehetne még »Magyar es nemet beszelgete-? , , , “ sek«< című könyvét, először? eppenseggel javítani, s főleg Heckenast nyomdász és kiadó,? rendszeresebbé, mondhatni ál- majd a közönség nagy megelé-? landóvá tenni). A dolog, lényePPkdAgiPrfl T—l bblron ciich hofiron ’ hogy a politiármennyire ellentétesnek tűnik a két fogalom, a mozgalmi mun! , . .... ......... . i kának is létezhet és helyen; ezeken keresztu1 szemléljük es ként létezik is egy _ a szó értékeljük. j rossz értelmében vett — hiva! Mert mi tagadás, van még talnoki felfogása. »Az én felhajlam az ilyesmire. »Párttag- 1 adatom a tagsági bélyegek ki- ságunk politikai aktivitását osztása (vagy egy bizottsági tanúsítja, hogy nyolcvan szá- j ülésen való részvétel, egy meg- zaléka állandó megbízatással beszólás jegyzőkönyvének elkészítése, és a sor tetszés szerint folytatható), és ha ezt pontosan teljesítem, többet miért várnának tőlem?« Természetesen van olyan ember, akitől valóban nem várhat többet a társadalom, s ha csak ennyit tesz, ezért is köszönetét érdemel, nem szemrehányást! De aki eljutott odáig, hogy a kommunisták pártjának tagja legyen, annak részéről már semmiképpen sem elegendő a közéleti cselekvésnek ez az elemi formája. Hadd ismételjem hát végeze. tül újra: fontos dolog a rubrika, de;legalább annyira fontos, hogy az egyes személyek és az egész közösség tevékenységének közelgő értékelésekor a pártszervezetekben lássanak túl a rubrikán. Mert csak így rajzolhatják meg az aktivitás igazi térképét. Gy. L. gedósére. Heckenast hatvan. azonban az váltóíorintot fizetett a köny-? ° ’ vért és 1833-ban jelentette?-----------------------m eg. A hasznos mű napokon? Címfesíői munkát vállalunk — rövid határidővel. Építőipari Szövetkezet Kaposvár, Vár u. 5. (272677) belül élkelt, igény volt a második kiadásra, de vita támadt? a szerző és a nyomdász között,? hogy kit illet a jog, mert eb-? ben nem állapodtak meg.? Mindegyikük ragaszkodik a? maga igazához. ^ Vitájuk azonban fölösleges-# sé vált: a könyvet betiltották.# Hiába tanultak belőle még Jó-# zsef nádor gyermekei is, sür-# gősen kivonták a forgalomból,# mint olyan, amely káros az ál-# lam, a társadalom érdekeire.# Amíg mindez történt, Stan-? csics megírta a »Budapesti le-? velek« című könyvét. Választ? sem kapott rá a cenzúrától.J Kézirata egyszerűen eltűnt aj cenzorok kezén- ^ Tiltakozott, követelte iga-1' zát, nem értette, miért káros ^ irodalmi munkássága, pláne ^ nyelvkönyve a társadalomra.J Hiszen igaza volt, gondolatai^ ezerszer inkább hasznosak,^ mint károsak voltak, de hát a# hatalomnak más volt a véle-# ménye. # (Folytatjuk.) # Pályázat művelődi siközponf- igazgatói állásra A Barcsi Nagyközségi Közös Tanács V. B. szakigazgatási szerve pályázatot hirdet inűvelődésiközpont-igazg'atói állásra. Az állás betöltéséhez a 181/1963. (MK. 23.) MM sz. utasításban meghatározott képesítési követelmények szükségesek. A pályázathoz mellékelni kell: 1. részletes önéletrajzot, 2. a képzettséget igazoló oklevél hiteles másolatát, 3. érvényes erkölcsi bizonyítványt. Illetmény a 204fi97.3. (MK. 4.) MM-MüM sz. együttes utasítás (4001. ksz.) szerint. A pályázati határidő a közzétételtől számított 6 hét, a pályázatot Barcsi Nagyközségi Közös Tanács V. B. szakigazgatási szerve, 7572 Barcs, Hősök tere 2. címre kérjük. (8397) \
