Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-09 / 133. szám
í A biztonságosabb közlekedésért Megszüntetett és kiépített útcsatlakozások pen esős időben végzik a köz! Huszonöt milliós program — befejezés előtt Az első Somogybán A kísérleti fólia sátor alól leszüreteltck az első mázsa paradicsomot. A KÖZLEKEDÉS biztonságának javítására 1972-ben kormányhatározat született. Ennek végrehajtása során szerzett tapasztalatokról, a gondokról tárgyalt péntek * délutáni ülésén a Somogy megyei Szállítási Bizottság. Itt hangzott el egy elgondolkodtató adat: 1960 és 1970 között megháromszorozódott az utakon a járművek száma. A közúti balesetek száma viszont) csaknem négyszeresére emelkedett. A kormány határozata ezért hangsúlyozza: »a központi és helyi állami szerveknek a közúti közlekedéssel kapcsolatos tevékenységét iavitani, feladatukat részleteiben is elhatárolni és együttműködésüket fokozni kell.« A közlekedés biztonságának javítását szolgáló beruházások és a hatósági intézkedések csak együtt hozzák meg a kívánt eredményt. A megyében a kormányhatározat megjelenése után minden útcsatlakozást felülvizsgáltak, s megszüntetésére vagy műszaki állapotának javítására intézkedést tettek. A több mint 4400 útcsatlakozásból — a KPM Kaposvári Közúti Igazgatósága, a megyei rendőrfőkapitányság és a tanács képviselőiből alakult bizottság — feleslegesneg ítélt 1380-at, s megszüntetésükről intézkedett. Csaknem 2800 útcsatlakozó kiépítését és 259 korszerűsítését rendelte el. Tavaly 321-et megszüntettek, 81- et kiépítettek, 130 kiépítését, korszerűsítését pedig megkezdték. A megyei tanács az idén 8 millió forinttal támogatja ezt a munkát. E pénzt is felhasználva a helyi tanácsok eddig csaknem 5 millió forint értékű megrendelést adtak a KPM Kaposvári Közúti Igazgatóságának a munka elvégzésére. Sok helyen más szerveket (például költségvetési üzemeket, szövetkezeteket bíztak meg a munka elvégzésével, A tanács támogatásával összesen 101 út csatlakozását korszerűsítik az idén. E pénz hatékony fel- használását segíti, hogy azok a községek kapták, amelyek egy-egy nagy forgalmú út mellett fekszenek. SOK VESZÉLYT REJT magában az úttestre hordott sár. Ennek egyik oka, hogy a már burkolattal ellátott csatlakozásokat nem tartják tisztán, s esős idő után a szántóföldekről a közútra hajtó járművek is nagy sárcsomókat visznek magukkal. A mező- gazdasági területeken kevés a kiépített gyűjtőút, s az is gond, hogy a gazdaságok éputak melletti területről a betakarítást. Érdemes beszélni az utak tisztántartásáról: rendszeres takarításukat csak néhány településen végzik el, pedig a tanácsok rendeletben kötelezhetik erre az ingatlanok kezelőit. Az útcsatlakozásoknál megkívánt műszaki feltételek biztosítása jelentős összeget emészt fel. Korszerűsítésük a főútvonalakon több mint 31,5, az alsóbbrendű utakon pedig csaknem 85 millió forintba kerül. Még mindig sok a megye útjain a kiviiágítatlan, vagy rosszul kivilágított kerékpár és lovaskocsi. Ezért kérte fel a megyei szállítási bizottság a tanács kereskedelmi osztályát: intézkedjen, hogy a vállalatok csak dinamóval, első és hátsó világítással felszerelt kerékpárokat hozzanak forgalomba a boltokban. Evek óta növekvő gond, hogy a nagy forgalmú utakon torlódásokat idéznek elő a lassú járművek. Ezért javasolják, hogy szombat déltől vasárnap éjfélig ezen a nyáron is tiltsák ki a kerékpárokat, lovaskocsikat, traktorokat és vontatókat ezekről az utakról. Balesetveszélyes a megyében sok helyen a közút és a vasút kereszteződése is: 401 útátjárót nem véd sorompó, s ezekből 134-et nem is lehet belátni A MÁV Pécsi Igazgatóságának is az a véleménye, hogy ez az állapot kedvezőtlen. Nagy részük azonban olyan vasútvonalakra esik, amelyeknek megszüntetését tervezik, s itt a MÁV nem végez beruházásokat. A fővonalakon a megyében 24 sorompó nélküli átjáró van: egyharmada beláthatatlan. E helyeken automatikus fény, illetve félsorompók létesítését szorgalmazzák, s ahol lehet, megszüntetik a baleseti forrást jelentő kereszteződést: tavaly összesen tíz, az idén pedig 12 szűnt meg. AZ AUTOMATIKUSAN MÜKÖDÖ sorompók — főleg a Balaton déli partján, ahol közel van a nagy forgalmú főútvonal a vasúthoz — veszélyt is jelenthetnek. Ha vonat közeledtével a sorban álló gépkocsit a sorompó közé zárja, könnyen végzetes lehet a baleset. Ezért építik ki ezeken a helyeken az úgynevezett »menekülő-« sávokat. Baleseti veszély esetén ezt vehetik igénybe a gépkocsik K. I. I Bevallom, hogy amikor a fák zöld lombsátra mögött feltűnt a hatalmas — ötezer négyzetméteres — üvegház, a háttérben a napfényben szikrázó fóliasátrakkal, jónéhány évvel ezelőtti bulgáriai emlék jutott az eszembe. Ott láttam először ilyen, illetve ennél is nagyobb »üvegházvárost«. Percekig robogott velünk az autó az üvegházak közti utcán. Lokálpatriotizmus-e vagy sem — nem tudom, de annyi bizonyos, hogy valami különös jó érzés, egy kis belső büszkeség töltött el. Ilyen félmondatok jártak az eszemben: »lám, hát végre itt is... nálunk is látni ilyet«... A gondolat tulajdonképpen először 1969-ben vetődött föl, a táskái termálvíz hasznosításával összefüggésben. Ma már ezekre az előzményekre sok szót vesztegetni nem érdemes, mert a végső, ma már befejezés előtti program éppúgy más lett, mint ahogy azóta jelentősen megváltozott egy sor köz- gazdasági körülmény, támogatási forma is. Az akkori elgondolás tízhektáros termálkertészetet, hetvenmilliós beruházást irányzott elő — sok gazdaság, üzem kooperációjában. — Végső soron az egész program, a célok 1972-ben rendeződtek — mondta Báli Gyula, az egyesült buzsáki szövetkezet elnöke. — Akkor gyakorlatilag három szövetkezet — a buzsáki, a táskái és az öreglaki —, valamint a Balatonnagy- bereki Állami Gazdaság alakította meg Termálcoop néven ezt a kertészetet Huszonöt milliós program készült a termálvíz kertészeti hasznosításara. Mit tartalmaz ez a jelentős összegű beruházás? Egy minden vonatkozásban korszerű, modern és kizárólagosan primőrtermelő kertészet létrehozását. — A kertészet két és fél hektáros — mondta az elnök. — Ezen belül van egy ötezer négyzetméteres üvegház és húszezer négyzetméteren van fóliafelület. A fóliatelep fele talajfűtéses — ennek kétharmada légfűtéses is —, a másik tízezer négyzetméteren nem lesz semmi fűtés. A programban lapozgat Báli Gyula, aztán elgondolkodva összehajtja a dossziét. — Sok vívódással, sok utánjárással járt ez az egész. Igen sok segítséget kaptunk országos, a megyei és a járási vezetőktől. Különösen sokat fáradozott érdekünkben ország- gyűlési képviselőnk, a járási pártbizottság első titkára, Szo- kola Károlyné dr., de igen jelentős az is, -amit az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság nyújtott számunkra. Egy érdekes szót jegyeztem meg: — ez a táskái termálvíz rendkívül agresszív. Az agresz- szivitás azt jelenti, hogy a víz magas nátriumkarbönát-tartal- ma miatt a csőrendszer egykettőre eltömődik. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kísérletezte ki — és az országban elsőként építi itt meg — az ilyen rendszerű gáz- és sókicsapó tartályrendszert. Az elnök úgy mondta: ez a berendezés az egész beruházásnak a szíve. Már festik, rövidesen teljesen készen lesz. A melegházat most üvegezik, a fóliás ágyak egy része befedve, más részén a csupasz bordák állnak. Ismét másutt a talaj fűtést szolgáló csöveset fektetik, és a bekerített telep mögött hatalmas földmunka folyik. Mintegy kéthektárnyi területen három hatalmas tározó épül — itt gyűlik majd össze az elhasznált termálvíz. 1973 februárjában kezdődött itt a munka. Ma a nagy feladat befejező szakaszán dolgozik a generálkivitelező a berettyóújfalui Vas-, Fa- és Fémipari szövetkezet. — A kivitelezővel való megállapodás alapján azért mi sem tétlenkedtünk — jegyezte meg az elnök — megegyeztünk, hogy kísérletünkhöz három fó- liaágyat rendelkezésünkre bocsátanak. Lényegében azzal, hogy ezeket a termőtalaj kísérleteket mo6t, a beruházás megvalósításával párhuzamosan elvégezhetjük éppen egy évet nyertünk. A három sátor alatt, három különböző módszert alkalmaztak a talaj-erőutánpótlásara: azt vizsgálva melyik hozza a legjobb eredményt. Természetesen nemcsak a talajt, hanem a különböző paradicsom és paprikafajtákat is vizsgáztatják ezzel párhuzamosan. Amikor ott jártam akkor történt meg a legelső paradicsomszüret — egy mázsa piros gyümölcs »sorakozott« a ládákban. — Bármilyen furcsa, de természetesen most nem a termés mennyisége, nagysága a fontos számunkra — jegyezte meg az elnök. — A rendszer még nem működik, az öntözést például kezdetleges módon, lajt- tal végezzük, és sorolhatnám tovább ... Egyszóval a feltételek hiányában nem maga a termésmennyiség érdekel elsősorban, hanem a tapasztalatszerzés. És hadd mondjam meg, ennek a szakmai részen kívül van egy másik oldala is. küszöbén már csak két »tulajdonosa« van. Mert a három szövetkezet — a buzsáki, a táskái és az öreglaki — ma már egyetlen nagy egyesült közös gazdaság, a nagyoereki állami gazdaság pedig mindössze tiz százalékos részaránynyal képviselteti magát a programban. — Mit hoz a nagyüzemnek ez a jelentős beruházás? — Attól függ, hogyan csináljuk — mondja nyomban az elnök. Aztán hozzáteszi: — A látogatásaink, a szerzett tapasztalataink arra engednek követkefctetni, ha ügyesek vagyunk, talán többet is kihozhatunk, mint amit a program gazdaságossági számításai ígérnek. A terv szerint mintegy másfél millió a telep amortizáció nélküli haszna. A tapasztalatok jönnek szóba, hol mit láttak, milyen Most üvegezik az ötezernégyzetméteres melegházat. Ami a kiváló cím mögött van Hatan vannak. A hetedik, Laczkó István most ment nyugdíjba. Az idén újra, már másodszor ők lettel a vállalat kiváló brigádja. Az első friss öröm u]tán hangsúlyaikban már egy parányi tréfába bújtatott törekvés is ott lapul: a tröszt kiváló brigádja szeretnének lenni. Ezt értelmezhetjük' kitűzött céljuknak is. Beszélgetésünk pontosan a megszokott mederben indul: ismerkedünk. A brigádvezetőről elnevezett Nemecz-brigád 14 éve dolgozik együtt a Közúti Építő Vállalatnál. Utat építenek, pontosabban szólva az utak mentén húzódó csatornák, aknák betonozását végzik. Dolgoztak már mindenfelé a megyében, a 7-es és 6-os utakon, Nagyatádon meg Barcson is. Ütemterv szerint végzik a betonozást, kijelölt munkát a kijelölt határidőre. Munkájuknál a határidők és a munka minőségének bonyolult variációjából kerekedik ki, hogyan is dolgoztak tulajdonképpen: jól-e vagy rosszul. Nos, eredményeik ismeretében nem kétséges, ők jó munkát végeztek. Mi a titka a jó munkának? Tulajdonképpen csak ez a kérdés foglalkoztatott, amikor beszélgetni kezdtünk. A legtöbb helyen csaknem azonos feltételek mellett dolgoznak a brigádok, ugyanúgy vizes, omlós a talaj, mindenütt elromolhat a gép, és testi erőben sem hiszem, hogy eltérnének egymástól a brigádok. Mégis: egyik pontosan »hozza« a tervet, még rá is tesz »egy-két lapáttal.« Munkájukra panasz, minőségi kifogás nincs. A másik brigád rendszerint le-lemaradozik, szüntelen morog velük az építés- vezető, káromkodik a gépkezelő, mert nem tud miattuk tovább haladni, vagy éppen újból kell kezdeni... A jó vagy rossz munka, az előrehaladás vagy lemaradás egyre inkább az apró, emberi tényezőktől függ. — Amikor először elkezdtünk dolgozni — mondja a brigádvezető, Nemecz János —, bizony még nem volt itt ennyi gép. Kijelölték, hogy estig mennyit kell ásnunk meg zsaluzni. Hát csináltuk. Úgy osztottuk be az időnket, ahogy a legkényelmesebb volt, ahogy már otthon megszoktuk. — Hol dolgoztak azelőtt? — Hát... parasztok voltunk — mondja kis félszeg mosollyal. — Jött a tsz-szer- vezés, az ember meg gondolkodni kezdett, hol lesz jobb. mit csináljunk ... Aztán eljöttünk Bizéből öten, s hozzánk került még egy marcali | és kelevizi ember is. Azóta együtt dolgozunk. Földiek egy munkacsapatban — ez igen jó dolognak bizonyult. Nemeczék tudták, kinek a munkája mit ér, régóta ismerték egymást. Közöttük idegenből jött nagyszájú, üres beszédű, kevés dolgú embernek nem volt helye. A brigádban csak azok dolgozhatnak, akik már bizonyítottak: a faluban mindenki érdeme sze- ! rint méretik meg. Egyszerre járnak munkába, nem kell 1 várni a másik buszra; ha késnek, egyszerre késnek, s egy- | szerre túlórázhatnak is, ha úgy akarják. — Van egy nagyon fontos dolog — veti közbe Horváth János. — Mi nem tűrjük meg a részeg embert. Igyon, ki mennyit akar, de otthon. Reggel jöjjön színjózanon, mert mi nem tarthatjuk munkájá- ; ért a hátunkat! Akiben van j egy kis nyomás, az egész nap I többet kíván, s amikor már i tényleg a fejébe száll, akkor imádkozhat neki az ember. Még jó, ha annyit mond: majd holnap ... A brigádvezető egyszer éppen ilyen ügyben állt nehéz döntés előtt. »Hegyszomszédja«, akivel hétvégeken szívesen megivott egy-egy pohár bort a pincében, mind több- j szőr érkezett reggel kapato- i san. S Nemecznek el kellett küldeni. — Azóta is poharaz- gatunk a hegyben. Mert más szombaton iddogálni, és megint más hétfőn a munkában helytállni. * Időközben egyre több gép jelent meg az útépítéseknél, a földmunkát már a markolók és egyéb ügyes masinák végzik. A brigádnak most már a gép nyomában kell dolgoznia, tempójához kell igazítaniuk saját munkájukat is. »Mindjárt a gép után zsaluz- j ni« — ez a titka a jó munkának. S ez már gyakorlatot is igényel. Aki régóta csinálja, az már nem piszmog a zsaluanyaggal, rudakkal, dúcokkal, lécekkel. Szemmértékkel is meg tudja állapítani, mi illik a gödörbe. S mielőtt az alattomos homok beomolna a friss árokba, már kész is a famellvéd, lehet betonozni. — A többiek irigykednek — mondja Csillag István. — Azt mondták, könnyű nektek, csak betonozgattok. Az tiszta munka . .. Hát nem fogják mondani többször. Elvállaltuk a csatornázást, térdig érő sárban dolgozunk, úgy, hogy a latyak átcsap a csizmaszáron is. Mégis vállaltuk, hogy Marcali fennállásának 700. évfordulójára tíz nappal a határidő előtt befejezzük a csatorna- és aknaépítést. S ha egyszer megmondtuk, időre be is fejezzük. Csupor Tibor most megismerkednek ezzel az egész, új termelési móddal — és el kell mondanom, igen nagy örömmel, szívesen dolgoztak itt a kísérleteknél. Akikre itt a jövőben is számítanak, akik majd szakmunkások lesznek azokat tapasztalatszerzésre, ismerkedésre elvitték az ország más részébe is: a gyakorlatban lássák msg saját termálkertészetük jövőjét. Termálcoop nevet viseli ez a korszerű primőr kertészet, és valójában most a befejezés r. . gukkal, — aztán végkövetkeztetés : — Nagyon reméljük a tapasztalatok alapján, hogy a tervnél többet tudunk majd produkálni. Még néhány hét és elkészül a megye első igazi primőr kertészete. Aztán következik a próbaüzem. És ma már nem illúzió, hogy 1975. januárjában az itt termelt paprika kerül majd az asztalunkra. Vörös Márta A telep mögött hatalmas földmunkával három vízlározd épül.
