Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-18 / 140. szám

\ Szavaztak a szovjet emberek (Folytatás) az 1. oldalról) kon leadta sza­vazatát — nyi­latkozatot tett a Moszkvában működő kül­földi tudósí­tók előtt Nixon amerikai el­nök közelgő szovjetunió­beli látogatá­sáról. A főtitkár egyebek kö-1 zött kijelen­tette: »Derű­látó vagyok és újabb, jó meg­állapodásokat várok«. Mint mon­dotta: az Egye­sült Államok bizonyos kö­reinek és sze­mélyiségei­nek borúlá­tása ellenére ő úgy gondolja, Vasárnap tartották a Szovjetunióban a leg­felsőbb tanácsi választásokat. Képünkön: Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára leadja szavazatát. (Telefotó: TASZS2—MTI—KS) hogy a láto­gatás eredményeivel az em­berek elégedettek 1 lesznek mind az Egyesült Államokban, mind pedig a Szovjetunióban. Közölte azt is, hogy a talál­kozón »igen sok témát« vitat­nak majd meg. Nixon prog­ramjával' kapcsolatban pedig elmondotta: már előzetesen tervbe vették, hogy Nixon el­nökivel együtt Jaltába repül­nek, de a programot mégvég­I legesen nem egyeztették. Mint ' mondotta: Nixon kérte, hogy Szibériába, a Bajkál-tóra, Volgográdba és a Krím félszi­getre utazhasson s hozzáfűzte: lehetővé teszik az amerikai el­nök számára, hogy megtekint­hesse, ami érdekli. Brezsnyev azt is közölte, hogy az amerikai elnök szov­jetunióbeli látogatása körülbe­lül egy hétig tart. Dr. Tímár Mátyás nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) Vodusek, Jugoszlávia buda­pesti nagykövete is. Megérkezésekor dr. Tímár ■Mátyás nyilatkozott az MTI 'munkatársának. — Tárgyalásokat folytattam Boriszav Sefferrel, a jugo­szláv szövetségi végrehajtó tanács (a kormány) elnökhe­lyettesével a magyar—jugo­szláv gazdasági együttműkö­dés időszerű kérdéseiről — mondotta többek között. — Tavaly országaink kölcsönös áruforgalma 150 millió dollár értékű volt, ebben az eszten­dőben 170 millió dollárra nö­vekszik. Az áruforgalom mel­lett tárgyaltunk az együtt­működés korszerűbb formái­ról is, így az ipari kooperá­ciós lehetőségekről, a tervsze­rűbb hosszú távú együttmű­ködés lehetőségeiről. Közös vállalatok alapításáról, a több oldalú együttműködés kereté­ben harmadik piacokon való közös értékesítés lehetőségei­ről. Meggyőződésem. hogy mindez kellő biztosíték arra: országaink gazdasága ne csak az áruforgalomban, hanem a termelés szférájában is erő­teljesebben összekapcsolódjék. Megbeszélést folytattunk az Adria olajvezeték terv sze­rinti építésének előfeltételei­ről. a bauxit- és timföldipari együttműködés továbbfejlesz­téséről; szóba került a vasúti járműipari és általában a gépipari kooperációs kapcso­latok továbbfejlesztése, a cellulózápari együttműködés, a foszfor-mű trágyái pari együttműködés, továbbá a ju­goszláv kikötök korszerűsíté­sében való magyar részvétel. — A Szerb Köztársaság ve­zetőivel folytatott megbeszé­lések jelentőségét húzza alá az a tény, hogy a Jugoszlá­viával lebonyolódó mintegy 150 millió dolláros árucsere- forgalmunknak 53 százalékát Szerbiával realizáljuk. Meg­beszéléseink napirendjén sze­repelt a jugoszláviai Duna— Tisza vidék mezőgazdasági programjába való bekapcso­lódásunk beruházási javak, gépek, berendezések szállítá­sával. Hazánk sertés- és szarvasmarhatartási telepeket, t akarmá ny konzervgyárat 2 »szállít« Jugoszláviának, s cserébe mezőgazdasági tér- mékeket kapunk. A tanács- j kozáson szó volt magyar mo- ■ torvonatok értékesítéséről a [ szerbiai vasutak részére. | Nagy figyelmet fordítunk a j cellulózápari és a foszfor- j műtrágyaipari együttműkö- désre. Ismeretes, hogy hazánk j hitellel járul hozzá a szer- i biai cellulózipar rekonstruk- j dójához. — A Szlovén Szocialista j Köztársaságban Andrej Ma-1 rinccal, a Szlovén Szocialista | Köztársaság végrehajtó taná- | csának (kormányának) elnö- . kével folytatott megbeszélé­sek napirendjén szerepelt az árucsere-forgalom kölcsönös bővítése, valamint a maga­sabb szintű együttműködés ■formáinak, a kooperációnak és szakosodásnak a további ■fejlesztése. Szlovénia a ma­gyar—jugoszláv együttműkö- | dés keretében előre látható­lag évi 40 ezer tonna cellu­lózét szállít majd Magyaror­szágnak, faalapanyag ellené­ben. A kapacitás bővítéséhez ■magyar részről hitellel járul­nak hozzá. Megbeszéléseink egyik fontos témája volt a magyar—jugoszláv kooperá-. dóban készülő motorvonatok szállítása Szlovéniába. — Ugyancsak kölcsönösen eredményesnek ítéltük meg dr. Jakov Szirotkoviccsal, a Horvát Szocialista Köztársa­ság végrehajtó tanácsának (kormányának) elnökével folytatott tárgyalásainkat. A tanácskozáson szó volt a Ma­gyar Népköztársaság és a Horvát" Szocialista Köztársa­ság közötti árucsere-forgalom bővítéséről. Hazánk jelenleg Jugoszláviával folytatott áru­csere-forgalmának mintegy egynegyedét Horvátországgal bonyolítja le. Ezen belül is a legjelentősebb az adriai kő­olajvezeték építése: ennek határidőre való megvalósítá­sáról megbeszéléseket folytat­tunk. Szóba kerüLt az obro- vaci Jámföldgyár építésében való részvétel: ennek terve­zését magyar vállalat .végzi, tárgyalásainkon szóba került a rijekai kikötő korszerűsíté­se és bővítése magyar közre­működéssel — fejezte be 'nyilatkozatát dr. Tímár Má­tyás miniszterelnök-helyettes. (MTI) Fock Jenő Széfiába érkezett | (Folytatás az 1. oldalról) géz majd, méltóan a KGST A 25 éves K(»ST gyár delegáció tagjait Sztanko Todorov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisz­tertanács elnöke, Tano Colov, a politikai bizottság tagja, a Bolgár Népköztársaság mi­nisztertanácsának első elnök- helyettese, a KGST végrehajtó bizottságának elnöke, Peko Ta- kov, a politikai bizottság pót­tagja, a Bolgár Államtanács elnökhelyettese és Andon Traj- kov, a külügyminiszter első helyettese fogadta. Fock Jenő és a küldöttség tagjainak üd­vözlésére megjelent Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, valamint Böjti János nagykö­vet vezetésével a szófiai ma­gyar nagykövetség diplomatái. Miniszterelnökünk a repülő­téren adott rövid sajtónyilat­kozatában kifejezte meggyő­ződését, hogy a XXVIII. ülés­szak eredményes munkát vé­femiáilásán'ak negyedszázados jubileumához. * • * Alekszej Kosziginnak, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének vezetésével hétfőn Szófiába érkezett a szovjet küldöttség is. A küldöttséget Sztanko Todorov, a bolgár minisztertanács elnöke, Tano Colov, a minisztertanács első elnökhelyettese, valamint a Bolgár Népköztársaság más vezető személyiségei fogadták a szófiai repülőtéren. A bolgár főváros zászlódisz- be öltözve fogadta vendégeit: a KGST tagországok egymás után érkező küldöttségeit. Hétfőn este már mind a ki­lenc ország delegációja Szófiá­ban tartózkodott, ahol ma délelőtt megkezdi munkáját a 25. jubileumi ülésszak. (MTI) Munkaügyi miniszterünk felszólalása a üeníi nemzetközi konfereneian A nemzetközi munkaügyi szervezet Gerufben tartott 59. ■konferenciáján részt vevő Karakos László munkaügyi miniszter találkozott Francis Blanchard-ral, a szervezet fő- •i aaztOi t i;'i vol A mey*hesy.élé­ban gazdagabb, mint a koráb­bi években volt. Támogatta azokat a javaslatokat, ame­lyek a munkások és minden dolgozó élet- és munkakörül­ményeinek javítását célozzák. Beszéde végén a konferencia , Az órási háborús károk, a múltból örökölt gazdasági el­maradottság, a nemzetközi reakció vad támadásai és a hidegháborús légkör erősödé­se közepette 1949-ben hozták létre az európai országok kommunista és munkáspárt­jai Moszkvábai) a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. Az alapító országok: Bulgá­ria, Csehszlovákia, Lengyel- ország, Magyarország, Romá­nia és a Szovjetunió. A szer­vezethez 1949-ben Albánia, 1950-ben az NDK, 1962-ben Mongólia és 1972-ben Kuba is csatlakozott. (Albánia 1968 óta nem vesz részt a munká­ban.) Részt vesz a szervezet munkájában Jugoszlávia és céljából — az egyenjogúság alapján. A KGST nyílt gaz­dasági közösség, amelybe bármely ország beléphet, ha magáévá teszi a szervezet alapelveit és célkitűzéseit. A KGST szervezetéhez ma 3 kontinens 9 országa — föl­dünk területének több mint 20 százaléka — tartozik. A világ lakosságának mintegy tíz százaléka él ezekben az államokban. A világ nemzeti jövedelmének 25 százalékát, az ipari termelés 33 százalé­kát (1950-ben 18 százalékát) a szocialista gazdasági közösség országai állították elő 1973- ban. A KGSTTországok egymás közötti külkereskedelmi for­r*.VAV-'rt£NGYElORSZÁö‘ r ............ ^ C SEHSZLOVÁKIA.. MAGYMtÓRSZÁS . . . V,> A nemzet' lovedelem (19(3, növekedés: u előzd év EvTifj a|an százalékában) ED6-7 , .. . , x » * 7,9 .r-5 £237-8 X _l 'Mt 1 5,0 A lakosság zeal|óvedelmei «■ Nincs adat (19/3 növekedés az előzd.' ++ Az egy lakosra |utö ev százalékában) reáliövedelem Pénzbeli sen részt vett Nagy János külügyminiszter-helyettes és dr. Kőmíves Imre nagykövet, a genfi magyar ÉNSZ-képvi- selet vezetője. Karakas László felszólalt a 'konferencia általános vitájá­ban. A főigazgatói jelentést elemezve megállapította, hogy az konkrétabb és javaslatok­n api rendjén szereplő egyéb kérdésekről fejtette ki véle­ményét. Kiemelte: Magyaror­szág nagyon jelentősnek tart­ja és támogatja a szervezet­nek azt a törekvését, hogy, mielőbb bizottságot küldjön I Chilébe az emberi és a szak- j szervezeti szabadságjogok j megsértésének kivizsgálására. I szerződéses kapcsolatban áll vele Finnország. A KGST feladata a szocialista országok közötti kölcsönös gazdasági, műszaki és tudományos se­gítség, valamennyi részt vevő ország népgazdasága fejlesz­tésének, a lakosság, anyagi és kulturális jólétének emelése galnia 1973-ban kb. 48 mil­liárd rubel értékű volt. A megalakulást követő első időszakban a hagyományos külkereskedelmi formák do­mináltak. Az iparfejlesztésé­hez a KGST-országok — kü­lönösen a Szovjetunióból — gépeket, ipari berendezése­ket, gyártástechnológiákat, nyersanyagokat, fűtőanyago­kat szereztek be. Az elmúlt 25 évben a KGST-tagálla- mok 42 eier komplett műsza­ki dokumentációt adtak ót egymásnak (a Szovjetunió 27 ezer dokumentációt adott) ipari objektumok építéséhez, gépek, berendezések gyártá­sához és egyéb célokra. Huszonöt órás izraeli tartózkodás után Nixon Ammonban tárgyal Arabközi eszmecsere kezdődik Marad a jó viszony Washington és Tel Aviv között — Asszad meghívása Böcz Sándor, az MTI tu­dósítója jelenti: Nixon amerikai elnök kö­zel-keleti körútja után in­tenzív arabközi eszmecsere kezdődik a genfi békeérte­kezlet második szakaszának előkészítéséről. Ennek legje­lentősebb mozzanata Szadat egyiptomi és Asszad szíriai elnök találkozója lesz, ame­lyet a hét folyamán tartanak Kairóban. Szadat elnök szombaton és vasárnap ugyancsak nagy je­lentőségűnek minősített tár­gyalásokat folytatott Bumedi- en algériai elnökkel és Ara­jattal, a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet elnökével. Hétfőn — 25 órás izraeli lá­togatásának utolsó programja­ként — Nixon amerikai elnök újabb megbeszélést folytat Ra­bin izraeli miniszterelnökkel, majd továbbutazott Ammanba, közel-keleti tárgyalássoroza­tának utolsó színhelyére. Az amerikai államfő vasár­nap kétórás megbeszélést foly­tatott Rabinnal, mgjd díszva­csorán vett részt, ahöl pohár­köszöntőt mondott. Ebbed fel­hívta vendéglátóinak figyel­mét: szert kell tenniük »a bé­ketárgyalások ' folytatásához szükséges bátorságra«. Azt is hangsúlyozta, hogy az amerikai—arab kapcsolatok javulása semmiképpen sem be­folyásolja károsan Washington és Tel Aviv jó viszonyát. Szíriában egyébként Asszad és Nixon a diplomáciai kap­csolatok felvételén kívül meg­állapodott abban is, hogy a két ország párbeszédet és együtt­működést valósít meg az igaz­ságos és tartós béke eléréséért. Ezt Asszad elnök közölte az el­nöki palota előtt összesereglett mintegy 200 sajtótudósítóval Hozzáfűzte: az együttműködés oktatási, kulturális és gazda­sági területeken fog megvaló­sulni. Nixon a maga részéről azt közölte, hogy meghívta Asszad Nixon elnök közel-keleti látogatása során vasárnap Izrael­be érkezett, ahol példátlan biztonsági intézkedéseket foga­natosítottak védelmére. Képünkön: Nixon elnök és Katzir izraeli államfő golyóálló gépkocsiban Jeruzsálem felé ha­lad. (Telefotó: AP—MTI—KS) | elnököt az Egyesült Államok- ! ba, és Asszad a meghívást el- i fogadta, de az időpontot ké­sőbb állapítják meg. A Nixon kíséretében levő i Kissinger amerikai külügymi­niszter nem kísérte el az elnö­köt a jordániai fővárosba, ha­nem Izraelből Kanadába uta­zott, hogy részt vegyen a NATO miniszteri tanácsának I ottawai ülésszakán. A kanadai Otlavában Ma ül össze a NATO mmisztei Kanada fővárosában, Otta- I wában ma nyílik meg a NATO miniszteri tanácsának ülésszaka. Az Atlanti Szövet­ség 15 tagállamának külügy­miniszterei most elsősorban a régóta tervezett »atlanti nyi­latkozatot« öntik végleges formába és — a tervek sze­rint — parafálják is, hogy a Nixon elnök által javasolt brüsszeli NATO-csúcstalálko- zón, június 26-án aláírhassák. A NATO központjában i szerzett értesülések szerint a ‘ sok problémát okozott nyilat- i i tanacsa ! kozat még mindig nem kapott ■végleges formát, s egy-két kérdés nyitva marad a kül- j ügyminiszleri értekezletig is. Brüsszelben egyelőre válto­zatlanul bizonytalannak tart­ják, hogy Giscard d’Eslaing részt vesz-e a Nixon által kezdeményezett csúcstalál­kozón. A francia források azonban majdnem bizonyosra veszik, hogy valamilyen for­mában sor kerül a két elnök közvetlen megbeszélésére, ■még Nixon moszkvai útja előtt. A fejlődés mégkövetelte a két- és többoldalú együttműködési szervezetek és vállalkozások létrehozását. Közös erőfeszítésekkel tették biztonságossá a tagállamok energiaellátását. A BÉKE elektromos távvezetékrend­szer 1973-ban 17 milliárd kWó elektromos energia cseréjét tette lehetővé. A BARÁTSÁG olajvezetéken 1962 óta 270 millió tonna kőolaj érkezett a Szovjetunióból Magyaror­szág, az NDK és Csehszlová­kia számára. A következő években újabb nagy teljesít­ményű elektromos- és föld­gáztávvezeték építésével kí­vánják a növekvő energia- igényt kielégíteni. Döntések születtek az azbeszt- és cel­lulózipar, valamint egyes ko­hászati alapanyagok termelő- kapacitásának közös erővel történő bővítésére is. A tagországok gazdaságában végbement minőségi és szer­kezeti változások szükségessé tették a szocialista nemzetkö­zi gazdasági együttműködés még teljesebb és hatékonyabb megvalósítását. Az 1973-ban elfogadott komplex program vázolta az integráció fejlesz­tésének feladatait a követke­ző 15—20 évre. A feladatok növekedésével együtt a KGST szervezete is bővült, fejlődött. Jelenleg 23 állandó bizottságban fejtenek ki egy-egy ágazatot vagy az egész gazdasági szervezetet érintő tevékenységet. Közös intézmények alakultak ki: a Közös Vasúti Teherkocsipark, a Nemzetközi Beruházási Bank stb. Az új igényeknek megfelelően új egyesülések jöttek lére — pl. az Inter- atomenergia, az Iintertextil- ma sbt. — a nukleáris-, illet­ve textilipar műszaki fejlesz­tése érdekében. Várható, hogy most, a KGST ma megnyíló ülésén újabb jelentős döntések szü­letnek a szocialista gazdasági együttműködés fejlesztésére, illetve a munkamegosztás, a kooperáció, a közös beruházá­sok kiterjesztésére. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom