Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-04 / 232. szám
ft ü: ____ -*? YflAG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! Ära: 80 fillér Somogyi Néplap MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam 232. szám 1974. október 4., péntek f) Megfúrják“ a Dunát Megkezdte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka A külkereskedelemről szóló törvényjavaslat tárgyalása Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Fái,. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Zsidai László és Szabó Mátyás országgyűlési képviselőkről. Az országgyűlés néma fölállással adózott az elhunyt képviselők emlékének, s ezt jegyzőkönyvben is megörökítette. Apró Antal ezután bejelentette, hogy a népköztársaság Elnöki Tanácsa — az ország- gyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott — törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően bemutatta, s azt a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács megbízásából dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter benyújtotta az országgyűlésnek a külkereskedelemről szóló törvényjavaslatot, amelyet előzetes tárgyalásra megkaptak az országgyűlés illetékes . állandó bizottsá-' gai, és szétosztották az ország- gyűlés tagjai között is. Az elnök javaslatára ezután az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend : 1. a külkereskedelemről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolója a tanácstörvény végrehajtásáról. Ezt követően — a napirerid szerint — megkezdődött a külkereskedelemről szóló törvény- javaslat tárgyalása. Bíró József expozéja A miniszter bevezetőben hangsúlyozta; a felszabadulás óta eltelt immár három évtized tanúsítja, hogy létfontosságú érdekünk fűződik a nemzetközi munkamegosztásban való részvételhez. A belső adottságok — éspedig az a tény, hogy nyersanyagban és energiahordozókban nagy mennyiségű behozatalra szorulunk, továbbá hogy belső felvevő piacaink, beruházási, kutatási erőforrásaink korlátozottak — arra késztetnek bennünket, hogy maradéktalanul bekapcsolódjunk a nemzetközi munkamegosztásba és kihasználjuk azokat az előnyöket, amelyek a termelés fejlesztéséhez és a gazdaságos kivitelhez szükségesek. — A nemzetközi munka- megosztás nyújtotta lehetőségek révén szélesítjük felvevőpiacainkat, a beruházási és kutatási erőforrásokat és a követelményeknek megfelelően alakíthatjuk ki a népgazdaság szerkezetét — mondotta többek között. Ezután utalta tudományos-műszaki forradalom és a nemzetközi munkamegosztás kiszélesedésére, amely a szocialista és tőkésvilággazdaságban egyaránt mélyreható változásokat idézett elő. — Az általános világjelenségek alól hazánk sem vonhatja ki magát — mondotta. — A fejlődés azt mutatja, hogy hazánk gazdaságában is érvényesülnek a korszak tendenciái. A nemzeti jövedelem és a társadalmi termék növekedésének ütemét — a felszabadulás utáni években — hamarosan meghaladta a külkereskedelmi forgalom növekedése, és ezt azóta is évről évre megállapíthatjuk. Ma már kivitelünk értéke a nemzeti jövedelem mintegy 40 százaléka. A nemzeti jövedelem minden 1 százalékos növekedése pedig a külkereskedelmi forgalom 1,5 százalékot meghaladó bővülésével jár együtt. Külkereskedelmi forgalmunk — a világkereskedelem növekedésével összhangban — gyors ütemben növekszik. Adottságaink miatt behozatalunk kiegyenlítéséhez a szükséges fizetőeszközöket lényegében kivitelünk révén kell megszerezni. Az el- nőndottak is bizonyítják, hogy a külkereskedelem jelentős szerepet tölt be gazdasági életünkben, a népgazdaság fejlesztésében. A külkereskedelem ígv egzisztenciális kérdés Számunkra. — Ahhoz, hogy az ország külkereskedelme megfeleljen a követelményeknek, szabályozni kell számos tevékenységet, amely a népgazdaság ágazataira közvetlenül hat, a külkereskedelmi érdekeinknek megfelelően. Külkereskedelmünknek összetett feladatokat kell megoldania. — A törvényjavaslatban szükségszerűen a népgazdasági és a külkereskedelmi érdekek egysége jut kifejezésre — hangsúlyozta' dr. Bíró József, és mint mondta: — Alkalmas arra, hogy szilárdítsa és szélesítse a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünket és segítse a népgazdasági tervek sikeres végrehajtását. A miniszter a továbbiakban kiemelte: — A törvényjavaslat megerősíti a külkereskedelem állami monopóliumát és annak alapján a külkereskedelem területén világos és egységes jogi rendet teremt. A javaslat rendelkezéseiből egyértelmű, hogy a külkereskedelmi monopólium kizárólag az államot illeti meg. Az állam feladata, ftogy kialakítsa a külkereskedelem nemzetközi feltételeit, létrehozza a külkereskedelem szervezeti rendszerét, jogot adjon külkereskedelmi tevékenység folytatására, irányítsa és ellenőrizze a tevékenységet. A szocialista külkereskedelmi monopólium követeimé-, nye, hogy annak betartása mindenkire kötelező. A monopólium betartásának szellemében kell a nemzetközi gazdasági kapcsolatok területein, eljárni. Az állam külkereskedelmi monopóliumának betartása az érdekeltekkel való szoros együttműködést tételez föl; a külkereskedelmi monopólium fölött a Minisztertanács megbízásából — az elmondottak szellemében — a Külkereskedelmi Minisztérium őrködik. — A javaslat egyértelművé teszi — emelte ki a továbbiakban —, hogy a külkereskedelmi politika az általános gazdaságpolitika része. Alapelveit mindenkor a középtávú nép- gazdasági tervről szóló törvény állapítja meg. Ennek alapján a külkereskedelmi politika kereteit és irányelveit — általában az éves népgazdasági tervben — a Minisztertanács határozza meg. míg a részletkérdések kidolgozása a külkereskedelmi miniszter feladata. A külkereskedelmi politikára vonatkozó rendelkezések biztosítják a javaslatnak a népgazdasági tervezésről szóló 1972. évi VII. számú törvénnyel való összhangját is. A törvényjavaslat leszögezi ázokat az elveket, amelyeken külkereskedelmi politikánk alapul. Ilyen elsősorban a nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök biztosítása és a megkülönböztetéstől való mentesség. Hazánk jelenleg 144 országgal tart fenn kereskedelmi kapcsolatot, 83 országgal van államközi szerződésünk. Bíró József ezután aláhúzta, hogy a szocialista országokkal való gazdasági kapcsolatok fejlesztése tudatos törekvés, mert politikai és társadalmi előrehaladásunk bázisa a velük és ezen belül a Szovjetunióval való kapcsolatok szilárdítása. Gazdasági fejlődésünk a felszabadulás első alapjaitól p szocialista, illetve a KGST-tagországokkal rpegva- lósított együttműködésre épül. Áruforgalmunk kétharmadát a szocialista országokkal bonyolítjuk le. Ezen belül legnagyobb a forgalmunk a Szovjetunióval, amely az összforgalomban 35 százalékos arányt képvisel. — A szocialista országok gazdasági együttműködésének új, rendkívül fontos szakaszát jelenti a KGST-tagországok gazdasági integrációja — mondotta a továbbiakban. — Hazánk a KGST-tagországok komplex programjának és a szocialista gazdasági együttműködés megvalósításának tevékeny részese. Ez a nemzetközi együttműködés a népgazdaság minden ágazatában meghatározó jellegűvé válik. Egyre inkább teret nyernek a termelési-együttműködési és szakosítási szerződések, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok olyan újszerű formái, mint például a kö^ös beruházások, nemzetközi gazdálkodó szervezetek létesítése. Sokoldalú, összehangolt nemzetközi együttműködést igényelnek az olyan vállalkozások, mint például a Barátság II. olajvezeték fölépítése, az orenburgi gázvezeték és a 750 kw-os villamostávvezeték megépítése. Ezután a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról szólt, melyeket a fejlődő országokkal alakítottak ki. majd a békés egymás mellett élés politikájának valóra váltása érdekében, a kölcsönös érdekek figyelembe, vételével — arról szólt, hogyan fejlesztjük kereskedelmi, gazdasági kapcsolatainkat a tőkésországokkal. Külkereskedelmi forgalmunk dinamikusan fejlődött az elmúlt évek során. Ma már hosszú lejáratú kereskedelmi, műszaki-tudományos, termelési együttműködési megállapodások sora van érvényben. Partnereink általában felismerték a szocialista országok által szorgalmazott hosszú lejáratú megállapodások előnyeit és azt, hogy Magyarország kereskedelmének a szocialista országokkal folytatott tervszerűsége és biztonsága kiegyensúlyozott, kockázatmentes kereskedelmet jelent számukra is. A KGST-tagországok együttműködésének keretében megvalósuló nagyszabású célok tovább növelik a magyar piacon a nem-szocialista országok cégeinek szállítási lehetőségeit. A kölcsönös érdekek elismerését jelenti a legnagyobb kedvezmény elve szerinti elbánás alkalmazása. Ezt még nem minden országtól kaptuk meg. Nem rajtunk múlik tehát, hogy mi sem tudjuk valamennyi onszágnak biztosítani. Az általános vám- és kereskedelmi egyezményhez, a GATT- hoz történt csatlakozásunk komoly előrelépést jelent ezen a téren. Biztosítja, hogy a magyar gazdálkodó szervezetek külkereskedelmi tevékenységüket a világkereskedelemben általában érvényesülő feltételek mellett folytassák. Lehetőséget ad továbbá számunkrá, hogy részt vegyünk azokon a sokoldalú tárgyalásokon, amelyeknek célja az áruforgalmat sújtó vámok csökkentése és az egyéb kereskedelmi akadályok megszüntetése. Kétoldalú kapcsolatainkban, és a nemzetközi fórumokon egyaránt határozottan fellépünk a kivitelünket hátrányosan érintő megkülönböztető intézkedések ellen. Különösen, fontosnak tartjuk a magyar kivitelt fékező mennyiségi korlátozások mielőbbi felszámolását. Szükségesnek tartjuk, hogy az Európai Gazdasági Közösség vonja vissza azokat az érdekeinket sértő,\ egyoldalú intézkedéseket, amelyek megakadályozzák olyan hagyományos termékeinkre, mint az élőmarha és marhahús, az Európai Gazdasági Közösség tagországaiba történő kivitelét. Kiemelte, hogy külkereskedelmünk az elmúlt években jelentős eredményeket ért el. Forgalmunk dinamikusan növekedett; kereskedelmi mérlegünk 1972-ben és 1973-ban aktívummal zárult. — A IV. ötéves terv 1975. év végéig várható teljesítése arról tanúskodik, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó céljainkat elérjük — mondotta. — Eredményeink nem csupán a külkereskedelmi vállalatok, hanem az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, egyszóval az egész népgazdaság eredményei is. Befejezésül rámutatott; — ,A külkereskedelmi törvény megalkotása egyik eleme a jogalkotási programnak, amelynek célja, hogy a gazdasági élet legjelentősebb kérdéseit törvény szabályozza. A javaslat tartalma összhangban áll a párt és a kormány gazdaságpolitikájával. — Végül a Budapesten már több helyen is megkezdődtek az előkészületei az V. ötéves tervben és a későbbi években megvalósuló földalatti vonalak építésének. /Vz észak—déli szárnyvonal egyik szakasza a Duna alatt halad majd át a Petőfi- híd mellett. Az Országos Földtani Kutató- és Fúró 'Vállalat szakemberei most próbafúrásokat végeznek ezen a helyen — egy különleges íúróhajóról. (MTI-fotó — Csikós Gábór felv. — KS) Negyedszázados iubileumára készül az NDK Brezsnyev holnap érkezik Berlinbe A Német Demokratikus Köztársaság fővárosa ünnepi köntösbe öltözve várja a köztársaság kikiáltása 25- évfordulójának ünnepségeire érkező külföldi személyiségeket és küldöttségeket, különösképpen pedig Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát. Brezsnyev október 5-én, holnap kora délután érkezik Berlinbe, s előreláthatólag 3 napig marad a Német Demokratikus Köztársaságban. A Neues Deutschland közli annak az útvonalnak a rajzát — a schönefeldi repülőtértől a rezidenciáig —, amelyet Leonyid Brezsnyev igénybe vesz. A Berliner Zeitung ezzel kezdi az NDK és a Szovjetunió negyed évszázados barátságát méltató cikkét: »Az NDK 25 éves története egyúttal a Szovjetunióval való szoros baráti szövetség törénete is. Egynegyed milliárd szovjet állampolgár és a mi . 17 millió népünk olyan szövetséget kovácsolt, amelyet már senki sem zavarhat meg többé«. Púja Frigyes arab külügyminiszterekkel találkozott Púja Frigyes külügyminiszter szerdán találkozott Bu- teflika algériai külügyminiszterrel az ENSZ közgyűlés 29. ülésszakának: elnökével. Megbeszélésükön az ENSZ közgyűlés napirendjén szereplő kérdések és a két ország közti kapcsolat témái szerepeltek. A találkozón részt, vett Szarka Károly külügyminiszterhelyettes és Holtai Imre nagykövet, hazánk állandó ENSZ képviseletének vezetője Púja Frigyes külügyminiszter ugyancsak szerdán megbeszélést folytatott Abdel Halin Khaddam szíriai minisz- terelnök-helyettes-külügymi- niszterrel az ülésszak napirendjén szereplő kérdésekről, valamint az országaink közti kapcsolatokról. Az eszmecserében részt vett Hollai Imre nagykövet, hazánk állandó ENSZ-misziójának vezetője Mozgalmas napok Lisszabonban Találkozók, tanácskozások a legsürgetőbb tennivalók megoldására megmentése juntájának elbocsátott tagjait: Galvao de Meló, Silveria Marques és Diego Neto tábornokot. A portugál ideiglenes kormány csütörtökön délután folytatta szerdán elkezdett ülését. Napirendjén a kialakult politikai helyzetekkel kapcsolatos legsürgősebb tennivalók és gazdasági kérdések szerepelnek. / Francisco Costa Gomes tábornok, Portugália új államfője a kormány felelős minisztereivel a gyarmati rendszer felszámolásának kérdéseiről tárgyalt. Az államfő fölkereste a hadsereg Lisszabonban lé vő vezérkarát is. Lisszabonban szerdán és csütörtökön egész sor fontos politikai tanácskozást tartottak a fegyveres erők mozgalmának vezetői, az ideiglenes kormány, továbbá az államfő és a hadsereg képviselői. A Fegyveres Erők Mozgalmának (MFÁ) koordinációs bizottság két napja annak az ellenforradalmi összeesküvésnek körülményeiről tájékoztatja a különféle katonai alakulatokat, amelyet a szélsőjobboldali fegyveresek és politikusok szombatra virradóra akartak végrehajtani. A politikai megbeszéléseken megvitatják azt is, hogy ltik- (Folytalás a 2. oldalon.) | kel helyettesítsék a nemzet
