Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-23 / 274. szám
Mindenki kapjon pártmegkizatást A pártvezetőségek beszámolójukban nagy teret szentelnek a mostani beszámoló taggyűléseken a párt- megbízatások értékelésének. A legtöbb helyen nagy segítséget kaptak a pártcsoportoktól ehhez, mert személy szerint, s nagyon őszintén mérlegre tették, ki mennyit vállalt magára, hogyan képviselte a párt politikáját. A mostani taggyűlések jó alkalmat teremtettek arra, hogy pontosan tisztázzák, mi a pártmegbízatás, ugyanis a tapasztalatok szerint nem mindenütt ugyanúgy fogják fel. Ennek a témának az elemzése a helyi sajátosságoknak megfelelően azért olyan fontos, mert egy-egy alapszervezet munkájának színvonalát az határozza meg, vajon céltudatosan szervezik-e a kommunisták tevékenységét. Általában egységesen értelmezik az állandó megbízatások körét, helytelen azonban, hogy olykor csak a választott tisztséget vagy a kifejezetten állandó jellegű mozgalmi teendőket tartják pártmegbízatásnak. Az a helyes, ha ide sorolnak minden olyan személyes felelősséggel ellátható politikai, gazdasági, állami vagy akár nevelési feladatot, amely eredményesen segítheti a párthatározatok megvalósulását. Most a számadás idején azért is olyan fontos, ez, mert egészen más osztályzatot kaphat az alapszervezet, ha minden állandó és ideiglenes feladatot értékel. Ha ilyen szemszögből ítéli meg a kommunisták tevékenységét, akkor világosan látható, hogy a tagok többsége értékes munkát végez. A sablonok mindig nagyon veszélyesek, különösen akkor, ha nehezen mérhető tevékenységről van szó. Semmiképpen sem viszi előre az ügyet, ha a párttagok aktivitását például azzal mérik, hogy hányszor szólalt föl a taggyűlésen stb. Sokkal nehezebb számon tartani, hogy egy-egy kommunista hányszor állt ki a párt politikája mellett, milyen sok párton kívüli munkatártás győzte meg egy határozat, rendelet, gyári, gazdasági döntés helyességéről. Az ilyen kommunisták tevékenysége semmiképpen se szoruljon azok mögé, akik mindig és mindenhol f eszólalnak, azonban újat. a munkát előrelendítő dolgokat sohasem mondanak. Az a kommunista, aki becsületesen, tisztességesen dolgozik, példás a családi élete, a viselkedése, s ezzel hat a környezetére, mindenképpen elismerést érdemel. A beszámoló taggyűlés évekre irányt mutat a kommunisták közösségeinek, éppen ezért fontos, hogy az ideiglenes pártmegbízatások rendszeréről szó essen, ez ugyanis összefügg a párt belső életével. Az a hasznos ideiglenes megbízatás, melyet a párthatározatok szellemében, a köz, a szervezeti élet érdekében kapnak a párttagok. Ha ennék teljesítését Almahegyek Nagyatádon Nyersanyagdömping van a Nagyatádi Konzervgyárban A november végi hűvös időben a lenagyobb gondot az áru tárolása okozza itt. A raktárak 1200 vagon készáruval zsúfoltak. A nyersanyag nagy része ezért az udvarra szorult. Egyebek mellett 240 vagon zöldséget, sárgarépát tartanak itt, s az utóbbi napokban valóságos almahegyek keletkeztek. A gyár most kezdte meg az alma feldolgozását, a termelőktől összesen 800 vagon átvételére számítanak. A feldolgozósor kapacitása napi 12—13 vagon. A nyersanyag nagy részéből — francia és osztrák cégek megrendelésére — almasűrítmény készül. A hazai piacra pedig befőtteket gyártanak. A reggeli fagyoktól nem könnyű ezt a nagy mennyiségű árut megvédeni, hiszen a nyersanyag mellett hatszáz vagon készáru is az udvarra szorult. Hullámpapírral és fóliával rakják körbe az üvegeket, s szalmabálákkal takarják be. rendszeresen értékelik, új megbízatást adnak,' akkor minden kommunista részt vehet a pártmunkában. S ahol ilyen a munka elosztása, ott megszűnik a felszólalások számával való mérés is. Az elmondottak ellenére gond, hogy vannak nagyon túlterhelt, s igen kevéssé leterhelt párttagok. A mostani taggyűlésen jó, ha szó esik az igazságos munkaelosztásról. Egynémely vezetőnek például annyi a tisztsége, a megbízatása, hogy nem is képes ezeknek eleget tenni. A pártszervezetek nagyra értékelik a munkásőrségben végzett munkát; azokat, akik parancsnoki beosztásban vannak, általában nem terhelik túl. A munkásőrparancsnokok munkája nagyon felelősségteljes. éppen ezért mindenhol tekitsék ezt teljes pártmegbízatásnak, s mással ne bízzák meg őket. Az igazasághoz hozzá tartozik, hogy némelyek, akiket fölmentettek bizonyos tisztségek viselése alól, három-négy hónap múlva újra vállaltak valamit. Hol azért, mert még mindig könnyebben bíznak meg olyanokat, akikről tudják, hogy lelkiismeretesen ellátják a feladatukat, hol azért, mert megsértődik az. akit fölmentettek, hogy -már nem bíznak benne, ő már erre sem jó«. Ezekről érdemes őszintén beszélni, s mindenkire annyit bízni, amennyit a személyes adottságai, képzettsége, érdeklődése alapján képes jól elvégezni. A beszámo'Ó taggyűlések nagyban hozzájárulhat nak ahhoz, hogy nyilvánosan is elismerjék a legtöbbet te vékenykedők munkáját, megdicsérjék őket. S nem árt, ha a most megválasztandó jelölő bizottságok figyelme kiterjed azokra, akik kiemelkedően tevékenykedtek a pártszervezetben, s a tagok véleménye szerint is helyük lehet a vezetőségben. Lajos Géza Őszi szezon OLVASÓINK FIGYELMÉBE az Erdei Termék Vállalatnál Az a,var egyre vastagabb lesz. A fürkésző tekintet köny- nyen utat talál a bokrok között, a sűrű bozótból csak a szúrós ágak maradtak. A kökény rég beérett, és ezzel az erd^i gyümölcsök ideje lejárt. Az Erdei Termék Vállalatnál is megkezdődött az őszi szezon. A vállalat kaposvári üzem- vezetőségén Deák János üzemvezetővel beszélgettünk az őszi feladatokról. Mint megtudtuk, ennek az időszaknak a slágerei a különböző erdei magvak. Az erdőnek ezeket a termékeit elsősorban exportálják. Az NSZK-beli vásárlópartnerek különösen a tuja- félék magvait keresik. Ez az export- jelentős bevételt jelent a vállalatnak, hiszen például a tu ja orientalis magjának kilója 320 márkát ér. Az idén megyénk területén 500 kiló tujamagot gyűjtöttek. Hogy ez mekkora mennyiség, annak szemléltetéséül csupán annyit, hogy nem is olyan régen az egész országból 200— 300 kilót vásárolt meg a vál- | lalat. A kaposvári üzemvezetőség ! területéről mintegy 12 vagon- nyi vadgesztenyét is szállítottak az NSZK-ba, kökénymagból pedig 130 mázsát értéke- sitettek. A magvakon kívül különösen a diógömbfa keresett termék. Ebből eddig 693 köbméter érkezett az üzemvezetőség átvevőhelyeire, és még 150 köbméternyit várnak. így a tervezett 630 helyett jóval több mint 800 köbmétert vásárolnak fel. Nemcsak diógömbfából teljesíti túl éves tervét a kaposvári üzemvezetőség. Még csak ; novemberben , járunk, de már i túlteljesítették évi árbevételi tervüket is. Az üzemvezető : | véleménye szerint év végére j j a tervezett 12 millió forinttal j 1 szemben az idei árbevételük I eléri a 13 millió forintot. Várjuk kérdéseiket Nem találtunk ki semmi újat és meghökkentőt az idei sajtónapra. Csupán az országosan és a megyében is jól bevált sajtóankétok sorát szeretnénk továbbfejleszteni azzal, hogy pontosan két hét múlva megrendezzük Kaposváron az első nyilvános Somogyi Néplap fórumot. Hivatásunk, s az olvasók számának gyarapodása — úgy gondoljuk — feljogosít bennünket és kötelezővé is teszi számunkra, hogy időnként személyesen is találkozzunk azokkal, akik naponta olvassák, értékelik és bírálják a munkánkat. A Somogyi Néplap azonban nem önmagáért való tájékoztatási eszköz. A párt politikáját közvetíti, határozatainak végrehajtására ösztönöz, és a krónikás szerepének betöltése mellett fontos feladata, hogy összegyűjtse Somogy népének véleményét, észrevételeit, javaslatait, s azokat eljuttassa a vezető szervekhez, testületekhez. A lap tehát tükrözi egész belpolitikai életünket, és hasábjain egyre nagyobb teret kap a közvélemény hangja. Ha tehát a Somogyi Néplapról beszélünk, a párt politikájáról van szó; ha az újságot értékeljük, Somogy helyzetéről, az emberek életének változásáról kapunk képet. Ez a gondolat vezetett az elhatározáshoz, hogy első nyilvános fórumunkon ne csak a Somogyi Néplapról ■ essen szó, hanem városaink, falvaink életéről, Somogy megye helyzetéről, lakóinak öröméről és gondjáról is. így hát rendezvényünket széles körű belpolitikai fórumnak tekintjük, és szeretnénk, ha kérdéseikkel, észrevételeikkel minél többen vennének részt ezen az izgalmasnak ígérkező eszmecserén. Mit sorolunk a belpolitika gyűjtőfogalmiba? Mindent, ami nem külpolitika. Mindent, ami érdekli olvasóinkat. Ide soroljuk tehát a termeléstől az életszínvonalig, a város- és községfejlesztéstől az egészségügyi és művelődési kérdésekig, a szolgáltatástól a szociálpolitikáig mindazt, ami élénken foglalkoztatja a lakosságot, s amiben' kíváncsi a párt, a tanács, a szakszervezet vezetőinek véleményére, a testületek értékelésére, terveire. Örömmel tájékoztathatjuk olvasóinkat: a megye vezetői készségesen vállalkoztak arra, hogy a Somogyi Néplap fórumán válaszolnak a kérdésekre. Bíró Gyula, a megyei párt- bizottság titkára, Böhm József, a megyei tanács elnöke, Deák Ferenc, a városi pártbizottság első titkára, Rostás Károly, a városi tanács elnöke, Klenovics Imre, az SZMT vezető titkára és a Somogyi Néplap vezetői, rovatvezetői állnak készenlétben, hogy kielégítsék érdeklődésünket. A nyilvános belpolitikai fórumot a magyar sajtó napján, december 7-én, szombaton délután négy órakor rendezzük meg Kaposváron a megyei könyvtár előadótermében. Erre már jó előre meghívjuk olvasóinkat. Újságunk azonban nemcsak a város, hanem az egész megye lapja. Épp ezért arra kérjük vidéki olvasóinkat, hogy levélben, levelezőlapon minél előbb juttassák el kérdéseiket szerkesztőségünk címére (7400 Kaposvár, Latinca utca 2.), és a bontókra írják rá: Somogyi Néplap fórum. Gondoskodunk arról, hogy a Kaposvárra és a vidéki városokra, községekre vonatkozó válaszok ás eljussanak olvasóinkhoz. Ezért a fórum után a Somogyi Néplapban folyamatosan közöljük majd a kérdéseket és a válaszokat. Két hét áll olvasóink rendelkezésére. Kérjük, ne feledjek el: december 7-én, szombaton lesz a Somogyi Néplap első nyilvános belpolitikai fónima. Forduljanak bizalommal alaphoz, vegyenek részt minél többen az eszmecserén, hiszen a tájékozódás ma már minden ember számára nélkülözhetetlen. Varjuk leveleiket. SZERKESZTŐSÉG Munkásvélemények és üzemi demokrácia A megváltozott hangsúly Miért van ilyen megkülönböztetett szerepe a művezetőnek? A kérdéshez közelebb vitt bennünket a Pamutfonóipari Vállalat Kaposvári Gyárában Veress Zoltán gyártás- vezetővel folytatott beszélgetés. — Mi a feladata a művezetőnek? Vigyáz, hogy betartsák a technológiát és gördülékenyen. menjen a termelés. Gondolnia kell a munkafegyelem ellenőrzésére s a hiányzásokra is. Fegyelmezés, utasítás, ellenőrzés. Nem valami népszerű dolgok. 1968 előtt is ugyanez volt a művezetők feladata, s a feladatok jellegének megfelelően a művezetőik valóban utasítottak, fegyelmeztek, számon kértek. Közben a megváltozott körülmények — a kaposvári iparosítás — miatt sok dolgozónk elment, 6 szinte egyik évről a másikra létszámhiánnyal kezdtünk küszködni. A körülmények kény.,zerí tettek rá bennünket, hogy az emberekkel való kapcsolatot gyökeresen felülvizsgáljuk. — Mi változott? — A legfontosabb változás a művezetők vezetői stílusában következett be. Már 1968 —69-ben jobban kezdtünk odafigyelni az emberek egyéni gondjaira. Utánajártunk a felmondásoknak, az okokat kutattuk, és beszélgetésre hívtuk meg a kilépő dolgozót a kis üzemi négyszög vezetőivel. A vezetők azóta is inkább kérnek, de ha utasítani kell, azt is igyekeznek személyre szabni. — Például? — Gyárunkban évente el lehet rendelni 3x6 túlórát. Mivel a gépek állandóan mennek,) a túlórák ledolgozására csak szabad szombaton vagy vasárnap kerülhet sor. így az mindenkit hátrányosan érint A gyár megtehetné, hogy egyszerűen elrendeli a túlórát. Mi azonban igyekszünk összehangolni a munkások érdekeivel. Figyelembe vesszük, hogy mikor szeretnék ledolgozni a túlórákat: általában az a kívánságuk, hogy nyáron és decemberben ne kérjünk tőlük többletmunkát. Ezenkívül igyekszünk önkéntes alapon megszervezni a túlórázást. A gyárban a legtöbb terüle- j ten érződik ez az új, megvál- j tozott hangsúly. Az üzemré- I széknek juttatott pénzjutal- ; mák elosztásában teljes jog- ! kört kapott a művezető és a I kis üzemi négyszög. A brigá- I dók versenydíjait ők maguk osztják el. A bérfejlesztéseket ! is sokféle szempontból vitat- I jak meg, hallgatva a brigád- j vezetők véleményére. A gyárban az új légkörben { szinte tapintható az aktivitás A brigádok öntevékenységére jellemző, hogy saját maguk szerveztek szavalóversenyt. A gép mellett végzett munka és a brigádban kifejtett tevékenység finom megkülönböztetése is egyre érezhetőbb:, volt olyan fonónő, aki legjobban végezte munkáját az üzemben, de brigádjában semmit nem tett, sőt minden közös megmozdulásból kimaradt. A legközelebbi alkalommal termelőmunkájáért kapott jutalmat, de a brigádtól egy fillért sem. Ahol a munkaügyi légkör í jó, s ahol az emberek úgy ér- j zik, közük van ahhoz. amit i mindennap csinálnak, ott az aktivitásnak sokféle mércéje van. Ezek közé számít az újí- tómozgalom is. A hetvenes évek elejére rendkívül visszaesett újítási kedv most kezd újra fellendülni, izmosodni. 1973-ban hat, az idén eddig tizenhét újítást adtak be a gyár dolgozói, köztük háromhárom nő. A gyár vezetősége elhatározta, hogy ezután a brigádok védnökséget vállalnak egy-egy újítás fölött, s a gyakorlatban próbálják ki annak hasznát. — Nem tudunk lezárni egy napirendet négy óra alatt sem az szb-gyűiéseken — mondja Bodies Jánosné szb-titkár. — I Mindenkinek van javaslata, j véleménye, s tudják, ha azt j elmondják, mi meghallgatjuk, sőt a véleményükre tá- i maszkodva tudunk mi is jól j dolgozni. A gyári szerteágazó munkának azonban vannak olyan területei is, ahol a dolgozók véleménye kevésbé befolyásolja az ott születő döntéseket. Ilyen terület egyebek között a műszaki fejlesztés. A gyárban az elmúlt években rekonstrukciót hajtottak végre, új, nagy teljesítményű gépeket szereltek I be. — Hogy milyen gépeket, be- i rendezéseket vásároljunk, ! ehhez érdemben nem tudnak j hozzászólni az üzemek dolgozói — hallom Bayer Nándor 1 igazgatótól. — Egy-egy döntéshez alaposan kell ismerni a gépek műszaki jellemzőit, a pénzügyi feltételeket, a köz- gazdasági szabályozókat (a piaci igények például nem mindig egyértelműek: gyakran nem a legkifizetődőbb fonalat gyártjuk, hanem azt, amit a kötszövőipar kér tőlünk). Ezek olyan áttekintést követelnek, amelyekre legföljebb csak egy testület képes. A testületi döntés alapján megvásárolt gépeken azonban mégiscsak a fonónőknek kell dolgozniuk; Ezért mielőtt beszereznénk a gépeket, az üzemrészek véle ményét is meghallgatjuk. Előkészítjük a gépek fogadásét, s a gépek teljesítményének ismertetése során a véleményüket kérjük a normáról és az új berendezések kezeléséről. De számítunk véleményükre i a termelés minden kérdésé- 1 ben. Jelenleg azt tervezzük, hogy karácsony és szilveszter között az ünnepek miatt elaprózott műszakokat megszüntetjük, s a dolgozók szabadságra mehetnek ebben az időszakban. Az elmaradt műszakokat pedig ledolgozzák majd szombat—vasárnaponként. Ez jó a gyárnak, s a dolgozók is egyetértenek. | A gyúr munkáját érintő fontos kérdésekben csak az képes érdemi véleményt nyilvánítani, akiben minél több dolog, esemény vált ki visszhangot. S a megfelelő üzemi légkörön, egyfajta »tulajdonos- tudaton« kívül ez a visszhang annál szélesebb-hangosabb, minél képzettebb, műveltebb emberek dolgoznak a gépeknél, Az igazgató szomorú adatokat közöl: — Újratermelődik az általános iskolai nyolc osztályt el nem végzők száma. Jelenleg 322 olyan ember dolgozik nálunk, aki nem fejezte be az iskolát. Nagyon aggasztó, hogy ezek között sok fiatal is van. A gyár szinte erőn felül vállalja, hogy ezeknek az embereknek megszervezze az iskolát, megteremtse a tanulás lehetőségét. Az alapfokú iskoláztatáson kívül nagy gondot fordítunk még a középfokú iskoláztatásra is. Dr. Szabó Sándor, az üzemi párt-vb tagja, személyzeti vezető tájékoztatott bennünket a gyár erőfeszítéseiről. Az általános iskolát végzők munkaidő alatt(I) tanulhatnak, a textilipari technikumot végzők pedig szabad idejükben. A tanulási kedv nagy. Jellemző, hogy sokan annak ellenére is vállalják az esti iskolába való járást, hogy a gyár nem tudja szavatolni: érettségi után technikusi munkakörbe kerülnek. (Az is előfordulhat, hogy a frissen végzett technikusnak új munkahelyén kevesebb lesz a fizetése, mint korábban.) A tanulásnak a termelésben és a társadalomban kamatozó hasznát nem, vagy csak alig lehet közvetlenül, a százalékokban és a mutatókban lemérni. Hatása talán leginkább ott mutatkozik meg, ahol véleményt kell formálni. Véleményt a gyárról, magunkról, mindennapi tennivalónkról. Mert ez a vélemény fontos mutató is egyben. Az üzemi, és tágabb értelemben a társadalmi közérzet fontos mutatója. Csupor Tibor Somogyi Néplapl 3
