Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-26 / 173. szám

^ ■ 1 n I r ■ r rL Gromiko- és Moro Óvatos derűlátás Genfben tárgyalásai Az új görög kormány eskütétele. A kép bal szélén: Konstantin Karamanlisz miniszterel­nök. (Telefotó: AP—MTI—KS) (Folytatás az 1. oldalról.) Kleridesz ügyvivő ciprusi el­nök a Daily Star című libanoni lapnak adott interjújába'n_ is­mételten kijélentette: a cip'rusi kormány az ország szuveréní- tásának megőrzése alapján folytatja a probléma rendezé­sének keresését.^ Az AFP értesülése szerint: Görögországban intézkedése­ket noztak a múlt szosrípaton elrendelt áJtaJ&Vibs mozgósítás envb.'kesére. Az intézkedések elsősorban a segédszolgálato­kat érintik. Görögország és Ciprus között csütörtökön helyreállt a telefonkapcsolat. Megkezdődött az országban a politikai foglyok szabadláb­ra helyezésének folyamata — az új kormány első miniszter- tanácsi ülésén hozott döntés végrehajtása. Közben furcsaságok is adód­nak: a katonai rendőrség csü­törtökön 2o-en!) a peloponné- zoszi Tripoliban letartóztatta Konsztaniin Szirimdisz pa­rancsnokot, azért, mert július 23-án reggel uiziKisz einöknöz intézett táviratban követeite az AndrucopulosZ-kormány tá­vozását, es nemzeti egységkor­mány megalakítását. Averoff hadügyminiszter megerősítette, hogy a katonai rendőrség vezetője. Uimitriosz Icannidisz dandártábornok vál­tozatlanul betölti tisztségét, az elterjedt hírekkel ellentétben ! nem tartóztatták le. »Ha vol-j tak hibák a múltban, ítélni fog róluk a történelem, és talán mi is« — jelentette ki a jhad- ügyminiszter. / Georgiosz Mavrosz, sj, görög polgári kormány m .niszterel­majd meg, amelyeket a Biz­tonsági Tanács határozata ve­tett föl a békéltetésről, az al­kotmányos rendhez való visz- szatérésről, a külföldi fegyve­res erők kivonásáról. Arról van tehát szó, hogy megváló­Moszkvában Moszkvában tegnap meg­kezdődtek a tárgyalások And­rej Gromiko szovjet és Aldo Moro olasz külügyminiszter között. A tárgyalásokat baráti, tárgyszerű légkör jellemzi. A külügyminiszterek a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésé­nek kérdéseiről, valamint az enyhülés elmélyítéséről, Euró­pa és az egész világ békéjének szavatolását érintő problémák­ról folytattak eszmecserét. A tárgyalások során különös figyelmet szentelnek az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet mielőbbi si­keres befejezése kérdéseinek. Kicserélik nézeteiket a ciprusi helyzetről é?_ a közel-keleti rendezés problémáiról is. Aldo Moro a szovjet kor­mány meghívására szerdán ér­kezett hivatalos látogatásra a Szovjetunióba. * * * Leonyid Brezsnyev, azSZKP Központi Bizottságának főtit­kára, csütörtökön a Kremlben fogadta Aldo Moró olasz kül­ügyminisztert. nők-helyettese és külügyml- sítsuk a Biztonsági Tanács ha­nisztere az aláhíbi exkluzív in­terjút adta az AFP francia hirügvnokseg athéni tudositó­'j'anakQ > A görög kormány álláspont­ja a ciprusi problémával kap­csolatban teljességgel világos: a szigetet sem megosztani, sem föderatívvá tenni nem szabad. Az Egyesült Államok nem ve­het részt a genfi értekezleten. Ezzel szemben megfigyelő fog­ja képviselni az ENSZ főtitká­rát, a Biztonsági Tanács hatá­rozatának megfelelően. A Karamanlisz elnökletével megalakult polgári kormány konkrét és átmeneti feladata az, hogy helyreállitsa a rendet, biztosítsa az emberi jogok szi­gorú tiszteletben tartását és felkészítse az országot a vá­lasztásokra. A ciprusi problémával kap- csolatoan mindenekelőtt tisz­tázni kell a háromnatalmi ér­tekezlet célkitűzésével kap­csolatos tevedest es kétértel­műséget : gyakran azt hiszik, hogy a genfi konferencia a ciprusi probléma megoldásával fog foglalkozni. Nem erről van szó. A konferencia egyszerűen azokat a problémákat vitatja tározatát. A sziget problémái­nak megoldása mar csak a szu­verén és független ciprusi ál­lam távolléte miatt is lehetet­len.« Makariosz elnök szóvivője szerdán este New Yorkban megerősítette, hogy a Kara­manlisz vezette új görög kor­mány támogatja Makariosz visszatérését Ciprusra. Egyiptom tiltakozik Egyiptom valamennyi — Lí­biába irányuló — hajójáratát felfüggesztette, tiltakozásul amiatt, hogy a líbiai hatóságok »■rendszeresen zaklatják« az ország kikötőibe érkező egyip­tomi állampolgárokat. Mam- duh Szalem egyiptomi minisz­terelnök-helyettes és belügymi­niszter már korábban tiltako­zott ez ellen, a líbiai fél azon­ban a figyelmeztetést nem vette figyelembe. A THIEU-REZSIM LÉGIEREJÉNEK TERRORTÁMADÁSAI Kétszázhúsz bevetés egy napon A saigoni légierő szerdán i légierő Dél-Vietnam középső A Watergate-ügy újabb fejleménye Vádemelési vita — bombariadóval Nixon ügyvédje átadta a magnószalagokat 22U bevetésben tamadta a fel­szabadított. területeket. Ez új »rekordot« jelent a párizsi megállapodás aláírása óta el­telt másfél évben egy nap alatt végrehajtott bevetések számában — ez tűnik ki a sai­goni parancsnokság közlemé­nyéből. . A légitámadások fő célpont­ja a Da Nangtól délre fekvő Due Dúc járási székhelyei övező felszabadított terület, valamint a Saigontól mintegy 40 kilométerre északra fekve felszabadított körzet volt. Tá­madta ezenkívül a saigoni KAMBODZSA Tovább támadnak a khmer hazafiak Kambodzsában a főváros, Phnom Penh körül és a Me­kong folyó mentén voltak a hét első napjaiban hevesebb harcok — ez tűnik ki az AKI- nak, a kambodzsai hazafiak hírügynökségének jelentésé­ből. A felszabadító erők Phnom Penhtől délre támad­ták a Lón Nol-csapatok állá­sait és a Mekong folyón el­süllyesztettek több hadihajót. A főváros északi határterüle­tein rajtaütöttek az ellenség egyik csapatösszevonásán, és visszafordulásra kényszerítet­ték az erősítésül ódaküldött alakulatokat. Somogyi Néplap részében a tengerparti Binh Dink és Kontum tartományok felszabadított részeit is. A Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormá­nyának külügyminisztériuma közleményben számolt be ar­ról, hogy a saigoni hadveze- tpség julius 16-a és 20-a között 884 támadó hadműveletet in­dított a DIFK ellenőrzése alatt álló övezet ellen és több mint háromezer úgynevezett bünte­tőakciót hajtott végre a saját ellenőrzése alatt álló körzetek lakossága ellen. A saigoni tü­zérség 319 alkalommal nyi­tott tüzet a felszabadított te­rületre, a légierő 190 harci és felderítő repülést hajtott vég­re. A DIFK külügyminisztériu­mának közleménye szerint az -említett időszakban négy ízben észlelték, hogy amerikai — pi­lóta nélküli — felderítő re­pülőgépek hatoltak be a fel­szabadított Quang Tri és Thua Thien tartományok légterébe. Nixon elnök aláveti magát a legfelsőbb bíróság szerdai egyhangú döntésének. Utasí­totta fő jogtanácsosát, James St. Clairt, hogy adja át Sirica főbírónak á magnetofonszala­got. Az elnök döntését St. Clair jelentette be, mindössze háromnegyed órával azelőtt, hogy a képviselőház jogügyi bizottsága megkezdte nyilvá­nos — és a televízió által élő adásban közvetített — záró­vitáját az alkotmányjogi vád­emelés kérdéséről. A jogügyi bizottság záróvi­tájának első ülésén a bizott­ság 38 tagja közül Il-en szó­laltak föl. Edward Hutshinson, Michigan állambeli köztársa­ságpárti képviselő azt indítvá­nyozta, hogy a vitát napolják el mindadig, amíg az elnök jogtanácsosa át nem adja a magnetofonszalagokat, hogy így azok tartalmát is figye­lembe vehessék. Peter Rodino, a bizottság elnöke, nem vett tudomást a javaslatról. Négy demokratapárti kép­viselő — Harold Donchue, Robert Kastenmeir, Don Ed- xards és William Hungate — kijelentette: meg fogja sza vazni az elnök ellen emelenao alkotmányjogi vádra vonatko­zó törvényjavaslatot. Az amerikai rádió- és tele­vízióállomások áltál sugárzott nyilatkozatában St, Clair ügy­véd — aki tulajdonképpen az elnök nyilatkozatát olvasta föl — nem jelölte meg a mag­netofonszalagok átadásának időpontját. Határidőt egyéb­ként a legfelsőbb bíróság sem szabott. A jogügyi bizottság ülését kellemetlen közjáték, bomba­riadó szakította félbe: egy névtelen telefonáló jelezte, hogy bombát helyeztek el a bi­zottsági tárgyalóteremben. A helyiséget kiürítették. Az őrök gondosan átkutattak minden zugot, de robbanószerkezet­nek nem akadtak a nyomára. A jogügyi bizottság tagjai 40 perces szünet után folytat­ták a záró vita első ülését, amely — a szünetet leszámít­va — 2 óra 15 percet vett igénybe. A záróvitát tovább folytat­ják. Jigal Állón Kissinqerhez utazott Napirenden: a közel-keleti kérdés Jigal Állón izraeli minisz­terelnök-helyettes csütörtökön délben az Egyesült Államok fővárosába, Washingtonba Kozmosz-667 A kozmikus térség további kutatása céljából csütörtökön a Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz —667 mesterséges holdat. Pályájának kezdeti adatai: keringési idő: 89.5 perc; a Föld felszínétől való legna­gyobb távolsága 342 kilomé­ter; legkisebb távolsága 182 kilométer; a pálya síkjának az egyenlítő síkjával bezárj Bö­ge 65 fok. . ____ A tudományos berendezé­sen kívül a mesterséges hol­don rádiórendszer működik a pálya elemeinek pontos méré­sére, továbbá rádiótelemetri- kus rendszer, hogy adatokat továbbítson a Földre a műsze­rek és a tudományos berende­zések működéséről. A szput- nyik berendezései az előírá­soknak megfelelően mukod­utazott. Állón megbeszéléseket folytat majd Henry Kissinger amerikai külügyminiszterrel és James Schlesinger hadügy­miniszterrel az amerik.ai—iz­raeli kapcsolatokról és a kö­zel-keleti rendezéssel kapcso­latos izraeli álláspontról. . Elutazása előtt az izraeli miniszterelnök-helyettes a Te) Aviv-i repülőtéren úgy nyi­latkozott, hogy az amerikai vezetőkkel a közel-keleti tár­gyalások következő szakaszát, a genfi konferenciát kívánja megvitatni. Arra a kérdésre, hogy Iz­rael a közel-keleti béketárgya­lások következő szakaszát Egyiptom helyett Jordániával kívánja-e kezdeni. Állón így válaszolt: »Nem tudom, miért kellene bárkit előnyben része­sítenünk. Szívesen látunk mindenkit.« Magyar vezetők üdvözlő távirata Kuba nemzeti ünnepe alkalmából DR. FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság forradalmi kormánya elnökének, DR. OSVALDO DORTICOS TORRADO elvtársnak, a Kubai Köztársaság elnökének, Havanna. Kedves elvtársak! A Möncada-laktanya ostromának, a nemzeti felkelés kezdetének 21. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és egész dolgozó népünk nevében szívből jövő jókívánságainkat, forró elvtársi üdvözletünket küldjük önöknek és a Kubai Köztársaság testvéri népének. Népünk őszinte elismeréssel tekint azokra a lelkesítő eredményekre, amelyeket Kuba dolgozó népe, az amerikai kontinens első szocialista államaként, kommunista pártjának vezetésével az elmúlt évek során elért a szocialista államrend megszilárdításában, gazdasága fejlesztésében, nemzeti kultú­rája ápolásában és nemzetközi tekintélye növelésében. Örömünkre szolgál, hogy népeink testvéri barátsága és együttműködése a marxizmus—leninizmus elvei és a proletár­internacionalizmus szellemében fejlődik és évről évre erősö­dik. Közös munkánk, a szocializmus építése, nemzetközi együttműködésünk erősíti a világbékéért síkra szálló szocia­lista országok egységét, bátorítást ad az imperializmus ellen küzdő népeknek. Nemzeti ünnepük alkalmából szívből kívánunk önöknek és a Kubai Köztársaság testvéri népének további sikereket a szocialista építőmunkában, a társadalmi haladásért és a világ­békéért folytatott közös harcban. Elvtársi üdvözlettel: a Losonczi Pál, Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Fock Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Jenő, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Oriente f Roberto elemében volt egész délután. Minél köze­lebb futott velünk a ' kocsi Santiagóhoz, annál inkább. — Majd meglátjátok, mi­lyen az én városom — mon­dotta. — Ismerem, akár a te­nyeremet. Itt születtem, itt éltem le életem nagyobbik felét. Addig mondogatta ezt a kedves Roberto, míg izgal­ma ránk ragadt. Az út két szélén szinte egybeolvadtak a királypálmák, úgy hajszolta a gépkocsivezetőt. A kubai történelemből hí­res Oriente Kuba legszebb útjain Melbe. Azután — mint a gyerekek bárhol a világon — ő kérdez, és kérdései nem fogynak ki. Mindenhonnan a történe­lem, a közeli és a régebbi »néz vissza« ránk. A Gran Piedra (Nagy Kő), amely az első támadáskor adott ideig- óráig menedéket a forradal­mároknak ... Santiago kövei Jósé Martiról, a nép aposto­láról mesélnek. Aztán a mambikról és vezérükről, Antonio Maceóról, és arról, aki felszabadító harcba hív­ta őket, s 1868-ban kiadta a Jósé Marti síremléke. tartománya. Székhelye, San­tiago de Cuba szépségét pe­dig nehéz szavakba önteni. Ahogy a dombról élénk tá­rulkozik a város, az öböl a trópusi növények színpompá­ja, a pálmáktól takart házak — ennyi szépség láttán szin­te nem hiszünk a szemünk­nek. A Moncada falában még ott vannak az ólomverte nyo­mok, amelyeket az 1953. jú­lius 26-án lezajlott támadás­kor adtak le a fiatal forra­dalmárok. S bár a július 26. mozgalomnak ez az akciója nem volt sikeres, de olyan út kezdete, amely elvezetett a győzelemhez. Batista csend­őrlaktanyája ma korszerű tanintézet, ahol az ifjú ku­baiak teljesen ingyenesen ta­nulnak. Mementóként hagyták meg a kiégett rendőrőrsöt is, amelyet Frank Pais irányítá­sával támadtak meg, figye­lemelterelésül Castróék má­sodik partraszállásakor — mondja el készségesen alkal­mi idegenvezetőnk, a ka Függetlenségi Nyilatkozatot' Cespedesről, a haza apjáról. A santiagói Sta. Efigénia temető a kubai forradalom hőseinek pantheonja. Ide te­mették Cespedest, a Maceo fivéreket, Martit, az 1953-as támadás hőseit, közöttük Fi­del helyettesét, Ábel Santa- mariát, 1957-ben Frank Pai- sót. A hősök sírját a kubai nemzeti zászló jelzi, és soha nem hervad el rajtuk a friss virág. Santiagótól csak vidáman lehet búcsúzni. Afro-cubán ritmusú dallal, gitár és dob zenével. Antónia, az énekes­nő először a kedves szeméről, majd Pancsitóról énekel, aki elment valaki mással... Hangja szenvedélytől izzik, elegáns mozdulatai izgalma­sak és mégis finomak. Róberténak igaza volt: szü­lővárosa, Santiago nemcsak szépségével ragadta meg az embert, hanem gazdag tör­ténelmével és az orienteiek harcos, szocialista szellemé­vel. ____. (B-s)

Next

/
Oldalképek
Tartalom