Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-31 / 255. szám

Pártszervezetek a beruházásokért A r év vége felé közeled­vén, a vállalatoknál mindinkább kialakul a pontos kép az idei beruházá­sok teljesítéséről. Ezt az érté­kelést a pártszervezetek is szá­mításba vehetik — és számí­tásba is veszik —, amikor a beszámoló taggyűléseken a termelés pártirányításával, más szóval saját gazdaság- szervező, irányító, segítő és el­lenőrző tevékenységükkel fog­lalkoznak. Hiszen a beruházá­sok megvalósulásának segíté­se e- tevékenységnek igen fon­tos eleme, oldala. A tapasztalatok arról tanús­kodnak, hogy a Központi Bi­zottság 1972. novemberi hatá­rozatának megfelelően. a párt- szervezetek az utóbbi időben eredményesebben foglalkoznak a beruházásokkal. Ennek is része volt abban, hogy az idén erősödött a beruházási fegye­lem, az előirányzatok ponto­sabban, tervszerűbben válnak valóra. E tapasztalatok meg­erősítik, hogy a jó. beruházási tevékenységnek alapvető fel­tétele az e területre vonatkozó párt- és állami határozatok következetes végrehajtása. E munka tartalmát és mód­szereit több lényeges tényező határozza meg- Így mindenek­előtt az, hogy a pártszerveze­tek politikai jellegű tevékeny­séget folytatnak, tehát e terü­leten is politikai eszközöket alkalmaznak. Ugyanilyen fon­tos elv, hogy álláspontjuk ki­alakításakor mindig a népgaz­daság érdekeit rangsorolják az első helyre. Ez az elv a munka módszereit is befolyá­solja. Ezért nem marasztalha­tok el azok a pártszervezetek, melyek az idén esetenként operatív módon is beavatkoz­tak a beruházási tevékenység­be. Ha ez hosszabb távon nem is állandósítható, most több helyen szükségessé vált. mert egyes esetekben csak így le­hetett módosítani a túlmére­tezett, költséges tervcélokat, koncentrálni az anyagi eszkö­zöket, meggyorsítani az új lé­tesítmények elkészülését. A beruházás -jellege, a konkrét munkaterület sajátos­ságai ugyancsak nagymérték­ben befolyásolják a pártmun­ka tartalmát és formáit. Ezért helyes — és természetes —, hogy a beruházási tevékeny­ség kérdéseit másként közelíti meg például a tervezőintézet pártszervezete, mint a kivite­lező építésvezetőségé, vagy másként foglalkoznak az álla­mi nagyberuházásokkal és megint másként a vállalati eszközökből létesülőkkel. A konkrét helyzet konkrét elemzésének lenini követelmé­nye itt is fontos feltétele a munka eredményességének. ülönösen fontos ez | olyankor, amikor élté-1 rő érdekeket kell , egyeztetni, illetve rangsorolni- j A több gyáregységre, telep-1 helyre kiterjedő vállalatok üzemei között a fejlesztés cél­jainak meghatározásakor gya­korta támadnak nézeteltéré­sek. Érthető^ ha az egyes üze­mek csák a saját gondjaikkal törődve szeretnének a beru­házásokból megfelelően része­Kombáinos a kukoricabetakarításról Nem kész a szárító, kevés a fólia A kukorica ígéretes hozam­mal várta a betakarítást a kéthely egyesült termelőszö­vetkezet határában is. Most, a viszontagságos időjárás ellené­re sem kellett csalódniuk: gazdagon fizet ez a fontos ta­karmánynövény, szaporán for­dulhatnak a vontatók, teher­gépkocsik a kombájnoktól, megrakva sárga szemekkel. A kombájnokat is elbírja már a föld, gyorsan haladhatnak, s »falják« a jól megtermett ku­koricaszárakat. Bódis József egyike a kéthe- lyi egyesült szövetkezet kuko­ricabetakarító kombájnosai- nak. Drága ilyenkor az idő, csak néhány szót váltottunk vele a táblán. — Három Claas Dominátor dolgozik a gazdaságban. Eddig kétszázötven hektárról takarí­tottuk be a kukoricát. Men­tünk, amikor csak lehetett. A termés jó, azonban a nedves­ségtartalma 35—48 százalék között vap. A kukorica helyé­re gabonavetés jön, már szánt­ják is utánunk a traktorok a földet, A föld már elbírná a gépeinket, emiatt nincs is gondunk, azonban mégis le kell majd állnunk, mert a szállítójárművek nem tudják hova hordani a termést. A szá­rító ugyanis még nem készült el, a szem tárolásához nem kapunk elegendő fóliát. Most a fóliával bélelt silóba hord­ják a kombájnoktól a szemes kukoricát, az épülő termény­szárító mellé, hogy ha elké­szül, kéznél legyen. Bódis József szerelő a ször vetkezetben, de hét éve rend­szeresen kombájnra ül: nyáron a kalászosok, ősszel a kukori­ca betakarításában vesz részt. Dicséretes a szövetkezetiek erőfeszítése az őszi munkák­ban. Az ő segítségüket is szol­gálja a megyei operatív bizott­ság hétfői határozata: a Ma­gyar Nemzeti Bank intézkedik a befejezetlen szárítókkal kap­csolatos hitelkérelmek kielégí­téséről — ha még az idén igénybe tudják venni ezt a be­ruházást —, és az operatív bi­zottság újólag eljár a kukori­ca“ tárolásához szükséges fólia beszerzése ügyében. II. F. sedni. Mégsem érthetünk egyet azokkal a pártszervezetekkel, amelyek ilyenkor — szem előtt tévesztve az összválla- lati, népgazdasági érdekeket — csupán a saját üzemük kor­szerűsítéséért hadakoznak. Joggal várható el, hogy képe­sek legyenek felülemelkedni a valóságos vagy vélt helyi ér­dekeken, és az összesség szem­szögéből is mérlegeljék a hely­zetet. Például, kezdeményez­hetik annak felmérését, hogy egy adott cél elérhető-e beru­házás nélkül, s ha igen, mit tehetnek, mit tegyenek ezért a kommunisták. Nem ritka az sem, hogy a tervezők, a beruházók és a ki­vitelezők érdekei ütköznek össze egy-egy beruházás meg­valósításakor. Olyan is elő­fordul, hogy az egyik vagy másik fél megszegi a közös megállapodást, s ezzel veszé­lyezteti a partnerek érdekeit, esetleg a népgazdasági célokat is. Némelykor a helyzet egé­szen elmérgesedik. Ilyenkor az érintett pártszervek akkor járnak el helyesen, ha nem a »részkérdésekben« akarnak mindenáron igazságot tenni, nem bonyolódnak bele a vi­tatkozó partnerek pro és kont­ra érveinek vizsgálatába, nem hagyják magukat eszközként felhasználni a részigazságok bizonyítására, hanem az érin­tett vezetőket a megfelelő kapcsolatok visszaállítására, a szocialista vállalatvezetőkhöz méltó magatartásra intik­A beruházásokkal kapcsola­tos pártmunka eredményei végső soron a beruházásokban öltenek testet, azok megvaló­sulásán mérhetők. Tehát nem azon, hogy hányszor tűzték e témát napirendre, hány érte­kezletet tartottak e tárgyban, hanem, hogy milyen haté­konysággal folyik a munka. Ezért az érintett pártszervek politikai felelősséggel tartoz­nak. Talán nem teljesen fölösle­ges ugyanakkor arra is utalni, hogy a pártszervek felelőssége nem azbnos jellegű és mértékű a gazdasági vezetőkével. A pártszervezetek feladata első­sorban az ellenőrzés, valamint az ennek alapján leszűrt kö­vetkeztetések elfogadtatása az illetékes vezetőkkel. Ennek so­rán megkülönböztetett figyel­met érdemel a tervszerűség, a takarékosság, a beruházásokon dolgozó szervek, vállalatok munkájának koordinációja, az együttműködési készség fej­lesztése, az őszinte, kölcsönös, megértő tájékoztatás, a dolgo­zók folyamatos munka- és anyagellátása, a korszerű szer­vezési módszerek alkalmazása. a pártszervek tevékenysé­ge természetesen nem helyettesítheti és nem is nélkülözheti a többi társadal­mi és állami szerv irányító, J segítő, ellenőrző munkáját. A ; jól összehangolt, tervszerű po I litikai és -gazdasági munka, a komplex intézkedések, a j megfelelő irányítási, szerve- j zési és gazdálkodási módok I együttesen növelhetik tovább I beruházásaink hatékonyságát. Koszorús Ferenc, #z MSZMP KB munkatársa Áz erények a beosztottakra is hatottak Életének sok fontos esemé­nye, fordulópontja kapcsolódik az októberhez- 1930 októbere óta dolgozik, 1948 októberében kezdte el az első demokrati­kus parancsnoki tanfolyamot, 1953 októbere óta a Somogy megyei Vám- és Pénzügyőrség parancsnoka, 1963 októberé­ben — negyvennyolc éves ko­rában — kapta meg a jogi dip­lomát. Azt mondja, már kaba­lából is októberben kell nyu­galomba vonulnia. Dr. Horváth Sándor alezre­des hosszú hetek ó.ta jár a munkatársak szervezte csalá­dias rendezvényekre. Akik meghívták, majdnem mind­nyájan az ő keze alatt lettek pénzügyőrök. — Ismerem a vám- és pénz­ügyőrség minden alkalmazott­ja életének örömeit, gondjait.- Az első perctől így gondolkod­tam: csak akkor segíthetek, s lehetek részese az egészséges munkahelyi légkör kialakítá­sának, ha megismerem azokat, akikkel együtt dolgozom. Vastag kötet levél bizonyít­ja a szándék sikeréti Köszönő sorok a segítségért, a sike­rekért, a boldog hétközna­pokért­— Annyi volt a munka a huszonegy esztendő alatt, hogy az idő múlására nem is figyel­tem. Amikor öt évvel ezélőtt elértem az ötvenöt évet, to­vább dolgozhattam. Tavaly óta barátkozom a gondolattal, mi vár rám, ha már nem vi­selem az egyenruhát, s nem kell igazodnom a tennivalók feszes rendjéhez. Nem mon­dom, hogy könnyen ment, s töretlen jókedvvel éltem át ezt az időszakot. Jó kezekbe kerülnek a parancsnoki teen­dők, s nem kell arra gondol­nom, hogy rendetlenséget ha­gyok magam után. Dr. Horváth Sándor szeré­nyen fogalmaz — a stílus hű­séges az emberhez. A tömér­dek munkát nemcsak a pa­rancsnokság adta, hanem számtalan önként vállalt fel­adat is. Tegnap Kaposváron, a Fegy­Dr. Tcrpitkó András vezérőrnagy, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka dr. Horváth Sándor alezredesnek át­adja a pénzügyőrségi érem arany fokozatát. veres ‘Erők Klubjában a párt- és állami vezetők, valamint a megye pénzügyőreinek jelen­létében köszöntek el dr- Hor­váth Sándortól. A meghitt hangulatú ünnepség dr. Ter- pitkó András vezérőrnagynak, a vám- és pénzügyőrség or­szágos parancsnokának sza­vaival kezdődött:. — JVIegköszönöm azt .a munkát, amelynek jellemzője a pontosság, a megbízhatóság, a fegyelmezettség és a köteles­ségtudat volt. Ezek az erények a megyei parancsnok környe­zetére, beosztottadra is mélyen hatottak. A sikereket nem a véletlen hozta, hanem a pél­dás politikai öntudat, a szak­mai tudás és a szorgalom. Dr. Terpitkó András vezér­őrnagy átadta dr. Horváth Sándornak a pénzügyőrségi érem arany fokozatát. A nyu­galomba vonuló somogyi pa­rancsnok' az egyetlen az or­szágban, aki háromszor is ré­szesült e kitüntetésben­Böhm József, a megyei párt- vb tagja, a megyei tanács el­nöke a megyei párt- és állami szervek nevében szólt, s hang­súlyozta: dr. Horváth Sándor lelkes, becsületes társadalmi munkájával évtizedek óta se­gíti a pártot céljaink valóra váltásában. Dr. Varga István alezredes, a Somogy megyei Rendőr-fő­kapitányság vezetőhelyettese a rendőrség, dr. Pintér Sándor alezredes, a Fejér megyei pénzügyőrség vezetője a pa­rancsnoktársak nevében fejez­te ki jókívánságait. Egymást követték a felszólalások, a honvédség, a határőrség és a parancsnokság képviselői me­leg szavakkal méltatták dr. Horváth Sándor alezredes több mint két évtizedes parancsno­ki munkásságát. P. D. Több az első osztályú konzerv (Tudósítónktól.) '» A Nagyatádi Konzervgyár­ban a kongresszusi munkaver- seny eddigi tapasztalatai ked­vezőek, A gyár termelése 5,4 százalékkal magasabb volt 1974 első három negyedében, mint az előző év hasonló idő­szakában. A belföldi ellátás javítására 25 százalékkal több árut adtak az idén, mint ta­valy. Ez a tervezettnél csak­nem öt százalékkal több. A termelékenység növelését befolyásolták a különböző mű­szaki intézkedések, a szocialis­ta brigádok tagjainak közös és egyéni újításai. A rendkívül kedvezőtlen őszi időjárás nehezítette a fo­lyamatos ■ nyersanyagellátást. Ennek következtében — a ter­melési lehetőségeknek megfe­lelően — egyes kollektívákat más munkahelyekre, üzemré­szekbe kellett átirányítani. Nagy gondot fordítottak ter­mékeik minőségére. Az első három negyedévben kiszállí­tott 29 371 tonna áruból mind­össze 280 tonna volt II. osztá­lyú, a többi első osztályú mi-_ nősítést kapott. A szezonidő­szakban teljes egészében ki­használták meglevő kapacitá­sukat. Zöldborsóból 64, zöld­babból pedig 34 vagonnal tar­tósítottak többet a tervezett­nél. A versenymozgalom során fellendült az újítási kedv, nö­vekedett a beadott újítások száma. 1973-ban 55, 1974-ben pedig 75 újítást nyújtottak be, s ezekből 36-ot el is fogadtak. Eddig 19 szocialista brigád adott be kollektív újítási ja­Csak egy csepp Szolnokon épül íc! a legnagyobb iiazai vclöinagtiszlíló Szolnokon épül fel az ország' legnagyobb, évi 1200 vagon kapacitású vetőmagtisztító üzeme. A Vetőmag Termeltető Vállalat hatvan millió forintos beruházásával készülő új te­lepén a legkorszerűbb techno­lógiai berendezésket szerelik fel. elektromágneses eljárással működő gépsorok válogatják, tisztítják majd a magvakat. A hazai nagyüzemi takarmány­termesztéshez szükséges szapo­rító anyag egyharmadát a Szolnok megyében nemrégiben megalakult termesztési rend­szerben állítják elő és az új vetőmagtisztitó üzemben osz­tályozzák, tisztítják. A Szol­noki vetőmagüzemet a jövő év végén helyezik üzembe. Csak egy csepp a temérdek­ben egy ember egynapi mun­kája, bár 35 soron »hajtott« végig. Nem több, még akkor se, ha a jól »meghízott« répafeje­ket kézzel kellett kihuzigálni. — Segíteni ? Természetes. Fi­zetség? A testet, lelket nyug­tató jó érzés — mondja a sza­vakat nem keresve, nem cif­rázva Zentai István, a Kapos­vári Húskombinát elektromű­szerésze. A szűk szó többször velő- sebb, mint a sok hadarás. Csak darabokban lehet kihámozni szavát a számára szokatlan aznapi munkáról. Inkább be­szél másról, akár a jó anyós, ha a menyét a falu szájára vette. A kedvenc autómárká­járól, annak minden ízéről, darabjáról, múltjáról, jelené­ről, jövőjéről. — Nem volt nehéz — ro­pogtatja a műszerek apróbb- nagyobb csavarjaihoz, szálai­hoz szokott ujjait —, jó időnk volt. Természetesnek, szóra sem érdemesnek tartja, amit a hús­kombinát hűtőházának több­szörösen kitüntetett szocialis­ta brigádjával együtt tett a kaposvári Latinca Termelő- szövetkezet kaposmérői üzem­egységébert. Szavainak magva ítélet. Mert mit ér, milyen ember lehet az, aki nem látja, szenvtelenül megy el az eső verte, pusztu­lásnak induló termés láttán? Aki csak azt nézegeti, nincs-e lakásában esőfolt? Akinek nincs a határban kukoricája, krumplija, répája, szőlője — hat a másét se bánja! Nem lehet mércével mérni az ilyet, mint ahogyan azo­kat sem, akik sarat dagasztva szabadnapjukon, ünnepen dol­goztak a földeken, esetleg el­odázva az otthoni ugyancsak sürgős »háztáji« besegítést, munkát, akiknek nem kenye­rük a puszta ég alatti parasz­ti munka, akiknek a cipőjére csak az aszfaltút pora, sara ra­gadt e_ddig, akiknek műsze­részkezük az aprólékos, precíz munkánál nem remeghet. — Jólesett a tea — köszö­ni a kapottat, amit adott, el­sikkad. Nem mintha mire se tartaná, értékét magának, ma­gában tartja. Az embert borzongató, időt­lennek látszó eső egy időre elállt. (Bár hosszú lenne az égi szünet!) A csepegés, csurgás nélküli légben jobban látszik, hogy színt váltanak, vetkőznek a bokrok, a fák, a táj. A nagy­berki vadaskerti égbolton fel­tűnnek a bizakodó, remény­keltő csillagok, nem lógnak rosszindulatú felhők, a vigyori hold kövéredő képe egy nap múltát jelzi. Egy napét, amely­ben Zentai István munkája egy csepp volt csak, de a sok ezer, tízezer hasonlóéval együtt embereket összefogó hatalmas erő. Góczáii Gyula vaslatot. Ebben az évben elő­ször nők is vannak az újítók között: ők nyolc újítást adtak be. . Az üzemben fokozódott a takarékoskodás. A t.mk-üzem szocialista brigádjai úgy szer­vezték meg a munkát, hogy a kiszolgáló létszámot hússzal i csökkenteni lehetett. Mintegy j 300 ezer forintos nyersanyag- ! megtakarítást értek el azzal, hogy a tárolási veszteséget csökkentették. De jelentős ön- j költségcsökkentést hozott a 1 csomagolóanyagokkal. gön- j gyöleggel való takarékosság is. A különféle munkaszervezé- | si intézkedések bevezetése ugyancsak jó eredménnyel járt. Három üzemrészben 232 dolgozó a Dolgozz hibátlanul! munkamódszert alkalmazza. A szocialista munkaverseny szélesítésé nemcsak a gazda­sági többletfeladatok teljesíté­sét eredményezte. Ezzel pár­huzamosan gondot fordítanak a politikai-nevelő, tudatfor­máló tevékenységre is. Az idei oktatási évben csaknem két­százan vesznek részt állami oktatásban, s mintegy hétszá- zan bővítik politikai ismere­teiket a tömegpropaganda- tanfolyamokon. A versenyvállalások során dolgozták ki az üzemi demok­rácia fórumainak működési mechanizmusát. A termelési értekezletek, brigádértekezle­tek és egyéb fórumok hangu­lata azt bizonyítja, hogy a fejlődés kimeríthetetlen tar­taléka a dolgozók bevonása a vezetésbe. A verseny állásáról, elért eredményeikről rendszeresen tájékoztatják az üzem dolgo­zóit. A különböző tanácskozá­sokon kívül e célra hasznosít­ják az üzemi híradót és az üzemrészekben levő faliújsá­gokat is. |E|

Next

/
Oldalképek
Tartalom