Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-01 / 204. szám

IJ TANÉV KÜSZÖBÉN N ehéz, de eredményes tan­év zárult az 1973/74-es tanévvel. A kezdeti ne­hézséget a tapasztalatok hiá­nya, a feladatok elemzéséből származó különböző felfogás szemléleti módjának merevsé­ge okozta. A több oldalú elő­készítő munka — ha voltak is benne zökkenők —, a pedagó­gusok többségének tenni aka­rása, igyekezete, kedvező hoz­záállása az újfajta munkához, megteremtette azokat a lehető­ségeket, melyek a további lé­péshez elégséges előfeltételt teremtettek. A feladatok végrehajtása so­rán meddig sikerült eljutni? Erről nincs lehetőségünk szám­vetést adni, csak azt lehet ki­emelni, ámi a pedagógus mun­kában minden szinten, minden iskoltípusban az MSZMP KB- nek az állami oktatás tovább­fejlesztéséről szóló határozatá­ból fakadóan a legfontosabb. Az iskolai élet demokratiz­musa a megyében fejlődő. Az igazgatók egy részénél még az egyszemélyi felelősség és a demokratizmus összhang­ja nem alakult ki. A nevelő- testületek összetétele, alkal­massága, igénye, élni tudása eltérő. A demokratizmus társadalmi kérdései még nem eléggé tisz­tázódtak minden vezetőnél és nevelő közösségnél. Az érvé­nyesítésnél nem a lehetősége­ket, és ennek alapján a foko­zatosságot tartják helyenként alapnak, illetve módszernek. Az előrelépést tanúsítja a tantestületi értekezletek őszin­te légköre, a tanulóközösségek, önkormányzati szervek szere­pének növekedése, az az alko­tókedv, mely az új feladatok végrehajtásában tapasztalható. Erre azokból a javaslatokból is következtetni lehet, melyek az irányító szervekhez eljutnak. Jó néhány igazgatónál szemlé­leti változást tapasztaltunk. A tanulói túlterhelés csök­kenésére tett intézkedéseket nem szívlelték meg mindenütt. Az iskolai munkában a ne­velés-oktatás összhangja job­ban érvényesült. Az elmúlt évek oktatásközpontú szemlé- 1 elének feloldása megkezdő­dött. Megtörténtek az első lé­pések annak a célnak a meg­közelítéséhez, hogy az oktatás a nevelés eszközévé váljon. A tapasztalat az, hogy az irányí­tók nagyobb figyelmet fordí­tottak erre. A feladatok megvalósítása során központi helyet kapott a fizikai dolgozók gyermekeinek minden irányú segítése. A tö­rődés kifejezésre jutott a dif­ferenciált foglalkozásban, a szakkörökben való részvétel arányának emelésében, egyete­mi és középiskolai előkészítő tanfolyamok szervezésében (419 középiskolai és 2330 ált. iskolai tanuló vett részt), a kollégiumi és napközis felvéte­leknél a megfelelő lehetőség biztosításában, az ösztöndíjjut­tatásban (a kifizetett összeg megközelítette az egymilló fo­rintot). A munkásműveltség alap­jait és középszintjét biztosító felnőttoktatás­nak az iskolai oktatás szerves részévé válása megkezdődött. Az elmúlt tanév eredményei biztatóak, amit nagyobb, terv­szerűbb, következetesebb mun­kahelyi törődéssel, segítéssel növelni lehet. Az általános is­kolákban 1587-en tanultak, a dolgozók középiskoláiban 3568- an. Jelentős a fizikai dolgozók aránya: 58.9 százalék. Üjat a szakmunkásképzésre épülő kö­zépiskolai ^képzés bevezetése jelentett. Hét csoportban 184 tanuló részvételével folyt okta­tás. Az iskolai oktatás kereté­ben pedig 505 segéd- és betaní­tott munkás vállalkozott szak­mai képesítés megszerzésére. A tárgyi feltételek javításá- I ban a szülők mellett a somogyi vállalatok, szervek, intézmé­nyek erejükhöz mérten vállal­tak részt. Az Egy üzem — egy iskola mozgalom révén 101 iskola, 60 óvoda kapott segít­séget. A társadalmi segítés az 1973. évben meghaladta a 6,5 millió forintot. Biztatóak a ki­Falusi iskolák Néhány nap múlva megkezdődik a tanítás az új lábodi nyolc tantermes, napközi otthonos iskolában. Elkészült a darányi általános iskola Is. Ha a vizet bevezetik — reméljük minél hamarabb —, akkor itt is megkezdhetik a tanítást. Az új intézményben kapott helyet a községi könyv­tár is. látások arra, hogy a megye minden vállalata, ipari és me­zőgazdasági üzeme az erejéhez mérten részt vállal. A megyében egy év alatt az új kollégiumi helyek létesíté­sére tett felajánlás meghaladta a 3 miliő forintot. Az 1974/75-ös tanévvel vi­szonylag nyugalmasabb idő­szak következik, amihez elég­séges feltételt biztosít az, hogy új feladatok bevezetésére nem kerül sor, s egy év tapaszta­latai állnak rendelkezésre. A pedagógusok óraszáma csökke- tésének első üteme megvaló­sul, és a tárgyi feltételek to­vább javulnak. Űj igények csak a kísérleti jelleggel és vállalkozásokkal összhangban jelentkeznek (pl.: családi élet­re nevelés c. tantárgy, komp­lex matematika, osztályozás és értékelés). Az új tanév fő feladatát ezek után a következőkben lehet megfogalmazni: a központi bi­zottság határozatából adódó tennivalók folyamatos végzésé­nek biztosítása, az ered­mények megszilárdítása, az is­kolai munka hatékonyságának növelése. A feladatok eredményes el­látásához szükséges tudatosíta­ni, hogy minden párthatározat, amely közvetve vagy közvetle­nül kapcsolódik az iskolai munkához, intenzivebb megva­lósítást kíván az iskolai neve­lőktől. Javítást kíván a szülőkkel való kapcsolat tervszerűsége, rendszeressége és tartalma. A régi, bevált formák és módsze­rek mellett keresni kell azokat a lehetőségeket, melyek az együttműködés erősítését, haté­konyságát növelik. A z 1974/75-ös tanévben méltóképpen emlékez­zünk meg hazánk fel- szabadulásának 30. évforduló­járól. Az évforduló jelentősége nagy, és nem lenne helyes csak egy iskolai ünnepéllyel erről megemlékezni. Állítsuk az egész tanévi nevelőmunka kö­zéppontjába, mint a pozitív ér­zelmek fölkeltésének és elmé­lyítésének lehetőségét. Az új tanév indulásához a feltételek biztosítottak. A pe­dagógusok többségének önzet­len tenni akarása szilárd alap a feladatok végrehajtásához. Svenda István, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője Hű seg Az ősz bőkezűen ajándékoz­ta meg a pedagógus házaspár kertjét. Igaz, kora ősz van még — de mennyi ígéret máris a még zöld bőrű, kigömbölyödött szőlőgerezdekben, roskadó gyü­mölcsfákon! Olyan ez a gondosan pallé­rozott fonói porta — közepén a takaros házzal —, mint egy kis paradicsom. Kalmár Sándorné a kertben szorgoskodott, mikor ráköszön­tem: — Még visszavan a nagymo­sás ... Aztán jöhet a szeptem­ber elseje. Holnap én is bemegyek az iskolába. A férjem már Kis- gyalánban van az iskolában, öt ilyenkor vissza sem lehet tartani. A kisgyaláni iskola kis isko­la. Mindössze egy terem, régi sárga padokkal; Kalmár Sán­dor tanító úr birodalma. Tévé, modern rádió, applikációs táb­la és évszázados falak. — Ide járt iskolába az apám is, a nagyapám is. Ide járt vol­na biztosan a dédapám is meg az ükapám is, ha lett volna iskola. Ha felütöm a régi osz­tálykönyvet, benne látom az apám meg az anyám nevét... A kis előszoba volt egykor a klumpatartó. — Amikor elindultunk, öreg­anyám két sült krumplit nyo­mott a kezembe. Azt szoron­gattam, az melegített télen egészen az iskoláig. Aztán az volt a tízórai... Ide járt a tiszttartó fia is, akit nekünk magázni kellett, s aki tegezett minket. Özvegy Kalmárné fia volt az első kisgyaláni parasztgye­rek, aki érettségizett. — Mikor ötödikből a hato­dikba akartam iratkozni, be­vitt a tanítóm Kaposvárra a polgáriba- Aztán Kőszeg kö­vetkezett, a tanítóképző. Anyámnak az utolsó szemig el kellett adni a gabonát, az is­tállóépítésre szánt téglát, hogy tanulhassak. Megettem az első vacsorát Kőszegen — spenót volt. Utána befizettem az egész havi kosztpénzt: negyven pen­gőt. Azóta utálom a spenótot. A csendes, kora délutáni be­szélgetésen egy mondat egy év. Egy emléksor — egy évtized. — Harminckilencben kezd­tem Németladon. Többe került az élet, mint amennyit keres­tem ... édesanyám pótolta ki. Hát így indultam... Aztán jött a háború, a sebesülés. Egyik szeme világa veszett oda a világégésben. S már fel­rakták arra a vonatra, mellyel a menekülő német csapatok sebesült magyar tiszteket vit­tek nyugatra Kaposvárról. — Feltettek a vonatra... de leszálltam a másik oldalon. Érthető, hogy a mozgalmas évek mélyebb emléknyomok­kal ékelődnek a dolgos évtize­dek közé. Feleségével együtt a fonói iskolában egytől a nyolc osztályig nemzedékek sorát nevelte ... Kalaplevéve kö­szönnek rájuk a falubeliek, tisztelettudó; egyetemet, 'főis­kolát végzett emberek keresik fel egykori tanítójukat. Hiszen olyan visszatérni a régi tanító­hoz, mint meglelni a régi for­rást- Legalább olyan felfrissí­tő, és milyen szomjas erre az ember! — Három éve jöttem ide vissza... Mert Göllében taní­tottam a felső tagozatban. Most huszonhét gyerekem lesz, egytől négyig. Tíz elsős. Én tu­dom, mi a hátránya, de isme­rem azt is, mi az előnye az összevont tagozatnak. Mert van előnye is. Legfőképp az önállóságra nevelésben. — Itt marad a régi iskolá­ban? — Azt hiszem, igen... a nyugdíjig­Hűség: a katedrához, a falu­hoz. A gyerekekhez, a tanévek­hez, az irkákhoz, a népműve­lés, az olvasás szép gondola­taihoz: mert könyvtáros is, irodalmiszínpad-vezető is. Ta­mási, Szép Domokos Annáját álmodta és állította színpadra tavasszal a fiatalokkal. — Két lányom van. ök is pedagógusok. A vejem is az. Képünkön egy leendő kis­diákot láthat az olvasó. Most kezdi az elsőt, és Kalmár taní­tó bácsinak különösen kedves, mert a nagyanyját is 6 taní­totta. Verset kapott a kis­gyerek: Reggel rám köszönt egy fecske: Hova mész, te gyerekecske? Mondom nelci: hallod fecske! Nem vagyok már gyerekecske... Iskolás lesz most belőlem, Sokat tanulhatsz majd tőlem. A kis Bodó Jenőnek tetszik a vers­A tanító megáll a tanterem ajtajában: — Nekem a szeptember el­seje a legnagyobb ünnep. Min­dig. Legalább olyan izgatott vagyok, mint a gyerekek... Korán kelek, nincs helyem egészen addig, míg ide nem érek az iskolába. És ilyenkor jönnek az szülők ünneplőben. Szép ez a nap. Tröszt Tibor Takáts Gyula Iskolám falára Az iskolát most látom nagynak én. Hol egykor úgy kínoztak engem, nagy, sárga, vén falán fáradt szemem most egyre másra rajt felejtem. Mint égi ablak egyre-egyre nö. Majd oszlopos csarnoknak látom. Kihalt honom fölött te légy a jel e fegyverdúlta déli tájon. Te légy a jel és ódon könyveid és szobraid nemes vonása, mint szemre fény és szívre édes ír, úgy hulljon házunk asztalára. Vén hársfasor alléja most vezess. Legyél a félig-vaknak rácsa. Ne hulljon mélybe s légy a rabnak is mézhomlokú jó porkoláb ja. Vezesd e sárga, vén falak közé, melyek szemében egyre nőnek. Ágyútlan váraink, vén iskolák, ti vagytok szárnyai jövőnknek! Mint hajdúk hajdanán, sáncok ölén, szorítva kardjuk s bibliájuk, úgy légy nekünk tudás, szívünkrenőtt szabadon választott királyunk. Dolgozók középiskolája A munkásműveltségért »•Ha majd a szellem napvi­lága ragyog minden ház abla­kán«. Egyre közelebb jutunk az áhított célhoz. Igény, érdek és szükség szülte a művelődésügyi miniszter 115/ 1974. (M. K. 9.) M. M. számú utasítását a szakmunkások szakközépiskolai továbbtanulá­sa lehetőségének megteremté­séről. Egy — szokásos hivatalos tömörséggel megfogalmazott — utasítás, amelynek melege, fénye van. Üj típusú iskolák születnek a nyomában. A munkásműveltségért. Lépés a felfelé vezető lépcsőn ... Szoliva Jánossal, a Somogy megyei Tanács V. B. művelő­désügyi osztálya középiskolai csoportvezetőjével erről az utasításról és az utasítás vég­rehajtásáról beszélgettünk- »A munkájuk mellett tovább ta­nulni szándékozó ipari, vala­mint élelmiszer- és fagazda­sági Szakmunkások a szakkö­zépiskolai végzettséget a jelen utasításban szabályozott szak­középiskolai esti, illetőleg le­velező oktatási formában foly­tatott kiegészítő középiskolai tanulmányok vagy egyéni fel­készülés alapján tett sikeres vizsgák útján is megszerezhe­tik« — ez az utasításrészlet lett beszélgetésünk mottója. A cél világos: korszerű álta­lános, középfokú műveltséget nyújtani a szakmunkás-képe­sítéssel rendelkező dolgozók­nak. Erősíteni világnézeti, po­litikai, erkölcsi fejlődésüket, alkalmassá tenni őket az ön­művelésre, szakmai ismereteik önálló bővítésére, a politikai és közéleti tevékenységben való részvételre, szabad idejük értékes felhasználására. Szoliva János elmondta, hogy a képzésben azok a dol­gozók vehetnek részt, akik az általános iskola nyolc osztá­lyát sikeresen elvégezték, és szakmunkás-bizonyítvánnyal, munkaviszonnyal rendelkez­nek. Az új típusú Iskola három­éves. Esti vagy levelező tago­zatok alakultak. De az egyéni felkészülést is lehetővé teszi a miniszteri utasítás. A harma­dik évfolyam sikeres elvégzése után a hallgató érettségi vizs­gát tehet! (Akik erre nem vál­lalkoznak, azok valamennyi tárgyból tett vizsga után szak­középiskolai végbizonyítványt kapnak.) Nagy lehetőség ez minden szakmunkás számára. Önmaga kiteljesítésére, műveltségének emelésére. És tiagy lehetőség az üzemnek, gyárnak is. Hi­szen szélesebb útja nyílik a tágabb horizontot látni képes munkásgárda megteremtésére. Élni kell a lehetőséggel! S vál­lalni az áldozatot is- Még össz pontosítottabb munkaszerve­zéssel, továbbtanulási ütem­program elkészítésével sikere­sen veheti az »akadályt« min­den üzem. Hogyan indul Somogybán az új típusú iskolai forma? Szoli­va János elmondta, hogy me­gyénkben a barcsi gimnázium­ban és szakközépiskolában, a csurgói gimnáziumban és óvó­nőképző szakközépiskolában, a fonyódi 521. számú Szakmun­kásképző Iskolában, a marcali Lady János Gimnázium és Szakközépiskolában, a nagy­atádi Ady Endre Gimnázium és Szakközpiskoláhan, a siófoki Perczel Mór Gimnáziumban és Szakközépiskolában, a tahi Rudnay Gyula Gimnázium és Szakközépiskolában és a ka­posvári Táncsics Gimnázium és Szakközépiskolában lesz szeptembertől ilyen oktatás is A felsorolásból világos, hogy a kiválasztásában is tervszerűség van. Az új típusú iskolák ta­nulóinak általában nem kell utazniuk. Nagy szervező munka van az eredmény mögött. Az isko­lák igazgatói személyesen vagy levélben keresték fel a körze­tükhöz tartozó üzemek, gyá­rak, vezetőit, s tájékoztatták őket a lehetőségről. A2 esetek túlnyomó többségében nagy segítséget kaptak. Szerepet vállaltak a szervező munká­ban, az üzemi, vállalati párt- alapszervézetek vezetői és a szakszervezeti funkcionáriusok is. Most már lemérhető, milyen kedvezően fogadták a somogyi szakmunkások az új iskolatí­pust. A vártnál is többen je- jelentkeztek. Nagyatádon pél­dául két osztály kezdi meg a munkát nyolcvannégy tanuló­val. A Táncsics Gimnázium és Szakközépiskolában — ahova eddig több mint ötven szak­munkást vettek föl — esti ta­gozat formájában indul meg az oktatás, a többi iskolában levelező tagozat létesül. Mindenütt megrendelték a tankönyveket. Az oktatáshoz szükséges tantervi rendelkezé­sek és az egyes tárgyak tan­tervi és módszertani útmutatói már megérkeztek, A felnőttok­tatásban legtapasztaltabb ta­nárok foglalkoznak majd az új típusú iskola hallgatóinak képzésével. A lehetőség tehát adott. S ez óriási jelentőségű. De szükség lesz a kitartásra, az akarat­erőre. És ez már a beiratko­zottakon áll. A jó munkahelyi környezet, a vállalati vezető­ség is sokat tehet a sikerért. Hiszen — mint mondtuk — vállalati érdekről is szó van itt! És nem túlzunk. ha azt mondjuk: egész népünk érde­kéről. Somogybán a kezdet bíz­tató. L. !.. Somogyi Néplap 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom