Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-23 / 274. szám

Mindenki kapjon pártmegkizatást A pártvezetőségek beszámolójukban nagy teret szentelnek a mostani beszá­moló taggyűléseken a párt- megbízatások értékelésének. A legtöbb helyen nagy segít­séget kaptak a pártcsoportok­tól ehhez, mert személy sze­rint, s nagyon őszintén mér­legre tették, ki mennyit vál­lalt magára, hogyan képvisel­te a párt politikáját. A mos­tani taggyűlések jó alkalmat teremtettek arra, hogy ponto­san tisztázzák, mi a pártmeg­bízatás, ugyanis a tapaszta­latok szerint nem mindenütt ugyanúgy fogják fel. Ennek a témának az elem­zése a helyi sajátosságoknak megfelelően azért olyan fon­tos, mert egy-egy alapszerve­zet munkájának színvonalát az határozza meg, vajon cél­tudatosan szervezik-e a kom­munisták tevékenységét. Ál­talában egységesen értelmezik az állandó megbízatások kö­rét, helytelen azonban, hogy olykor csak a választott tiszt­séget vagy a kifejezetten ál­landó jellegű mozgalmi te­endőket tartják pártmegbíza­tásnak. Az a helyes, ha ide sorolnak minden olyan szemé­lyes felelősséggel ellátható po­litikai, gazdasági, állami vagy akár nevelési feladatot, amely eredményesen segítheti a párthatározatok megvalósulá­sát. Most a számadás idején azért is olyan fontos, ez, mert egészen más osztályza­tot kaphat az alapszervezet, ha minden állandó és ideig­lenes feladatot értékel. Ha ilyen szemszögből ítéli meg a kommunisták tevékenységét, akkor világosan látható, hogy a tagok többsége értékes munkát végez. A sablonok mindig nagyon veszélyesek, különösen akkor, ha nehezen mérhető tevé­kenységről van szó. Semmi­képpen sem viszi előre az ügyet, ha a párttagok aktivi­tását például azzal mérik, hogy hányszor szólalt föl a taggyűlésen stb. Sokkal nehe­zebb számon tartani, hogy egy-egy kommunista hány­szor állt ki a párt politikája mellett, milyen sok párton kívüli munkatártás győzte meg egy határozat, rendelet, gyári, gazdasági döntés he­lyességéről. Az ilyen kommu­nisták tevékenysége semmi­képpen se szoruljon azok mö­gé, akik mindig és mindenhol f eszólalnak, azonban újat. a munkát előrelendítő dolgokat sohasem mondanak. Az a kommunista, aki becsületesen, tisztességesen dolgozik, példás a családi élete, a viselkedése, s ezzel hat a környezetére, mindenképpen elismerést ér­demel. A beszámoló taggyűlés évekre irányt mutat a kom­munisták közösségeinek, ép­pen ezért fontos, hogy az ideiglenes pártmegbízatások rendszeréről szó essen, ez ugyanis összefügg a párt bel­ső életével. Az a hasznos ideiglenes megbízatás, melyet a párthatározatok szellemé­ben, a köz, a szervezeti élet érdekében kapnak a pártta­gok. Ha ennék teljesítését Almahegyek Nagyatádon Nyersanyagdömping van a Nagyatádi Konzervgyárban A november végi hűvös idő­ben a lenagyobb gondot az áru tárolása okozza itt. A raktárak 1200 vagon készáru­val zsúfoltak. A nyersanyag nagy része ezért az udvarra szorult. Egyebek mellett 240 vagon zöldséget, sárgarépát tartanak itt, s az utóbbi na­pokban valóságos almahe­gyek keletkeztek. A gyár most kezdte meg az alma feldol­gozását, a termelőktől össze­sen 800 vagon átvételére szá­mítanak. A feldolgozósor ka­pacitása napi 12—13 vagon. A nyersanyag nagy részéből — francia és osztrák cégek meg­rendelésére — almasűrítmény készül. A hazai piacra pedig befőtteket gyártanak. A reggeli fagyoktól nem könnyű ezt a nagy mennyisé­gű árut megvédeni, hiszen a nyersanyag mellett hatszáz vagon készáru is az udvarra szorult. Hullámpapírral és fóliával rakják körbe az üve­geket, s szalmabálákkal takar­ják be. rendszeresen értékelik, új megbízatást adnak,' akkor minden kommunista részt ve­het a pártmunkában. S ahol ilyen a munka elosztása, ott megszűnik a felszólalások számával való mérés is. Az elmondottak ellenére gond, hogy vannak nagyon túlterhelt, s igen kevéssé le­terhelt párttagok. A mostani taggyűlésen jó, ha szó esik az igazságos munkaelosztás­ról. Egynémely vezetőnek például annyi a tisztsége, a megbízatása, hogy nem is ké­pes ezeknek eleget tenni. A pártszervezetek nagyra érté­kelik a munkásőrségben vég­zett munkát; azokat, akik pa­rancsnoki beosztásban van­nak, általában nem terhelik túl. A munkásőrparancsnokok munkája nagyon felelősségtel­jes. éppen ezért mindenhol tekitsék ezt teljes pártmeg­bízatásnak, s mással ne bíz­zák meg őket. Az igazasághoz hozzá tartozik, hogy néme­lyek, akiket fölmentettek bi­zonyos tisztségek viselése alól, három-négy hónap múlva új­ra vállaltak valamit. Hol azért, mert még mindig könnyebben bíznak meg olyanokat, akikről tud­ják, hogy lelkiismeretesen el­látják a feladatukat, hol azért, mert megsértődik az. akit fölmentettek, hogy -már nem bíznak benne, ő már er­re sem jó«. Ezekről érdemes őszintén beszélni, s minden­kire annyit bízni, amennyit a személyes adottságai, képzett­sége, érdeklődése alapján ké­pes jól elvégezni. A beszámo'Ó taggyűlé­sek nagyban hozzájárulhat nak ahhoz, hogy nyilvánosan is elismerjék a legtöbbet te vékenykedők munkáját, meg­dicsérjék őket. S nem árt, ha a most megválasztandó jelölő bizottságok figyelme kiterjed azokra, akik kiemelkedően te­vékenykedtek a pártszervezet­ben, s a tagok véleménye sze­rint is helyük lehet a vezető­ségben. Lajos Géza Őszi szezon OLVASÓINK FIGYELMÉBE az Erdei Termék Vállalatnál Az a,var egyre vastagabb lesz. A fürkésző tekintet köny- nyen utat talál a bokrok kö­zött, a sűrű bozótból csak a szúrós ágak maradtak. A kö­kény rég beérett, és ezzel az erd^i gyümölcsök ideje lejárt. Az Erdei Termék Vállalatnál is megkezdődött az őszi sze­zon. A vállalat kaposvári üzem- vezetőségén Deák János üzem­vezetővel beszélgettünk az őszi feladatokról. Mint megtudtuk, ennek az időszaknak a sláge­rei a különböző erdei mag­vak. Az erdőnek ezeket a ter­mékeit elsősorban exportál­ják. Az NSZK-beli vásárló­partnerek különösen a tuja- félék magvait keresik. Ez az export- jelentős bevételt je­lent a vállalatnak, hiszen pél­dául a tu ja orientalis mag­jának kilója 320 márkát ér. Az idén megyénk területén 500 kiló tujamagot gyűjtöttek. Hogy ez mekkora mennyiség, annak szemléltetéséül csupán annyit, hogy nem is olyan ré­gen az egész országból 200— 300 kilót vásárolt meg a vál- | lalat. A kaposvári üzemvezetőség ! területéről mintegy 12 vagon- nyi vadgesztenyét is szállítot­tak az NSZK-ba, kökénymag­ból pedig 130 mázsát értéke- sitettek. A magvakon kívül különö­sen a diógömbfa keresett ter­mék. Ebből eddig 693 köbmé­ter érkezett az üzemvezetőség átvevőhelyeire, és még 150 köbméternyit várnak. így a tervezett 630 helyett jóval több mint 800 köbmétert vá­sárolnak fel. Nemcsak diógömbfából tel­jesíti túl éves tervét a kapos­vári üzemvezetőség. Még csak ; novemberben , járunk, de már i túlteljesítették évi árbevételi tervüket is. Az üzemvezető : | véleménye szerint év végére j j a tervezett 12 millió forinttal j 1 szemben az idei árbevételük I eléri a 13 millió forintot. Várjuk kérdéseiket Nem találtunk ki semmi újat és meghökkentőt az idei sajtónapra. Csupán az országosan és a megyében is jól be­vált sajtóankétok sorát szeretnénk továbbfejleszteni azzal, hogy pontosan két hét múlva megrendezzük Kaposváron az első nyilvános Somogyi Néplap fórumot. Hivatásunk, s az ol­vasók számának gyarapodása — úgy gondoljuk — feljogosít bennünket és kötelezővé is teszi számunkra, hogy időnként személyesen is találkozzunk azokkal, akik naponta olvassák, értékelik és bírálják a munkánkat. A Somogyi Néplap azonban nem önmagáért való tájé­koztatási eszköz. A párt politikáját közvetíti, határozatainak végrehajtására ösztönöz, és a krónikás szerepének betöltése mellett fontos feladata, hogy összegyűjtse Somogy népének véleményét, észrevételeit, javaslatait, s azokat eljuttassa a vezető szervekhez, testületekhez. A lap tehát tükrözi egész belpolitikai életünket, és hasábjain egyre nagyobb teret kap a közvélemény hangja. Ha tehát a Somogyi Néplapról be­szélünk, a párt politikájáról van szó; ha az újságot értékel­jük, Somogy helyzetéről, az emberek életének változásáról kapunk képet. Ez a gondolat vezetett az elhatározáshoz, hogy első nyilvános fórumunkon ne csak a Somogyi Néplapról ■ essen szó, hanem városaink, falvaink életéről, Somogy me­gye helyzetéről, lakóinak öröméről és gondjáról is. így hát rendezvényünket széles körű belpolitikai fórumnak tekint­jük, és szeretnénk, ha kérdéseikkel, észrevételeikkel minél többen vennének részt ezen az izgalmasnak ígérkező eszme­cserén. Mit sorolunk a belpolitika gyűjtőfogalmiba? Mindent, ami nem külpolitika. Mindent, ami érdekli olvasóinkat. Ide soroljuk tehát a termeléstől az életszínvonalig, a város- és községfejlesztéstől az egészségügyi és művelődési kérdésekig, a szolgáltatástól a szociálpolitikáig mindazt, ami élénken fog­lalkoztatja a lakosságot, s amiben' kíváncsi a párt, a tanács, a szakszervezet vezetőinek véleményére, a testületek értéke­lésére, terveire. Örömmel tájékoztathatjuk olvasóinkat: a megye vezetői készségesen vállalkoztak arra, hogy a Somogyi Néplap fóru­mán válaszolnak a kérdésekre. Bíró Gyula, a megyei párt- bizottság titkára, Böhm József, a megyei tanács elnöke, Deák Ferenc, a városi pártbizottság első titkára, Rostás Károly, a városi tanács elnöke, Klenovics Imre, az SZMT vezető tit­kára és a Somogyi Néplap vezetői, rovatvezetői állnak ké­szenlétben, hogy kielégítsék érdeklődésünket. A nyilvános belpolitikai fórumot a magyar sajtó nap­ján, december 7-én, szombaton délután négy órakor rendez­zük meg Kaposváron a megyei könyvtár előadótermében. Erre már jó előre meghívjuk olvasóinkat. Újságunk azonban nemcsak a város, hanem az egész megye lapja. Épp ezért arra kérjük vidéki olvasóinkat, hogy levélben, levelezőlapon mi­nél előbb juttassák el kérdéseiket szerkesztőségünk címére (7400 Kaposvár, Latinca utca 2.), és a bontókra írják rá: So­mogyi Néplap fórum. Gondoskodunk arról, hogy a Kaposvár­ra és a vidéki városokra, községekre vonatkozó válaszok ás eljussanak olvasóinkhoz. Ezért a fórum után a Somogyi Nép­lapban folyamatosan közöljük majd a kérdéseket és a vá­laszokat. Két hét áll olvasóink rendelkezésére. Kérjük, ne feledjek el: december 7-én, szombaton lesz a Somogyi Néplap első nyilvános belpolitikai fónima. Forduljanak bizalommal alap­hoz, vegyenek részt minél többen az eszmecserén, hiszen a tájékozódás ma már minden ember számára nélkülözhetetlen. Varjuk leveleiket. SZERKESZTŐSÉG Munkásvélemények és üzemi demokrácia A megváltozott hangsúly Miért van ilyen megkülön­böztetett szerepe a művezető­nek? A kérdéshez közelebb vitt bennünket a Pamutfonó­ipari Vállalat Kaposvári Gyá­rában Veress Zoltán gyártás- vezetővel folytatott beszélge­tés. — Mi a feladata a műve­zetőnek? Vigyáz, hogy betart­sák a technológiát és gördülé­kenyen. menjen a termelés. Gondolnia kell a munkafe­gyelem ellenőrzésére s a hi­ányzásokra is. Fegyelmezés, utasítás, ellenőrzés. Nem vala­mi népszerű dolgok. 1968 előtt is ugyanez volt a művezetők feladata, s a feladatok jelle­gének megfelelően a műveze­tőik valóban utasítottak, fe­gyelmeztek, számon kértek. Közben a megváltozott körül­mények — a kaposvári iparo­sítás — miatt sok dolgozónk elment, 6 szinte egyik évről a másikra létszámhiánnyal kezdtünk küszködni. A körül­mények kény.,zerí tettek rá bennünket, hogy az emberek­kel való kapcsolatot gyökere­sen felülvizsgáljuk. — Mi változott? — A legfontosabb változás a művezetők vezetői stílusá­ban következett be. Már 1968 —69-ben jobban kezdtünk odafigyelni az emberek egyéni gondjaira. Utánajártunk a fel­mondásoknak, az okokat ku­tattuk, és beszélgetésre hívtuk meg a kilépő dolgozót a kis üzemi négyszög vezetőivel. A vezetők azóta is inkább kér­nek, de ha utasítani kell, azt is igyekeznek személyre szab­ni. — Például? — Gyárunkban évente el lehet rendelni 3x6 túlórát. Mi­vel a gépek állandóan men­nek,) a túlórák ledolgozására csak szabad szombaton vagy vasárnap kerülhet sor. így az mindenkit hátrányosan érint A gyár megtehetné, hogy egy­szerűen elrendeli a túlórát. Mi azonban igyekszünk összehan­golni a munkások érdekeivel. Figyelembe vesszük, hogy mi­kor szeretnék ledolgozni a túl­órákat: általában az a kíván­ságuk, hogy nyáron és decem­berben ne kérjünk tőlük több­letmunkát. Ezenkívül igyek­szünk önkéntes alapon meg­szervezni a túlórázást. A gyárban a legtöbb terüle- j ten érződik ez az új, megvál- j tozott hangsúly. Az üzemré- I széknek juttatott pénzjutal- ; mák elosztásában teljes jog- ! kört kapott a művezető és a I kis üzemi négyszög. A brigá- I dók versenydíjait ők maguk osztják el. A bérfejlesztéseket ! is sokféle szempontból vitat- I jak meg, hallgatva a brigád- j vezetők véleményére. A gyárban az új légkörben { szinte tapintható az aktivitás A brigádok öntevékenységére jellemző, hogy saját maguk szerveztek szavalóversenyt. A gép mellett végzett munka és a brigádban kifejtett tevé­kenység finom megkülönböz­tetése is egyre érezhetőbb:, volt olyan fonónő, aki legjob­ban végezte munkáját az üzemben, de brigádjában sem­mit nem tett, sőt minden kö­zös megmozdulásból kimaradt. A legközelebbi alkalommal termelőmunkájáért kapott ju­talmat, de a brigádtól egy fil­lért sem. Ahol a munkaügyi légkör í jó, s ahol az emberek úgy ér- j zik, közük van ahhoz. amit i mindennap csinálnak, ott az aktivitásnak sokféle mércéje van. Ezek közé számít az újí- tómozgalom is. A hetvenes évek elejére rendkívül vissza­esett újítási kedv most kezd újra fellendülni, izmosodni. 1973-ban hat, az idén eddig tizenhét újítást adtak be a gyár dolgozói, köztük három­három nő. A gyár vezetősége elhatározta, hogy ezután a brigádok védnökséget vállal­nak egy-egy újítás fölött, s a gyakorlatban próbálják ki an­nak hasznát. — Nem tudunk lezárni egy napirendet négy óra alatt sem az szb-gyűiéseken — mondja Bodies Jánosné szb-titkár. — I Mindenkinek van javaslata, j véleménye, s tudják, ha azt j elmondják, mi meghallgat­juk, sőt a véleményükre tá- i maszkodva tudunk mi is jól j dolgozni. A gyári szerteágazó munká­nak azonban vannak olyan te­rületei is, ahol a dolgozók vé­leménye kevésbé befolyásolja az ott születő döntéseket. Ilyen terület egyebek között a mű­szaki fejlesztés. A gyárban az elmúlt években rekonstrukciót hajtottak végre, új, nagy tel­jesítményű gépeket szereltek I be. — Hogy milyen gépeket, be- i rendezéseket vásároljunk, ! ehhez érdemben nem tudnak j hozzászólni az üzemek dolgo­zói — hallom Bayer Nándor 1 igazgatótól. — Egy-egy dön­téshez alaposan kell ismerni a gépek műszaki jellemzőit, a pénzügyi feltételeket, a köz- gazdasági szabályozókat (a piaci igények például nem mindig egyértelműek: gyakran nem a legkifizetődőbb fonalat gyártjuk, hanem azt, amit a kötszövőipar kér tőlünk). Ezek olyan áttekintést követelnek, amelyekre legföljebb csak egy testület képes. A testületi dön­tés alapján megvásárolt gépe­ken azonban mégiscsak a fo­nónőknek kell dolgozniuk; Ezért mielőtt beszereznénk a gépeket, az üzemrészek véle ményét is meghallgatjuk. Elő­készítjük a gépek fogadásét, s a gépek teljesítményének is­mertetése során a véleményü­ket kérjük a normáról és az új berendezések kezeléséről. De számítunk véleményükre i a termelés minden kérdésé- 1 ben. Jelenleg azt tervezzük, hogy karácsony és szilveszter között az ünnepek miatt elap­rózott műszakokat megszün­tetjük, s a dolgozók szabad­ságra mehetnek ebben az idő­szakban. Az elmaradt műsza­kokat pedig ledolgozzák majd szombat—vasárnaponként. Ez jó a gyárnak, s a dolgozók is egyetértenek. | A gyúr munkáját érintő fontos kérdésekben csak az képes érdemi véleményt nyil­vánítani, akiben minél több dolog, esemény vált ki vissz­hangot. S a megfelelő üzemi légkörön, egyfajta »tulajdonos- tudaton« kívül ez a visszhang annál szélesebb-hangosabb, minél képzettebb, műveltebb emberek dolgoznak a gépek­nél, Az igazgató szomorú ada­tokat közöl: — Újratermelő­dik az általános iskolai nyolc osztályt el nem végzők száma. Jelenleg 322 olyan ember dol­gozik nálunk, aki nem fejez­te be az iskolát. Nagyon ag­gasztó, hogy ezek között sok fiatal is van. A gyár szinte erőn felül vállalja, hogy ezek­nek az embereknek megszer­vezze az iskolát, megteremtse a tanulás lehetőségét. Az alap­fokú iskoláztatáson kívül nagy gondot fordítunk még a kö­zépfokú iskoláztatásra is. Dr. Szabó Sándor, az üzemi párt-vb tagja, személyzeti ve­zető tájékoztatott bennünket a gyár erőfeszítéseiről. Az álta­lános iskolát végzők munka­idő alatt(I) tanulhatnak, a textilipari technikumot vég­zők pedig szabad idejükben. A tanulási kedv nagy. Jellemző, hogy sokan annak ellenére is vállalják az esti iskolába való járást, hogy a gyár nem tudja szavatolni: érettségi után tech­nikusi munkakörbe kerülnek. (Az is előfordulhat, hogy a frissen végzett technikusnak új munkahelyén kevesebb lesz a fizetése, mint korábban.) A tanulásnak a termelésben és a társadalomban kamatozó hasznát nem, vagy csak alig lehet közvetlenül, a százalé­kokban és a mutatókban le­mérni. Hatása talán leginkább ott mutatkozik meg, ahol vé­leményt kell formálni. Véle­ményt a gyárról, magunkról, mindennapi tennivalónkról. Mert ez a vélemény fontos mutató is egyben. Az üzemi, és tágabb értelemben a tár­sadalmi közérzet fontos muta­tója. Csupor Tibor Somogyi Néplapl 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom