Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-21 / 272. szám
Az őszinteség lépcsőin Lengyel József kisebb írásainak gyűjteménye »Csupa borúlátás vagyok? Ellenkezőleg! Annyira optimista vagyok, hogy ami nálunk jó, ezt természetesnek tartom.« — így válaszol a pesszimizmus vádjaira a nyolcadik évtizedében járó, oly sok mindent megélt és átélt író legújabb kötete címadó esszéjében. A szerző az itt közreadott írásaival — és a többi alkotásával, egész életművével, magatartása minden megnyilvánulásával cáfolja az effajta gyanúsitgatást. E könyvben nincs új, eddig nem publikált írása: tanulmányainak, újságcikkeinek, visz- szaemlékezéseinek, rádióinterjúban elhangzott vagy magnószalagra rögzített vallomásainak eddigi legteljesebb gyűjteményét adja közre a Magvető. Az írások tehát szélesebb vagy szűkebb körben ismertek a különböző folyóiratok, heti- és napilapok, hasábjairól. mégis így, együtt olvasva közelebb viszik az olvasókat az író többi munkájának megértéséhez, segítik az egész Lengyel-életmű befoga- j dúsát. Pedig lehet, hogy a »tisz- j tább« irodalomhoz szokott ol- ' vasók megütköznek a kötet tematikai szétszórtságán. Hiszen látszólag oly távol esik például egymástól a környezetvédelem, a gyógyszerellátás bürokratizmusa Tolsztoj Háború és békéje expozíciójának elemzésétől vagy a klasszikus regényekhez írt j széljegyzeteitől. És mi minden j van még ebben a felrázó, gon- [ dolkodni, állásfoglalásra kész- j tető vagy vitára ingerlő, több- I nyíre rövid — sőt példásan szűkszavú — írásokból áyó gyűjteményben: glossza »az ócskán épült újdonságokról«, eszmefuttatás a műemlékvédelem ellentmondásos intéz- , kedéseiről, tájak idézése, em- j lékezés tudatosan vagy ha- j nyagságból elfelejtett kiváló emberekre, levelek írókortársaknak, válaszok szerkesztői kérdésekre, vélemények kritikáról, filmekről, tv-játékokról. Meghökkentően széles tehát a skála tartalmilag és műfajilag is. Mégis, mi tartja össze, mi teszi egységessé e kötetet? Lengyel József senkihez nem hasonlítható — mert a legkisebb apróságokra is figyelő, mindent fontosnak tartó — egyéni látásmódja, amelynek lényege: az indulatos őszinteség önmagához és környezetéhez. a bizonyossághoz eljuttató kételkedés és a kommunista elkötelezettség. Ez az írói— emberi érzékenység, művészi és állampolgári felelősség indítja néhány soros írásra olyan esetekben is, amikor más ember — író vagy nem író — legföljebb otthon vagy baráti körben meséli el eseteit, észrevételeit az utcán, a boltban tapasztalt rendellenességekről, az életet megkeserítő emberi hibákról, a szervezetlenség, a hanyagság megannyi jeléről. Számára mindez: közügy, és azért nyilvánosságra kell hozni. Az igazi értékek felszínre hozásának tiszta szándéka vagy újabb ' oldalról való bemutatásának igénye vezérli tollát egy-egy jelentős mű olvasása közben, készített széljegyzetében vagy az ökonomikus rövidséggel írt, ám mégis mennyi ösztönzést, tisztelő bírálatot. féltést, buzdítást tartalmazó néhány soros leveleiben, melyekben fiatal pályatársak munkájáról mond véleményt. (A legnagyobb magyar írók által megteremtett — de sajnos kiveszőben lévő — hagyományokat követi e nemes magatartásával.) írásai — maga sem tagadja, sőt büszkén vallja — több riportelemet tartalmaznak, még regényeinek cselekménye, szerkezete is emlékeztet e műfajra. Ahogy mondja: »járható út számomra a riport, ahol a szerző magánélete kevés vagy alárendelt szerepet játszik«. Csökkentheti-e ez irodalmi értéküket? Aligha. Sőt meggyőzőbbé. közérthetőbbé teszi ■ mondanivalójukat, segíti befogadni az írói gondolatokat. I Mert számára igazán nem öncél az írás, hanem pontosan meghatározott szerepe van: sajátos eszközként szolgál az emberi élet kiteljesedéséhez. És nein általában, elvontan, hanem a mindennapok gyakorlatában tetten érhető erkölcsi értékek plasztikus ábrázolásával. A könyv a felsorolt és meg nem említett értékein kívül nekünk, somogyiaknak azért is figyelmet ébresztő, mert benne szűkebb hazánkról — és Lengyel József szülőközségéről: Marcaliról — is szó esik. A szerző leírja egyik látogatását az általa oly nagynak tartott »niklai remete« egykori falujában — lakóházánál, sírjánál —, és megpróbálja megkeresni a marcali (gombai) hegyben a költő hajdani szőlőjét, kedvenc tartózkodási helyét, a több maradandó értékű vers születéséhez ihletet adó vidékét. (Akkor még nem tudta meg pontosan, hol állt a présház, melyik | dombhajlatban soroltak a i Berzsenyi-szőlő tőkéi: az eléje j vetődött fiatal munkás nem tudta megmondani. Azóta í már emlékoszlop jelzi, mentve j a feledéstől ezt az irodalom- I történetileg fontos helyet.) I Az őszinteség lépcsőin című I kötetet jó szívvel ajánlom a : somogyi olvasóknak: általa j egy, a megyéből elindult, és művészi, emberi tisztességben ! oly magasra jutott kommunis- | ta író alkotó világának újabb j színeivel, ízeivel leszünk gaz- I dagabbak. Paál László Folyó az alagútban A képen épülőfélben látható alagútban nem járművek^ fognak közlekedni, hanem víz^ hömpölyög majd benne. Az” örményországi Árpa folyó vize, melyet a 47 kilométer hosszú, a Várgyenisz hegygerinc bazalttömege alatt húzódó alagúton át vezetnek a Szevan-tóba, hogy pótolja annak aggasztó mértékű víz- veszteségét. A csaknem 2000 méter ma-í gasan fekvő Szevan-tó a természet csodálatos alkotása. A tó látja el vízzel az Ararát- fennsíkot, ezenkívül számos gyárat és üzemet. A Szevan vízszintje azonban évenként^ egy méterrel csökken. Megmentése érdekében határozták* el a tavat a bővizű Arpa-fo-i Ivóval összekötő alagútnak a f megépítését. 4 Az alagút nagyobb része már elkészült. Az építőknek<| sok nehézséggel kellett megküzdeniük munkájuk során. A kialudt vulkán »gyomrában« végzett alagútépítés során helyenként 40—50 C fokos volt a hőmérséklet. Gerencsér Miklós Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye Bobor úr szívesen sétálgatott a környéken, s alkonyaikor elbeszélgetett a Kulpa hídján posztoló osztrák határőrökkel, esténként is élénk részvevője volt a közös vacsorákat követő beszélgetéseknek. Amikor azonban Biodra is megérkezett a letartóztatásáról intézkedő körözvény, többé nem látogatta sem a Kulpa hídját, sem a közös vacsorákat. Dolgozott. Addig sem tétlenkedett, a körözvény megérkezése után azonban kizárólagos időtöltése a munka lett. Irta a Nép szava — Isten szava című politikai tanulmányát, erőteljes okfejtéssel bizonyítva a dézsma és a robot, a feudális termelési mód e két hírhedt velejárójának tarthatatlanságát. A mű elkészült, vitték Ká- rolyvárosba kinyomatni. A nyomdász először hajlott volna rá, de a felesége úgy megijesztette, hogy körmöci aranyakért sem nyújtott volna segítséget a fennálló rendet támadó mű megjelenéséhez. Stancsics javíthatatlan bizakodással Pestre csempésztette a kéziratot és máris hozzálátott Robespierre életének megírásához, beszédeinek magyarra fordításához. Megkísértette a tenger közelsége is: látni akarta FiúNehéz feladatokat váltattak Az elnökség elfogadta a megyei közlekedésbiztonsági tanács jövő évi munkatervét Az idei év garmadával adta a teendőket a megyei közlekedésbiztonsági tanácsnak, amely ráadásul az újjáalakulás apróbb-nagyobb gondjaival is birkózott. Az eredmények azonban nem maradtak el, s ezek a továbbiakban még nagyobb lendületre kell sarkallják a közlekedés- biztonsági tanács szakbizottságait. A munka természetesen nem' ötletszerű, erről a közlekedésbiztonsági tanács feszes munkaterve is gondoskodik. A napokban dr. Sólyom Gábor ezredesnek, a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének, a megyei közlekedésbiztonsági tanács elnökének irányításával az elnökség megtárgyalta és elfogadta a tanács jövő évi feladatait. Ezek közé tartozik berendezni Kaposváron a titkárság irodahelyiségeit, s munkába állítani az MKBT függetlenített dolgozóit. Ugyancsak még az év első felében Marcaliban megalakítják a területi közlekedésbiztonsági tanácsot, s ha lehet, néhány hónappal később Nagyatádon is. A megyei közlekedésbiztonsági tanács egyik fő tennivalójának változatlanul a közlekedési fegyelem megszilárdítását. a közúti szerencsétlenségek megelőzését tekinti. Hogy hányféleképpen lehet e nemes célért tenni, az látszik a munkatervből. Eddig is száma» akció részvevői bizonyították rátermettségüket, lelkesedésüket. Látni és látszani! — hányszor leírtuk a jelszót lapunkban is, hányszor adtunk számot a szigorú ellenőrzésekről, s balesetekről, melyeknek előidézői fittyet hánytak a kerékpárjuk, lovas fogatuk kivilágítására vonatkozó rendelkezésre. Aki járja a megye útjait, látja, a hatósági ellenőrzés ellenére még mindig sok a kivilágítatlan jármű. Magától értetődik a feladat — az akciót folytatni kell. Vezess baleset nélkül! — hangzik' a mozgalom címe. Naprál- napra számos autós, motoros tesz tanúbizonyságot figyelmességéről. példamutatásáról. Nekik is köszönhető, hogy Somogybán csökkent a közúti balesetek száma. Rögtön föl kell hívnunk rá a figyelmet; ünneplésre nincs okunk, mert nem csökkent megfelelő mértékben a halállal végződő tragédiák száma. A jóvátehetetlen szerencsétlenségek fokozott erőfeszítéseket igényelnek a közlekedésbiztonsági tanácstól, még több figyelmeztető fölhívást, kiadványt, előadást: bármilyen kezdeményezést, amelynek segítségével csökkenteni lehet a balesetek számát Folytatják a hivatásos gép- járművezetők továbbképzését, idejében hozzálátnak az új KRESZ szabályainak ismertetéséhez. A közlekedésbiztonsági tanács arra ösztönzi majd a vállalatokat,, közös gazdaságokat, intézményeket, hogy az eddigieknél sokkal inkább törődjenek gépjármű- vezetőik képzésével, bátran kérjenek előadásokat, propagandafilmeket. Az orvosok segítségével jövőre is megrendezik a járművezetők elsősegélynyújtó előadássorozatát Kaposváron, s nem feledkeznek meg arról sem, hogy a gyalogosokat megfelelő közlekedési ismeretekkel lássák el. Ez megint újabb előadásokat, újságcikkeket, röplapokat, filmeket kíván — s nem utolsósorban szervezést. A megyei közlekedésbiztonsági tanács számít a gyerekekre is, akikkel játékos formában szeretné elsajátíttatni a szabályokat. Üjra lesz kerékpárverseny, rengeteg KRESZ-vetélkedő. rajzóályá- zat az új KRESZ szabályairól. A közlekedésbiztonsági tanács szeretné, ha jövő szeptemberben a megyeszékhelyen két új közlekedési park várná az óvodásokat, általános iskolásokat. Arra számítanak, hogy több gyermeket hívnak majd közlekedési őrsökbe, s minden járásban lesz legalább egy közlekedési raj. f Az elnökségi ülés részvevői nagy érdeklődéssel hallgatták, hogy a közlekedésbiztonsági tanács tanulmányt készít Kaposvár forgalmának biztonságosabbá, gyorsabbá tételéről. Ebben szó lesz az átmenő forgalom eltereléséről, az autóbuszmegállók kijelöléséről, a forgalmat akadályozó parkolóhelyek fölszámolásáról, a még kihasználatlan parkolási lehe; tőségekről, az útlezárások idejének csökkentéséről — szóval mindnyájunkat érintő, mindennapi közlekedési kérdésekről, gondokról. A szakbizottságoknak természetesen jövőre is rendszeresen számot kell adniuk róla, hogy működésük nem csupán névleges-e, tagjaik valóban szívügyüknek tekintik-e a balesetmegelőző munkát, a közlekedési erkölcs megerősítését, A megyei közlekedésbiztonsági tanács elnöksége meghallgatta Kiss Pál őrnagynak, a megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztálya vezetőjének, a tanács titkárának tájékoztatóját a december 15-én életbe lépő sebességkorlátozásról. A rendőrség fölkészült az ellenőrzésekre — a félreértések elkerülése érdekében: nemcsak a traffipaxos kocsik ellenőrizhetik a sebességet —, s szigorúan megbünteti a szágul- dozókat. (Mint ismeretes, személyautónak autópályán legföljebb 120 kilométerrel, egyéb úton 100 kilométerrel szabad majd haladnia. Motoros az autópályán 80-ig, egyéb úton 70-ig mehet.) A Belügyminisztérium és a megyei fő- kapitányság a kirívó gyorsasággal haladók adatait közlésre rendszeresen átadja majd a sajtónak. Pintér Dezső Növényvédelmi táiékoztató Az őszi vetések figyelése Az idei őszön az időjárási viszonyok kedvezőtlenül befolyásolták a vetési munkákat: késleltették a befejezést, azonkívül a minőségi követelményeket sem lehetett mindig megtartar ' "Íz a tény arra fi- gyeimezt. . így a már kikelt és ezután .velő vetéseket figyelemmel kell kísérniük a gazdaságoknak, hogy idejében megtehessék az intézkedéseket vagy az újravetésekre, vagy a jelentkező kártevők irtására. A Somogy megyei Növényvédő 'Állomás szakembereinek véleménye szerint jók a vetések, s az elmaradt, ezután j sorra kerülő talajíertőtleníté- j sekhez olyan szereket ajánl a gazdaságoknak, melyek a j Somogy megyei Mezőgazdasá- j gi Ellátó' Vállalat műtrágya- j és növényvédőszer-osztályán I beszerezhetők. Az őszi vetésekkel kapcsolatos feladatokra hívta fel a f' gyeimet hétfői ülésén a megyei operatív bizottság is, hangsúlyozva, hogy a vetés komplett tennivaló, nem elég csak a földbe juttatni a vetőmagot, hanem az egyéb, ugyancsak fontos munkák elvégzésére is ügyelni kell. A mezőgazdasági üzemek „.idejében gondoskodjanak a nöi vény védelemhez és a növény* | ápoláshoz szükséges szerekről, I igy például a fej trágyázáshoz nélkülözhetetlen műtrágyáról, és ahol indokolt, a foltok elvetéséhez szerezzenek be elegendő és megfelelő magot. Abból következően, hogy az idén elhúzódott az őszi kalászosok vetése, mérséklődött jó néhány kártevő megjelenése, így például a csócsárolók- nak sem kedveztek a késői vetések. Tavasszal azonban a szokottnál is nagyobb mértékű, jóllehet rövidebb ideig tartó károsítással lehet számolni. Itt említjük meg, hogy a' mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter a Milslem csa* vázószer kísérleti engedélyét visszavonta, ennek a szernek az ideiglenes forgalomba hozatalát és felhasználását feltételekhez kötötte. A szerből, mely kizárólag nagyüzemben az őszi és tavaszi árpa, valamint az őszi búza lisztharmat elleni csávázására használható fel — s melynek a kezelt vetőmagot maradandó színnel kell megfestenie — a szükséglet a tavaszi árpa csávázá- sánál 600—650 ml/100 kg, őszi búzánál 450—500 ml/100 kg, őszi árpa csávázásánál pedig 500—600 ml/100 kg vetőmag. me mediterrán környékét, amelyet már egyszer bejárt, gimnazista korában. Fiatalosan, fölfrissülve érkezett vissza február végén a tengerpartról. Le sem verhette magáról az utazás porát, és megtudta a tragikus újságot: immár nincs egyetlen gyermeke sem, leánykája is meghalt. Szobájába zárkózott, szavát sem lehetett hallani. Sírt csillapíthatatlanul. Gyászoló magányát azonban kénytelen volt megszakítani Kardos Mihály jószágfelügyelő. 18/7 március 4-én este tizenegy órakor rémülten kopogtatott be hozzá: tele van a kastély udvara fegyveres poroszlókkal, és érte, Stancsics Mihályért jöttek. Alig közölte a rossz hírt, belépett a királyi ügyész és a terület szerint illetékes főszolgabíró, nyomukban pedig a poroszlók. Ezek vasra verték, holmijával együtt elhurcolták. Éj idején, télies hidegben, csupasz szekérderékban cipelték Károlyvái'osba, onnan reggel tovább Zágrábba. Napokig tartották magáncellában, anélkül, hogy törődtek volna vele. Annál kíváncsibban fürkészték át minden irományát, kutatták ki valamennyi holmiját: nincs-e nála valamely rendkívüli bizonyíték, aminek alapján minél gyorsabban vádat emelhetnek ellene. Az, hogy rendkívül fontos fogolynak tekintették, nyilvánvalóvá lett Stancsics előtt. A minden részletre kiterjedő, napokig tartó motozás után egy hadnagy lépett a cellájába, s mögötte hat gránátos. Ez a hadnagy közölte, hogy az ő feladata rendeltetési helyére szállítani a letartóztatottat. Stancsics szeme láttára töltötte meg fegyverét a hat gránátos: lássa csak, mire számíthat, ha szökésre próbálna vetemedni. Aztán a hadnagy egy lefüggönyzött hintóba parancsolta, maga is beszállt, csakúgy, mint a két gránátos — élesre töltött fegyverrel. A többi négy gránátos a hintót követő szekérre ült. Hurcoltatása közben nem amiatt aggódott Stancsics, hogy súlyos börtönre ítélik-e, vagy fölakasztják, sokkal inkább azért, hogy kiviszik-e az országból. Akár élve. akár halva, de magyar földön akart maradni. Bilincsbe verten is nagy megkönnyebbülésére szolgált, amikor Somogy megyén át Pest-Buda felé tartott vele a lefüggönyzött hintó. Egyébként a legszigorúbban őrizték. A fogadókban, amelyekben megszálltak, senki nem láthatta őket, alvás közben is vigyázott rá két gránátos, a hadnagy pedig minden alkalommal az ablaknál vetett magának ágyat, hogy szó szerint csak a testén keresztül történjen kísérlet, ha a szoros őrzés ellenére szökni próbálna a letartóztatott. Ugyanez a hadnagy a negyedik éjszakán, amikor megérkeztek a pesti Károly-kaszár- nyába, búcsúzáskor elnézést kért tőle.. Negyed órával később nem kevesebb, mint ötven fegyveres kísérte át Stancsicsot Budára, a József-laktanyába. Azoknak szólt a kisebb fajta katoni demonstráció, akik esetleg megkísérelték volna az értékes fogoly kiszabadítását. (Folytatjuk.)