Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-17 / 269. szám

HÉT a világpolitikában Quito után A genfi ENSZ-palotában a minap egy különösen érdekes emberrel találkozhattam. Ne- 1 vét nem ismeri a széles nyil­vánosság — munkájának ered­ményeivel azonban mindennap találkozunk. Vlagyimir Loba- csev egykoron a Hanoi szov­jet nagykövetség tanácsosa, majd Bombay-i főkonzul a konferenciákat szervező osz­tály vezetője a világszervezet­ben. Nyolcszázszemélyes stáb­jával egy év alatt 6500 nem­zetközi összejövetelt szerve­zett, a kiadott dokumentumok kétszázmillió sokszorosított vagy nyomtatott oldalt tettek ki. Amint a palota új épület­szárnyának henger alakú, bel­ső tanácskozótermében jár­tunk, ahol tavaly december­ben összeült a közel-keleti bé­keértekezlet' nem állhattam meg a kérdést: mennyi időre lenne szükség, hogy megszer­vezzék a konferencia folytatá­sát? »Rajtunk nem múlik — válaszolta a szovjet ENSZ- tisztviselő. — Ez a tanácsko­zás abszolút elsőbbséget élvez­ne és akár huszonnégy óra alatt összeülhetne. Feltéve, ha a politikai elhatározás meg­történik . . A hét New York-i jelentései azt tükrözték, hogy egy alap­vető vonatkozásban erősödött a közel-keleti kibontakozás le­hetős-ge. A rabati arab állás­foglalás után most az ENSZ- tagállamok többsége alakít ki , olyan véleményt, hogy a palesztin népnek törvé­nyes joga van az önátló nemzeti létre, az áilani- alakitásra. Jasszer Arafat, akit államfő­nek kijáró külsőségek között fogadtak a világszervezetben, nagy hatású beszédében arról szolt, hogy Palesztinában most kezdődik a béke s Palesztiná­ban most kezdődik a háború. A béke olajágát s a szabad­ságharcosok fegyverét hozták magukkal. A költői szavak találóan érzékeltetik: valóban válaszúihoz érkeztünk. Izrael nem fogadta el a fel­kínált olajágat: fődelegátusa még a leghevesebb ENSZ- vitákban is páratlan kirohaná­sokat intézeti a palesztinok ellen. Az izraeliek nem ma­radtak meg a szavaknál: a hét folyamán öt alkalommal hatoltak be Libanon területé­re. palesztin táborokat bom­báztak és ágyúztak. (Vannak kommentátorok, akik a fel­újult katonai tevékenységet a feszült belső helyzettel hozzák kapcsolatba, a Rábin-kormánv így akarja levezetni a fokozó­dó elégedetlenséget. Miután az izraeli fontot 43 százalékkal leértékelték s. Tel Aviv sze­génynegyedein tüntetések vi­hara söpört keresztül, gyógy­írként a nacionalista szenve­délyek felkeltésével próbál­koznak.) Az izraeli magatar­tás tehát a papírforma szerint alakult, de az ENSZ-beli vita után nagymértékben növek­szik majd a Tel Avivra nehe- _ zedő politikai és erkölcsi nyo- I más. Ecuador fővárosában, a 2600 I méter magasságban elterülő Quitóban furcsa győzelmet szenvedtek az amerikaiak. A I különös szóösszetétel indokolt- J az Amerikai Államok Szerve- j zetében végül is sikerült fenn­tartaniuk Kuba formális bio- j kádját, de a huszonegy ország­ból mindössze három adta j voksát a blokád fenntartására. * 1 Mégpedig micsoda három: a Chile- Paraguay és Uruguay, a fasisztoid rendszerek dísz- j példányai. Tizenketten a blo­kád ellen foglaltak állást, ha- j tan tartózkodtak —- köztük a ; nyilván taktikázó Washing­ton is. Quito után máris nem - egy ország. Venezuela. Hon- j duras. Cojsta Rica és Kolum- j bia jelentette be. hogy helyre- i állítja a diplomáciai kapeso- j latokat Kubátal. így azutáni az. --elszigetelők- szigetelődnek 1 el.- méghozzá igen gyors lem- ! ■'óban. Egy mondatban ide­h nnkozik a DÍ VSZ várnai i , usahak javaslata is: 1 AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁM Hétfő: Bandaranaike t asszony, Sri Lanka kormányroje Moszk­vásán tárgyal. Üj katonai kormány alakult Bolíviában. Magyar—nyugatnémet gaz­dasági megállapodások alá­írása Budapesten. •Izraeli legitamadaso-k Liba­non ellen. Kedd: A többség állásfoglala ,a ellenére az AASZ formailag fenntartja a Kuba-ellenes blokádot. Kádár Janos fogadja Mur­ray*- a Brit Szakszervezeti Főtanács főtitkárát. Tito berlini látogatása. Szerda: Arafat felszólalásával meg­kezdődik a pctesztln vita az ENSZ közgyűlésén. Az Egyesült Baloldal vá­lasztási nagygyűlésé Athén­ben. Csütörtök: Szovjet magyar gazdasági megbeszélések Moszkvában. A Közös Piac tudomásul ve­szi a szocialista országokkal fennálló kétoldalú kapcso­latok meghosszabbítását. EBK-tanácskozás G ebiben. Péntek: A reakciós aknamunka nyo­mán belpolitikai feszültség Portugáliában. Irmák szenátor kormány­alakítási ' próbálkozásai Törökországban. Csiao Kuan-hua az új kínai külügyminiszter. Kissinger »olaj«—beszéde. Szombat: Előkészületek Vlagyivosz­tokban a Brezsnyev—Ford csúcstalálkozóra. kulcsfontosságú létesítménye­ket. Görögországban pedig le­zárult a választási kampány, hellasz polgárai ma járulnak az urnákhoz. Jóllehet a balol­dali pártok eleve nehéz és hát­rányos helyzetben vannak, — a tíz év utáni első válasz­tás eredményeit nagy fi­gyelemmel várják Görög­országban és külföldön egyaránt. Hazánk Nemzetközi kapcso­latai különösen sokoldalúan mutatkozhattak meg ezekben a napokban. Kádár János fo­gadta a brit szakszervezetek vezetőjét, s bejelentették Fock Jenő indiai és burmai látoga­tását. Moszkvában magyar—r szovjet gazdasági. tárgyalások­ra került sor. Budapesten Fri- derichsnek. az NSZK gazda- «ágügyi miniszterének megbe­szélései nyomán tíz évre szóló kétoldalú szerződést írtunk alá. Magyar parlamenti dele­gáció tett körutat Jugoszláyiá- ban és Budapesten átadta megbízólevelét Portugália első nagykövete. Magyar felszóla­lás hangzott el az F.NSZ-köz- gyűlésében a palesztin vita ré­szeként. Becsben a közép- európai fegyveres erők csök­kentéséről szóló tárgyalásokon s tevékenyen részt vettek kép­viselőink, a római élelmezési I PFSZ a palesztin nép ^gpwiseifg a következő ifjúsági talál­kozót Havannában rendez­zek meg. Mozgalmas képet mutatott a héten kontinensünk. Olaszor­szág negyvenhatodik napja ke­res kormányt, Törökoi-szágban Ecevit sikertelen kísérlete után Irmák szenátor szeretne legalábbis átmeneti kabinetet alakítani a jövő nyári válasz­tásokig. A francia sztrájk­mozgalom drámai mozzanata, hogy a postások munkabe- j szüntetésének letörésére már I a fegyveres testületeket is i mozgósították, de ezzel aligha csökken a szociális feszültség, i Portugáliában a fegyveres j erők mozgalma erélyes intéz- | kedésekkel válaszolt a reakció rémhírterjesztési kampányá­ra: szükség esetén katonai irányúás alá helyezik majd a i (Folytatás az 1. oldalról.) A világszervezet székhe­lyéről érkezett jelentések sze­rint az arab ENSZ-tagállamok a palesztin küldöttség részvé­telével határozattervezetet dolgoztak ki, amelyet a köz­gyűlésben jelenleg folyó pa­lesztin vita záróülésén akar­nak beterjeszteni. A javaslat- tervezet az alábbiakat indít­ványozza: 1. A palesztin nép létezési és önrendelkezési jogának megerősítése, bármiféle külső beavatkozás kizárása, annak megerősítése, hogy szabad­ságban és függetlenségben él­het; 2. A palesztin nép azon jo­gának biztosítása, hogy ön­rendelkezési jogával össz­hangban visszatérhessen szü­lőföldjére és visszakaphassa tulajdonát: 3. Annak leszögezése, hogy a palesztinaiak önrendelke­zési jogának tiszteletben tar­tása lényeges eleme a közel- keleti béke és biztonság fenn­tartásának. Az előterjesztendő határo­zati javaslat végezetül felké­ri Waldheimet, a világszerve­zet főtitkárát, hogy folytas­son további mélyreható ta­nulmányokat a Palesztinái kérdésben, és az ENSZ-köz- gyűlés következő ülésszakán, 1975 őszén terjesszen elő je­lentést erről a témáról. — Nagyon fontos, hogy a genfi közel-keleti konferencia munkájának felújítása céljá­ból kapcsolatok létesüljenek, hisz ha ezen a szinten nem sikerül előrelépni,' kiújulhat­nak az ellenségeskedések, ve­szélybe sodorva a közel-ke­leti térség népeit, s az egész világot — jelentette ki Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, az Al Moharrer című liba­noni lapnak adott nyilatko­zatában. Az ENSZ-közgyűlés palesz­tin vitáját érintő kérdésre válaszolva Waldheim elmon­dotta: Minthogy a rabati arab csúcskonferencia a PFSZ-t a palesztin nép egyedüli és tör­vényes képviselőjének nyilvá­nította, szükségessé vált, hogy ő és az összes érdekelt felek meghallgassák a szervezet ve­zetőjét, Jasszer Arafatot. Nagy jelentőséget tulajdonít annak a ténynek, hogy a közgyűlés hosszú évek óla először nem egyszerű humanitárius prob­lémaként foglalkozik a pa­lesztin nép ügyével. Hangoz­tatta: a maga részéről több alkalommal is elmondta már azt a véleményét, hogy a palesztin kérdés megoldása nélkül nem lehet megoldást találni a közel-keleti válság­ra. Végezetül reményét fe­jezte ki, hogy az ENSZ- közgyülés jelenleg folyó pa­lesztin vitája hozzájárul a közel-keleti térség tartós bé­kéjének helyreállításához. Kiiüették firaíaloi Kalian A Playa Giron érdemrend­del tüntettek ki Jasszer Ara­fatot, a PFSZ VB elnökét, aki Fidel Cast rónak, a Kubai Kommunista' Párt Központi Bizottsága első titkárának, a kubai forradalmi kormány miniszterelnökének meghí­vására tartózkodik Kubában. Az érdemrenddel azokat a politikai személyiségeket tüntetik ki, akik kiemelkedő érdemeket szereztek az impe­rializmus ellen, a nemzeti felszabadításért és a békéért vívott harcban. A BVÍ (elhívása A Béke-világtanács Helsin­kiben működő titkársága nyi­latkozatot tett közzé, amely­ben a november 13-a és 24-e közötti időszakot a monopó­liumok elleni harc nemzetkö­zi hetévé nyilvánította. A monopóliumok — mint a nyilatkozat rámutat — ál­landóan veszélyeztetik a vi­lág békéjét. Korlátozott mozgósítás Izraelben Joser Tekoah, Izrael ENSZ- delegátusa, pénteken New Yorkban interjút adott az iz­raeli televízió számára. Hang­súlyozta, hogy az ENSZ-köz- gyűlésnek a palesztin kérdés­ben hozott semmiféle hatá­rozata sem tudja befolyásol­ni a közel-keleti fejleménye­Csiao Kuan-hua lett a Kínai Népköztársaság új külügymi­nisztere. világkonferencián. A hét kró­nikájának ezek a magyar vo­natkozású bejegyzései. A teljességre korántsem tö­rekedhettünk! Ismét igazolják, hogy erőnkhöz és lehetősége- inkhez képest mindent megte­szünk a nemzetközi kapcsola­tok javításáért és fejlesztésé­ért. A heti összefoglaló műfajá­nak sajátossága, hogy a meg­történt. s nem várható ese­ményekkel foglalkozik. A héten azonban egymást követték az előrejelzések: Vlagyivosztok­ban minden készen áll a szom­baton kezdődő Brezsnyev— Ford csúcstalálkozóra. Köti Ervin November 23—24-én a képünkön látható, Vlagyivosztok kö­zelében levő épületben találkozik Lconyid Brezsnyev az SZKP KB főtitkára Gerald Ford amerikai elnökkel. Szélesedik az egyetértés a kelet nyugati együttműködésben Bécsben befejeződött a kelet—nyugati konferencia es a kül­döttségek tegnap délelőtti luxemburgi látogatásuk után. ahol a kelet—nyugati együttműködés kérdéseivel foglalkozó tudo­mányos intézmény munkájával ismerkedtek, visszautaztak országaikba. A nagy jelentőségű tanács­kozáson hazánk delegációjának vezetője, dr. Szita János, a Minisztertanács nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkár­ságának vezetője volt, aki el­utazása előtt Bécsben. nyilat­kozatot adott az MTI-nek. A konferencián 15 ország képviselői vettek részt, s igen jelentős volt a képviselet szint­je. Így például tőkés országok­ból nagyvállalatok elnökei és más vezetői is megjelentek a megfelelő kormánytisztviselő­kön kívül. A tanácskozásnak jó munkalégköre volt abban az értelemben, hogy a rész­vevők figyelmüket az együtt­működés módszerei felé for­dították a konstruktív útke­resés jegyében. — A bécsi konferencia nem kormánydelegációk tanácsko­zása voit. hanem olyan gazda­sági körök fóruma, amelyek különösen érdekeltek a kelet- —nyugati kapcsolatok fejlesz­tésében. A konferencia hatá­rozatai ezért nem jelentenek kötelezettségeket a kormá­nyokra. De mégis azért van jelentőségük, mert egyrészt jelzik hogyan szélesedik az egyetértés az együttműködés­ben keleti és nyugati gazdasá­gi körök között, másrészt, mert befolyást gyakorolhatnak a kormányok munkájára is. összességében: a konferen­cia eredményesnek ítélhető meg. Egyrészt azért, mert szé­les körű és távlatokra szóló tanácskozást folytatott. Más­részt, mert a konferencia ha­tározatai tovább mentek több vonatkozásban azokban a meg­állapításokban, amelyek ko­rábbi nemzetközi tanácskozá­sokon elfogadásra kerültek. két. Arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy az ENSZ-nek az a döntése, amely lehe­tővé tette a PFSZ részvéte­lét a közgyűlés vitájában, valamint a rabati konferen­cia határozatai súlyosbították a helyzetet a kozel-keleti tér­ségben. Izrael ENSZ-képviselője pénteken levélben tett pa­naszt amiatt, hogy palesztin gerillák november 13-án ak­ciókat hajtottak végre két izraeli faluban. A levélben az izraeli küldött hangsúlyoz­ta, ho"’gy kormánya »megelő­ző intézkedésekét» fog tenni, s hogy ezekért Libanonnak kell a teljes felelősséget vál­lalnia. Szombatra virradó éjszaka az izraeli tüzérség rövid idő­közönként támadásokat inté­zett dél-libanoni települések ellen Arkub körzetében. Li­banonból érkezett jelentések szerint pénteken este a liba­noni—izraeli határ közelében izraeli harckocsirajok felvo­nulását figyelték meg a Go- lan-fennsík irányában. Londonban diplomáciai, ér­tesülésekre hivatkozva közöl­ték,, hogy korlátozott mozgó­sítás van folyamatban Izrael­ben. A mozgósítás mértéké­ről és céljáról közelebbit nem tudtak mondani. Nyolcvanezer tüntető a francia postások mellett Szavazati jog a volt portugál gyarmatokon Antikommunista rémhír­kampányt folytat a reakciós klérus és a jobboldal a Por­tugáliához tartozó Madeira szigetén. Az egyházi körök is­mét elővették a szeparatizmus jelszavát is: eszerint Madei­rára az »Atlanti-óceán Cap- rijára«, fényes jövő vár, ha elszakad Portugáliától. Lisszabonban pénteken egy sor munkaértekezletet tartot­tak Angola és a Zöldfoki-szi- getek helyzetéről. Portugália mindkét gyarmatán feszültté vált a helyzet, az elmúlt na­pokban. mert az ott élő por­tugál jobboldaliak az impe­rialista nagytőkével egvütt politikai és gazdasági szabo­tázsakciókkal meg akarják akadályozni a gyarmati rend­szer továjabi felszámolását. A portugál államtanács Costa Comes tábornok, állam­fő elnökletével pénteken hat. órán át tárgyalt a választó- jogi törvényről. Elhatározták, hogy az alkotmányozó nem­zetgyűlési választásokon azok a portugál állampolgárok is szavazati jogot kapnak, akik az afrikai gyarmatokon él­nek. A köztársasági elnökség szóvivője szerint a szóban for­gó portugálok nagyobb jogo­kat élveznek majd. mint a világ különböző országaiban dolgozó portugálok, de kiseb­beket. mint a Portugáliában I élők. Példaként említette az | Angolában élő portugálokat: I ők összesen három képviselőt I küldhetnek a nemzetgyűlésbe. I függetlenül' attól, hogy vég’"-l is hányán szerepelnek ma.Tu a választási lajstromon. Ha­sonló elv szerint szavazhat­nak a Mozambikban elő por tugálok ia. Lisszaboni megfigyelők megjegyzik, az államtanács döntésé lényeges, hiszen An­golában a fehér telepesek tartják kezükben az ország gazdasági éleiét, ezek pedig mindent elkövetnek annak ér­dekében, hogy megakadályoz­zák, illetve feltartóztassák a gyarmatosítás íelszárnolásá- nak folyamatát. Ök jól tud­ják, hogy céljukat a Portu­gáliában végbemenő demokra­tikus fejlődés megakadályozá­sával érhetik el a legjobban. Az angolai reakció arra • is számított, hogy a nemzetgyű­lésbe küldött képviselőin ke­resztül igyekszik olyan al kotmánvt. kidolgoztatni, mely­ben biztosítja magának a gyarmati, vasv legalábbis a neokolonialista kizsákmányo lás jogát Párizsban ötvenezren, Ly­onban húszezren, Toulouseban nyolcezren vettek részt pén­teken délután és este a sztrájkoló postások mellett rendezett szolidaritási tünte- | téseken, s más vidéki városok­ban is sokezren tüntettek a | kormánynak az ellen a lépése ellen, hogy a rendőrséget vette ! igénybe a postássztrájk letöré­sére. Bár a szakszervezetek ismét tárgyalásokra szólították fel a kormányt. Lelong postaügyi államtitkár kijelentette, egy tapodtat sem enged és ismét kifejezésre juttatta a kor­mánynak azt a szándékát, , hogy a postássztrájk kapcsán ! olyan erőpróbát idézzen elő, amelytől azt reméli, hogy yisz- í szaszoríthatja és letörheti a dolgozók különböző csoport- ' jainak egyre erőteljesebben I jelentkező követelési mozgal­mát. A postaügyi államtitkár égy i rádiónyilatkozatában arra j célzott, hogy megkísérlik majd J« sztrájkoló'postások helyette- j sítesét, hogy legalább részlege- sen helyreállítsák a postai for­galmat, de maga is elismerte, hogy az nem lesz könnyű, »náert 270 ezer postást nem lehet helyettesíteni-“. A L’Humanité tegnapi ve zerclkkében hangsúlyozza- a felelősség a mai helyzetért a kormányt terheli, amely ke­resve keresi . az erőpróbát. A postások jogos követeléseinek teljesítésével a kormány el­kerülhette volna ezt a hosszú sztrájkot, de elutasította a tárgyalásokat, sőt a rendőrség igénybevételével még jobban kiélezte a helyzetet. Közben országszerte najrv lendülettel folynak az előké­születek a jövő kedden tartan­dó országos akciónapra, amelynek során a dolgozók munkabeszüntetésekkel. tün­tetésekkel, s különböző egvéb akciókkal tiltakoznak a kor- mánv gazdaságpolitikája ellen, mellyel a válság terheit a tö­megekre akarja hárítani, és erélyes intézkedéseket köve­telnek az inflácjó és a növek­vő munkanélküliség ellen. Az országos harci* napnak a meg­rendezését a ket legnagyobb francia szakszervezeti szövet­ség, a CGT és C'FDT határozta el, s ahhoz csatlakozott a pe­dagógus szakszervezetek szö­vetségé is (FEN), a »sárga- szakszervezeti szövetség, a Orce Ouvriere vezetői azonban —. akárcsak a múltban — most is megtagadták a közös akcióban való részvételt. A kiskereskedők szövetsége vi szont be jelen! ette, hogv tá mogulja a dolgozók harc mozgalmát és felszólította tag iáit, hogy a keddi napon tar- sak zárva üzleteiket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom