Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-30 / 176. szám

Somogyiak az egyetemi előkészítőn

Gödöllői beszélgetés

1 Darhan, Olsztyn képeken

Kiállítások a barátainkról

A Gödöllői Agrártudományi Egyetem.

)

A felsőfokú mezőgazdaságij szakemberképzés Európában Magyarországon indult meg

elsőnek — olvasom a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kis füzetecskéjében. A gödöllői egyetemet 54 évvel ezelőtt, 1920-ban alapították. Aki most erre jár az ötven éve végzettek közül, bizonyára már alig ismer rá az egykori iskolájára. Modem előadótermek, több

emeletes kollégiumok fogadják az ide érkezőket.

Az egyetemen immár negyedik éve rendeznek minden nyáron a középiskolák harmadik osztályos tanulóinak egyetemi előkészítő táborozást. Az egyetem adjunktusai, tanársegédei, tanárai, öregebb diákjai tartanak előadásokat, megismertetik a fiatalokkal az egyetemi felvétel alapkövetelményeit.

Amikor 1970-ben megkezdődött az előkészítő szervezése, a somogyiak ott voltak az elsők között: szerződést kötött a megye az egyetemmel. Megyénkből azok is jelentkezhetnek előkészítőre, akik nem a gödöllői, hanem más mezőgazdasági egyetemen, főiskolán akarnak tovább tanulni.

A múlt hét végén a negyedik előkészítős tábor is bezárta kapuit. Az utolsó nap alkalmunk-volt találkozni csurgói. tahi, kanosvári diákokkal.

Dohai Maróit, a kaposvári Munkácsy Mihálv Gimnázium harmadik osztályos tanulója volt. Szülei a toponári termelőszövetkezetben dolgoznak.

— Te hogyan kerültél Gödöllőre?

— Az iskolában hallottunk arról, hogy ilyen jellegű képzés lesz a nyáron, s barátnőmmel, osztálytársaimmal jelentkeztünk.

— Miért választod élethivatásul a mezőgazdaságot?

— Minden nyáron otthon, a termelőszövetkezetben dolgozom, szüleim is ott vannak. A biológia szeretete vonzott leginkább a pályára.

Kadlicskó Sándor Tabról jött, ő a gépszerelő szakmát tanulja. Mint elmondta, gépész szeretne lenni.

— Milyen tantárgyakkal foglalkoztatok itt?

— Két csoportra osztottak bennünket. Külön voltak azok, akik gazdászpályára készülnek, és külön voltunk mi, gépészek. Mi matematikát és fizikát tanultunk. Ismertették velünk az idei matematikai írásbeli kérdéseket. Átismételtük a hároméves anyagot.

— A két hét elég volt err.e?

— Arra, hogy átismételjük a három év anyagát, nagyon rövid volt az idő. Talán az volt az előkészítő célja, hogy fölismertessék velünk, milyen kevés az anyag, amit valójában tudunk.

Győr Klára nagyatádi tanárnővel a fiatalok búcsúestjén találkoztunk. Ott ült diákjaival az egyetemi tanárok között. Tőle hallottam arról, hogy a környezet milyen hatással van a diákokra. Három volt tanítványa az időn felvételizett Gödöllőre. Fölvették őket, pedig mikor tavaly eljöttek az előkészítőre, még nem is gondoltak arra, hogy ide jelentkeznek majd.

Miben látja az előkészítő célját, feladatát Balló György egyetemi tanár?

— A fiatalok megismerkednek a feltehetően jövőbeli iskolájukkal, ugyanakkor önbizalmat kapnak a felvételizéshez, hiszen megismerhették a tanárokat, az egyetemi szokásokat.

— ön szerint milyen a jelentkezett fiatalok felkészültsége? Reális-e a továbbtanulási szándékuk?

— A somogyi fiatalokról nem tudok pontos adatokat mondani, mert azok, akik részt vettek a tavalyi előkészítőn, nem mind ide jelentkeztek. Azokat, akik megjelentek a felvételin, majdnem mind föl is vették.

— Milyen a kapcsolatuk az egyes megyékkel?

— Jó kapcsolat alakult ki közöttünk és az egyes megyék között. Egyetlen gondunk, hogy az egyes megyékben a tanácsokon más és más osztályokhoz tartozik az egyetemi fiatalok támogatása, a velük való foglalkozás. A jövőben azt kérjük, hogy egy embert bízzanak meg, akivel állandó kapcsolatot tarthatunk.

Szombaton délelőtt az egyetem nevében a dékánhelyettes búcsúztatta a diákokat. Jó tanulást kívánt az utolsó közép- iskolás év befejezéséhez. A jövő agrárszakembereit búcsúztatta.

Nagy Jenő

Fekete-tehér és színes képek vallanak barátainkról.

Akinek van egy kis ideje, szívesen keresi tói a Kulturális Kapcsolatok Intézetének Dorottya utcai helyiségét, a Lengyel Kultúra Nagymező utcai épületét Budapesten. Egy-egy kiállítás látható most Mongóliáról, Lengyelországról. Az ^első megnyitására a Mongol Népköztársaság kikiáltásának ötvenedik, a másikéra Lengyelország újjászületésének harmincadik éviordulója adott alkalmat.

Azzal a jó érzéssel léptem be mindkét kiállítohelyisegbe, hogy nagyon közeli barátok életéről kapok atjogó képét.

Egy kaposvárit természetesen az is érdekei, talál-e és mit a testvérvárosról és -megyéről.

Nem kellett sokat keresgélni egyik helyen sem. Darhan és Olsztyn sokszor szerepelt a tablókon.

Egy nagyon elmaradt ország óriási fejlődéséről vall a mongol kiállítás. Gyárak, iskolák, egyetemek képei sorakoztak a tablókon, s az ötven évvel ezelőtt kikiáltott Mongol Nép- köztársaság útját jelezte mindegyik. A mezőgazdaság, az állattenyésztés gépesítését szintén bemutatták a kiállítás rendezői. Ismeretes, hogy az egy főre jutó állatállomány tekintetében Mongólia a világon a legelsők közé tartozik. Az V. ötéves terv időszakában az állatállomány összesen tizenegy százalékkal Emelkedik majd. A terv 1,9 millió tugrik tőkebefektetést irányoz elő a mező- gazdaságra, elsősorban a gépesítésre. Az ország lakói nagyon büszkék rá, hogy ma már fedezni tudják a gabonaszükségletet, s ez elsősorban a 6zűz- __ _____ __

f

öldeken megalakult állami | gazdaságoknak köszönhető. í

A Mongol Népköztársaság ! 40 SZOZOlekkol flott 0 fsIVOSOrlOS

1962-ben lett a KGST tagja.

Sok kép foglalkozik a szocialista országok összefogásával, bemutatja a szovjet, lengyel,

NDK, bolgár, magyar segítséggel épült üzemeket. A Mongol Nénkóztársaság nagy erőfeszítéseket tesz a KGST tagállamai által elfogadott komplex program megvalósítása érdekében. A J. Cedenbal legutóbbi magyarországi látogatásáról készült fölvételek szintén erről tanúskodnak.

Hatalmas építkezések kezdődtek, új városok és települések, ipari, mezőgazdasági üzemek épültek. Az új városok között találjuk Kaposvár testvérvárosát, Darhant is. Két képet emelnék ki a testvérvárosról: az egyik az ország határain túl is elismert irhakészítő üzemről, a másik pedig a fejlődés szempontjából nagyon fontos cementgyárról készült.

Vörös vitéz. Ulánbátor ezt jelenti, s éppen ötven éve viseli a mongol főváros ezt a nevet. A nevezetességeiről, új létesítményeiről készült fölvételek a főváros gyors fejlődéséről vallanak.

A lengyel kiállítás rendezői azt a célt tűzték maguk ele, hogy egy általános képet adjanak a háborúban oly sokat szenvedett ország újjászületéséről. majd pedig tájanként, vajdaságonként mutassák be a változásokat. Jelképesnek és meghatónak találtam az egyik felvételt: azt ábrázolja, hogy a szovjet katonákkal közösen tűzte ki a győzelem zászlaját a lengyel katona az elfoglalt Reichstagra. Igen, a hitleriz- mus ellen vívott közös harc a kezdete a lengyel—szovjet szövetségnek, amely az időtől kezdve alapja a lengyel külpolitikának. A kiállítás emléket állít azoknak, akik nagymértékben hozzájárulták a fasizmus szétzúzásához. A háború utolsó évében több mint négyszázezer lengyel katona harcolt a keleti és majd százezer a nyugati fronton. A lengyel katonák bebizonyították hősiességüket a Lenino alatti csatában a Szovjetunióban, az olaszországi Monte Cassinónál, at afrikai Tobruknál. Norvégiában Narvik alatt, a légi harcokban Angliáért, Falaise alatt Franciaországban, a varsói felkelésben, a Berlinért vívott harcban. Hősiesség és szenvedés. A népességhez viszonyítva a lengyel nép szenvedte el a legnagyobb emberveszteséget: a lakosság több mint húsz százaléka, hatmillió ember vesztette életét.

A képek zöme már az új, életről, az ország gazdagodásáról, gyarapodásáról beszél.

Lengyelország adja ma már a

világ ipari termelésének a két százalékát. Az alapvető gyártmányok és nyersanyagok tekintetében az első tíz között találjuk a világon, ugyanígy a világ tiz leggyorsabban fejlődő országa között. 1951 és 1973 között az ipari termelés évente átlagosan 10,2 százalékkal növekedett.

Testvérmegyénk, az olsztyn! vajdaság csodaszép tájairól és történelmi nevezetességeiről híres az ország határain kívül is. Elsősorban ezt mutatja be a kiállítás, azonban arra is emlékeztet, hogy a mazuriai— warmiai földért nagyon soklengyel vér hullott. Először a kereszteslovagok rendje, majd a német birodalom hódító törekvései miatt. 1945-ben ez a föld teljesen szétdúltan került vissza Lengyelországhoz. Jelenleg művelt terület, fejlődő a mezőgazdasága, az ipara, s egyre fontosabb az idegenforgalma.

A szép színes képek kedvet ébresztenek az utazásra. Egy részük a Mazuri-tavak vidékét és turizmusát, más részük pedig Fromborkot, Olsztynt mutatja be. Mindkét város számos Kopernikusz-emieket őriz. Hosszú éveken keresztül élt a nagy lengyel csillagász Fromborkban, itt írta meg híres művét, ebben a városban temették el. Az olsztyni vár védelmét Kopernikusz irányította 1521-ben a keresztesek ellen.

Mind a két kiállítás pontos keresztmetszetet-ad a baráti országok életéről. Érdemes megnézni.

Lajos Géza

A termeltetés eredményei

és feladatai

—

LÁSZLÓ LA/OS

1 ■ ■ r---— -.tst.:

5

5555

■ •-■■■ • ~~==

URANBJNYI

ÍSZOK

jjjj

Viszont nem volt affjérja az élelmezésügyi minisztériummal,. mint nekem. 1951- ben ugyanis a minisztérium azt szorgalmazta, hogy Magyarországon is kezdjék meg kukoricacsutkából a szeszgyártást. Hülyeségnek tartottam. Javaslatomra a minisztertanács elvetette az indítványt.

— Az első házasságom felbomlása után vittek először idegszanatóriumba. A feleségem elhagyott, kirugatott a munkahelyemről. Akkor kerültem először Pécsre. Egyéves szanatóriumi kezelés után. Albérleti szobám volt. Repülővel jártam le Pestről. Fél év múlva megnősültem. A második feleségemet rövidesen autóbusz-szerencsétlenség érte. Alig tudták megmenteni. Megint megbetegedtem. Új helyemen, a vegyipari trösztnél sem voltam teljes értékű ember. Azt hiszem, nem bánták,

o

iomogyi Néplap

amikor ismét Pécsre kívánkoztam. Az ércdúsító főmérnöke lettem. De nem jöttem volna, ha tudom, mi vár rám.

— Nehezen veszi a levegőt. Idegesítem?

— Akkor nem beszélnék magával. Én tulajdonképpen azért jöttem le másodszor, mert a vállalat egyik mérnöke nyugdíjba készült. De meggondolta magát. A vállalat közben új igazgatót kapott, aki fölvett az ércdúsító főmérnökének. Kérem, az a beosztás nekem kevés volt. Én, kérem, a magyar vegyipar felvilágoztatásának ügyéért többet tettem, mint némely főnököm itt. Velük is meggyűlt a bajom nemsokára. Bár kedvezően fogadtak. Olyan háromszobás lakást kaptam az Uránvárosban, hogy kevés embernek van különb.

Az órájára néz:

— Idézésem van a rendőrségre ... Tilosba kanyarodtam a Moszkvicsommal.

— Holnap találkozunk?

Tétován néz rám. Nem szól.

Rágyújt, a mennyezetre fújja

a füstöt. Megint kérdezem. Bólint.

... Másnap hiába kopogtattam az ajtaján. Egy net múlva bent talauam.

— Pihennem Kellett. Felizgattam magam a rendőrségen.

— El kellene utaznia. Pihenni.

Legyint. A szeme megint a szoba sarkát kutatja.

— Ha elmennek, visszavágynék. Ott — mutat ki az ablakon az ércdúsító felé — nyoma van az én munkámnak. A kő, a szikik, az érc, a koncentrá- tum az én éjszakáim bélyegét viseli, ön nem láthatja. En látom. Azok sem látják, akikkel nem tudtam dolgozni, mert ők csak a családi házukat, a szőlőjüket, az autójukat látjáK. Gyűjtenek, hogy mire megöregszenek, legyen hova visz- szavonulniuk, hogy mire már nem lesznek használhatók, megteljen a takarékkönyv, s a nagyfiú, a nagylány uraskod- hasson. Kérem, hogy én így vagyok, annak egyik oka az itt uralkodó individuális szellem.

— Mikor másodszor visszajöttem, már láttam, hogy hol tartunk. Alighogy befejezték a munkát a mérnökeim, a technikusok, szaladtak a szőlőbe, a vikendházukba vagy az. autójukat suvikszolni. Színház, társasági élet ohne! Sehol! S én hülye, azt hittem, tehetek ez ellen valamit.

— Kiadtam az ukázt: minden mérnök és technikus vegyen színházi bérletet. A raJúlius 25-én ülést tartott a marcali áfész igazgatósága. Egyik napirendként a termeltetés feladatait tárgyalták meg, különös tekintettel a Minisztertanács 1909. és 1010. sz. határozatára. Ez a burgonya-, zöldség- és gyümölcstermeléssel, ellátással, valamint az állami támogatás rendszerével foglalkozik. Részletesen ismertették az igazgatóság tagjaival a SZÖVOSZ elnökségének hasonló témában kiadott ajánlását is.

A marcali áfész évről évre nagyobb súlyt helyez a termeltetésre. Ennek eredménye métermázsákban mérhető. 1974 első hét hónapjában körülbelül 40 százalékkal nőtt a ♦burgonya és a zöldség, gyü- portokat az előadás után, a^niölcs felvásárlása. Az előter- Nádor-szálló vadasztermeben ^jesztés és a vita összegezte az tartjuk... Micsoda raportokJeddigi eredményeket és a jövoltaK azok! Sajnos, nem sokáig. A főnökeim megtiltottak.

— Most is helyesnek tartja, amit tett?

— Különben nem példázód- nék vele. Diktatórikus, de céllehet elérni. Soroljam még?

vő feladatait. A marcaliak a talajviszonyok és a termelési hagyományok alapján termelik egy-egy körzetben ezeket a cikkeket. Különböző ösztönző módszereket alkalmaznak. Ilyen például az árkedvezméravezető módszer volt. MégW68 vetőmag, amelyet előlegmindig jobb, mint amit most|*'íent kapnak a gazdák, csinálnak, hogy eszi őket aí Nagyüzemeknél termeltetik szakmai féltékenység, az ön-♦meg a szükséges palántákat, zés és a gyűjtés férge. Hogy ♦összeírják és ä kívánt meny- azt lesik, kinek milyen már- fnyiségben meghozatják a fa- kás az autója, s ha egyik be- fcsemetéket, szőlőoltványokat, osztott mérnök vagy techni-fJó minőségű, államilag ellen- kus különb kocsival jelenik ('őrzött vetőburgonya beszer- meg a munkahelyén, már in-('zésével segítik' a kisgazdasá- dul a pletyka: miért Volks-( gokat. Ennek nagy jelentősége wagent vett, mikor a Renault van — ezt a vita is alátámasz- jobb, s honnan volt rá pénze, ( tóttá, mert Marcali környékén mikor ezt becsületes úton nem*a termelőszövetkezetek nem

foglalkoznak burgonyaterme— Az üzem nem mutatja eztpléssel, a kisgazdaságok pedig a széthúzást. Eredményei ki-prégi, elkorcsosodott fajtákat magaslóak, világszínvonalúak, pültetnek, elengedhetetlen teA munka megy. Túl va-ú^át a fajta fölfrissítése. Jól gyünk a hőskoron. Ismerjük af^fvált, korszerű és olcsó kis- technolőgiát, a kutatók és igépeket, termelési eszközöket gyakorlati szakemberek már<iszereznek be a termelőknek, szemüket behunyva is dolgoz- (iGondot fordítanak a folyama- hatnak. De az ember elsikkad (it°s műtrágya- és növényvédő- , bennük. ♦szer-ellátásra. E cél érdekében

— És ha mindez csak ... (|az AGROKER-rel közös szak. ,, ♦raktár létrehozását tervezik.

— Mondja ki nyugodtan: j

egy beteg ember képzelődése. J A szövetkezet több vállalat- Elismerem: harmadszor isf tál köt megállapodást, hogy

idegklinikára kerültem. Der elektromos darálót, motoros igazam van! ♦ permetezőket, kerti traktoro♦ kát árusíthassanak üzleteik- (Folylatjuk.) ♦ ben. Egyes boltjaikat közvetlen áruátvételre jelölik ki, hogy közbeeső kereskedel em nélkül az áru a termelőtől egyenesen a fogyasztóhoz kerüljön.

A kertészettel rendelkező mesztegnyői és pusztakovácsi termelőszövetkezettel nagyobb mennyiségű, különböző fajta zöldárut termeltetnek. A saját felvásárlású cikkeknél alacsonyabb fogyasztói árakat állapítanak meg. A múlt évben létrhozott zöldség-gyümölcs szakcsoportokat tovább erősítik, és egy újabb szakcsoportot alakítanak Puszta- kovácsi és Somogyfajsz területén. Eddig 1530 négyzetméter felületet láttak el fóliasátorral (ez 19 sátornak felel meg), most újabb 10 sátrat adnak ki. Nikla—Hódoshát körzetében elterjedt a szamócatermelés. Az idén 150 ezer szamócatövet juttatnak kedvezményes áron a szakcsoportok tagjainak.

A télre, tavaszra 18 vagon burgonyát, .zöldséget és gyümölcsöt tárolnak a marcaliak. Döntés született, hogy a jó termelési módszerek elterjesztésére szakelőadásokat tartanak a tél folyamán. Az igazgatóság véleménye szerint nagy szükség van arra, hogy a termelőket tájékoztassák a legújabb növényvédő szerek alkalmazásáról. Sokan ugyanis nem tudják, hogy mi mire való.

Az igazgatósági ülés határozata szerint a feladatokat valamennyi községben megtárgyalják az intéző bizottsági üléseken. Ide meghívják a tanács, a Hazafias Népfront, a KISZ, a nőbizottságok és az iskolák képviselőit. Azt szeretnék ugyanis, hogy az asz- szonyok és a fiatalok az eddiginél jobban megkedveljék a burgonya-, zöldség- és gyümölcstermelést.

Több hasznos javaslattal támogatták a jelenlevők az írásban lefektetett és szóban elmondott programot. Remélhetőleg az összefogás újabb mázsákban lesz mérhető. A marcali áfész több ezer termelővel áll kapcsolatban, és ezt a jövő esztendőben további ezerrel szeretnék növelni.

D. Z.