Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-06 / 182. szám

„Megkonduinak a vészharangok a legősibb gyarmatbirodalom felett” Küszöbön Bissau-Guinea függetlenségének elismerése mány elismerte az afrikai köz­LISSZABON Hírügynökségi értesülések szerint a portugál kormány előreláthatólag még ezen a héten, de legkésőbb augusztus 15-ig jogilag is elismeri Bissau- Guinea Köztársaságot függet­len államnak. »Bissau-Guinea Köztársaság független állami létének elis­merése tulajdonképpen már el­döntött dolog« — állapítja meg az AFP francia hírügynökség lisszaboni tudósítója. — Már csak a hivatalos okmányt kell aláírni. Ez az elismerés egyben azt jelenti, hogy megkondul- nak a vészharangok a legősibb gyarmatbirodalom felett és vé- getér egy olyan anakroniszti­kus állapot, amely Portugáliát a nemzetközi közösség perifé­riájára juttatta.« MOSZKVA Bissau-Guinea népének nagy győzelme, hogy a portugál kor­társaság függetlenségét — írja a Pravda hétfői számában. Bissau-Guinea és a Zöldfoki- szigetek afrikai függetlenségi pártjai (PAIGC) Bissau-Gui­nea függetlenségének elismeré­se után most azért küzd, hogy a Zöldfoki-szigetek is teljes függetlenséget nyerjenek. A portugál kormány elismerte a Zöldfoki-szigetek független­séghez való jogát is, de bizo­nyos lisszaboni körökben elter­jedt az a nézet, amely szerint Bissau-Guinea és a Zöldfoki- szigetek helyzetét külön-külön kell rendezni. Természetesen sem a PAIGC, sem pedig Bis­sau-Guinea, illetve a Zöldfoki- szigetek pépe nem mond le eszméiről és követeléseiről, amelyeket a párt programja és Bissau-Guinea alkotmánya tartalmaz« — állapítja meg a Pravda cikkírója. Tízezer fős rokonszenvtünte- tés zajlott le vasárnap a mo­zambiki Lourenco Marques- ben. A lelkes hangulatú meg­mozduláson első ízben vonul­tak fel a részvevők bántatla- nul a Frelimo (a mozambiki felszabadítási front) vörös- zöld-fekete-fehér-sárga zász­lói alatt. A rokonszenvtüntetés erős rendőri felügyelet mellett, incidens nélkül zajlott le. Hortensia Allende (elhívása Hortensia Allende, a meg­gyilkolt chilei köztársasági el­nök özvegye vasárnap felhí­vással fordult a világ haladó közvéleményéhez, az ENSZ fő­titkárához, a pápához és több latin-amerikai ország államfő­jéhez, 'kérve, hogy szánjanak síkra annak a három katonai személynek és egy negyedik hazafinak megmentéséért, akit a chilei junta vésztörvényszé­ke a közelmúltban halálra ítélt. A katonák »bűne« az volt, hogy hűek voltak a népi egység törvényes kormányá­hoz. Nixon valamilyen lébésre készül? Nemleges válasz a találgatásokra Nixon elnök vasárnap várat- mégis elkerülhetetlenné válik, A PRAVDA A BÉCSI TÁRGYALÁSOKRÓL Kötelezettségvállalás — azonos alapon tanul a Camp David-i elnöki nyaralóba rendelte ügyvédjét, James D. st. Clairt, beszédíróit: Patrick Buchanant és Ray Pri- ceot, valamint Alexander Haig tábornok, belpolitikai főta­nácsadót és Ronald Zieglert, a Fehér Ház szóvivőjét. Öt óra hosszat tanácskozott velük. Megfigyelők arra következtet­tek, hogy az elnök valamilyen lépésre készül a Watergate- ügyben. Gerald Warren, a Fe­hér Ház helyettes szóvivője ugyanakkor minden találga­tásra nemleges választ adott. Azt mondta, hogy az elnök- nem készül beszédet mondani ezen a héten, terveiben és szándékaiban sem történt vál­tozás. * * * * J. Ford amerikai alelnök New Orleans-ban kijelentette, hogy meggyőződése szerint Nixon elnök nem bűnös a Wa- tergate-ügyben. Az amerikai alelnök a to­vábbiakban elmondotta: ha hogy valamilyen intézkedése két foganatosítsanak Richard Nixon ellen, ő a maga részé­ről P. Findley köztársaságpár­ti képviselő javaslatát támo­gatná, hogy az elnököt az al­kotmányos íelelősségrevonás, az impeachment helyett része­sítsék csupán megrovásban. Igor Melnyikov, a Pravda bécsi tudósítója, kommentálva a közép-európai fegyveres erők és a fegyverzet csökken­téséről folytatott bécsi tár­gyalások harmadik fordulójá­nak eredményeit, többek kö­zött megállapítja: a szocialista államok változatlanul őszintén * törekedtek arra, hogy bizto­sítsák a tárgyalásokon a reá­lis haladást. A szocialista államok által előterjesztett tervezet teljes egészében arra irányul, hogy elérjék a tárgyalások össze­hangolt célját: a fegyveres erők és a fegyverzet kölcsö­nös Csökkentését Közép-Eu- rópában. A tervezet értelmében a tár­gyalások minden közvetlen részvevője azonos kötelezett­séget vállalna. A szocialista országok nem akarnak mások­ra olyan kötelezettségeket kényszeríteni, amilyeneket ők nem hajlandók magukra vál­lalni. A szocialista országok terve szerint minden közvet­len résztvevő előre ismeri a haderők és a fegyverzet csök­kentését szolgáló egész intéz­kedési komplexum eredmé­nyeit, csakúgy, mint az egyes lépéseket — hangsúlyozza a lap. Augusztusi mementó Európai körútra indult a kubai külügyminiszter Raul Róra kubai külügymi­niszternek, a Kubai Kommu­Eüsnlorradalmárokat tagiak el a kubai fegyveres erők A kubai fegyveres erők és a belügyminisztérium összevont | alakulata augusztus 1-re virra- | dó éjjel a szigetország felség­vizein elfogott egy rohamcsó­nakot, s az abban tartózkodó két személyt őrizetbe vette. Kiderült, hogy a két személy az Egyesült Államokból érke­zett, azzal a céllal, hogy beha­4 Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnali belépésre keres központi telephelyére, továbbá műszer- és tech­nológiai szerelési munkahelyekre (Algyő, Száz­halombatta) külszolgálatos munkakörbe: lakatos, villanyszerelő, esztergályos, asztalos, kőműves, kovács, lemezlakatos, ív-lánghegesztő, csőszerelő, marós szakmunkásokat, továbbá öl­tözőőröket. őröket és férfi segédmunkásokat. Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás vidéken ingyenes, a központ­ban havi 75 Ft térítésért. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. (Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk.) Segédmunkásoknak hegesztőképzés! Jelentkezés a vállalati munkaügyi osztályon: Budapest XVIII., Gyömrői út 79—83. sz. alatt vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél. (9082) toljon Kuba területére. Mind a ketten a kubai emigránsok »Alfa—06« eLnevezésű ellen- forradalmi szervezetének tag­jai. Ez a szervezet gyakran in­téz támadásokat kubai halá­szok ellen. Az ellenforradalmárok be­vallották: azért küldték őket Kubába, hogy ott felszedjenek egy harmadik személyt, aki egy nappal korábban szállt partra. Ezt az ügynököt a ku­bai határőrség a. partraszállás után néhány órával elfogta. A három ellenforradalmárnál puskákat, pisztolyokat és kézi­gránátokat találtak. nista Párt Központi Bizottsá­ga tagjának vezetésével ma delegáció indult Havannából európai körutazásra. A kül­döttség felkeresi Svédorszá­got, Olaszországot és Svájcot, továbbá a Szovjetuniót és más szocialista országokat. (MTI) Néhány esztendeje, éppen egy augusztusi napon talál­kozott magyar újságírókkal Budapesten Hirano Yoshitaro japán jogászprofesszor, a Japán Béketanács elnöke Évforduló volt: negyedszáza­dos évfordulója annak, hogy 1945. augusztus 6-án kora reggel Hirosima fölött egy amerikai repülőgépről ledob­ták az atombombát. »A tá­madás következtében, ha hozzászámítjuk a három nappal későbbi, Nagaszaki fölött ledobott bomba hatá­sát is, 360 ezer ember pusz­tult el és háromszázötvenez­ren kaptak radioaktív fertő­zést. Történelmileg bebizo­nyosodott, hogy a már vesz­tes Japánnal szemben értel­metlen volt ennek az iszonyú tömegpusztító fegyvernek az alkalmazás.« — mondotta a többi között Yoshitaro pro­fesszor és azt is elmondotta, hogy a nemzetközi jog értel- méoen súlyos bűntettnek te­kintendő a hirosimai táma­dás. Most is évforduló van: 29 esztendeje bomlott ki a ha­lálra ítélt japán város fölött a gombaalakú felhő. Az idei évfordulót még külön is nyo­matékosan emlékezetünkbe idézi, hogy ausztráliai meg újzélandi politikusok, köz­életi emberek, békeharcosok hangos és haragos szava szól Párizs felé: a francia »önálló atomütőerő« még mindig el­szánt hívei, hirdetői éppen a hirosimai évfordulóhoz oly közeli napokat találták al­kalmasnak arra, hogy új bombakísérletet folytassa­nak le a Mururoa-korallzá- tony fölött. veszélyeztetve ezzel messzi földrészek és apró óceániai szigetecskék népének életét, egészségét. Ha valaki a történelem­könyvet lapozgatva a hirosi­mai támadás okait gondolja végig, tudnia kell; az atom­bomba ledobását azért hatá­rozták el a washingtoni stra­tégák, hogy ezzel próbálják megakadályozni. hogy a Szovjetunió is ott szerepel­hessen a militarista Japán) legyőző amerikaiak oldalán Más szóval: az atomtámadás nemcsak a második világhá­ború befejezését, hanem egy új történelmi szakasz, a hi­degháború kezdetét is jelen­tette. Napjainkban gyakran és alappal mondjuk: a hideghá­ború évei már mögöttünk vannak és lassan-lassan el­indul a világ a békés egy­más mellett élés hosszú kor­szakának évtizedei felé. A békés egymás mellett élés idején sem feledkezhetünk meg azonban olyan bűntet­tekről, mint a hirosimai atomtámadás volt. Július elején, amikor Moszkvában a csúcstalálkozó után nyilvánosságra hozták a szovjet—amerikai közös közleményt, abban — a ha­dászati fegyverek további korlátozásával kapcsolatos eredményes megbeszélése­ken túl — szó volt más le­szerelési kérdésekről, hivat­koztak az atomcsend és az atomsorompó szerződésre, és a többi között olyan megál­lapodást kötöttek, amely 1976. március 31-től kezdő­dően jelentősen korlátozza a föld alatti nukleáris kísérle­teket. Amikor a csúcstalálkozó alkalmából rendezett egyik vacsorán Leonyid Brezsnyev ezekről a kérdésekről beszélt, megjegyezte, hogy az ilyen megegyezések jelentősen szolgálják a nemzetközi enyhülés ügyét. A szovjet politika mindig is kiállt azért, hogy minél előbb tel­jesen szüntessék be a nuk­leáris fegyverkísérleteket és helyezzék törvényen kívül a nukleáris fegyvereket. Hirosima gyásznapja az egész világ számára figyel­meztető évforduló. Mementó, amely egy elpusztult város iszonyú képével figyelmezte­ti az emberiség lelkiismere­tét: a tudománynak, a tech­nika haladásának mindig az életet, az embert kell szolgál­nia, sohasem' a halált, a pusztulást. G. M. ' Az Egyesült Államokban emelkedik a sztrájkok és a sztrájkolok száma az Egyesült Álla- [ hogy ősszel tovább gyűrűzik a sztrájkhullám; elsősorban a szénbányákban várható mun­kabeszüntetés. A munkaválla­lók és a munkáltatók között közvetítő békéltető szervek máris túl vannak terhelve munkával — jelenti az Egye­sült Államokból a Der Spie­gel. Emelkedik mokban a sztrájkok és a sztrájkoló dolgozók száma. Az elmúlt héten 588 sztrájkot tartottak nyilván, 231 ezei dolgozó szüntette be a mun­kát. Tizenöt év óta nem volt júliusban ilyen magas a sztrájkok és a sztrájkolok szá­ma. A jelek arra utalnak, 1 ARGENTÍNA Pokolgépes merényletek Szélsőséges merénylők két pokolgépet robbantottak fel vasárnap az argentin főváros­ban. Tíz ember többé-kevésbé súlyosan megsérült. Az egyik bombát a peronista mozgalom egyik Buenos Aires-i helyisé­gére hajították egy száguldó gépkocsiból, a másik pedig az Argentin Kommunista Pórt egyik körzeti székhelye előtt robbant fel. Reformer-e a császár? L assan már fél éve tart a nyugtalanság Etiópiá­ban. Az Eritreában és Addisz Abebában kirobbant sztrájkok, a fiatal tisztek re­formmozgalma. a 14 tartomány | egyikében-másikában fel-fel- lobbanó véres események, a mintegy száz őrizetbe vett po­litikus, császári tanácsadó, volt kormányzó, miniszter és tábornok bizonytalan sorsa, az utóbbi hetekben kirajzolódó kettős hatalom révén nőttön nő a kérdőjelek száma. Mindenekelőtt kérdéses; az ifjú századosok és őrnagy ok mindmáig meglehetősen hát­térben mozgó szerepe volta­képpen mennyire meghatározó tényező Sába királynője föld­jén? Június végén katonai ál­lamcsínyről érkeztek meg nem erősített hírek, ám a 24 órás zűrzavart követően csakhamar kiderült, »csak« újabb magas rangú személyiségek őrizetbe vételét határozta el a fegyve­res erők úgynevezett koordiná­ciós bizottsága. Tisztázatlan már önmagában is az, kik áll­nak a kétségkívül legjelentő­sebb etióp hatalmi szerv mö­gött. Addisz Abebában úgy tudják, húsztagú a bizottság. S egyre több jel mutat arra, hogy í. Hátié Szelassziéval — leg­alábbis látszólagos — egyetér­tésben hozzák döntéseiket. Máskülönben bizonyára he­ves ellenzésre talált volna a császár részéről az a manifesz- tum, amelyben a fegyveres erő a korábbinál részletesebben, konkrétabban 'körvonalazta politikai irányvonalát. Ennek leglényegesebb mondanivaló­ja az, hogy záros határidőn be­lül végre kell hajtani az 1931- ben kidolgozott és azóta csak jelentéktelen mértékben mó­dosított etióp alkotmány re­formját, hozzá kell látni az alkotmányos monarchia intéz­ményeinek kialakításához és haladéktalanul új alapokra kell helyezni a középkori kö­rülményeket konzerváló föld­tulajdon-viszonyokat. Nem sokkal a manifesztum nyilvánosságra hozatala után lemondott Makonnen kabinet­je. Etiópia egykori ENSZ-fő- delegátusát, aki alig öt hónapig állt a kormány élén, a hadse­reg letartóztatta. Míg a koráb­ban börtönbe vetett politiku­sok túlnyomó többségét azzal vádolták, hogy korruptak és enyhén szólva hűtlenül bántak az államkincstár javaival, ad­dig Makonnen bűnéül mást róttak fel. Éspedig azt, hogy mint miniszterelnök, hátráltat­ta a reformok megvalósításá­nak folyamatát. Nos, a háromezer éves csá­szárság hazánkénál tizenhá- romszorta nagyobb területén, a több mint hetven törzsre ta­golódó Etiópiában, a 25 milliós lakosság különböző rétegeinek aligha könnyű eleget tenni. Bár az amhara a hivatalos nyelv, s a kopt-'kereszténység, mint államvallás, mélyen gyö­kerezik az emberekben, a fe­szültség £gyik forrása éppen a törzsi megosztottság. Vajon hajlandóak-e más törzsbelie­ket is vezetőnek elismerni Ad­disz minisztériumaiban és hi­vatalaiban, de különösen a négy hadosztály, a korszerű amerikai és nyugatnémet fel­szereléssel rendelkező légierő és haditengerészet berkeiben? A tisztek, a miniszterek és ál­talában a politikai—gazdasági élet vezetőinek túlnyomó több­sége ugyanis az amharák közül kerül ki. További kérdés, vajon sike­rül-e a nagybirtokosokat, min­denekelőtt a császári ház tag­jait és a kopt egyházat — együttesen birtokolják az or­szág megművelhető területé­nek körülbelül nyolcvan szá­zalékát — a földtulajdon ma­ximálására rákényszeríteni. S hogy a császár, aki július 23-án töltötte be 82. évét, vajon mi­ként vélekedik a reformerek mozgalmáról? Volt olyan be­szélgetőpartnerem Addisz Abe­bában, aki azt sem zárta ki, hogy a császár — ifjú korá­ban maga is lelkes reformer — tulajdonképpen egykori kor­mányzói ambícióit látja meg­valósulni. E m szak-kelet Afrika leg­hatalmasabb országá­ban még korántsem bontakozott ki teljes szélessé­gében a februárban kezdemé­nyezett reformmozgalom. Egyelőre joggal nevezi a nyu­gati sajtó »szakaszos forrada­lomnak« az etiópiai eseménye­ket. Ám Michael Imru szemé­lyében most olyan politikus került a kabinet élére, akit »vörös hercegnek« tisztelnek Etiópiában. Latifundiumainak tekintélyes többségét szétosz­totta a nincstelenek között, míg ő maga a diplomáciai pá­lyán működött, majd Makon­nen kormányában tárcát vál­lalt. Negyvennégy éves és izig-vérig reformer: a hadse­regen kívül a császár bizalmát is élvezi. Egyelőre pedig az addiszi gibbi, vagyis a császári palota szerepét nem szabad lebecsül­ni az etióp változásokban. Gy. D. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom