Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-26 / 173. szám

Huszonöt éve együtt, közös úton A magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködés jubileuma műszaki-tudományos együttműködés egy idős a KGST-vel, amely alap­okmányának előretekintő cél­jai között szerepeltette a mű­szaki fejlődés gyorsításét a tag­államokban. Üzért ajánlotta már a kezdet kezdetén, hogy a gazdasági közösség országai szervezett tormában cseréljék ki műszaki-tudományos ered­ményeiket, együttműködésüket ezen a területen is építsék ki. Magyarország alig fél eszten­dővel a KGST megalakulása után, 1949. július 26-án első­ként a Szovjetunió kormányá­val kötött — meghatározatlan időre érvényes — megállapo­dást a két ország műszaki-tu­dományos együttműködéséről. Belevesznénk a tények sűrű­jébe, ha megpróbálnánk nyo­mon követni, miként szövőd­tek, erősödtek — kezdetben felső szinten, majd a miniszté­riumok, vállalatok, kutatóinté­zetek között — a műszaki-tu­dományos együttműködés szá- lai-kapcsolatai, amelyeknek produktumai új vállalatokban, korszerű termékekben, gyártá­si tapasztalatokban, a magyar gazdaság műszaki-technikai színvonalának gyarapodásá­ban jelentkeztek, ütöttek ma­teriális, kézzelfogható formát, Ügy tűnik, egyetlen vállala­tunk létrejötte, előrehaladása is beszédesen szemléltetheti a dolog lényegét A Dunai Vasműről van szó, amely születésétől — műszaki terveit a moszkvai Gipromez Tervező Iroda készítette —fej­lődésének minden fázisában — a meleg-, majd a hideghen­germű felépítésében, később a meleghengermű rekonstruk­ciójában —, a közeljövőben - pedig az oxigénkonverteres acélmű felépítésében mind­végig elválaszthatatlanul ösz- szefonódott a két ország mű­szaki-tudományos együttmű­ködésével. Mi tagadás, a két ország együttműködésében hosszú ideig a segítségnyújtásnak volt uralkodó szerepe. Nyilvánvaló, ha a partnerek műszaki-tudo­mányos eredményeiket térítés- mentesen adják át — s a kö­zelmúltig kizárólag ez az elv érvényesült —, a nagy, a tudó­sok százezreivel rendelkező or­szág — a Szovjetunió — töb­bet nyújthat, mint a kisebb gazdasági és tudományos po­tenciállal rendelkező. Ez a tény a 25 esztendő összesített adataiban is tükröződik: Ma­gyarország majd 3000 műszaki dokumentációt vett át a Szov­jetuniótól, s annak mintegy 1800-at adott át, tőlünk töbo mint 10 000 szakember járt a Szovjetunióban; tanulmányo­kat folytatott vállalatoknál, tu­dományos intézetekben, mi pedig hasonló céllal 3300 szov­jet szakembert fogadtunk. M agyarországon jelenleg csaknem 60 olyan Ipa­ri-műszaki létesítmény működik — a Dunai Vasmű ezeknek egyike csupán —, amelynek műszaki terve, tech­nológiája, komplett műszaki fölszerelése a Szovjetunióból származik, a magyar—szovjet műszaki-tudományos együtt­működéshez kapcsolódik. Az együttműködés negyed- százados eredményeit, formái­nak gazdagodását ma már — s ebben a komplex program is segít — a jelen és a jövő kö­vetelményei tükrében is érté­kelhetjük. A magyar—szovjet műszaki-tudományos együtt­működésben is — és már hosszabb Ideje — érzékelhető, hogy a hangsúly a meglévő eredmények ingyenes vagy té­rítéses átvételéről — átadásá­ról a kutatási-fejlesztési- ter­vek összehangolására és az új eredmények közös kutatására és hasznosítására helyeződött. Ez a törekvés a negyedik öt­éves terv kidolgozása és egyez­tetése során is érvényesült; a konzultációk során több száz — termelési kooperációval és szakosítással összefüggő — té­ma közös kutatását irányozták elő. Példának okáért : a két or­szág vállalatai, kutatóintézetei közösen alakítják ki az Ikarus 200-as típusú autóbuszcsaládot felváltó új városi és városközi autóbusz típusokat, emellett távlati kutatásokat is végez­nek a 350—400 lóerő teljesít­ményű, közúti járművekbe építhető gázturbina kifejlesz­tésére. A műszaki-tudományos együttműködés új stratégiájá­nak az a jellemzője, hogy a ko­rábbinál szorosabban kapcsoló­dik a két ország gazdasági együttműködésének csomó­pontjaihoz, a gazdasági együtt­működést — a termelés koope­rációját és specializálódását — a tudományos kutatás és a mű­szaki fejlesztés fázisában ké­szíti elő, alapozza meg. A Szovjetunióval való gaz­dasági együttműködést — s ennek része a tudo­mányos-műszaki eredmények cseréjé, a kutatási-fejlesztési tervek összehangolása és a kö­zös kutatás — több évtizedes tapasztalatainak alapján sorol­juk gazdasági előrehaladásunk objektív és nélkülözhetetlen tényezői közé. A negyedszáza­dos műszaki-tudományos együttműködés eredményei­ről nemcsak a jubileum alkal­mával — a megállapodás alá­írásának évfordulóján — em­lékezünk meg; szeptemberben a Kohó- és Gépipar Technika Házéban, valamint a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában több ezer négyzetméternyi ki­állítási területen sorakoznak fel a két ország tudományos és műszaki együttműködésé­nek azok a tényei, eredmé­nyei, melyek a népgazdaság minden ágában jelen vannak, összetevői gazdaságunk fej­lettségének, műszaki-technikai színvonalának. Az időjárás a bűnbak... Kevés a paradicsom, a paprika és a gyümölcs Az elmúlt napok időjárása semmivel sem volt különb az előző hetieknél. A szeles, esős, hűvös idő továbbra is késlel­tette a nagyon várt zöldségfé­lék — főleg a paprika és a paradicsom —, valamint a nyári gyümölcsök érését. Pe­dig a primőridény jól indult, egyes cikkek a szokásosnál korábban kerültek piacra, bő­ven volt saláta, retek, hagyma karalábé, borsó. összességé­ben az első félévben mintegy 6—7 százalékkal több primőr zöldség és gyümölcs került forgalomba a tavalyinál. A SZŐ VERT vezetőinek tá­jékoztatása szerint az ellátási problémák június közepén kezdődtek, s egy hónapja tart a nehéz helyzet, amelynek oka ezúttal válóban az időjárás: a 12—14 fokos hőingadozasok, s a néhány napos, reménykeltő meleget gyorsan felváltó hi­deg, esős idő, a tartós napsü­tés hiánya. Az alapvető cik­kekkel nincsen különösebb gond, burgonya most már van elegendő. A színes fajta ára a tavalyival azonos, a sárga és a fehér húsú pedig olcsóbb. Tökfőzelékből — kelkáposzta, fejes káposzta, zöldbab (a borsó szezonja már befejező­dött), fözőtök — minden igényt kielégítenek. A tavalyi­nál jobb, bőségesebb a hagy­ma- és a leveszöldség-ellátás. A korábbiakhoz képest sokat javult az utóbbi nupokban az uborka felvásárlás és -értéke­sítés. (Exportra csak az apra­ját engedték, s azt is csak egy megyéből.) Az uborka ára — mind a salátának, mind a ko- vászolni valónak — szerdán 40 fillérrel csökkent, bár még magasabb a tavalyinál. Változatlanul késik a lecsó­szezon két fontos alapanyaga, n paradicsom és a paprika. A korábbi években a szabad föl­di paradicsom már, július ele­jén nagyobb mennyiségben került forgalumba, most még mindig importra vagyunk utalva. A paradicsom hosszú idő óta zöld, legföljebb szal­masárga, s hétek óta nem pi­rosodott. Az árubecslés válto­zatlanul Jó paradicsomtermést jelez, ha zavartalanul érik, ki tudják elégíteni az igényeket. Nem így a paprikából. A Kevés az üzletekben a gyü­mölcs. A málna ezen a héten már elfogy. A tavalyihoz ké­pest alig van nyári körte, ringlószilva. A gyümölcsöt jóformán csak az őszibarack képviseli az üz­letekben. A középérésű fajták szállítása már megkezdődött, legutóbbi fölmérés szerint a: előzőleg becsült, korántsem bőséges termésnél is gyen­gébbre számítanak, s ami megterem, annak többsége is csak lecsónak való minőségű lesz. A megfelelő hazai ellá­tás érdekében valószínűleg leállítják az exportot, s tár­gyalnak külföldi paprika be­hozataláról is. mennyisége elegendő a meg­felelő ellátáshoz. Jövő hétre várhatók a magbaváló fajták is (az őszibarack ára egyéb­ként megegyezik a tavalyi­val.) A Jövő héten várhatóan kisebb mennyiségben az üzle­tekbe kerül a sárgadinnye, s augusztus első napjaiban meg­jelenik a Gyöngyös környéki hazai csemegeszőlő. (MTI) Lengyeltótiban (Tudósítónktól.) Zuhogott az eső július 23- án délelőtt Lengyeltótiban. Az őszies időjárás hatása lát­szott a termelőszövetkezet ve­zetőinek arcán is, az eső kö­vetkeztében ugyanis nagyará­nyú gyomosodás kezdődött a gabonatáblákon, s ez nehezíti az aratást. Szatmári Margit növényvé­dő szakmérnökkel, a növény- termelési ágazat vezetőjével beszélgettünk az aratás jelen­legi helyzetéről. Az volt a feladatuk, hogy 600 hektárról takarítsák be a gabonát és a repcét. Eddig 46 hektárról he­lyezték biztonságba az őszi árpa termését: ez hektáron­ként 52 mázsát adott, ami re­kordnak számít. 86 holdon ter­meltek Őszi káposztarepcét. Ez is raktárakban van már, e terméseredmény itt is átlagon felüli: 23 mázsa hektáronként. Búzából 435 hektár várta az aratást. Keddig 60 hektárról vágták le a kombájnok a bú­zát, volt olyan tábla, amelyik 54 mázsás átlagot adott. Az eddigi átlag 44 mázsa. A szövetkezetnek 4 SZK 4- es, valamint 1 Claas Dominá- tor 100-as gépe van. A szövet­kezet vezetői elégedettek a kombájnosokkal és azoknak a gépkocsiknak a vezetőivel, melyek a kombájnokat kiszol­gálják. Két billenő platós te­herautó és hat pótkocsi szál­lítja a szemet. Sajnos, a ga­bona nedvességtartalma ma­gas, 18—20 százalékos. Ebbő) adódik, hogy elengedhetetlen a szárítás. A termelőszövetke­zet mindössze két OTSZO szá­rítóberendezéssel rendelkezik, amellyel naponta négy vagon gabonát tudnak 14 százalékos­ra szárítani. Ha mennek a kombájnok, akkor nem ma­rad más megoldás, mint hogy a magtárak padlására és fóliás ponyvára viszik a búzát, és itt íorgatogépekkel szárítják. Indulásra kész a panelparkettagyár Az erdészetek tölgyet, kőrist, csert, akácot és éyert küldtek az induláshoz a bar- csi panelparkettagyárba. A Dráva-parti üzem gőzre vár csupán, s megkezdődhet a próbatermelés. A gőzért most a nyugatnémet Hildebrandt- cég szerelői dolgoznak. Elké­szültek kazánok, fényes fehér lemezzel vonták be az épüle­tet, megérkezett a babócsai földgáz, csak a bonyolult sza­bályozórendszert kell még be­állítani. Alig száz méterre a gyor­san vágtató folyótól fiatalos lendülettel épült föl az ország legnagyobb kapacitású panei- parkeuagyára. Alapkövét 1972 november 3-án helyezte e) Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter. A 220 millió forintos beruházás a somogyi erdők kincsének felhasználására épült. Teljesen automata berendezése Európá­ban jelenleg a legkorszerűb­bek közé tartozik. A munkás­ra itt nem izzasztóan nehéz fizikai munka vár, hanem a sok műveletre alkalgiás gé­pek szakszerű kezdése. Az erőt a pontosság és a figyelem váltja fel. Műszakonként 45 ember kezeli u gépeket. Szak­májukat szerető fiatalok ta­nulták az új mesterséget a nyugatnémet cég üzemében. Ács József, a gyár főmérnöke, is két hónapot töltött el a gé­pek között. — Minden olyan munkahe­lyen dolgoztunk, melyet a biztonságos üzem érdekében meg kellett ismerni. Amikor megérkeztek a nyugatnémet szerelők, a gépek összeállítá­sa közben itt folyt tovább a tanítás. S hogy mt volt a ta­pasztalatunk? Az, hogy a tech­nológiai előírásokat, a munka- fegyelmet szigorúan be kell tartani. Emellett megkívánták még a mindenre kiterjedő mi­nőségi ellenőrzést. Ezt nekünk Itt már az induláskor bizto­sítani kell. A gépek — ha he­lyesen kezelik — szinte szá­zadmilliméter pontossággal dolgoznak. A panelparketta szinte rés nélkül illeszthető egymáshoz. S mint a cég reklámját, a ve­zetők saját irodájuk előszobá­jának falát választották le az anyagból — még Norvégiában készült. Azért gyártatták, hogy a kereskedelemnek még az Indulás előtt meg tudják mutatni, mire képes az új gyár. — Ezek a gépek tízszer •gyorsabbak, mint az eddig ná­lunk ismert berendezések. A gyár területén dolgozik to­vábbra is egy hagyományos parkettagyár: kétszer annyi létszánurnal a felét termeli an­nak, min,! amire az új képes. Az újért alig több. mint másfél év alatt’ elköltötték 220 millió forintot. A .hihetetlenül hosszú üzemcsarnokot, .a hoz­zá vezető utat úgy 1—" megépíteni, hogy a régi üzem termelését’ne zavarja. Ez per­sze elképzelhetetlen, hiszen közben az energiahálózat re­konstrukcióját is elvégezték, középnyomású gázvezetéket fektettek a földbe. A termés számadatain azonban nem le­hetett ezt észre venni. — Nehéz volt? — Akik a beruházással fog­lalkoztak — feleli a főmér­nök —, kevés halat fogtak ki ez alatt a másfél év alatt a Drávából. Pedig az üzemben dolgozókra az is Jellemző, hogy szívesen töltik szabad idejüket a Dráva parti fűzfák árnyékában. Nem volt szabad szombat, mert hiába marad­tunk otthon reggel, délelőtt csak benéztünk, s aki egyszer betette a lábát Ide, arra any- nvi feladat szakadt, hogy fuccsba ment a szabadnapja. Az üzem indulásra készül, s az elmúlt két év munkáját így összegezi a főmérnök: az építkezés ideje alatt tulaj­donképpen sohasem volt né­zeteltérés a beruházó, a kivi­telező és az alvállalkozók kö­zött. A felmerült gondokat mindig rugalmasan oldották meg. A rövid határidő — mely a beruházás gazdaságosságát is jelenti — szükségessé tette, hogy egy időben több vállalat Is dolgozzon a tervek megva­lósításán. Ez azzal járt, hogy nehezítették, nem egyszer aka­dályozták is egymás munká­ját. E nehézségek ellenére mindig programszerűen dol­goztuk. csak kisebb eltolódá­sok voltak a rejzria táridőknél. K. I. Aruház épül Babócsán Bclányi Fcrenctől, a babó­csai áfész elnökétől hallot­tam. — A Barcsi Építőipari Szö­vetkezet kőművesei március 1-én kezdték az építést, és július vége felé az ABC-áru- ház — a szakipari munkákat ts beleértve — 80 százalékban elkészült. Talán annak is ré­sze van az építők igyekezeté­ben, hogy többségük babócsai lakos, és egy kicsit saját fa­lujukért is dolgoznak. Bizo­nyosra veszem — mondta az elnök —, hogy hét hónap alatt új termékkel. Igaz, hogy ez e befejezik az építést és a szak­parketta — magyar alap-1 ipari munkákat. Kétszáz vagonnyi export a kiskorpádi hutőházbol (Tudósítónktól.) Mozgalmas az élet ezekben a hetekbeTv az állami gazdasá­gok kezelésében levő kiskor- padi hűtőházban. A MÉK a Hungarofruct megbízásából bérelt hűtőteret, 'és rakja va­gonba a megyében termett, ex­portra kerülő zöldség és gyü­mölcs egy részét. A termel- vény az áfész-ektől, termelő Csehszlovákiába, Lengyelor­szágba, Ausztriába és Svájcba is. Július ’23-ig 60 súly-vagon árut küldtek el a külföldi meg­rendelőkhöz. Ebből a 20 va­gon exportszamócrf - többségét a mezőcsokonyai, a kadarkúti és a marcali áfész körzetéből szállították. A négy vagon mál­na Somogysámsonból, Cső­szövetkezetektől, állami gaz- í 65 Zákányból érkezett ..................’ . ! A 4(1 irfio'rsv\ iz‘Qic’^il'\r3r*or»Lj'rxf »a daságoktól érkezik. Az átvétel után az áru 12 órára a hűtő­termekbe kerül, és amint az előírt hőfokot elérte, máris a hűtővagonokba rakják. Ezt megelőzően elvégzik 3 növényegészségügyi vizsgála­tokat. Itt történik a vámke­zelés is. Amint erről tájékoz­tattak, 200 súlyvagon elszállí­tásával számolnak a nyári sze­zonban. A vagonok zöme az NSZK-ba indul, de jelentős A 30 vagon kajszibarackot a fonyódi járás termelőszövet­kezetei, Afész-el és állami gaz­daságai küldték. Július 20-án indult az első vagon zöldbab, 23-án az első uborka és őszi­barack. Az áfész-ek szerződé­sei alapján, főleg’ háztáji terü­leteken termelik az uborkát, ós ebből száz vagonnak az expor­tálását tervezik, őszibarackból harminc-negyven vagonra szá­mítanak. Kiskorpádon kívül indulnak exportvagonok a mc­mennyiség gurul- az NDK-bu, | gye más állomásairól is. Nagy szükség volt Babócsán az ABC-áruházrn. A jelenlegi Önkiszolgáló élelmiszerbolt el­avult, rossz épületben műkö­dik, az eladótér is kicsi. Jó munkát végezni itt szinte le­hetetlen. Az áfész kérte a Belkereske­delmi Minisztériumot, hogy anyagilag segítsék az áruház építését Babócsán. Egymillió forintot kaptak. Ezt egészítet­te ki a MESZÖV-től kapott anyagi támogatás, és a szövet­kezet saját erőforrásaiból is jutott. Végül Is az ABC épí­tése 3,2 millióba - kerül. A szükséges berendezések — korszerű hűtőgépek és kam­rák, valamint más gépek — ára 6—700 ezer forint lesz. Modern, korszerű és szem­re is tetszetős lesz a babócsai áfész áruháza, melynek alap­területe 460 négyzetméter. Eb­ből 120 négyzetméter az el­adótér, a többi raktár, szociá­lis helyiség, és építenek két hűtőkamrát is. Az üzlet beren­dezését részben a VOSZK, részben egy karcagi ipari szö­vetkezet szállítja. Az új üzletben 800 000 fo­rintos árukészlettel évente 11 millió forint forgalmat akar­nak elérni. Az élelmiszereken kívül helyet kapnak az áru­háziján a háztartási vegyi cik­kek, a tőkehús és sok más­fajta árucikk is. Az átadás eredeti határideje ez év de­cember 15-e volt. Ezt előre­hozták szeptember 15-re. Min­den remény megvan arra, hogy a határidőt tartani tudják, ugyanis augusztus 20-ra • az építést befejezhetik, és szep­tember 15-ig dolgozhatnának a szakiparosok. D. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom