Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-09 / 185. szám
Vezetők a munkaversenyben A kongresszusi verseny változást hozott a brigádok életébe. Üj brigádok alakultak, a régiek is úgy dolgoznak, mintha most kellene először bizonyítaniuk: méltók a szocialista címre. A felajánlások szűkszavú mondatai nemcsak a verseny időszakára szóló elhatározásokat tartalmaznak. Minden brigád magasabbra állította a mércét, hogy méltó része legyen az országos versenyben. Az egyes felajánlások teljesítése szinte próbája is egy-egy kis közösség erejének. A mostani versenyben nem csupán termelési, gazdasági eredmények születnek. Napról napra erősödik az együtt dolgozó emberek kapcsolata, és ez megsokszorozza a munkában elért teljesítmények értékét. A brigádmozgalom célja — az. hogy az emberek maguk alakítsák ki munkájuk, közösségi életük szocialista normáit — egyre több helyen valósul meg. Ismét megmutatkozik: a munka a legnagyobb közösségteremtő erő. A kongresszusi versenyben önként vállalt feladatok teljesítéséért mindenki felelősnek érzi magát, tudása legjavát adja. Mégsem csupán az egyéni képességeken és szándékokon áll, ki mennyit képes hozzátenni a közös teljesítményhez. A gyárakban most sokat beszélnek arról is: hogyan szabja meg a termelési folyamatban elfoglalt hely a lehetőségek mértékét. Az üzemvezető mérnök nyilvánvalóan más összefüggésekben látja a vállalat munkáját, mint az a brigádtag, aki csak saját környezetét ismeri. A szakmunkások, betanított munkások nem végezhetik el a műszaki, gazdasági vezetők dolgát. Joguk és kötelességük, hogy az üzemi demokrácia eszközeivel élve részt vegyenek a vezetésben, de tapasztalataik csak kiegészítik a gazdasági irányítást. Megbízatása szerjnt a vezető felelős az üzem életéért, egyaránt számadással tartozik a termelésért és a politikai munkáért. Nem lehet eredményes a brigádok összefogása ott, ahol a vezetés, az irányítás nem közvetlen része a versenynek. Ezért, érdemel különös figyelmet, hogy a kongresszusi versenyben már a csatlakozás pillanatától az eddiginél sokkal szorosabb kapcsolat jött létre a munkások és a vezetők között. A termelékenység növelésével, az anyagtakarékosság fokozásával és kiszélesítésével gazdaságilag rendkívül jelentős tartalékok szabadulnak fel. De az emberekben rejlő »tartalékok« adtak rá lehetőséget, hogy mindez anyagi erővé váljon. Soha nem volt akkora összhang a vállalatok termelési érdeke és a versenymozgalom célkitűzései között, mint most, a kongresszusi verseny idején. Minden gyár azt tartotta a legméltóbb vállalásnak, ha saját tevékenységét teszi gazdaságosabbá, a népgazdaság számára hasznosabbá. Nem bízták a véletlenre, a brigádok találékonyságára a felajánlásokat. Nyíltan, tudatosan irányították a figyelmet a legfontosabb gyári feladatokra. Az üzemrészek, műhelyek vezetőinek kötelességévé tették, hogy saját területükön határozzák meg az elsődleges tennivalókat. Ami eddig a vezetők jóindulatától, segítőkészségétől függött, most egyértelmű kötelesség lett. Képzettségük folytán a vezetőknek kellett megtalálniuk a a kívánatos eredmények műszaki megvalósításának módját. Hatáskörük is nekik van hozzá, hogy létrehozzák a teljesítéshez szükséges feltételeket, hogy a brigádok a verseny egész időszakában kellő feltételek között dolgozhassanak, a vezetés intézkedései támogassák munkájukat a legapróbb akadályok elhárításában is. H atározatok szólnak arról, hogy a verseny szervezése, irányítása a vezetők munkaköri kötelessége. De ez a határozat most, a kongresszusi verseny idején válik napi gyakorlattá. A feladatok ismertetésével, a feltételek kialakításával, a dolgozók ötleteinek, újításainak támogatásával, a vállalások teljesítését szolgáló szervezési intézkedésekkel a vezetők olyan segítséget adnak a brigádmozgalomnak, melyet nélkülük senki más nem adhat Azzal, hogy saját munkájuk a versenyhez kapcsolódik, a maguk helyét is megtalálják a brigádmozgalomban. V. E. Diplomata táska van pasztellkréta nincs Tájékoztassák a lakosságot Megvalósítják a választópolgárok javaslatait Friss adatokat a falugyűlésekre Az emberek számon tartják a javaslataikat — sőt a2 ismerőseikét, szomszédaikét és munkatársaikét is —, amelyeket tavaly a tanácstagi jelölő gyűlésen elmondtak. Amikor azt tapasztalják a lakóhelyükön és a körzetükben, hogy kijavították a rossz utat, több lámpát állítottak fel, korszerűsítették az iskolát, rendsze résén elszállítják a szemetet, új boltot, gázcseretelepet nyitottak, jóleső érzéssel nyugtázzák, érdemes volt felszólalni, a tanács kötelességének tartja a közérdekű javaslatok megvalósítását erejéhez és lehetőségeihez mérten. A jelölő gyűlések szervezésében nagy munkát vállaló nepfrontbizottságok figyelemmel kísérik, hogy mi a sorsuk az ott elhangzottaknak, minden alkalmat felhas máinak arra, hogy emlékeztessék a tanács, a tsz, a ktsz, az ipari telepek vezetőit azokra a feladatokra, amelyeket e fontos fórumok bíztak rájuk. A Hazafias Népfront megyei elnöksége éppen azért tűzte napirendre tegnap a jelölő gyűléseken elhangzott közérdekű javaslatok megvalósításának tapasztalatait dr. Kiss Józsefnek, a jogi munkaközösség elnökének előterjesztésében, hogy elsősorban a tennivalókra irányítsa a figyelmet. Az elnökség tagjai sok javaslatot mondtak el, amelyeknek megoldása a népfrontbizottságokra, azután az ő közreműködésükkel a tanácsokra vár. Minden választó előtt világos, hogy a töbrj mint tizenegyezer javaslat megvalósítására kevés az e.telt, valamivel több mint egy év. Sok mindenhez elég volt csak a jó szándék, egy k:s odafigyelés, a lakosság társadalmi munkája, más javaslatok megvalósítása azonban tízezreket, százezre két, esetenként ennél is többet igényei. Az elnökség is aszerint ítélte meg a helyzetet, hogy mi az, amit meg lehetett volna tenni, s mi az, am' csak a következő ötéves terv ben valósítható meg. Az utób bit azonban őszintén meg kell mondani a községek, a városok lakosságának. A jó tapasztalatok mellett rosszak is vannak, így például olyan, hogy egynémely helyen nem intézkedtek. A lakosság javaslatát sem a tsz, sem a Május 1. Ruhagyár telepe nem vette figyelembe Karádon. A Volán 13. számú Vállalat aránylag későn válaszolt a tanácsoknak, a kérések eg> részét elutasította Ez az írt if kirívó, hiszen a tanácsok a javaslatokat igyekeztek beépíteni a tavalyi, majd az idei terv be, s a nem tanácsi szervek több esetben soron kívül intézkedtek. Jó példaként ajánlható a ba- latonszárszóiak módszere. Itt a község vezetői a negyedévi értekezletükön a jelölő gyűléseken elhangzott javaslatok megvalósításával is foglalkoznak. A népfrontbizottságok feladata, hogy ösztönözzék a tanácsokat a lehetőségek kihasználására. Dr. Balassa Tibor, a megyei pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának munkatársa hívta fel a figyelmet arra, hogy a járásokban nyolc és hatvanöt százalék között van a községfejlesztési pénzmaradvány. Ha a népfrontbizottságok kezdeményezően lépnek fel a rendelkezésre álló összegek elköltésében, akkor még több javaslat megvalósításáról lehet majd beszámolni. Nagyon fontos, hogy minden városban és községben építsék be a közérdekű javaslatokat tervekbe, a jelölő gyűléseken és az azóta felajánlott társadalmi munkát hasznosítsák, a javaslatok megvalósulásáról pedig minden fórumon tájékoztassák az embereket. Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára ebből a szempontból kiemelte az őszi falugyűléseket. A tanácsok ösz- szegezzék október 1-ig a közérdekű javaslatok megvalósítását, hogy friss adatokat használhassanak fel a beszámolóikban. Az elnökség éppen ezért határozatában javasolja a megyei tanácsnak, hogy intézkedjen ebben. L. G. Tudom, ünneprontó a téma, hiszen még itt az édes nyár — a tanszerellátásról beszámoló újságíró rendszerint így kezdi, hiszen ez a valóság. Azt hiszem, néhány nyaralás közben elszomorodó gyerek fújja már a plakátszöveget, akár a leckét: »Időben vásárolja meg tanszereit, ne várjon az augusztus végi csúcsforgalomra.« S közben szemrehányó tekintettel öltenek nyelvet a két stréber PIÉRT-bábura, akik vigyorgó fontoskodással és füzetcsomaggal megrakodva hirdeti a plakáton: »Nem vártunk szeptemberig!« A PIÉRT isért — miért? A hiánycikkek felett bosz- szankodó szülők és kereskedők rendszerint felteszik a fenti kérdést. A hivatalos tájékoztatás szerint az idén kétszer annyi pasztellkréta kerül forgalomba, mint tavaly. A PIÉRT tehát megígérte, a boltokban mégsincs, jóllehet az üzletvezetők megrendelték. A kaposvári Május 1. utcai és az Ady Endre utcai boltokban érdeklődtünk tegnap — s ott kaptuk az előző választ. Nincs elegendő vízfesték sem az egyik boltban, a másikban a számoló pálcák hiányára panaszkodnak, és arra, hogy nem lehet jó minőségű piros-kék színest kapni. Hiába keresnek a vevők temperakészletet is. Az egyik 'boltban van, a másikban pedig nincs elegendő rajztábla a hozzá tartozó tokkal ... Szóljunk azonban arról, ami van, sőt amiből jó választék van. Például iskolatáskából. A PIÉRT-tájékoztató szerint nyolcvan típust ajánlottak a boltoknak, s Kaposváron harminc-negyven féle kapható. És van az idén kedvezményes füzetcsomagvásár is. Igaz, ezt néhol az általános tanszervásárlási kedvezménynek vélték a vevők: július 15-e és augusztus 15-e között — a torlódás elkerülése végett — húsz százalékos árkedvezménnyel vehetik a vásárlók a füzetcsomagokat. A boltok tapasztalata, hogy általában veszik is, remélhetőleg nem lesz túl nagy torlódás ... A divatbemufaló elmaradt — a divat nem Látványos kiállítás nyílott tegnap Kaposváron az ifjúsági házban az iskolai cikkekből a Tanszerügyben — tanév előtt ük •: ' ’ fii i * * s §;!?# f: ... Pl Ha a divatbemutató el is maradt, két gyerek vállalkozott a »kárpótlásra«. . megyei iparcikk kiskereskedelmi vállalat rendezésében. Elsősorban azért jó ez a kiállítás, mert őszinte. Azt kínálja csak, ami van, nem varázsoltak a polcra pasztellkrétát — mert az nincs, kitették viszont a diplomatatáskát, mert az van, — csak éppen minek egy iskolásgyereknek. Érdeklődés hiányában a divatbemutatóra — hosszas várakozás után — nem került sor. A nyári szünetet élvező diákok tüntetőén távolmaradtak. s ez érthető. A vállalat talán jobban propagálhatta volna. Ha a divatbemutató el is maradt, a divat nem maradt el: tanúsítja a kiállítás, ízléses gyerekruhák, modern fazonú öltönyök, tetszetősen lezser melegítők sorakoznak, legfeljebb a lányok iskolakö- pen-ye régimódi kissé. Persze, az igazság az, ha az ifjúsági házban terveztek is divatbemutatót, az iskolában nem kell, hogy mindennapos legyen. A ruházati cikkek fölött ott lóg a tábla: stabilizált áras áruk. Azt hiszem, nem egy szülő vágya, hogy ne csak az lenne maradandó, hanem a tartósság is, és némely cikkből valamelyest nagyobb választék. Töltőtollakból nagy a választék, van egészen olcsó: tízegynéhány forinttól a csaknem ötvenforintosakig. Ez a »diákskála«... A szeptember a szülők gondja. Az idén kevesebb a hiánycikk, javult az ellátás. Ogy látszik, az ipar és a kereskedelem osztja a gondot. Reméljük, jövőre még kevesebb hiánycikk tanúsítja majd, hogy egyre jobban. T. T. Együtt örülünk az eredményeknek Bcszé'getés középiskolás KISZ-vezetőkkel A tanulás a legfontosabb Kezdetben ez nem volt valaAz aratással egy időben farlóhántás és másodvetés Az aratás előtt a gabonafélék beárnyékolják a talajt, ezáltal megakadályozzák a nap és a szél szárító, párologtató hatását. Aratás után az árnyékoló hatás megszűnik, ennek következtében a talaj nedvességtartalma is csökken. Tehát: minél hamarabb végezzük el a tarlóhántást, annál nagyobb mennyiségű nedvességet tarthatunk vissza a talajban. Ha a tarlóhántás gyorsan megy, akkor jó minőségű munkát végezhetnek a talajművelő eszközök. A föl nem szántott tarló erősen — és mély rétegben — átmelegszik, s a forró nyári napokon teljesen elveszti nedvességét. A hántatlan tarló nagyon keveset hasznosíthat a nyári csapadékból. A tarlóhántás, a gyomirtás és a talaj tisztogatás egyik legfontosabb és egyben legolcsóbb munkája, egyúttal ezzel védekezhetünk a különböző állati kártevők, petéik és lárváik ellen is. Az időben történt tarlóhántást követő mélyszántás olcsóbban és jobb minőségben elvégezhető. Még száraz időjárásnál sem keletkeznek nagy, száraz hantok, a következő növény számára pedig jó magágy készíthető. Tapasztalatok szerint legjobb a 3—6 cm mélységű tarlóhántás egy- vagy kétsoros tárcsásboronáival. Kötöttebb talajon az egyirányú tárcsa (diszktiller) 10—15 cm mélységben végez jó és gyors munkát. Laza vagy láptalajon ajánlatosabb a nagyobb munkamélység. A mélyebb fekvésű, nedvesebb talajon is helyesebb, ha mélyebb a tarlóhántás, mert ezáltal elősegíthetjük a talaj szellőzését. A nem túlságosan száraz talajon — kevés tarlómaradvány esetén — a szántóföldi kultivá- tor is megfelel. Ekét csak akkor használjunk tarlóhántáshoz, ha a sekély művelés helyett mélyebb tarlóhántás a célunk. Ilyenkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez a munka nagyon lassú és drága, ezenkívül fölöslegesen pazaroljuk a talaj nedvességét. A tarlóhántást mindig egészítsük ki fogasolással, simítózásai és hengerezéssel. Ha a meghántott tarló kigyomoso- dott, további tárcsázással irtsuk a gyomokat. így őrizhetjük meg legjobban a talaj morzsalékos szerkezetét is. Ha őszi kalászost vetünk a hántott tarlóba, nyári mélyszántással műveljük tovább, ha pedig tavaszi kerül bele, akkor a következő munka az őszi mélyszántás legyen. A másodvetés gyors elvégzésével az idén is sok zöldtakarmányt biztosíthatunk állatainknak. Erre a megnövekedett állatlétszám miatt különösen nagy szükség van. A csapadékos időjárás különösen kedvez a másodvetésű növények fejlődésének. Elsősorban azokon a táblákon termeljük másodnövényt, melyeken az elvetett növény számára elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy jól kiKlSZ-munka. Csak ezután jöhet minden más vállalás, társadalmi munka, KlSZ-gyű- lés. A balatonfenyvesi vezetőképző táoorban a középiskolá KISZ-vc/..etők tanfolyama szer dán fejeződött be. Az itt ősz szegyűlt diákvezetőkkel beszélgettem, mit tartanak a legfon tosabb feladatuknak. Víg Julianna, a kaposvári fejlődve nagy tömeget adjon, i Táncsics Mihály Gimnázium Leghamarabb az őszi takarmánynövények tarlójába vethetünk, azután az őszi és a tavaszi gabonafélék területe szabadul fel vetés céljára A későn lekerülő főnövények után már csak rövid tenyészidejűeket vessünk. Jó hatása van a tarlóhántás előtt kiszórt 60—80 kg pétisónak. A talaj- előkészítés során morzsalékos, rögmentes, kellően nyirkos magágyat készítsünk, amely eléggé tömődött is ahhoz, hogy az elvetett mag gyorsan csírázzon. Munkánk csak akkor eredményes, ha nem hanyagoljuk el a másodvetésű növények ápolását. A kikelt növényzet a fejlődés kezdeti szakában még nem árnyékolja be a talaj felszínét, ilyenkor a napsütéstől és a szél szárító hatásától kell a talaj felszínét védeni. Kelés után közvetlen fogasolással sok gyomot irthatunk, s később is a nedvesség megőrzése és a gyomirtás legyen a célunk. Kultivátorral annyiszor ápoljuk a növényeket, ahányszor a talaj gyorno- stxlik, vagy a talaj felszíne tömötté válik. Az így elvégzett munkánkkal állataink téli takarmányát jó minőségű, nagy tömegű másodterménnyel egészíthetjük ki. Dr. L. L. , KISZ-titkára: — Első lépés az egyéni példamutatás. Ha egy társaságban valamit csinálok, mondjuk nem dobom el az utcán a csikket, akkor először kinevetnek, hogy különc vagyok, de másodszor vagy harmadszor már elkezdenek utánozni, mert látják, hogy ez érdekesebb, mini azt követni, amit mindenki . sinái. Persze nemcsak ilyen dolgokról van »szó, fontosabb, komolyabb kérdésekben is követik az emberek a jó példát, sajnos a rossz még mindig ra- gadósabb. de épp ezt kell nekünk. KISZ-eseknek kiegyenlítenünk. Bistyák Tünde és László Márta, a marcali Lady János Gimnáziumból jött: — Nálunk az Ifjű Gárda alapszervezete a példaadó. Ök mindig mesélnek arról, hogy mennyi mindent csináltak, milyen érdekes rendezvényeik voltak. A többiek mennek utánuk, senki sem akar lemaradni. Kialakult az egészséges versenyszellem, és nekünk, vezetőknek ezt kell ébren tartanaik. Steinglauber Tamás, a kaposvári Munkácsy Gimnáziumból : — A versengés nálunk mindig két iskola között folyt, a Munkácsy és a Táncsics tanú lóit az foglalkoztatta, hogyan tudnak túltenni a másikon mi épületes verseny, mert ha találkoztak, csak arról volt szó, hogy ki ... — hogy is mondjam — az ütődöttebb. Ezt az ellentétet próbáltuk — nem dicsekvésképpen mondom, de sikerült is — mi, KISZ-vezetők egy jobb vetélkedésre váltani. Ma már megvan ez a tanulásban is, és leginkább a sportban, a kosárlabdameccseken. Ott nemcsak a két csapat, hanem a néző- közönség két tábora között is folyik a párbaj. Szíjártó Béla a nagyatádi 524-es szakmunkásképzőből. Bencsik Ferenc a Csurgói Mezőgazdasági Szakiskolából érkezett. Ök is fontosnak tartották a vetélkedést az iskolák es az iskolákon belül az alapszervezetek között. Elmondták hogy a tanári kartól, az igazgatótól minden segítségei megkapnak munkájukhoz — ezt a többiektől is hallottam — ez mindig jól jön. A fiatalok is szívesebben dolgoznak akkor, ha látják az elismerést. Nemcsak ők kapnak segítséget, mindannyian be tudtak számolni olyan munkáról, melyet a KISZ-esek végeztek, volt ebben az udvartakarításról az óvodaépítésig minden. Egyikük azt mondta: — Ha egy KISZ-vezető jó oldalról közelíti meg a fiatalokat, nemcsak a szövetség tagjait, hanem a kívülállókat is, sok dolgot elérhet, mert a mi korosztályunkban »buzog« a tettvágy. A mi munkánk értelme az. hogy meg is látjuk a befektetett engergiát, és együtt tudunk örülni az eredményeiének. Luthár Péter
