Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-11 / 187. szám
VERSENYBEN A KONGRESSZUSI ZÁSZLÓÉRT Húsz vagon ráadás Ott voltam az első mun- kásgyűlésen a húskombinátban. Sorban álltak fel a brigádvezetők, s megfontolt felajánlásokat tettek a párt márciusban összeülő XI. kongresszusának és a felszabadulás 30. évfordulójának a tiszteletére. Minden kéz a magasba emelkedett, amikor döntöttek a kibontakozó munkaverseny- mozgalomhoz való csatlakozásról. S ez ötvenhat vagonnal több töltelék- és húsárut jelentett. Több mint három és fél hónap telt el. Vajon mi történt a munkásgyűlés óta? Megva- lósultak-e a szép elképzelések a technológiai szempontból összefüggő üzemrészek összefogására és együttműködésére, tartalmi szempontból mi az új a versenyben. Kliment Ferencné a Kaposvári Húskombinát munkaver- seny-előadója. Nagy szeretetCédula a ládában XLVIII. A—15 Rejtjelnek látszik a fenti szám azok részére, akik nem ismerik ennek a jelentését. Pedig nem rejtjel, hanem nagyon is fontos tájékoztatást nyújt azoknak, akik a MÉK-nek különféle zöldséget vagy gyümölcsöt vásárolnak fel. Ilyen és ehhez hasonló »-rejtjelek« kerülnek minden ládába, rekeszbe az áfész-ek felvásárlóhelyein. Hogy mik ezek, s mi a jelentőségük, azt mondta el a kutasi áfész felvásárlója, Horváth József né, __A kutasi áfész csaknem 400 háztáji uborkatermelővel áll szerződéses viszonyban. Jóllehet azonos fajtájú uborkát termel mindenki, mégis szükséges nemcsak az átvételkor tudni, hogy ki hozta az árut, hanem esetleg később is, ha valamilyen oknál fogva kifogás merül fel. Ezért minden termelőnek törzsszáma van. A római szám az áfész jele, az »-A« az enyém, a felvásárlóé, a 15-ös pedig a termelőé, aki ebben az esetben Egri János, Kutas, Ady E. u. 17. szám alatti lakos. __Milyen lehet a kifogás az á ruval kapcsolatban? __ A termesztés során bizonyos vegyszeres növényvédelmi teendők is vannak a kertészetben. Egyes permete- zőszerek után meghatározott ideig nem szabad a termést leszedni és értékesíteni, pontosabban addig, amíg a vegyszer esetleges egészségkárosító hatása el nem múlik. A termelők mindezeket az előírásokat ismerik. — Akadt olyan, aki a szabályt megszegte? — Eddig még nem volt rá példa, és reméljük, hogy nem is lesz. Az elszállított árut — akár exportra, akár belföldi fogyasztásra megy — az arra illetékesek megvizsgálják, nehogy egészségre káros termény kerüljön forgalomba, majd pedig fogyasztásra. Hasonlóképpen szállítottuk el annak idején a szamócát is. Amig beszélgettünk, új termelő érkezett a már otthon osztályozott uborkával. Az áru — mérlegelés után — a szabványládába került a törzszá- mot jelentő cédulával együtt, hogy innen folytassa útját a belföldi vagy külföldi fogyasztóhoz. K. J. tel foglalkozik az ötven szocialista brigáddal, állandóan figyelemmel kíséri az eseményeket, a változásokat, meghallgatja és továbbítja a kéréseket. Nagy dossziékat tett elém. Vállalásokat és szerződéseket rejtettek. — Jó munkát kíván a megvalósításuk. A munkásgvúlés után adta ki a Húsipari Tröszt az országos felhívást, összehívtuk a brigádvezetőket, meghánytuk-vetettük velük, milyen tartalékaink vannak. A már vállalt ötvenhat vagonra még húszat rátettek ... A kongresszusi versenynek köszönhető egy új forma, a szocialista szerződéskötés meghonosodása. A brigád felajánlást tesz, a vállalat vezetősége pedig kötelezettséget vállal, hogy gondoskodik a teljesítés feltételeiről. Ezek a szerződések az erkölcsi és anyagi elismerést is rögzítik. Megnéztem például a két vágóhídi, a zsírüzemi, a bélfeldolgozó, a húsraktár szocialista brigádjainak szerződését. Ha teljesítik az ígéretüket, a vállalat ötvenhatezer forinttal jutalmazza meg őket Szép példák születtek az együttműködésre az üzemben, hiszen az üzemrészek, sőt a j brigádok egymással is szerző- j dést kötöttek, s ennek már | most érződik a haszna. A feldolgozó részleg szalonnasózó I brigádja a vágóhídi brigádok- j kai együtt azon munkálkodik, hogy növelje a sokkal gazdaságosabb szalonnatermelést. A zsírsütő- és a keverőbrigád az eddiginél több proteint és vérplazmát nyer ki, s ezt bedolgozza a termékekbe. A hűtő- gépész Tóth Lajos brigád a hűtőházi rakodóbrigáddal működik együtt. Nem mindegy ugyanis, hogy üresen állnak-e a gyorsfagyasztó alagutak, vagy pedig a kirakodás után azonnal megtelik a kövétkező szállítmánnyal. A balatoni ellátás mindenkinek szívügye. Az Egyetértés hűtőházi rakodóbrigád vállalta, hogy este előkészítik az éjszaka és hajnalban induló túrák baromfiszállitmányait, és túránkénti összeállításban átadják az áruszállítási összekötőknek. Ha a déli part üzleteiben folyamatos az ellátás, abban az ő felajánlásuk is benne van. A szocialista brigádok nagy üzemi tapasztalatukat kamatoztatták egy-egy felajánlás kidolgozásakor. A munkások ötlete, javaslata, kezdeményezése már most előrevitte a munka- és üzemszervezést. S ez óriási nyereség. — Aminek nagyoh örülünk: a múlté a »nem az én aszta- lom«-szemlélet. A brigádok rájöttek, hogy nem függetlenek a többi üzemrésztől, a többi brigádtól. Ez hozta közel őket egymáshoz, ez sarkallta a pontos együttműködésre — mondta Kliment Ferencné. Szikár, erős férfi Zsobrák József, a bronzplakettes Petőfi Sándor szocialista brigád vezetője. A munkásgyűlésen ő állt fel elsőnek. Amikor társai nevében megtette a felajánlást, azt kérte a vállalat vezetőitől: azonnal javítsák meg a gépeiket, ha hiba támad, mert anélkül nem lehet többet termelni. — Megvalósult ez? — Nincs annyi leállás, mint azelőtt, de még nem százszázalékos a javítás. Nem mindig a tmk a hibás, olykor pótalkatrész nincs... — Nagy erőfeszítést kíván a keverőktől a felajánlás? — Hát sokat dolgozunk... Nagy a hajrá. — Mi függ a brigádjuktól? — A termékek minősége, íze... az egész munka. Ha nálunk valami beüt, akkor megbénul az egész üzem. A töltő, a csontozó is. Éppen ezért összhangnak kell lennie! — Mivel éfik ezt el? — Tizenhármán vagyunk a brigádban, mind törzsgárda- tag. Ha nem lenne közösségi szellem, akkor a vállalás teljesítése lehetetlen lenne. Én is csak azt tudom, hogy reggel hatkor kezdünk, a hazamenetel azonban már a lakosság igényétől függ. Amikor egy évben egyszer a negyed négyes vonattal megyek haza Kisbajomba, a feleségem megkérdi, csak nincs valami bajod... A brigádvezető a falusi boltokat is figyeli. Ha javul egy kicsit az ellátás, akkor a kongresszusi munkaverseny eredményeként könyveli el. — Amikor a felajánlást tettük, akkor is éreztük, hogy ez még nem elég, csak vala-' mivel jobb így. A húskombinát ötven brigádja becsülettel teljesíti, amit három és fél hónappal ezelőtt vállalat. Tizedszer permeteznek szőlilisztharmat ellen Erősen fertőz a szőlőliszthar- mat — írtuk növényvédelmi tájékoztatónkban mintegy két héttel ezelőtt —, s a Somogy megyei Növényvédő Állomás fölmérései alapján közöltük, hogy egyike a legerősebben fertőzött területeknek Somogybán a marcali járás. A lisztharmat terjedését nagyban elősegítette az idei nyári időjárás, amikor is a csapadékos napokat hirtelen fölmelegedés követte. A fölrepedt bogyók (ez a legsúlyosabb tünet) alkalmasak arra, hogy a szürkepenészes rothadás is károsítson. A kártétel megelőzésére megyénk szőlészkedő gazdaságai többszöri permetezéssel védekeznek — ezt láttuk a minap a marcali járás egyik közös gazdaságában, a böhönyei Szabadság Termelőszövetkezetben is, ahol Hajdú Ferenc traktoros dolgozott szőlőművelőjével a tőkesorok között. Most permeteztek éppen tizedszer a Szabadság Tsz szőlőjében kéntartalmú szerekkel a lisztharmat ellen. A szövetkezet 25 holdas tábláját a tavaszi vihar is károsította, s most a lisztharmat veszélyezteti nagyon az oportót. A kékfrankosnál, a muskotálynál, a hárslevelűnél, az olaszrizling- nél és a vegyes csemegeszőlőnél nem tartanak veszélytől. Az oportónál »bevetették« permetezéshez a Hajdú Ferenc vezette kis gépet, amely talajmaróval fölszerelve egyúttal a sorközöket is tisztítja. A nyeresés: forrásai Lajos Géza HA VÁLLALATRÓL van szó, csaknem mindig szerepel az a megállapítás, hogy nyereséggel gazdálkodik, s ehhez automatikusan pozitív gondolatok társulnak. Nem ok nélkül, mert az eredménnyel, nyereséggel záruló vállalati tevékenység végső soron azt jelenti, hogy a dolgozók bére, keresete növekedett, a nyereségből olyan alapok képződtek — részben a vállalatnál, részben a társadalom közös kasz- szájában, a költségvetésben —, melyekből a termelés bővítésének költségeit lehet finanszírozni. Az is pozitívum, hogy szinte minden vállalatnak van nyeresége, a valóságos veszteséggel gazdálkodók száma oly csekély, hogy azokat két kezünkön is számba vehetjük. Népgazdasági szinten a vállalati nyereség összesített summája jóval meghaladja a 100 milliárd forintot. A múlt esztendőben különösképpen szép volt a vállalati gazdálkodás mérlege, mert a nyereség majd 20 százalékkal gyarapodott. Meleg van a volánnál Egész nap tető alatt van, de a fedél bárcsak ne lenne. Egész napja kényelmes, puha ülésen telik, két szeme szabadon pásztázza az utat a hatalmas, széles üveg mögött. De az ország legforgalmasabb, legzajosabb, legnyüzsgöbb aszfaltszalagja az az út. Egész nap emberek fogják körül, rábízva magukat. Ő a parancsnokuk, a kormányosuk és gépészük egy személyben, s ha meggondoljuk, az életük is függ tőle. Az emberek azonban idegenek, kapcsolatuk legföljebb másfél órás. Ezek az emberek nem olyanok, mint otthon, a munkahelyen, az utcán vagy a labdarúgópályán. A nagy üvegablakok és a műbőr kárpitok közé zsúfolva ők az utasok. Utasok, akik nem értik meg, hogy »beljebb kell húzódni«, utasok, akik alig vannak tekintettel egymásra, ha föl kell szállni, s azt vallják, hogy »nincs az a rakott szekér, amire ne férne még«. Az autóbusz vezetőjével, Makkfalvi Árpáddal félórás pihenője közben tudtam váltani néhány szót. Reggel fél hatkor indult Kaposvárról Ba- latonfenyvesre, ott- megfordulva rögtön Siófok felé indította el a buszt. Kaposvárról Fenyvesig eltart az út két és fél órát is, onnan Siófokra pedig másfelet. Ha pontosan érkezik, akkor a lármás balatoni városban pihenhet egy félórát. Ha nem, máris indulhat vissza a busz tele új és mindig új arcokkal, soknyelvű emberekkel: üdülőkkel, kirándulókkal, bevásárlókkal, kofákkal, munkásokkal, illetlenül hangos tinédzserekkel, nyűgös kisgyerekekkel, fáradt lábú öregekEzt hívják munkahelyi ártalomnak, ugye? A vezetőnek érdeke, hogy pontosan betartsa a menetidőt. Ha késik a busz, saját pihenőidejét rabolja meg. De be lehet-e tartani Balaton- fenyvestől Siófokig a másfél órás menetidőt? — Nem mindig. Különösen szombat, vasárnap délutánokon, vagy borús időben nehéz. Földvártól Siófokig bizony kel, izzadó kövér nénikkel. így nemegyszer csak lépésben tu- megy ez este háromnegyed tíz- dunk haladni. S ilyenkor még ig. Amikor Kaposváron leká- nehezebb vezetni, mint a sima, szálódik a vezetőülésből, saj- üres pályán. Ki tudja, mikor gó tagokkal, kiegyenesítésre fékez hirtelen egy autó, s miváró derékkal, 4-5 kávéval a kor ugrik valaki a busz elé? szervezetében, s 17 és fél órai Máskor pedig már úgy megte- vezetéssel a háta mögött, bi- lik Balatonszárszón az utastér, zony jólesik arra gondolni, hogy Siófokig nem tudunk hogy másnap lesz. Szabad! — Hogyan telnek az órák a volán mellett? — Meleg van. Ezek az új buszok jól szellőznek a legnaszabadnapja megállni sehol. A múltkor Za- márdinál egy idős bácsi kétségbeesetten mutatta, hogy ez már a harmadik autóbusz, amelyik otthagyta. Mit csináljak? Tehetetlen vagyok... Makkfalvi Árpád autóbusza gyobb kánikulában is, azonban új. kéthónapos. De a kerekek ahol a vezető ül, ott megreked a levegő. Ez a kocsi legmelegebb pontja. Elgondolkodik egy kicsit, majd fáradt mosolyba rándul az arca. — hehet, hogy túl érzékeny vagyok? — tűnődik.— máris 25 ezer kilométert futottak. Ez több mint négyszáz kilométer naponta. Szép teljesítmény egy új autóbusznak, s nem kevés a vezetőnek sem. S főként nem a kánikulában, a Balaton mentén. cS- j A nyereség összege, növekedésének üteme elegendő indok arra, hogy elégedettek legyünk. A vállalati nyereségben ugyanis átfogóan tükröződik egy-egy gazdálkodó egység munkájának eredménye. Ebben a logikai összefüggésben a nyereség növekvő ösz- szegéhez az élő- és holtmunka jobb hasznosítása, a termelékenység javulása, az önköltség csökkenése társul. Annál is inkább, mert a vállalati nyereség az árbevétel és az elszámolható költségek különbségéből adódik, s az utóbbiak legjelentősebb tétele az anyag-, a bér- és az úgynevezett általános költség. Kétségtelen, hogy a nyereséget ez a forrás is táplálja. A költségszint épp a múlt esztendőben javult — a korábbiakhoz képest — legjelentősebben, s az ebből származó nye- reségnövekedmény a vállalati gazdálkodás érdeme. A nyereség összegét azonban olyan forintok is gyarapították, amelyek más forrásokból származnak. Az iparvállalatok tavaly kedvezőbb, jobb áron értékesítették termékeiket, s a nagyobb árbevétel ugyancsak tevékenyen alakította a nyereséget. Ebből a szempontból a tőkés piaci értékesítésnek volt döntő szerepe; a tőkés piacokon értékesített ipartermékek árszintje majd 9 százalékkal emelkedett. NEM ÍRHATÓ a vállalati gazdálkodás javára az a nyereségsumma sem, mely az importárak költségvetési támogatása következtében keletkezett. A múlt esztendőben — s erről gyakran esett szó — a tőkés világpiacon példátlan ütemben emelkedtek az anyagárak. A költségvetés a viszonylagos árstabilitás megőrzése érdekében milliárdok- kal dotálta a legfontosabb nyersanyagok hazai termelői árát, s ez a változatlan anyagárakkal dolgozó magyar ipar I kot, sokan pedig a bérjárulék fizetése alól kaptak felmentést. Ezek a kedvezmények ugyancsak milliárdokkal gyarapítják a vállalati mérlegekben kimutatott nyereséget. A nem minden arany, ami fénylik közmondásnak a vállalati nyereség vetületében az a jelentése, mondanivalója, hogy a nyereségként keletkező forintoknak számos összetevőjük van. Az évről évre gyarapodó vállalati nyereség egy része bizonyíthatóan a jobb gazdálkodás eredménye, de vannak olyan nyereségforintok is, amelyek nem a gyárkapukon belül végzett jobb munkából származnak. A vállalatoknak minden forint nyereség egyformán kedves, és aligha tesznek különbséget azok eredete, forrása alapján. Mi sem ünneprontás célzatával tettük. Nem titok azonban, hogy a részleges termelői árrendezés és az eszközlekötési járulékfizetés egyidejű módosítása majd minden vállalatot érinteni fog. A tervezett intézkedések végrehajtásának ugyan az az alapelve, hogy az egyes vállalatok jövedelmi helyzete ne változzék — se pro, se kontra — indokolatlanul, mégis arra kell figyelmeztetni, hogy a nyereség előállításának feltételei bizonyos értelemben mások lesznek. AZ IMPORTÁR-TÁMOGATÁS csaknem teljesen megszűnik, az anyagköltségek hányada magasabb lesz, sor kerülhet egyes támogatások, avagy elvonások kiiktatására is. A felhasználó és feldolgozó iparvállalatok csak akkor módosíthatják saját termékeik árát — és kizárólag hatósági engedéllyel —, ha az ár- és a járulékváltozás egyenlege meghaladja a termelési költség 2 százalékát, s a vállalati nyereséget legalább 15 százalékkal csökkenti. Ha a negatív hatás ennél kisebb mértékű, azt a vállalatnak saját erőből versenyképességét, az export j kell ellensúlyoznia. Aligha két- árbevételben pedig a nyerésé- ! séges, hogy ezek a körülmé- get növelte. Hadd utaljunk ny«k a nyereség szemszögé- arra is, hogy ez a nyersanyag- bői előtérbe állítják a költsé- forrás, amelyet egyrészt a nö- i Sek csökkentését, ennek vekvő importtámogatás, másrészt a tőkés piaci értékesítési árak emelkedése táplál, ma még bővizű, de a termelőji árak részleges — 1975. január elsejei — rendezése elapasztja, a jövő évben azzal már aligha lehet kalkulálni. A vállalati nyereségnek — számos iparágban — a kedvezmények is fontos összetevői. Népgazdasági szinten az eszközállomány majd egy- harmadát ingyen használják a vállalatok, azokért nem fizetnek eszközlekötési jarulérepét növelik. A vállalatok figyelme, munkája ma még nyilvánvalóan az idei gazdasági feladatok, az idei nyereségterv teljesítésére összpontosul, de jól teszik, ha előrelátóan, az árrendezés menetét követve, költségszámítással, okos mérlegeléssel és műszaki—gazdasági intézkedésekkel egyaránt felkészülnek 1975-re. G. I. Somogyi Néplapl 3
