Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-13 / 188. szám
Barlangjaink Hazánk hegyvonulataiban sok a barlang és sok a kutató kedvű barlangász is, akik egyre több új, eddig ismeretlen barlangot tárnak föl. Alagűtfúrás közben találtak rá a Gel'éri-hefiry gyomrában egy fehér kristályokkal díszített, csodálatos szépségű barlangra. Lillafüredi üdülők kedvenc kirándulóhelye az István-csepp- kőbarlang. Pgr! glmanzlsták tártak föl egy cseppkőbarlangot Feisőtár- kány határában. A tapolcai Havas-barlang Veszprém megyében. (MTI-fotók — KS) „Hiánycikk” a juhász Nemcsak őrzője, gyógyítója is volt az állatoknak A hétvége fekete krónikája Halál a kerekek alatt Sok a súlyos sérülés — Figyelmetlenség, gyorshajtás Gyermekkoromból emlékszem a képre: meghatározatlan korú, szakállas kis emberke poroszkált be időnként a szamarával Búvárából vagy Lajosházáról Ladra, hogy beszerezze a fűszereseknél a létfenntartásához szükséges cikkeket. Ez az ember juhász volt. És mi mindannyiszor rejtett tisztelettel és csodálattal néztük. valahányszor megjelent a szőlőhegy felől, ugyanis tudtuk róla, hogy nemcsak őrzi a birkákat, hanem valamiféle, másnak soha el nem mondott, meg nem mutatott módon gyógyítja is a beteg állatokat. Nem sokat törődött az emberekkel. a szóbeszéddel, csak a foglalkozásának élt; • mesterségbeli fogasainak csupán a szamár Volt a tanúja, így titkát magával vitte a föld alá . .. Azért bocsátottam előre ezt a kis emléket, mert napjainkban kevés vérbeli juhász található Somogybán. Evekkel ezelőtt Patosfán beszélgettem egy idős emberrel, ő még ilyen volt. Es Mikében ugyancsak ilyen, ezt a munkát alaposan értő ember foglalkozik a szövetkezet juhászatával. Bizonyosan többen is vannak, ismerni azonban csak ennyit ismerek közülük, de hogy nincsenek elegen, azt ezek a sorok is tanúsítják: »Csak jól képzett szakjuhászok gondozása mellett biztosítható a megfelelő állategészségügyi helyzet és az egészséges állományoktól elvárható hozam... A jelenlegi szakmunkás-képzésünket felül kell vizsgálni, és dolgozóink részére biztosítani kell, hogy a korszerű, nagyüzemi juhtartáshoz szükséges tudnivalókat a célnak megfelelő tanfolyamokon elsajátítsák.-« Az idézet abból az előterjesztésből való, amelyet a Somogy megyei Állattenyésztési Felügyelőség készített — több illetékes intézmény szakemberével való megbeszélés után — tájékoztatás és megvitatás céljából a Somogy megyei Tanács Mezőgazdasági Fejlesztési Albizottsága részére. Világos, hogy itt mai — és még- inkább jövőbeni — juhászatok- ról és elsősorban termelőszöFejleszteni akarják a somogyi juhtenyésztést — ez következik a határozott szakemberképzési célokból. Az előrelépést nem csupán üzemi vagy megyei helyzet, hanem nép- gazdasági érdek is indokolja: országos intézkedés történt k. évvel ezelőtt, mely szerint azok az üzemek, amelyek 1973. január 1-től »lecserélik« megöregedett anyaállományu- kat, illetve az anyaállomán-yt fiatal anyákkal növelik, darabonként 500 forintos tenyésztési támogatást kapnak. (Cserében az üzemek vállalják, hogy a fiatal anyajuhokat három évig tenyésztésben tartják.) Somogybán tavaly összesen 65 845 juhot számláltak. Ez kevesebb, mint amennyi az előző három évben volt, sőt az 1960. évinél is kevesebb, különösen pedig az 1966. évihez képest mutat számottevő visz- szaesést. Az anyajuhok száma a múlt év végén 39 215 volt, a jövő évtől kezdődően 1980-ig évi 43—45 ezer anyaállattal számolnak, s ezen belül a termelőszövetkezeti juhászatok- nak lesz meghatározó szerepük (tavaly 33 446 volt az állomány száma, 1978-tól már 38 000 lesz a közös gazdaságokban). Ez idő I alatt a bárányértékesítés évi 37 ezerről 46 ezerre nő, és fo- I kozódik a gyapjúfelvásárlás is. Ezt tervezik Somogybán, s a fejlesztésnek ehhez a dinamikus üteméhez nélkülözhetetlenek sok egyéb föltétel I mellett — mint amilyen pél- I dául a férőhely — a jól kép- ; zett szakemberek: a munka ju- I kát tudással, ügyszeretettel j végző juhászok. Olyan gondo- | zók, akik ha. a gyógyításhoz ! ugyan nem is értenek sokat — j ez a követelmény ma már nem elsődleges szempont, hiszen korszerűsödött az állategészségügyi szolgáltatás —, az állománnyal való törődést azon- oan annál inkább a szívükön viselik. Hernesz Ferenc A mostoha időjárás ellenére nagy volt a forgalom a somogyi utakon — nemcsak a Balaton mellett, hanem a megye belsejében is. Sok gépjárművezető azonban nem vette figyelembe a szakadó eső okozta baleseti veszélyeket, s ennek meglett a szomorú következménye. Igáiban figyelmetlenül indult el egy Ikarus autóbusszal az ötvenéves Loretta Gyula várdombi gépkocsivezető, nem vette észre a busz előtt guggoló hetvenéves Tóth László- né szekszárdi nyugdíjast, és halálra gázolta. Lavetta Gyulát őrizetbe vették. Darányban szabálytalanul kanyarodott személygépkocsijával a negyvenhárom éves Rózsa Sándor pécsi bányász, és autójának eleje szétroncsolta a pécsi Raposa Vendelné térdét, aki férje mögött, egy motorkerékpáron ült. A motorkerékpár felborult, és az ötvenkét éves Raposa Vendel tímár is megsérült. Rózsa Sándor ellen büntetőeljárást indítottak. Lakócsa és Szenlborbás között nagy sebességgel száguldott Zsigulijával a harmincéves Szili József lábodi rakodómunkás. eav Wartburg előzésekor megcsúszott, kidöntött egy telefonoszlopot, majd az árokba borult. A Zsiguli utasai közül a harminckét éves Bakocs Sándor rinyaszentkirá- lyi gépszerelő súlyos hátgerincsérülést szenvedett, a huszonöt éves Ferencfi Lászlóné rinyaszentkirá'vi segédmunkás, s a gépkocsi vezetője könnyebben serült meg. Az anyagi kár körülbelül húszezer forint. Szili József ellen büntetőeljárás indult. Kaposváron a Füredi trtca és a Vörös Október utca kereszteződésénél figyelmetlenül szaladt át az úttesten a tízéves kaposvár-kaposfüredi Horváth József, és elütötte egy Fiat 128-as személygépkocsi, amelyet a harminckét éves Kovács Gyula László filmgyári segédoperatőr vezetett A rendőrség eddigi megállapításai szerint az autos a megengedettnél nagyobb sebességgel haladt. Horváth Józsefet súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Várda és Várdaújtelep között figyelmetlenül vezette Pannónia motorkerékpárját a huszonöt éves Szabó László várdai segédmunkás, és elgázolta a negyvenöt éves Miszi László vardai állatíelvásárlót, aki az út szélén tolta kerékpárját. Miszi László súlyosan, a motoros könnyebben megsérült. Szabó László ellen büntetőeljárást indítottak. Kéthelyen egy útkereszteződésben figyelmetlenül akart átkelni az úttesten a hetvenöt esztendős Dragics József sári pusztai gondozott, és egy Zaporozsec személyautó elgázolta. Az idős íéfíi súlyos medencecsont-törést szenvedett. Hollád közelében ittasan kerékpározott a negyvenegy éves Orsós Ferenc vörsi segédmunkás és nekihajtott egy szabályosan haladó motorkerékpárnak. Ennek vezetője, utasa és a kerékpáros is megsérült. Orsós Ferenc ellen büntetőeljárás indult. Zamárdi és Szántód között figyelmetlenül vezette személygépkocsiját a tizenkilenc éves Becsei Gusztáv budapesti ipari tanuló, és nekirohant egy műszaki hiba miatt veszteglő autónak, amelynek volánjánál a negyvenkilenc éves dr. Kiss Lajosné budapesti könyvtáros ült. Az asszony súlyosan megsérült, a fiatalember ellen eljárást indítottak. Siófokon szabálytalanul kanyarodott személygépkocsijával a tizennyolc éves Siegfried Filkorn keramikus, nyugatnémet állampolgár, és nekiütközött egy szabálytalanul előző személyautónak, amelyet a huszonnyolc éves Hollóst Károly budapesti üzemmérnök vezetett. A magyar autós j megsérült, az anyagi kár harminckét ezer forint. Mindkét kocsi vezetője ellen eljárást indítottak. P. D. Női „túlsúly” az érettségiig vetkezeti juhászatokról van szó, ahova több szakember kellene, méghozzá mihamarabb. Az említett albizottsági ülés e cél érdekét>en úgy intézkedett, hogy »az állattenyésztési felügyelőség végezzen részletes felmérést a juhtenyésztö gazdaságok szakmunkásigényével kapcsolatban az érintett üzemekben; a szakmunkásképzésnél figyelembe kell venni a fiatal dolgozókra épülő hároméves iskolai képzést, és ezen túlmenően a szakmunkásképzés lehetőségeit is; a szakmun- i kások kiképzését a lehetőség szerint a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán kell biztosítani.- Minderre a jövő év márciusának végét jelölték meg határidőként, s az intézkedésekért a felügyelőség vezetőjét tették felelőssé. A mikrocenzus adatai az iskolai végzettségről Negyvenezren szereztek ok- | levelet felső fokú technikumban, főiskolákon és egyetemen három év alatt, így 336 ezerre gyarapodott a felső fokú képesítéssel rendelkezők száma — ez tűnik ki a Központi Statisztikai Hivatalnak az 1970—1973-as időszakról készült és a közelmúltban megjelent mikrocenzusából. A felső fokú végzettségűek egyharmada pedagógiai, csaknem egynegyede műszaki oklevéllel rendelkezik. Az iskolai végzettségi szint emelkedése az egész népességre jellemző ez idő alatt: kisebbségbe kerültek az általános iskola nyolc osztályánál alacsonyabb végzettségűek. Jelenleg a 15 évesnél idősebb összlakosság 55,6 százaléka már elvégezte legalább a nyolc osztályt, számuk három év alatt 7,4 százalékkal emelkedett. Ennél is többel — 13 százalékkal — nőtt az érettségizettek száma, most 900 ezer személy legmagasabb iskolai végzettsége ez. Vezetnek a gimnáziumi érettségizettek, arányuk 46 százalék, amíg az általános ismeretek mellett az ipari—műszaki képesítést is szerzett érettségizettek 22, a közgazdasági technikumban végzettek ará- j nya 21 százalék, 1970—1973. I között jelentősen nőtt az ! egészségügyi, műszaki stb., i csökkent viszont a tanítói és óvónői képesítést szerzők száma. Az iskolai végzettség alakulását nemek szerint vizsgálva az adatokból kitűnik: a nőknél kisebb az általános iskola nyolc osztályát végzettek aránya, mint a férfiaknál. Ennek egyik oka, hogy átlagéletkoruk jóval magasabb a férfiakénál, és így sok idős nő a század elején járt iskolába, amikor még többnyire legföljebb négy-hat osztályt végeztek. A 30 éven aluliak közül azonban már több nő végzi el a nyolc általánost, mint férfi, s ebben a korcsoportban a legalább érettségivel rendelkezők között is a nők aránya lényegesen magasabb, mint a férfiaké. (MTI) UR&HBAHYASZOK — Az atomenergia békés felhasználása minden ország- < ban előbb-utóbb bekövetke- I 1 zik. Ma még drágább az atom- f energia, mint a szénből vagy a •[szénhidrogénekből előállított, de 1980 után gazdaságosabb lesz. Az atomerőművek építése talán még akkor is költséges lesz, de az energia előállítása már talán kevésbé. Szaklapokban olvastam, hogy az iUSA, Anglia az ezredforduló 'táján energiaforrásának mintegy kétharmadát hasadó anyagból nyeri. Ma még tartalékolnak erre a célra, de már egymás után épülnek az erőművek, a reaktorok, és nem kell sok idő ahhoz, hogy a kimerülőben levő szén, olaj, földgáz mellett és előtt az atomerőművek adják az elektromos energia többségét. — Mi a véleménye, milyen felkészültséggel indulunk mi ennek az időszaknak? — Biztos forrásunk, tapasztalati alapunk a Szovjetunió. Mint kereskedelmi partnerünk korrekt, akkor is átvette tőlünk a koncentrátumot, mikor az USA-ban embargón volt az uránipar. S nálunk máris vannak olyan erőművek, amelyeknek gazdaságos- sági mutatói azt jelzik, néhány év múlva elérik a szén- hidrogénekből és a szénből előállított energiakinyerés gazdaságosságát. így tehát a jóslat, amely szerint még kétezerben is gazdaságtalan lesz az atomenergia-előállítás, már most elévült. A geofizikus asztalán egész sor telefonkészülék áll. Az egyik megszólal. A geofizikus oroszul válaszol. — Az egészségügyi szolgálattól hívott fel egyik munkatársunk. A férje kint járt egyetemre, ott szerzett kandidátusi fokozatot is. Szonja érdekes kísérleteket végez, és azért hívott, mikor mennék át az intézetükbe, mert befejezte az első szakaszt. — Nekem feltűnt, hogy jól beszél oroszul. — Mellette meg kellett tanulnom angolul, franciául és németül. Tehát azokon a nyelveken, amelyeket azokban az országokban beszélnek, ahol az uránbányászatnak múltja van. Egyébként oroszul egyetemista koromban tanultam meg. Kint végeztem. — Ahogy mondani szokták: teljesült a gyerekkori vágya? — Egészen másról ábrándoztam. Némi kapcsolatom volt ugyan a bányászattal, mert a zalai olajmezők mellett éltem. Polgáriba jártam, majd hadiözvegy anyám beÍratott a kereskedelmi iskolába. Könyvelőnek készültem, esetleg külkereskedelmi szakembernek. Közben anyámtól elvették a trafikot, mondván, munka nélkül tesz szert jövedelemre. Ez nagyon rosszul esett, hiszen tizenkét órát ült a kis boltban, hogy a kenyérrevalót megkeresse. Ajkkor egy párttitkár kijárta, hogy visszakapja, engem meg elküldték egy előkészítő tanfolyamra. Gondoltam, fölvesznek a Keleti Akadémiára. Ehelyett, furcsa módon, padonként osztották be a jelentkezőket. Engem geofizikusjelöltnek soroltak be. Sem én, sem a tanárom nem tudia, mi az. de gondoltam, majd megélek én a kemény zalai koponyámmal ott kint is. Hát megéltem, de nehéz volt. Igen sok számtant, fizikát tanultunk, és egészen mást. mint itthon a kereskedelmiben. Az első évben közepes voltam, amikor ötvenhétben végeztem, kitűnő. S jelentkeztem aspi- rantúrára. (Folytatjuk.)
