Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-19 / 270. szám

Meglepetés a megyei bajnokságban A Nagyatád vereséget szenvedett Fonyódon Óriásországban emberi léptékkel Marcali Latinra—Juta 2:1 (2:0) Marcali, 150 néző. V.: Ró­zsa. Latinca: Győrfi — Vadászi, Ba- í lázs, Halász, Szabó (Harmath),| Kozma, Szukics, Kulcsár, Berta, | Borsfái, Tarr. Edző: Borsfái Géza. | Juta: Siszler — Tompa, Balázs, ! Báli, Csima, Decsi (Göncz), Oláh, j Éhl (Hegedűs), Stágl, Landek, i Csonka. Edző: Göncz István. Jó iramú, kemény mérkő- | zést vívott a két csapat. A j jutaiak jobban kezdtek, de a 1 Latinca fokozatosan átvette | az irányítást és fölénybe ke­rült. A vendégek keményen, ! néha durván játszottak. G.: Borsfái (2), illetve Göncz. Jók: Győrfi, Balázs, Halász, Berta, Borsfái, illetve Oláh, Stágl. Hegedűs Gyula Fonyód—Nagyatádi Kinizsi 2:1 (1:1) Fonyód, 100 néző. V.: Vaj­da. Fonyód: Fenyvesi — Bognár (Kolip), Gyuricza, Horváth J., Ve- esera, Sipos, Fejes, Tavaszi, Nagy, Farkas, Markovics. Edző: Dr. Vída János. Kinizsi: Molnár — Varga, Kömpf, Horváth (Németh), Kis- deák, Balogh, Oláh, Ilics, Szabó, Fodor, Segesdi, Zákányt. Edző: Szabó Pál. Az erős iramú mérkőzésen már az első percben veze­tést szerzett az atádi csapat. Fodor lövése Gyuriczán vál­toztatott irányt. Öngól. Egy negyedóra után változatossá vált a játék, s a több ven- déghelyzét dacára Vecsera ré­vén a fonyódiak egyenlítet­tek. 1:1. Szünet után is többet tá­madtak az atádiak, mégis a hazai Nagy lőtt újabb gólt. Ezután fokozatosan kemé­nyebbé vált a játék, a dur­vaságban főleg a listavezetők jártak élen. Jók: Gyuricza, Horváth J., Vecsera, Nagy, illetve Kisdeák, Oláh, Fodojj. N. Kinizsi ifi—Fonyód ifi 3:0. Zákányi Kálmán Kiss J. SE—Balatonlelle 6:2 (1:1) Kapoly, 100 néző. V.: Au- mann. Kiss J. SE: Gerebics — Bán, Tillinger, Bartl, Szabó, Pordán, Kovács, Schnur, Szőcs, Puha (Lerch), Halász. Edző: Kétszeri Ferenc. Balatonlelle: Kollár (Ba­kos) — Bolla (Csizmadia), Riba, Rácz, Kenéz, Brunner, Berdán, Vass, Szabó, Takács, Androsovics. Edző: Cser László. A gyenge iramú és szín­vonalú mérkőzésen a hazaiak csak, a második félidőben játszottak tudásukhoz - mél­j lóan. Ekkor 5 gólt és 4 ka- j pufát lőttek. Kenéz megsértet­te a játékvezetőt, s ezért ki­állították. G.: Szőcs (2), Sza­bó (2), Halász, Puha (11-es- ből), illetve Kenéz, Androso­vics. Jók: Tillinger, ' Szabó, Pordán, Szőcs, illetve Riba, Rácz, Vass. Kálmán Ferenc Babócsa—Lábod 1:1 (1:1) Babócsa, 150 néző. V.: Szöl- lősi. Babócsa: Orosházi — (Hajdú), Balogh, Vukmann, Kerényi, Van- gyia, Arany, Klampauer, Takács, Orsós, Luczek, Bogdán. Edző: Vuk­mann László. Lábod: Mohácsi — Németh I., Németh II., Wirth, Gro- szi, Kovács, Családi, Lieber, Ti- báld, Kozma, Iván. Edző: András József. A mérkőzés egyenlő erők küzdelmét hozta. A döntetlen a játék képe alapján igazsá­gos. G.: Takács, illetve Né­meth. Jók: Balogh, Kerényi, Takács, illetve Németh T., Németh II., Mohácsi. Babócsa ifi—Lábod ifi 2:1. Kovács Tibor Barcs—Somogytarnóca 3:2 (2:1) Barcs, 500 néző. V.: Zsa- lakó. Barcs: Piros — Pintér, Dóczi, Kiss, Karsai (Bencsik), Winkler, Koffer, Gyergyák, Börcsök, Tóth, Porrogi (Gulyás). Edző: Mayer György. Somogytarnóca: Kótai — Szili, Bencsik, Farkas, Novák, Molnár, Pintér, Kovács J., Fábián, Kovács V., Mohácsi. Edző: Bolhói Ferenc. Alacsony színvonalú, köze­pes iramú, kapkodó játék volt. A több helyzetet terem­tő barcsiak megérdemelten nyertek a nagyon lelkesen játszó vendégek ellen. G.: Gyergyák (2), Dóczi (11-es- ből), illetve Pintér (2). Jók: Kiss, Pintér, Dóczi, illetve Kótai, Kovács V., Pintér. Barcs ifi—S.-tarnóca ifi 6:0. Pandur Ferenc Taszár—K. Vasutas 0:0 Taszár, 100 néző. V.: Pálfi. Taszár: Szarvas — Koza, Bcder- na, Magyar, Varga (Imre), Nagy, Vigh, Vágvölgyi, Horváth (Tóth), Ernyes, Germán. Edző: Balatoni Sándor. Kaposvár: Okos — Ta­kács, Kaszás, Méreg, Kéki, Kele­men, Tóth II. (Finota), Törzsök, Hegyi, Tallián, Tóth I. Edző: Bar- ta Lajos. Jó iramú, kemény, helyen­ként szikrázó mérkőzés volt. Minkét csapat kihagyta kí­nálkozó helyzeteit. Áz utolsó 10 percben a hazaiak Tóth sérülése miatt 10 emberrel játszottak, korábban már a cserelehetőséget kihasznál­Fölényesen nyert a Táncsics Műhelybeszélgetés Verdes Tamással Gyertyás László fotói nem­Részlet a kiállítás anyagából. Előbb találkoztam a fővá­rosban új, méretével minden­képpen meghökkentő munkai­val, mint itthon. Mostani kiál­lítása nekem kárpótlás is az eddig elmulasztott lehetősé­gért. Robusztus fiatalember. Az anyaggal — az agyaggal — is érzékelteti, hogy rendkívüli képességgel győz fölötte. Mint­ha ezek a tárgyak Öriásor- szágbá készültek volna. A tá­lak, korsók, vázák díszkerá- miáv-á változnak a keze alatt, a lakás önálló díszeivé. Azon­ban e funkcióváltozással is a fazekasok forrna- és színvilágát őrzi. Szerencsére, Ficzere nem válik a forma rabjává, díszítő­művészete egyenrangú párja a meghökkentő méreteknek. ták. Jók: Szarvas, Bedema, Vigh, illetve Kaszás, Kéki, Hegyi. Taszár ifi—K. Vasutas ifi 1:0. Vadas Tibor Lengyeltóti—Csurgó 4:0 (0:0) Csurgó, 150 néző. V. Ko­vács Gy. Lengyeltóti: Benkő — Hollósi (Csordás), Vida, Tóth, Kesztyűs, Hosszú, komócsin, Mátyás (Smi- da), Kollár, Szálai, Sándor. Edző: Csordás László. Csurgó: Jancsi — Szmolek, Kisgéczi, Polgár, Hosz- szú, Balogh, Szabó, Nagy, Kovács, Péntek, Luka. Edző: Jakab László. Az alacsony színvonalú mérkőzésen lelkesen és jól játszott a vendég együttes; győzelme ilyen arányban is megérdemelt a lélektelenül futballozó hazaiak, ellen. Nagy (Csurgó) és Csordás (Lengyeltóti) utánrúgásért kiállítva. G.: Komócsin (2) Kollár, Smida. Jók: Komó­csin, Szalai, Sándor. A hazai együttesben nem volt kiemel­kedő teljesítmény. Csurgó ifi—Lengyeltóti ifi 3:1. Vörös István Nagyatádi Somogyi—Marcali SE 3:2 (2:0) Nagyatád, 100 néző. V.: Schrantz. Somogyi SE: Enzsöl — Turnár, Giczinger, Bere, Máthé, Szalai, Papp, Gőcze, Nagy (Kalmár), La- dos, Nyári. Edző: Oláh Ferenc. Marcali: Berta (Király) — Dunk­ler, Ható I., Rigó, Beck (Pék), Kiss, Dobsa, Darázs, Szántó, Izsák, Ható II. Edző: Bősz Adám. Jó mérkőzésen ügyes, át­gondolt játékkal fektette két vállra jó nevű ellenfelét a hazai együttes. 3:0 után azonban könnyelműsködni kezdtek, és egy perc alatt két gólt is kaptak. G.: Gőcze, Gi- czinger, Szalai, illetve Szántó, Izsák. Jók: Bere, Szalai, Gő­cze, illetve Király, Kiss. Marcali SE ifi—Nagyatádi SE ifi 3:1. Varga Tibor A bajnokság állása 1. Barcs 14 12 1 1 48.16 25 2. Nagyatád K. 14 11 2 1 50-16 24 3. Kiss J. SE 14 11 — 3 53-15 22 4. Marcali SE 14 6 3 5 28-20 15 5. Juta 14 7 1 (» 34-33 15 6. K. H. Vasút. 14 7 1 6 25-24 15 7. Taszár 14 5 5 4 20-27 15 8. Somogyi SE 14' 7 7 28-37 14 9. Fonyód 14 6 1 7 26-28 13 10. M. Latinca 14 5” 2 7 22-26 Í2 11. Lengyeltóti 14 5 2 7 28-31 12 12. S.-tarnóca 14 4 3 7 32.39 11 13. B.-lelle 14 5 1 8 35-43 11 14. Csurgó 14 2 3 9 20-40 7 15. Lábod 14 2 3 9 15-45 7 16. Babócsa 14 2 2 10 19-43 6 (Az elmaradt Kiss J. SE—M. La­tinca mérkőzés 2 pontját a fegyel­mi bizottság 3:0-ás gólkülönbség­gel Kiss J. SE javára igazolta.) Ficzere Mátyás és Gyertyás László kiállítása az ifjúsági házban Két kaposvári fiatalnak, Ficzere Mátyás népművésznek, a fazekasok újító utódjának és Gyertyás László kaposvári mű­vészeti díjas fotósnak a művei­ből kiállítás nyílt vasárnap a’ Kilián György Ifjúsági és Út­törő Művelődési Központban. A kiállítást Svenda István, a megyei művelődésügyi osztály vezetője nyitotta meg. A nagy érdeklődés, úgy tartjuk, nem­csak a megnyitó idejére korlá­tozódott, hanem sokan fogják fölkeresni ezt a bemutatót a kiállítás nyitvatartásáig, 28-ig ia. A kiállítás összbenyomását rögtön megfogalmazhatjuk: a kerámia és a fotó együttes be­mutatása változatos élményt nyújt. Asszociációt ébreszt, és a kerámia, a fotó különböző világa hatja át a nézőt. — Együtt és mégi külön-külön — ezzel a mottóval rendezték meg a két fiatal bemutatóját. Ficzere Mátyást nem kell be­mutatnunk olvasóinknak, mun­kái ismertté tették nevét. Át­törte azt a képzeletbeli falat is, melyet az teremtett, hogy Ka­posváron még nem volt önálló kiállítása. 1968-ban végzett Pécsen, a Képző- és Iparművé­szeti Gimnáziumban, majd a Kopjafák Nagybajomból. kaposvári agyagipari htsz biz­tosított számára ? lehetőséget, hogy megismerkedjen a nép­művészettel is. 1972-ben Bala- tonföldváron, egy év múlva Zalaszentgróton és Zalaeger­szegen mutatkozott be. (Folytatás a i. oldalról.) bor. Siófok: Málics — Riedl, Ké­kesi, Babán, Fiath, Pintér (Johan), Horváth L., Horváth J., Soós, Bi­hari, Kovács I. (Sabján). Edző: Papp Gyula. 15. perc: Bihari beadását a szászvári védők elvétették, Horváth J. rácsapott a lab­dára és közelről a hálóba vágta. 1:0. 16. perc: A labda a sió­foki védőkről Csordás ■ elé pattant, aki a kimozduló Mali mellett kiegyenlített. l.T. 38. perc: A szabadon ha­gyott Steimler elfutott, meg­várta, amíg kimozdul a ka­pus, aztán közelről a hálóba lőtt. 2:1. 50. perc: Horváth J. Biha­rihoz játszott, aki három vé­dőt kicselezve kiegyenlített. 2:2. Változatos mérkőzés volt, a hazaiak játéka akkor vált fo­lyamatosabbá és lett újra eredményes, amikor a csere- játékosok álltak sorompóba. Igazságos pontosztozkodás történt. Jók: Kólva. Katona, Steimler, illetve Fiáth, Hor­váth J., Bihari. Molnár József További eredmények a dél­nyugati csoportban: BVSC— Székesfehérvári MÁV 1:1, Nö­vényolaj—PVSK 2:0, Törek­vés—Lőrinci Fonó 1:0, Szi­getvár—Bp. Építők 1:1, Pénz­ügyőr—Április 4. Vasas 3:1, III. kér. TTVE—Dunaújvárosi Építők 3:1, BKV Előre—Sas­halom 4:0. Az NB III állása: Pécsi VSK 17 12 1 4 34-15 25 1 2. Előre 17 8 6 3 31-14 22 3. Dunaújv. 17 9 4 4 30-18 22 4. BVSC 17 8 4 5 24-15 20 5. Bp. Építők 17 6 8 3 16-13 20 6. Táncsics 17 8 3 6 30-23 19 Szí.-vár 17 6 7 4 30-23 19 8. Érdért 17 7 4 6 38-36 18 9. Véménd 17 7 4 6 23-30 18 10. Siófok 17 5 6 6 21-18 16 11. M.-S*zászvár 17 6 4 7 25-26 16 12. Pénzügyőr 17 6 3 8 32-21 15 13. Apr. 4. V. 17 6 3 8 23-31 15 14. Sashalom 17 7 1 9 29.38 15 15. Szigetvár 17 5 4 8 22-26 14 16. Növényolaj 17 5 4 8 17-25 14 17. K. Vasas 17 4 6 7 17-26 14 18. Törekvés 17 5 4 8 12-29 14 19. 111. kér. 17 6 1 10 26-35 13 1 20. Lőrinci F. 17 5 1 11 21-44 11 1 Játék a pódiumon Lovagolok fűzfasípot fújva címmel tegnap délután iro­dalmi gyermekműsort muta­tott be Verdes Tamás előadó- művész. Este Akarsz-e játsza­ni? címmel felnőtt közönség előtt lépett színre, illetve — pódiumra. A megyei könyvtár előadóestjének a vendége készségesen válaszolt kérdé­seinkre. A Színművészeti Főiskolát 1958-ban végezte, majd a Mis­kolci Nemzeti Színházhoz szer­meót játszotta. Budapesten az irodalmi Színpadnál folytatta pályafutását, ahol fontos sze­repeket kapott Bahits Második énekében, Devecseri Gábor Bikasírató című oratóriumá­ban, és újra egy Babits-mű- ben, a Jónás könyvében lát­hatta a fővárosi közönség. — Mi a véleménye az egy­személyes színházról? — Minden vers — az irodal­mi összeállítások többsége versből áll — lényegében: drá­ma. Ady Hortobágy poétája Szudáni táncosok Nagybajomban Különös esemény részeli volt az a másfélszáz néző, aki szombaton este a nagybajomi művelődési házba látogatott: a Magyarországon tanuló szudá­ni egyetemisták előadó cso­portja lépett fel. Fiatalok, akik lelkesedéssel hozták el népi dalaikat, táncaikat. Műsorukban dalokat énekel­tek az 1964. október 21-i for­radalomról, , amely a kartumi egyetem diákjaitól indult ki és a munkások általános sztrájk­jával érte el tetőpontját. Európai ember számára eg­zotikus a különös ritmusú tánc. Az emberi mozgás és egy tam-tam dob egyenletes hang­ja rejti magában a varázst. Szudánban van egy érdekes vallási szekta: az Eldarawish. Az egyetemisták felfigyeltek a szekta imádkozási szokásaira, a táncos szertartásokra. Ebből állították össze a csaknem tíz perces táncot A szudáni folklór is tartal­maz lakodalmi szokásokat, az egyik ilyen az, elmardum. A vendégek együtt ünnepelnek a fiatalokkal. A tánc rájuk épül, háttérben hagyva a fiatal párt. A különböző törzsi szokások más-más jegyeket viselnek magukon. Valami azonban kö­zös ezekben a táncokban. Az egymással szemben álló cso­portok egy harmadik személy megjelenésére kibékülnek, s békésen együtt tevékenyked­nek, dolgoznak tovább. A bé­kéltető harmadik személy megjelenése kifejezi, hogy minden gondnak, ellentétnek van valami megoldása — val­lották a Vadászat és a Béke az erdőben című táncaikban. Ez a csoport öt évvel ezelőtt jött létre. Abbas A. Ahmen egy évvel ezelőtt vette át az együttes vezetését. Ö így vall művészetükről: — Egyik fő: célunk, hogy be­mutassuk a magyar népnek táncainkat, énekeinket. Én magam sem ismertem eddig sok törzsi táncot. Most, hogy itt különböző törzsekből szár­mazó diákok tanulnak, lehető­ség nyílik arra is, hogy egymás között i's bemutassuk saját táncainkat. A szudáni lányok közül csak kevés tanul külföl- j dön, Magyarországon három, i Így arra kényszerülünk, hogy | olyan táncokat vigyünk a kö- I zönség elé, amelyeket férfiak ! táncolnak. Ha elkerülhetetlen j más jellegű műsorok bemuta- | tása, akkor a fiúk lányruhá­ban lépnek színpadra. Eddig azokban a magyar városokban léptünk fel, me­lyekben szudáni diákok tanul- -nak. Volt három külföldi sze­replésünk is: Romániában, Csehszlovákiában és a VIT-en, az NDK-ban. K. J.\ című verse nem az? A vers mondás kifejezésben pedig benne van a lényeg: a vers új­ra történő megfogalmazása az előadóművészet eszközeivel. A pódiumművészet ~szívósabb* műfaj, mint a színház. De ne­künk, magyar előadóművé­szeknek, mondhatni. könnyű a dolgunk, hiszen költészetünk a világ teteje, s ebből választha­tunk. — A pódiumművészet divat is. — Az igazi versmondás, vé­leményem szerint, nem azonos azzal a gyakori tapasztalással, amit úgy nevezhetünk, hogy álünnepélyesség. Az irodalmi gyerekműsor egyben vetélkedő is, melyet Domokos Imre ve­zet. Az általános iskolai tav- anyagra épülő műsorban az j új: az élmény, melyet szeret­nénk átnyújtani a közönség­nek. Domokos Imre: — így a ne­velés területére is átkalando­zunk, hiszen a gyerekek aktív közreműködésére számítva buktatókat is rejthet a mű­sor ... — Az esti előadás műhely­titkáról? « . —■' A műsorban főleg ismert versek — pl. József Attila: Kései sirató — hangzanak el. Mondanivalónk azonban új színben kivánja feltüntetni ezeket az ismert verseket is. Másrészt, szeretnénk eloszlatni azt a fellelhető véleményt, hogy a ma emberéhez nem szólnak a klasszikusok. Ugyan­is a pódiumra ilyen hangok is följutnak néha ... H. B. csak idegenben, hanem — sze* rencsére — Kaposváron is is­mertek. A közös tárlat szinte ->súgja« azt a gondolatot, ami­vel képeinek válogatása köz­ben meg kelleti birkóznia. Mi­lyen szerep juthat neki egy kerám iakiállítással párosított fotókiállításon ? Kípválogatá" sa két elhatározást tükröz. Az egyik elhatározása, hogy -ki- séróiotókat« mutat be Ficzere Mátyás kerámiáihoz. A jól sí* került portrék azonban nem­csak Ficzere arcáról beszélnek. Az anyag szeretettről (Kezelő, és a formák iránti érdeklődés­ről is. Mintha csak jelezni kí­vánná közös érdeklődésüket, néhány kopjafafelvételt is be­mutat. Asszociáció indul meg a nézőben az Indiai táncos cí­mű képe láttán. A Fekete he­gyek szénszíne, a Fonoda című kép puha fonala, a Labor­csendélet rideg üvegkompozí- ciója, az Őszi sziluett fénytől izzó virágai ezen a kiállításon nyilvánvalóan egyedüli gondo­latokat ébresztenek: a sokféle anyag hasonlítását kínálják Ha nem állnának mellettük Ficzere kerámiái, nyilván más is lblidéződne bennünk. Azt azonban itt is megérezni, hogy tehetséges fotós munkáit lat­juk. A kiállítás szép rendezése Dómján Tamás kirakatrende­ző munkáját dicséri. Korányi Barna Somogyi Néplap r

Next

/
Oldalképek
Tartalom