Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-17 / 243. szám

Haragban a világgal Nine« bike a Jókai utcában, I val egyre-másra szerezte az I Nem vállalják az emberek a Marcalinak e szép fekvésű ré- I ellenségeket. Kilencen írták | kétes barátságot. Miért? alá a szerkesztőségnek címzett szén. Az idegennek idegnyug­tató panoráma nyílik innen. A|z utcabeliek viszont régóta idegfeszültségben élnek. Az indulatok katlanában a rplety- ka, a harag, a^ rosszindulat fortyog. Világos Istvánná haragban v^n a világgal. A világ — ez csaknem egy egész utcányi mikrovilágot jelent — harag­szik Világos Istvánnéra. Okok és'okozatok úgy fonódnak itt össze, olyan kigubancolhatat- lánok. mint a dzsungelben a iipnok. A békétlenség akkor kezdő­dött, amikor a hatvanhat éves asszony az utcába költözött. Abba az utcába, ahol valami­kor a gyerekkorát töltötte. — Idejött Balikó Józsefné és tudakolta, mennyiért vet­tem meg a házat. Megkérdez-* tem tőle: »Segél kifizetni!?« Ebből az alapállásból szár­mazhatott minden baj, a cikk utója azt gyanítja. Világos Ist­vánná ellenséges magatartása­Frontátvonulás levelet, melynek lényege az, hogy viszonyuk lassan-lassan elviselhetetlen lesz. Világos Istvánrfé magatartása szinte fenyegető. Tárgyalásokra, rtia- guk igazolására egyre gyak­rabban kell járniuk. — Ugye Kesztyűsék, Nagyék és Katonáék írták azt a leve­let? Ezt kérdezte tőlem. Egyik család sem vo^ az aláírók kö­zött, de kérdéséből világos lett: velük is haragban van. Haragban volt míg éltek: az édesanyjával, a férjével. Ha­ragban van a fiával. Sérelme­ket nagyít fel. Vélteket és va­lódiakat. —- Van-e egyáltalán olyan ember, akivel jó viszonyban van a Jókai utcában? — Van! Vörösékkel, Jóék- kal, Márton Vendelekkel. Mártonékat megkérdeztük a barátságról. — Sió sincs róla. Köszönünk egymásnak, ennyi az egész! Magányosan, lakatlanul Balikó Józsefné: — A boltban belém kötött. »Hozd a palozstojást, hadd dobjam el a lábát!« Ezt mond­ta a boltosnak. Nem tudom, miért akarja záptojással el­dobni a lábam. Hírbe hozott a postással... Idős, beteg asszony ő Is. Nem tudja mire vélni Világos­áé indulatát. Pletykát gyanít mögötte! Kelemen Gábor: — Szomszédok vagyunk. Egy este véletlenül nekitolatott a barátom a ház előtti szilvafá­nak, mely Világosnéé volt. Ö följelentett. ötven. forintot kellene befizetnem. Senki se mutatta meg nekem a szakvé­leményt. Egyébként a bajok eredete régebbi. Pintér Jánosné: — Haragszik rám a Világos- né, mert az uram nem kaszál­ta le a füvei a háza előtt szí­vességből. Kiköp, ha meglát, ^ és káromol. Márton Jánosékra, a másik I szomszédra amiatt haragszik, mert. valaki megmérgezte a | tyúiíjait. Rájuk gyanakszik, i Más vélemény, szerint az álta­la gyűjtött kenyérhulladék | volt patkányok ellen mérgez­ve, ez okozta a baromfivészt, j S haragszik Mártonékra ami­att is, hogy »a vegyszerezésnél körülbelül negyven centiméter mélységben eltávolították a j gazzal együtt a földet« az ő j háza mellől. Mártonék szerint ! azt még az előző házigazda hordta el, hogy ne vizesedjen tőle a lakás. Gaálék állítólag elvettek a i kertjéből. — Pedig én írtam alá nekik, i hogy húszezer forintot fölve- j hessenek, amikor épültek! A mindennapi háborúságban | már az ellenfél sem küzd tisz­ta eszközökkel, úgy tűnik. A bizonyság erre: — Az egyik azt állítja, hogy szemmel vertem meg a tojá­j sokat, amit árult. Nincs ne­kem tudományom erre! A má­sik amiatt haragszik, hogy egyszer vissza mertem kérni a neki kölcsönadott ötszáz forin­tot ___ É s ömlik Világos Istvánná panasza is. Okkal, de főkép­pen ok nélkül haragban van . , ,, , , . , . . ,. , . , 1 a világgal. Nem jó ez neki. S A kertben még termest hoz t pedig másutt. Pedig erdemes | nem -jó ez a világnak ^ MAJD MINDENKINEK kel­lemetlen közérzetet okoz, de a lappangó betegségekben szen­vedőknek valóságos réme az időjárás hirtelen megváltozá­sa, aminek közvetlen okozója legtöbbször a írontátvonulás. íme a meteorológussal folyta­tott beszélgetés rövid összefog­lalója: A mi éghajlatunkon az idő­járási frontok kialakulása és ezek mozgása a legfőbb vesze­delem, bár kétségtelen, hogy sok más természeti tényező is hat az emberi szervezetre. A frontátvonulás mellett hat az egészséges és beteg ember ke­délyállapotára, belső szervmű­ködésére a naptevékenység, a napfény mennyisége, az év­szakváltás. Májusban és jú­niusban például a mi féltekén­kén minden ember 'szervezete bizonyos megrázkódtatáson megy át, s ez egyes betegsé­gek fellobbanását segíti elő. Furcsa módon ebben az idő­szakban jön létre azonban a legtöbb terhesség, de ez idő tájt az elmebetegek és öngyil­kosok száma is nő. Bár pontosan ma sem tud­juk, a légtömegek helycseréje miért okoz fájdalmakat, de tény, hogy nagyon megérzik a reumások, a derékfájósak, a műtéti heggel bírók. Gyako­ribb ilyenkor az asztmás ro­ham, a trombózis, a migrénes fejfájás. Különösen sokat szen­vednek az érzékeny idegrend­szerű emberek. Ha pedig lap­pangó betegségben szenved­nek, ez a 'frontváltozás hatásá­ra felszínre kerülhet, fellob­banhat­Az orvosmeteorológia előre­jelzései alapján a mentők fel­készülnek a frontátvonulások­ra. Ilyenkor megszaporodik a munkájuk. A nem beteg ember is lehet érzékenyebb vagy kevésbé ér­zékeny az időjárás változásai­ra. Ilyénkor mondja az egyéb­ként jó tanuló, de érzékeny idegrendszerű diák: tudtam, de elfelejtettem. Ilyenkor jegyzik meg az emberek a különben vezetésre termett - főnök háta mögött: ma bal lábbal kelt fel az öreg. A legnagyobb sakko­zónak is lehetnek érthetetlen »elnézései«. Tény, hogy a nők fokozottan érzékenyek az idő­járásra is, különösen pedig a hónap bizonyos napjaiban érinti őket nagyon kellemetle­nül a frontátvonulás. Pozitív hatások is előfordul­nak. A hidegfront betörése a vérnyomást rendszerint emeli, a melegfront viszont csökken­ti. Mivel egyik esetben az energiafelszabadítás átmeneti­leg fokozódik, a rövid tarta­a| széles, bodroslevelű szőlő, s i volna gondolkodni rajta, a diófáról sürü koppanásokkal | Cs. T. hullik alá a csonthéjú gyü­mölcs. De a korhadó Iával ke-^ rített kútban már a békalen- cf>e szaporodik. A fákról leve­lek hullnak a vízbe. Valaha tiszta ivóvizet lehetett meríte­ni innen, ma már alant nincs egyéb, csak’zuzmq, moha, kor­hadt levelek és a mérgesen zöld békalencse ... L. L. r Óvodások háztól házig »Gálosfa—Hajmás—Kapós- gyarmat—Cserénfa—Szentba- lázs« ez lenne a táblán, ha len­ne ilyen tábla a kis zöld mik- robuszon. De a táblára még azt is rá kellene írni, hogy Rippli Károlyék, Gáspár Józse- fék, Kovács Katiék, és még 14 név, mert ezek mind megálló­helyek. De csak egy kis felirat jelzi, hogy a busz a hajmási Űj Mechanizmus Tsz tulajdo­na. Óvodások utaznak a mik- robuszon a jelzett községekből Szentbalázsra, óvodába. Ahány gyermek, annyi ház, annyi buszmegálló. Dudaszó jelzi a ház előtt: megérkezett Zoli a busszal, és anyukák, apukák, nagymamák kísérik a ház elé a kisgyermekeket, adják át az óvónőnek, aki együtt utazik a kicsinyekkel. Csizmadia Zoltánt becézik Zolinak, a bácsi még elmarad, hisz alig van tűi a húszon: ő. a mikrobusz vezetője. Türelme végtelen a kis ovisokkal, akik szeretettel veszik körül. Mind elől szeretne ülni, Zoli mellett. Pál Laszlóné óvónő leülteti a gyerekeket, a mamákkal né­hány szót vált, azután, indulás tovább. így megy ez délután 5 óra­kor is, amikor hazautaznak a gyerekek. Zoli óvatosan fékez, megszólal a duda — hazatért a kis ovis. Van miről mesélni, s hozzá még ez a kocsikázás is. Rippli Karcsika azt mondja: szeret óvodába járni, mert »mielőttünk áll meg a busz«. Kovács Kati meg »otthon« száll fel az autóbuszra. mű, nagy energiabedobást igénylő sportok művelői kiug­róan jó eredményeket érhet­nek el- A másik esetben, ami­kor csökken az anyagcsere, lassúbb a mozgás, a hosszú távú, nagy energiát igénylő sportok űzői »élnek«. Azonban az időjárásnak a szervezetre gyakorolt e két alapvető hatása más területe­ken megint sok bajjal fenye­get. A balesetek halmozódásá­nak oka melegfront esetén a figyelem, ellankadása, hideg­front esetén a reflexidő meg­nyúlása. Az egészséges ember szer­vezete alkalmazkodik v az idő­változáshoz. A frontok hatá­sára változik az oxigénfogyasz­tás, a szívműködés ritmusa, a vérnyomás, az idegek ingerlé­kenysége. De ez az alkalmaz­kodás az alkattól függően egyénenként más és más. Min­denféle időváltozásra érzéke­nyebb, akinek csökkent az al­kalmazkodóképessége. A tech­nika fejlődése, a rohamos vá­rosiasodás fokozott' megterhe­lést ró az emberre, egyre töb­ben válnak érzékennyé. Csök­kenti az alkalmazkodóképessé­get a sok gyógyszer, a kávé, az alkohol és a nikotin, így a szervezet a meteorológiai vál­tozásokat egyre nehezebben tudja kiegyenlíteni. Az időjárásváltozást és a várható hatásokat ma már eléggé megbízhatóan előre jel­zik- A beteg gyógyszerrel, az ideges neurotikus típus bizo­nyos óvintézkedésekkel véde­kezhet. Az ideges ember, aki tudja magáról, hogy ingatag személyiség, nagy figyelmet kívánó, bonyolult munkához ne fogjon. A számára nehezen elviselhető front átvonulása idején ne üljön volánhoz, ne kezdje meg az operációt. AZ EGÉSZSÉGES ember rendszerint minden különö­sebb megterhelés nélkül éli át a gyors időváltozást, de min­denkinek fokozott óvatosságra van szüksége. Mert semmi­képp sem helyes megoldás eg/edül az időjárást okolni az esetleges balsikerekért. Kinek­— Háztól házig szállítjuk a , . , gyermekeket — mondja .Ne- ^?n^ sajat feladata erzekeny- messzeghy István tsz-elnök — ! pontjainak megismerése, hogy megfelelően felkeszul­így is segítjük a dolgozó anyá­kat. Nem elég csak munkaal­kalmat teremteni — mert az is van, kenderfonó, pékség a me­zőgazdasági munkák mellett —, hanem érezzék, hogy övék a szövetkezet, ami van, az ő érdeléüket szolgálja. Jó dolog ez a háztól házig szállítás. Nem baj, ha nem is jelzi tábla az útvonalat, a meg­állókat Mi tudjuk, merre megy H. J. hessen. Front közeledtével ál­talában fontos a pihenőidő be­tartása, a fölösleges megter­helések elkerülése, az életmód rendellenességeinek kiküszö­bölése. H. V. Tanulnak a boltosok A ház csendes. Nádfedeléről J vigasztalanul csöpög az esőié, J szelek verik, zörgetik kilazult \ homlokzati deszkáit. Bent a J félhomályos kis szobákban el- J hagyott tárgyak: nádvágó és \-kévéző szerszámok, kisszík, i szekerce, üvegmécses, rozsda J rágta bicska. SzögönVlóg, £ J Viszont aligha kerül már le onnan a Jiskoláról, kopott bőrtarisznya. ^tanteremből Gerencsér Miklós Acsteszértől a halhatatlansági g Táncsics Mihály életregénye vű hittannal. Szegény ácsteszé- hogy talán világgá is szalad, ri nebulók! Még a saját anya- ha akárcsak meggyanúsítjákj nyelvükön is alig-alig tudták vonzalmával. Serdületlen le-, elmondani a leckét, hát még génykének nem illett még Iá-, németül... Haragudott is elég- nyok ptán ólálkodni. Később,, gé a plébános úr. Dörgő-dor- amikor már a felnőtt fiatalok) gáló szemrehányásai közepette sorába állhatott, mindenki szá- alig várta Mihály, hogy vége mára elfogadott lett, hogy Páz-j legyen a zord, isteni fenyege- mándi, Katit választotta. leen-< lalcj tésekkel teli hitoktatásnak. Mivel akkoriban a tanköte­lezettség sem volt pontos évek­ben meghatározva, ki-ki addig járatta íiát-lányát iskolába, amíg jónak látta. Mihály gyorsan is tanult. Otthon is dő hitvesének. Egyszerű faoszlo­pok tartják körben a tetőt. Szélverte, hasadt felületüket díszesre faragta a régi mester keze, az ember természet ad­ta szépérzéke szerint. Falai, tjeteje, tornáca még ép, elülső íjágyszobája tágas, levegője dzáraz. Lakói elhagyták, kő­házba költöttek, s a ház itt maradt magányosan, lakatlan. S mit ér a lakóház gazda nél-, kül? Körülbelül annyit, mint a. nadrág szár nélkül. Semmit. De hát valóban pusztulásra éan-e ítélve ez a szép kis lá­bas ház? Népi építészetünknek ez a talán utolsó somogyi da­rabja? A kérdésre ma senki sem tudja a választ. Sem Vör- sön — ahol a ház áll — sem a parányi falusi nak éppen nem mondható az amely egyetlen ilyesmi, de látnivaló volt, hogy ]fcükség volt rá. Tíz éves kora állott, s még elemi tudományában inkább ejött ezért úgy vélték, eleget fa földes padlóján is zsú- önszorgalma a nagyobb rész, A ház alapját, vaskos geren- fj0iva üldögélt a sok falusi semmint az iskolamester buz­ijából vetették, falát sárból ta- f gyerek, végtelen gyengédség- golkodása. if/lert a tanító úr, pasztották. Egyszerű íaoszlo- »gej Végtére is itt ta- csak hébe-hóba nézett a gyere­Inulta meg a tudás legíonto- kekre, inkább jegyzősködött a jsabbját, az írást éq az olvasást, bíró házánál. Ily módon — vak > Akkoriban nem létezett vegy- vezet világtalant — a na- | séges oktatási törvény, asze- gyobbacska nebulók négy esz­erint folyt és addig tartott a ta- tendei kínlódás után sem ta- inítás. ahogy az iskolamester nulták meg a betűvetést. Mégis másként alakult min­den. Kezdődött a betége&ke- déssel. Nyakára daganat nőtt, sürgős gyógyításra szorult. Vit­ték Bakonyszombathelyre Tol- nay doktorhoz, de itt nemj használt a kúra. Ügy hírlett, \ az irgalmasrend pápai szerze-J tesei képesek meggyógyítani.* mvalókat a kereskedelem és a Olyan jó lovuk már nem volt, * vendéglátás dolgzói. Az alkal­A megyei tanács kereske­delmi osztályának engedélyé­vel, a MÉSZÖV szervezésében 360 szövetkezeti doLgozó tanul, hogy két év alatt megszerezze h szakmunkás-bizonyítványt vagy a boltvezetői képesítést. Gyors Lajosáétól, a .tanfolyam szervezőjétől tudom, hogy 1300-ra tehető azoknak az áfész-dolgozóknak a száma, akiknek nincs meg az előírt képesítésük. , \ Az állami szervek» lehetővé tették, hogy Kaposváron kívül a megye más, nagyobb hely­ségeiben is kihelyezett tanfo­lyamokon sajátítsák el a tud­hogy gond nélkül elszekerezze-f mázolták így kevesebb utazás- not -j táimiahw -uSrvwiHa ipvzsai. fáradsággal szerezhetik tud már, többet, mint a legvé­nebb iskolások. Így hát komo­lyabb munkára fogták. Egyrészt bánta ezt, másrészt nek a távolabbi városba, ígyjsd, örült is neki. Ettől kezdve örö- hát gyalog kelt útra az édes-i meg a szakképesítést. Ilyen kösen apjának vagy nagyobb apjával. Négy napig koptatták! tanfolyam van Marcaliban, fiútestvéreinek segített. Velük vásott csizmájukat, mire a ba-JCsurgón, Nagyatádon, Barcson, s az idén indult: először Kará- és Tabon. Az áfész-ek együtt végezte — erejéhez fátokhoz értek. mérten — a mezei teendőket: . , , , ion Ottfogták a kamaszt. Összelő jónak látta. Ácsteszéren Már- Ehhez képest számít érdemnek S^nymimtór^öríet^^rkör- és télen át kezelték mindenfé ton napján, november 11-én a kis Stancsics Mihály boldo- i kezdődött a tanév, és március gulása. Nemcsak a maga hasz­végén fejeződött be. Amikor a kislibák kikeltek. Ez jelezte a dologidő kezdetét*, amikoris a paraszti gazdaságok a legap­róbb munkáskezekre is igényt # tartottak. 5 II. f Mihály egyformán kedvét I lelte a tanulásban éppúgy, ► mint az otthoni szolgálatban. ► Mindegyiket tiszta örömmel ►cselekedte. Ha dolgozott, fizi- ►kai ügyességével szerzett elis­merést, ha tanult, jjrtelmi ele­vensége keltett figyelmet. Már ►az első iskolaévben folyéko­nyán olvasott, az írással is ►könnyen ismerkedett. Csodá­nára tanult meg írni, olvasni, számolni rövid úton, hanem alsóbb osztályos létére tőle ta­nultak a nagyobbak is. Még­hozzá önként fogadták el te­kintélynek., Haladottabb ismereteihez szelíd természet, szerény ma­gaviselet társult. Mondhatni, vele született a tanítás képes­sége. A- világért sem éreztette volna gyermektársaival kivé­teles tekintélyét, bár a szíve mélyén nagy-nagy örömet ér­zett. Csak a szerdák meg a szom­batok voltak nehezek- Ilyen­kor Elszaszer Ferdinánd kí­nozta az iskolát a német nyel­nyék vízi malmaihoz. Színesen telt ideje, fáradt­ságáért bőven kárpótolta a barangolásokkal együtt járó rengeteg élmény, a megannyi újdonság, ami minden gyer­mek legfőbb gyönyörűsége. Látnivaló volt. hogy Mihályt jó bordába szőtték, egészséges, mint a makk. munkabíró pa­le füvekkel, látszatra nem sokl eredménnyel. Annyi hasznai mégis volt Mihálynak, hogy( kedvére fogyaszthatta a ren­geteg kolbászt, szalonnát és* füstölt húst, amit a szerzete­sek koldultak össze, de maguk I csak módjával élhettek vele a< szigorú böjtök, miatt. Páratla-* nul jó munkával hálálta meg* Mihály a lakomázó életet. Haj­rasztember válik belőle. Nem naitól késő estig dolgozott, is akart mássá lenni. Magától nem tudtak tőle kérni olyat, értetődőnek tartotta, hogy ősei gj-mt a legserényebben ne- tel- sorsát folytassa: művelje a jesített volna. Annyira meg- földet, szép állatokat nevel- szerették az irgalmas fráterek, jen, jól házasodjon. Lehetőleg hogy ott akarták fogni örökre. mindenütt sok támogatást ad­nak az érintett dolgozóknak. A legtöbb anyagi és egyéb segít­séget talán a karádi áfész ve­zetői biztosítják. A fogyasztási szövetkezetek területén sok a kisközség, puszta, ahova nehéz szakmun­kást kapni. A vezetők erőfe­szítései nyomán harmincán — valamennyien a Karád—Kop- pányvolgye áfész dolgozói —- vállalták a tanulást. Sikerült , jó szakoktatókat biztosítani Karádon. A szövetkezet vál- 1 lalta a tandíjak befizetését, Pázmándi Katival, a falu egyik hajlott a marasztalásra.? gépkocsival szállítják a dolgo­szemrevaló lányával, akit az Makacsul eltökélte: bármi leszívókat az órákra, parasztfiú ;^ hiícvét.ra hazatér. í alig kamaszkodó titkon máris a kedvesének te­kintett- Olyannyira titkon, Makacsul eltökélte: bármi leszívókat az órákra, előadásokra,1 is, húsvétra hazatér- f ugyanis működési területükön (Folytatjuk.) t nagyon rossz a közlekedés.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom