Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-23 / 274. szám
Zene mozgatom Bulgakov játéka nyomán Jegyzetek Losonczi Agnes könyvéről A ZenecTet sorodat -tizenha- | todik műveként a közelmúlt- | oan jelent meg Losonczi Ág- j nes zeneszociológiai tanulmánya. A szerző az 1945-*-1970- ig terjedő időszakot vizsgálja a fiatalok és a zene kapcsolatinak sokoldalú összefüggésében. »Fontos nekem ez a kor és fontos a zene. A zene különösen azért fontos, mert talán a legérzékenyebb emberi jelzőrendszer; a kor pedig, amelyet .átélünk, feltehetően azért, mert bármit akarunk, gondolunk és teszünk, végül is ez adatott nekünk, egyszer és mindenkorra — végérvényesen« — írja a mű előszavában. Losonczi Ágnes három — a politikai, a társadalmi élet és i művészetek szerepének szempontjából — jól elhatárolható periódusra . bontja mondanivalóját. Az első részben, a felszabadulástól a fordulat évéig a zenei mozgalom és a népies szocialista koncepció kialakulását elemzi. A hatalomért folyó harc és az «rszág újjáépítésének idején *■az összetartozó közösségek, cl'.'azonosságot vállaló emberek egyesítő kifejezésére« adottak ^voltak a zenei formák. A lelkesítő forradalmi, politikai da’okat a munkásság féltve őrzött mozgalmi emlékként átmentette és tovább énekelte, a népies mozgalom gondozásában pedig a népdai játszott jelentős szerepet. A népdal, » amikor a harmincas években kilép a zenei élet zártságából, és szélesebb értelemben hatni kezd, már akkor is több értelmű és tartalmú«. Révai József szerint »kifejezi a népies mozgalom egészét: magában hord egy igazi magyarságtudatot — de ebben a fasiszta, vagy ahhoz közel álló nacionalista hazafiúi értelmezéstől a németellenes szeparatista. önálló nemzeti lét hirdetésén át az antifasiszta demokratizmusig minden árnyalatot megtalálhatunk.« A két különböző zenei kifejezési forma — a politikai tömegdal és a népdal — találkozását az osztálynézetek és pártharcok összefüggésében elemzi a szerző. £ fordulat évét követő időszakot a zenei mozgalom intézményesülési stádiumaként tárgyalja Losonczi Ágnes. Ez idő alatt izmosodik meg a magyar kórusmozgalom. és sürgető igény jelentkezik a tömegek zenei nevelésére. Ennek programját Bárdos Lajos igy fogalmazza meg: -Az új nemzedék zenei szerepe és célja közkinccsé tenni a régebben csak a kiváltságos körök részére fenntartott zeHalló, itt Iván Mécsesek és peksleueiléicpák • • . • .*-> í. Borús Ferenc lámpagyűjtő házi gyűjteményében csaknem négyszáz mécses, gyertyatartó és petróleumlámpa van. Gerencsér Miklós _ a Ácsteszértől halhatatlansá g‘g Táncsics Mihály életregénye Végre estefelé bejött hozzá a térparancsnok, aki egyúttal a börtön felügyelője is volt. igen tisztelettudóan elmond- a, hogy Pest-Budán forrada- bm van, Petőfi és társai föl- ázították a népet, megtagad' iák az engedelmességet a íelytartó tanácsnak, ellenben ítvette a hatalmat a pesti városházán ülésező forradalmi bizottmány. A térparancsnok valósággal referált, mintha a "ölöttesének tenne jelentést, najd védelmet kért, mert — igymond — a tömeg máris itban van Stancsics Mihály kiszabaditására. Néhány perc múlva valóban szabad lett. Nyári Pál és Klauzál Gábor érkezett a tömeg élén. A cellájába hatoltak, a térparancsnokot elsodorták, észre sem vették. Felesége, Teréz ezekkel a szavakkal repült a karjaiba: Somogyi Néplap — Mihály! Nincs többé cenzúra! Fogat várakozott rá. A pesti fiatalok levették a hámot a lövőkről, s maguk húzták, lelkesülten, a Lánchídon át Pestre a kocsit, amelyben a boldog-restelkedő Stancsics és felesége ült. Rengeteg ember volt az utcákon, s az ablakokban. Megéljenezték, ahol elhaladtak. Ütba ejtették a Nemzeti Színházat is, amely a mai Rákóczi út és Múzeum körút sarkán, az Astoria-szállóval szembeni telken állt. S követelte az ünneplő közönség, hogy Stancsics foglalja el a nádor — a király helyettese — díszpáholyát; de ő a rend és illendőség híveként a pesti városházára sietett, hogy bemutatkozzon a forradalmi bizottmány előtt. így történt. Ám az ünnepélyes alkalom feszengő helyzetté változott. A kiszabadított ’ férfiú félredob?iei művelődést, továbbá gaz dagífani, elmélyíteni, kiszélesíteni a nagy eredményeket. Közösséget teremteni.« »A hatvanas évek elején \ — írja Losonczi Ágnes — nem beszélhetünk zenei moz- \ gálámról. Az ifjúságnak nincs igazi kollektív, átélt dalélménye.« A tánczene azonban továbbra is él, és foglalkoztatja mind a hivatalos szerveket, mind pedig a sajtót. A szerepének tisztázására, helyes megítélésére vonatkozó igényt jelzi, hogy 1966-ban csaknem kétszáz újságcikk foglalkozott kizárólag a tánczenével, a táncdalokkal. Az első táncdallesztivál a műfaj dijMalát jelentette, s ez méltó elégtételül szolgált művelőinek és kedvelőinek egyaránt. Losonczi Ágnes részletesen foglalkozik a beatzenével is. Az erről szóló fejtegetéseit így zárja: -A fiatalok saját zenét formáltak, és lehetőséget találtak saját maguk zenei kifejezésére... — irigylésre méltó állapotot tükrözött az, hogy az ifjúságnak... a hatvanas évek végén egy zenei mozgalommal jó érzést lehetett kelteni.« A szerző mélyrehatóan elemzi a zene magatartásra gyakorolt hatását, feltárja azokat a tényezőket, melyek a »fényes szelek« nemzedékétől napjainkig szerepet játszottak a fiatalok magatartási értékmintáinak kialakulásában. E tekintetben a máról szóló sorai elsősorban bírálóak. Megemlíti például, hogy míg az 1967 68-as Úttörő Zsebkönyv Maxim Gorkijt, Gagarint, Marxot. Joliot Curie-t állítja példaképül, az 1969 70-esben négy sportoló, három táncdaléne- kes, illetve szövegíró, két színész és egy énekes nyilatkozik úttörőéLményeiről. »Az ideálok, eszményképek, a rajongásnak, lelkesedésnek, követésnek mintái elengedhetetlenül szükségesek a társadalmi befolyás minden szintjén .,.« A tánezéhe üzleti érdekekből is felfuttatott sztárjai azonban gyakran nem olyan magatartási értékmintákat közvetítettek, melyek a társadalmilag elvárt személyiségvonások erősítését szolgálták vol- 1 na. Losonczi Ágnes könyve ta- | golt szerkezetű, okos érveié- j sekkel és meggyőző tényanyagokkal megírt mű. Mondanivalóját kiváló kultúrpolitiku- sok, esztéták, kritikusok idé- ) zésével teszi érdekessé és j i mindvégig izgalmassá. Tanul- i mánya hasznos olvasmány és j j útmutatás lehet a pedagógusok, a népművelők és az ifjúsági vezetők számára. Gulyás József ba mindenféle úri titulust, a legnépibb módon — »kend- tekének nevezte a forradalmi bizottmányt, amelynek tagjai — lévén mindannyian nemesek — elvárták volna a tekintetes megszólítást. De Stancsics nem sokat adott az érzékenységükre. Számára a forradalom forradalom volt. Csak a radikális változásokat volt hajlandó támogatni. S jól tudta: a megszólítás csupán formai kérdés, de hadd lássák mindjárt az elején hovatartozását azok, akik a nemzeti újjászületés forradalmától a nemesi uralom átmentését remélik jobb időkre. Ilyesmikről beszélt -Stan- csics a Nádor-szálló erkélyéről, ahova vendégnek hívta Hauer, a fogadó bérlője. Késő este volt, s a tömeg nem tágított mellőle. I Búcsúzóul még azzal lelkesítette hallgatóit, hogy a for-, radalom céljaiért elszántan, a tennivalók világos ismeretében kell küzdeni, s ez a küzdelem éppen csak elkezdődött a mai nappal. E nap emlékére Stancsics'- ról Táncsicsra vátoztatta a nevét, amelyet így ejtett kislánya, aki meghalt. Ez a megszólítás is formai dolog volt, miként a »kend- tek« megszólítás. De számára sokkal több: nem változtatható vissza, miként az eszméihez való ragaszkodás sem változtatható meg. Ű már Egy napjainkban már-már divatos szerzőként emlegetett szovjet jró, Mihail Bulgakov színpadi játékának filmfeldolgozása jutott a magyar nézők elé, a Halló, itt Iván cár! című szatirikus vígjáték. A fenti bevezető mondat egyik megállapítására azonban vissza kell térni, nevezetesen, hogy divatos szerző-e Bulgakov, vagy csak akként emlegetne? A művészet peremvidékein a »jól értesültség« és a sznobizmus igen gyakran teremt divatot... Sokat beszéltek például Mihail Bulgakov újrafelfedezéséről. Holott valójában már nem arról van szó. hanem az 1940-ben meghalt író életművének _örökér- vényűségéről. Bulgakov különös világát, szellemes groteszkségét a személyi kultusz időszakában bizonyos körök félremagyarázták, jóllehet valós értékeire Gorkij is rámutatott. Bizonyos körök értékítélete, egyoldalú szemlélete ellenére már korábban is műsorra tűzték például — az azóta is műsoron levő — Moliere című darabját, 1936-ban a Művész Színház a^lta elő. Az életmű, a sok nyelven megjelent ironikus f hangvételű Mester és. Margarita című regény többek között a szovjet ] kultúra ma is nagyra becsült része. Nem véletlen tehát, hogy L. Gajdaj rendező Bul- gakov-darabot vitt filmre Az utánunk következő nem- j zedék is még igen sokszor ta- j lálkozik e szerzővel. Nem túlzás azt jósolni, ez a látványos, színes film nagy közönségsiker lesz. Hozzá kell tennünk persze azt is, hogy elsősorban Bulgakov humora, komédiateremtő erpje ihlette meg a Tendezőt — a helyzet- és a jellemkomikumban. Mondhatni, ebben a kettős sodrásban nem maradt elég energia arra, hogy a múltba varázsolt mai házmester köré mélyebb iróniát teremtsen. Ez persze nem jelenti azt, hogy a film nem fricskázza meg a visszás társadalmi tüneteket, a bürokratizmust például — éppen a házmester alakjában. Az alapötlet a mulatság legfőbb forrása. Egy kísérletező kitalálja az időgépet, amelynek segítségével a háztömbmegbízottakat eljuttatja a múltba, míg Iván cár — feltűnő a kettejük közötti hasonlóság — átrepül a jelenbe. Ezt a keretet gazdag, nevettető szellemesség tölti fel. Ügy látszik, a burleszk- elemeknek, a régi nevettetésnek korántsem alkonyult be... Iván cár értetlenül nyitja rá szemét a mai összkomfortos lakásra, és még értetlenebb a nőcsábász filmrendezővel, a rendőrséggel és a könnyedén elcsábított szépasszonnyal szemben, akit bpjárnénak titulál ... Különös, de ebben a tragikomikus helyzetben nem is mindig őt találjuk nevetségesnek. A háztömbmegbízott pedig — mint Iván cár, a múltban — még mulatságosabb. Bürokratikus kisszerűsége, akadékoskodása gyanússá, teszik a bojárok szemében. Kár, hogy az általa bankettnek titulált cári étkezést show-szerűen oldották meg. Iván cárt a lebukástól a jelenben, és a háztömbmegbízottat a lefejezéstől a múltban csak a sebtében megjavított időgép óvja meg ... Illetve az, hogy a lelkes feltaláló fiatalember felébred — hiszen csak álmodta az egészet. Jókora púp jelzi a homlokán, hogy azért történt valami... Amitől persze — mint egy rossz álomtól — nem árt megszabadulni, de azért mulatságos is, taI nulságos is végiggondolni I még egyszer.. i T. T. Zavartalan betegellátás mellett Csökkentik az egészségügyi dolgozók munkaidejét Amikor hónapolskal ezelőtt az egészségügyi miniszter sajtótájékoztatóján bejelentette az újságíróknak, hogy rövidesen sor kerül az egészségügyi dolgozók munkaidő-csökkentésére, a sajtó munkatársai visszakérdeztek: hogyan oldható ez meg, hiszen köztudott, az egészségügy terén munkaerőhiány tapasztalható. Az egészségügyi miniszter válaszában határozottan megfogalmazta, hogy ilyen körülmények között is — az ellátás színvonalának változása nélkül — biztosítani kell az egészségügyi dolgozóknak a munkaidő-csökkentést. kolta, pl.: a röntgen mellett dolgozó egészségügyi dolgozók körében. Somogybán ez az intézkedés mintegy ezer egészségügyi dolgozót érintett. A kormány döntése alapján az 1975-től bevezetendő munkaidő-csökkentés valamennyi egészségügyi dolgozót érinti, Somogybán mintegy négyezret. A heti munkaidő negyvenkét órára fog csökkenni. Ennek bevezetése 1975. januártól folyamatosan történik, az intézkedés teljes megvalósítása várhatóan áthúzódik 1976- Kishonti Kálmánnal, a me- ra A fölkészülést mutatja, gyei tanács egészségügyi ősz- 1 hogy az Egészségügyi Minisztálya gazdasági csoportjának vezetőjével a munkaidőcsökkentés somogyi előkészületeiről beszélgettem. Elmondta, hogy 1969-ben Somogybán is részleges munkaidő-csökkentést vezettek be ott, ahol a veszélyeztetettség ezt indoörökké Táncsics Mihály ma- f rád — a nép ügyétől soha el i nem tántorítható forradal- f már. ^ ... , Nem derült ki mindjárt, é mennyire egyedül fog marad- i ni Stancsics az elveivel, tö-1 rekvéseivel a politikai élet ‘ küzdőporondján. Megsegítésére gyűjtést rendeztek, s kézhez is kapott 1100 pengőforintot. Esze ágában sem volt a közadományt, amelyért meg nem dolgozott, személyes cé térium ötvenöt új ápolónői állást biztosított, ezzel szemben Somogybán h etvenhárom új állást készülnek betölteni. Az új ápolónők máris hivatásukra készülnek, hogy a munkaidő-csökkenés során jelentkező létszámhiányt pótolják. A het- venhárom új ápolónői állással sem megoldott még a gond, 1975-ben további pótlásra lesz L szükség. A körzeti orvosoknál az ügyeletek meghosszabbításával biztosítják a munkaidő-csökkenésből adódó kiesést. Az egészségügyi dolgozók munkaidő-csökkentése várhatóan kedvezően fog hatni, s nem lesz olyan munkaerőhiány, mint jelenleg. Emellett fontos bérintézkedés volt az, hogy az eddigi munkabér szerinti tízszázalékos ügyeleti pótlékot harmincra, illetve ahol nagyobb a fizikai megterhelés, ötven százalékra emelték. Kishonti Kálmán tájékoztatása elsősorban az egészség- ügyi dolgozók számára fontos, azonban megjegyezzük — s ez az olvasók többségét érinti —, hogy ez az intézkedés nem csökkenti azt az időt, amelyet eddig is a betegekre, fordítottak az orvosok, kórházak, gyógyintézetek. Az egészség- ügyi dolgozók munkaidőcsökkentését úgy kell biztosítani, hogy továbbra is zavartalan legyen a betegellátás. H. B. Félmilliós érték a barcsi könyvesboltban (Tudósítónktól.) Jól felkészült a barcsi áfész a várhatóan nagy karácsonyi forgalomra. A pálmákkal, virággal díszített, otthonos, önkiszolgáló rendszerű boltban félmilliós értékű »tudás«, »szórakozás«, várja a lókra költeni. Lapot akart in- J vásárlókat. A bolt vezetője, ‘Otártics Ferencné a napokdítani — erre pénzt. Egy este gájú fiú állított be Tömő utcai lakására: Petőfi Sándor. Nyolcvan forintot hozott írótársának. Ekkor ' még nem tudta Táncsics, mennyire egyugyanazon módon ítélik meg a helyzetet s képzelik el a forradalmat. szeretnék előre- (* A bizományosok között mozdítani az ország sorsát. i nemcsak boltvezetők vannak. Más alkalommal nem is ta-^ hanem szén számmal terjesz- lálkozott Petőfivel. jtik a tudás forrását netíagómé°is í Susnk, vállalati dolgozók, ter- ° f melőszövetkezetek és tartogatta a . vékony dón- a ban járt Budapesten, és rendelése nyomán karácsonyig még mintegy 250 000 forint értékű könyv érkezik Barcsra. Gondolnak az ötven bizományosra is — náluk 150 000 forint értékű szellemi termék sorakozik. Nem alapvető: de csak fontos elválasztó az élet kor. Ö már az ötvenediket ta- . posta, a költő épp fele annyi körömmel újságolta a boltve- volt. I'gaz, Bem tábornok Jzető, hogy sikerült elegendő iránti fiúi ragaszkodását nem i ifjúsági és mesekönyvet sze- gátolta a korkülönbség, tény viszont, hogy Petőfi és Tán- _ csics személyes útjai a sza-^ lasztekban, badságharc egész ideje alatt^ soha nem rendelkezett az üz- többé nem találkoztak. Poli-^ let. Az idén zárul le a világ- tikai útjaik annál Jnkább.j irodalom remekei (Folytatjuk.) a zata, állami _ f gazdaságok »irodásai«. Nagy [ rezni karácsonyra, olyan vá- i amilyennel még egyik sorö- 450 megrendeléssel. Jövőre indul az, új sorozat, melyre ötvennel több lesz az előfizetők száma. Ez évben kevés volt a Mindenki Lexikona. A művészettörténetből 100 darabot adtak el. Várják az Üj Magyar Lexikon első kötetét, amelyre 100 olvasó jelentette be igényét. A Műszaki Lexikon harmadik kötetének 50 példányára a barcsi gépgyár mérnökei, technikusai és szakmunkásai jelentették be igényüket. A járási könyvtárral közösen író—olvasó találkozót szerveznek. Végit Antalt várják Barcsra november 29-én. A télapóünnepségekre az óvodák és az iskolák ezekben a napokban vásárolják a legfiatalabb korosztály részére a könyvet. A barcsi könyvesbolt a tankönyvekkel együtt október 31-ig 1 268 000 forint értékű művet adott el. Várhatóan az év végéig még 250 000 forint lesz a forgalom. Ez azt is jelenti, hogy az előző évinél 150 000 forinttal több lesz a könyvértékesítés a bolt és a bizományosok munkája nyomán. t
