Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-24 / 249. szám
Új kezdeményezés A dátum még egeszen friss: 1974. október^ 4-én együttműködési szerződést kötött a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet és a Közép-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. A szövetség, mint a mező- gazdasági termelőszövetkezetek érdekképviseleti szerve, korábban is foglalkozott a szakmai oktatás, továbbképzés szervezésével. A termelőszövetkezetek egy része és néhány állami gazdaság az utánpótlás, az alsó, közép és felső szintű vezetőképzés érdekében igyekezett kapcsolatokat kialakítani általános és középiskolákkal. Ennek nyilván eredményei vannak, ám az igények teljes kielégítését ezek a helyi kezdeményezések nem biztosítják. Mindez azonban csak részben magyarázza az intézet és a tsz-szövetség szervezett együttműködésének kialakítását. Az is lényeges indok, hogy fiataljaink nem ismerik eléggé azt a változást, amelyik mezőgazdaságunkban végbement, nem tájékozottak megfelelően arról, hogy milyen lehetőségeket 'kínál számukra a ma termelőszövetkezete, állami gazdasága. Ez az együttműködés — ha az elvekben meghatározottak gyakorlattá válnak — bizonyosan megszünteti ezt a hiányt. I Hosszan lehetne sorolni az együttműködés részterületeit, ezúttal/ azonban hadd emlé- j kezdessünk három szempontra. Az intézet tájé- j egy fiú. Többet nem sikerült I árusokról. Mi nem ilyenek A többség időben határozott ,Érdekes legyen!” Mindenki választott oka Két hónapja nyolcadikosok. A rövid idő alatt is sokat hallottak a pályaválasztásról. Tavaly már volt róla szó. A Vörös Hadsereg úti iskola két nyolcadik osztályában beszéli — Mi ketten barátnők va- gettunk a gyerekekkel. ; gyunk> együtt éretnénk ru— Vasbetonszerelő szeret- | házati boltba menni eladónak, lényekes nék lenni — ennyit mondott j Hallunk sokszor szemtelen Egy eset sem akadt, amikor odahaza kijelentették: Márpedig,- édes gyerekem, te ez meg ez leszel! A döntésnek - sokféle van: — Az már aztán igazán butaság lenne! L. P. A kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban Varga Sándor igazgatóval és négy. pályaválasztás előtt álló fiatallal beszélgettem. — A pályaválasztás már az j első osztályban szóba jön — mondta Varga Sándor. — Az első félévben az a feladatunk, hogy megismerjük a fiatalok személyiségét és a képességeiket. A második félévben már határozottan beszélhetünk , a pályára irányításról is. Ennek köszönhető, hogy a tanulók többsége időben határoz. — A tanuló elképzelése^ mivel párosul? — Elsősorban azzal, hogy egyes tantárgyakat előnyben ríszesítenek. De csírájában előbújik a hivatástudat is. — A személyes elhatározáshoz kapcsolódik-e a társadalmi igény fölmérése? — Megpróbáljuk kialakítani a tanulókban a helyes gondolkodásmódot A fiatalok hetven százaléka matematikából, fizikából fölvételezik, s ebben is benne van a társadalmi igény. De míg néhány jeles tanulónkat a nyelvszakra nehezebben veszik föl, a valamivel gyengébb matematikus, fizikus biztosabban eléri a célját.. . — A fiúk és a lányok pálya- választásában van-e különbség? — Bizonyos tapasztalatok arra utalnak, hogy néhány egyetemen, főiskolán előnyben részesülnek a fiúk A 4/c osztályban a legmagasabb azoknak a száma, akik még nem határoztak. Szabó Ilona a tantárgyak közül a franciát szereti, de nem tudja, hogy egyetemre vagy főiskolára menne-e. A nyelvszeretetnél maradva hiába érdekiőd- ! tem tőle további lehetőségei- f ről, ezeket alig ismeri : | Németh Klára és Németh ■ Ferenc magyar—francia, illet- j ve magyar—angol szakra készül, Szegedre, Nagy Miklós | pedig a Színművészeti Főiskolára. Abban megegyeznek: ha az első nekifutásra nem sikerül, még egyszer próbálkoznak ... H. B. koztat.ia a szövetséget az általános iskolák hetedik, és a középiskolák harmadik osztályos tanulóinak pályaválasztási szándékáról, segít az orientációban, a szövetség viszont tudósítja az intézetet arról, hogy a szövetkezeteknek a következő tervidőszakban milyen szakemberigényeik lesznek. Az idén először a szövetkezeti szektor is képviselteti magát az őszi pályaválasztási kiállításon. A közép-somogyi szövetség közösen a kaposvári szakközépiskolával, valamint az ádándi és a csurgói szakmunkásképző intézettel 'kiállítási anyagot, tablókat állít össze. V. M kihúzni belőle. A tanárnő je- i akarunk lenni, hanem kedvegyezte meg: í sek. — Sokan vannak testvérek, j — Erdész szeretnék , lenni Ö az első, aki eljut az általá- ! Nem mérnök, hanem erdőke- nos iskola után' a továbbtanu- j rülő. Sokat járunk apuval ki- láSig. I rándulni. Az állatokat szere! tem, télen etetni kell őket... Nagyon zárkózott. Nem fon tos, ha nem beszél. Végezze el az iskolát elsőként, hírmondóként. A többiek is választottak már. Ki tanárnő, ki eladó akar' lenni. Mindegyikük azt mondta, ehhez van kedve, ezt szereti. Amikor a szülők befolyásáról kérdeztem őket, pirulva elárulták: —• Hát bizony, segítettek. Amikor azt kérdeztem, hogy szeretnének-e sok pénzt keresni, többen kiabáltak egyszerre: — Nem fontos! Érdekes legyen! Nincs „reménytelen*’ eset Látogatóban a Pályaválasztási 1 unácsado Intézetnél t Amikor három évvel ezelőtt a megyei tanács létre hívta a kaposvári Pályaválaszfási Tanácsadó Intézetet, sokat remélt a munkájától. A kívánalmak jogosnak látszottak, hiszen az ország más vidékein akkor már bevált a módszeres tanácsadás. Egy pszichológus, egy mérnöktdRár és egy adminisztrátor próbált utat vágni a tennivalók szövevényében. Ez igazán azonban csak akkor si- , . , került, amikor kibővítették az Ki nem akar -tanulni vagy intézetet. Jelenleg nyolc főál- dolgozni ezután ? ; lású és három mellékfoglalkoEgy kéz sem emelkedett föl. I zúsú alkalmazott végzi a mind Egy hang valahonnan a "mély- | jobban’szaporodó munkát. Mi bői« hallatszott: Egyre több a leány Szakmunkásképzés: igények és lehetőségek Megyénkben jelenleg 6700 fiatal tanul szakmát. Tíz évvel ezelőtt nagy gondot okozott a szakmai utánpótlás, ma viszont már sikerült megteremteni a szakmunkásképzés föltételeit. Ezzel kezdte a beszélgetést Balogh László, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője, akit arról kérdeztem, hogyan ^ikerült lépést tartani a szakmunkásképzésben az ipar fejlesztésével; melyek ma az igények és a lehetőségek. — A beiskolázást milyen fölmérések, alapján végzik? — A vállalatok igényeinek esztendőre szóló, illetve ötéves tervei alapján. Találkozni olyan példával is, amikor egy- egy vállalat több tanulót akar szerződtetni, mint amennyire valójában szüksége van. Az idén 2300 tanulót iskoláztunk be, ez a vállalatok igényeinek a 60 százaléka. — Aakadnak ma is divatos szakmák? — Igen, s ezekben évek óta nagy a túljelentkezés. így például autószerelő, szobafestőmázoló és női fodrász szakmákra magas a jelentkezés. Kevés viszont a vasbetonszerelő, a hideg- és melegburkoló, az ács-állványozó és a cipész. — Milyen a fiúk és a leányok aránya? — Az utóbbi években kedvező. Az általánost végzett fiúk 90—95 százaléka tanul középiskolában, vagy szerez szakmát, a leányoknál ez a szám 60 százalék. Mindez elsősorban a fiatalok és a szülők szemléletváltozásának az eredménye, hiszen néhány esztendővel ezelőtt a leányoknak alig 30 százaléka folytatta a tanulást, vagy választott szak- j számarányának mát az általános után. j is, hiszen sok is a tanácsadással foglalkozók dolga? Tóth László igazgató ezt így fogalmazta meg: — Intézetünk az ifjúság pályaválasztását, illetve indokolf esetben a választás módosítását segíti. Megpróbáljuk az érdeklődést a megfelelő irányba terelni, és sok diák érdeklődési körét megállapítani. — Sokszor nem az érdeklődéssel, hanem a tájékozatlansággal van baj. — Az utóbbi időben sokat dolgoztunk a színvonalasabb tájékoztatásért. Egyre-másra jelennek meg a kiadványaink, közreadásukban a vállalatok is támogatnak bennünket. Somogyi Pályaválasztási Híradó címmel időszakos kiadványt jelentetünk meg, és terjesztjük az országos intézet anyagait is. — Bizonyosan közvetlenebb kapcsolatot igényel a munka- • juk. — Ez a kapcsolat már az általános iskolában kialakul. Megyénkben százhuszonöt páPszichológiai vizsgálat a Pályaválasztási Tanácsadó Inlézet- ben. egészségileg káros gyermekek f hivatás hatalmába lehet kerülpályaválasztásával. Egy fölmérés szerint Somogybán minden tizenötödik általános iskolás iés minden századik középisko- ] lás egészségileg károsult! — A pályaválasztási munkát nyilván a gyárakban is segíteni kell. , m. Ne tekintse nagy szavaknak. de a pályaválasztási pszichológus gyakran érzi a felelősséget: hosszú esztendőkre, néha egész életre is segít megszabni valakinek a helyes utat. Kik jutnak a pszichológus elé? — Szerencsére járt útjaink vannak, üzemi pályaválasztási lyaválasztási felelős, tanárj megbizottaink sikeresen dm- foglalkozik a tizennégy éve- í g°znalv a fiatalok beilleszkedő sek nagy gondjával. A közép- sének, első lépéseinek meg----* jók közül is A holnap munkása. iskolákban és a szakmunkás képző intézetekben harminc- I négyen, a kollégiumokban ha- j tan tartják különösen szemmel j a pályaválasztási gondokkal . küszködő fiatalokat. Nemcsak Kaposváron, hanem a járási székhelyeken is rendszeresen szervezünk pályaválasztási fel- világosító előadásokat. könnyítéséért. A kiemelkednek a a húskombinát, a nommechanikai — Azok a végzős általános és középiskolások, akik minden eddigi erőfeszítés ellenére tanácstalanok maradnak, s hozzánk kerülnek az egészié- gileg károsult gyermekek is. textilmű vem ] Tíz-tizenkét órát itt töltenek Fővárosi Fiaz intézetben, ez idő alatt A Pályaválasztási Tanácsadó ' — A statisztikai adatok arra ! nak. Főként a figyelmeztetnek, hogy sok a ( tanulóképzésben tennivaló, öt évvel ezelőtt — Mérhető-e valamiképpen kereskedelini I a pályaválasztási felelősök to- javitani kell j vábbá az előadások, kiadvá- a feltételeket. Üj iskolára, j nyok, filmek hatása? több tanteremre és kollégium- j 6300, az idén pedig 4800 tanú- ; ra van szükség. Hatékonyab- : — Ha mérhető is, csak neló fejezte be az általános isko- j ban tevékenykednek az isko- ! hezen. Azt rendszeresen tálát. Ugyanakkor az igények ; lai és az üzemi pályaválasztási j pasztaljuk, hogy nem hiába- nem csökkennek. A tanulás- | felelősök, megbízottak — ezt a ^ való a sok szó: számtalanszor munkát is fokozni kell. A vál- (sikerült a fiatalokat megfele- ialatok vezetőinek, megbízót- [ lő irányba segíteni, a helytelen Vállalat ka- |megbirkóznak a tesztvizsgák posvári egysége és a siófoki kab kőolajvezeték megbízottai. \ — Miről árulkodnak ezek a vizsgálatok? — Elsősorban a gyerek érdeklődéséről és természetes tudásának, készségeinek ‘hiányáról is. Mindenképpen valamilyen kép tárul elénk, amelyek ismeretében megjelölhetjük a bari — Az utóbbi években a korábbiakhoz képest kevesebb a fiatal, ezért csökkent az általános iskolát végzettek száma is. Mit kell tenni, hogy a jelenleg kedvezőnek mondható helyzet ne rosszabbodjon? törekedni kell a leányok a növelésére szakma várja Intézet pszichológusainak munkája a középpontban áll, mivel sokat tehetnek még az úgynevezett reménytelen esetekben is. Szerencsére ilyen nemigen marad, mert elképzelése majdnem mindenkinek 111CSJC,U111C akad. A szokvány vizsgálat , 5zóba jöhelő szakmakat. után a pszichológusnak minden gyermeknél más módszerrel kell fölkutatnia a megbúvó képességet, vagy fölkelteni valami más iránt az érdeklődést. — Megfogadják kát? a tanácsoőket. A vállalatoknál nagyobb gondot kell fordítani a szakmunkástanulók nevelésére, hogy a jelenlegi 15—16 száza- | lékos lemorzsolódás a minimá- j lisra csökkenjen, s minél töb- * ben a vállalatuknál maradjatainak gyakrabban kell eljut-! elképzelések kivihetetlenségé- ,, . . . . , ,, niuk az osztályfőnöki órákra. j ről meggyőzni. Örülünk, hogy j PalFavalasztasl pszichológus . megismertetni a fiatalokkal a a népfronttal közösen a fizi- ! — Kifejezetten ilyen képzés lehetőségeket, hogy a kevésbé divatos szakmákban se legyen baj az utánpótlással. Sz. L. kai dolgozók gyermekeiért is i nincs az egyetemeken, ezért tehetünk. bár az eredmé- pályaválasztási pszichológus iá nyeinkkel nem vagyunk elége- | a gyakorlat teszi az embert, dettek. A jövőben az eddigiek- : Egyáltalán nem szokványfei- 1 nél sokkal többet törődünk az 1 adatokról van szó, s hamar a — Túlnyomó többségében igen. Akadnak, akik ennek ellenére mást választanak, ilyenkor arra is gondolunk, hogy mi tévedtünk. Reméljük nem sokszor. P. I). Somogyi Nép/opl 5
