Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-18 / 140. szám
Kis nemzetek nagy lehetősége Találkozások a Szovjetunióban A KGST 25 esztendős jubileumának hazai ünnepségén hangzott el a következő mondat: »Ma már lehetetlen különválasztani, hogy az eredményekből mennyi származott a nemzeti erőteszi lésekből és mennyi a szocialista országok nemzetközi összefogásának erejéből.* Ez a mondat nem annyira a leltárkészítés nehézségére hívja fel a figyeLmet, hanem sokkal inkább arra — a lényegre —, hogy a szocialista nemzetközi gazdasági együttműködésben rendkívül dinamikus és nagy lendítő erejű kölcsönhatás érvényesült. Mire vitte Magyarország s KGST-ben a 40-as évek végétől? E cikknek nem lehet célja a részleteket egy tői - egyig számba venni, ezért maradiunk egyetlen körülménynél: hazánk negyedszázad alatt a gazdaságilag közepesen fejlett országok fel- j ső régiójába emelkedhetett, j ezért az MSZMP X. kongresszusa már megfogalmazhatta a programot: a 70-es években föl kell zárkózni a velünk összehasonlítható fejlett ipari országok csoportjához. Mit tekinthetünk igazán huszadik századi iparágaknak? Az elektronikát, számítástechnikát, az ezekre épülő automatákat, az atomenergiadaságban ezek mindegyike jelen van már hosszabb-rövi- debb ideje, a leggyorsabb fejlődést évről évre ezek érik el, s egyre nagyobb részét ad- ] ják a külkereskedelmi forga- | lomnak és a nemzeti jövede- j lemnek is. E legkorszerűbb ágazatok fejlesztése egyben a legköltségesebb és a legkockázatosabb is. Mindkettő terheit csak egy nagy felvevöképes- I ségű piac adta háttérrel vállaihalja egy ország. A kis országok — saját. határaikon beiül — ilyennel nem rendelkeznek, A szocialista országok gazdasági együttműködése azonban az első pillanattól kezdve megteremtette hazánknak, s valamennyi KGST tagországnak ezt a nagyszabású fejlesztési programokhoz nélkülözhetetlen felvevő piacot. szakosodás és a kooperáció pedig azok a nagy hatékonyságú együttműködési formák, melyekkel — a piac mellett — a fejlesztés további nagy biztonságát nyújthatják egymásnak a KGST államai. E lehetőségekkel él a hazai iparban a járműprogram, az ole- íinberuházások, vagy akár a Zsiguli-kooperáció és a számítástechnikai ipar fejlesztési programja is. Az atomerőművek építéséhez vagy a kőolaj- és földgázvezetékek telepítéséhez is ezek révén csatA technikát, a vegyipart. Azt a i lakozhatott a magyar ipar gazdaságot tekinthetjük tehát igazán a kor színvonalán állónak, amelyben ezek az ágazatok már megfelelő arányban léteznek. A magyar gazEzeken a programokon munkálkodva — mert valamennyi egybeesik a legkorszerűbb nemzetközi irányzatokkal — a kor színvonalán vehetünk részt a szellemi és Kíváncsiak és visszajárok Megnyíltak a somogyi építőtáborok A LENGYELTÓTI építőtábor központi épülete előtt a Somogyból, Békésből és Budapestről érkezett 270 lány jó hangulatban gyülekezeti vasárnap délután a tábomyi- tóra. Az ünnepélyes zászlófelvonás után Szenes Imre, s megyei KISZ-bizottság első titkára köszöntötte őket. Beszédében kiemelte az építőtábori munka hasznát a népgazdaságban. A megnyitón jelen volt Orosz Sándor, a KISZ kb munkatársa. Horváth Irma táborvezető ismer-' tette a hétfői munkatervet, ezzel zárult a tábomyitó. Utána csak egy kis ideig volt csönd, azután mindenfelől vidám éneklés hangzott, pár perc alatt igazi tábori hangulat kerekedett. Néhány táborlakót kérdeztem: mit jelent nekik ez a két hét, miért vállalták a munkát? Popp Erzsébet Ba- latonföldvárról érkezett, először van táborban és már az első pár óra után nagy élmény ez neki. — Kíváncsi voltam, milyen lehet egy tábor, és bár nehezen ismerkedem, ez a két hét szórakozás is. Sikerült eljönnöm, nem bántam meg. Én otthon is sokat dolgozom. Ami itt a pluszt jelenti, az a közösség. — Ki tudod majd használni a munka utáni szabad időt? — Nem hiszem, hogy unatkozni fogok. Sokféle program közül válogathatunk, egyik sem kötelező, de remélem találok majd olyat, amely nekem való. Istéf Ági Csurgóról harmadszor táborozik. —r Ha összehasonlítod az eddigi táborokat a mostanival, mi jut eszedbe? — Voltunk az Alföldön, sátrakban, térdig érő homokban, és úgy csináltunk tisztasági versenyt... el lehet képzelni! Persze ott sem volt rossz, mert nem a kényelem a lényeges, de ahogy ideértem — ’ ' "ségteljesen mutat kör szóval ez valami más! — Te már tapasztalt »építős-« vagy, hogy mentél először, és mi az, amiért most harmadszor is jelentkeztél? — Először egy kicsit nehéz volt, lebeszéltek. Építőtábor, az meg mi? Eljöttem mégis, megszerettem, jó volt a munka, és jól szórakoztunk utána. — Mikor hazamész, mi az, amit »elviszel ?« ; _ valamennyiünk számára. gazdasági világversenyben Legnevesebb nagy gyáraink egész sora — közülük a többség 30 éve még nem is létezett — hírét, eredményeit annak köszönheti, hogy min- denekeiótt Jól gazdálkodott a KOSI" nyújtotta lehetőségekkel : a nagy volumenű megrendelésekkel. a nyersanyagvagy rés zegy ség -szál 1 í tásokk al. a műszaki, tudományos segítségnyújtással — amelyet főképp a szovjet ipartól kaptak a magyar gyárak is. Itt kezdődik azután a kölcsönhatás második oldala Egyfelől ugyanis az együttműködés a szocialista országok között sok merész terv megszerkesztését és kivitelezését engedte meg, másfelől viszont a korábbi tervek végrehajtása. a jó színvonalú gazdálkodás az együttműködés nyújtotta lehetőségekkel — újabb és újabb gyümölcsöző termelési, fejlesztési kapcsolatokat tett lehetővé, s helyez kilátásba még inkább a jövőben. Mindennapi érdeke ez 360 millió embernek, a KGST-be tömörült országok állampolgárainak. A szocialista nemzetközi gazdaságra aU,-ulhat- tak az életszínvonal fejlesztésének tervei 25 éven át. Valójában nagyon rövid idő alatt nagyon jelentős változások következtek be az életkörülményekben, az emberek anyagi helyzetében. Az életszínvonal jelentése, tartalma átalakult az utóbbi években, és ez a legékesebb bizonyítéka a gyarapodásnak. A korszerű technika bevonulása az iparba, mezőgazdaságba, növelte a szabad időt, emelte a jövedelmeket, gazdagította az árualapot. okszorta magasabb színvonalon termelünk és fogyasztunk ma, mint a KGST megalakulásának esztendejében, és sokszorta j magasabb szintre kell emelkednünk a fejlődéssel eeyütt haladva. Ehhez egyre hatalmasabb anyagi és szellemi kapacitások szükségesek, amelyeket csakis a szocialista népgazdaságok együttműködésével. együttes erejével teremthetünk elő — nagy biztonsággal és valószínűséggel A Tyimirjazcv Akadémia falai között A Tyimirjazcv Mezőgazdasági Akadémia. s Moszkvában egy kicsit később van tavasz, mint nálunk. Itthon már elvirágzolt a? orgona, oft május második felében pompázik teljes díszében. Egy kis séta a parkban. Különleges fa- és cserjeritkaságok — védett terület az egész kétszázötven hektáros parkerdő. Szinte külön városrész Moszkva északnyugati részén a világhírű Tyimirjazev Akadémia. Nevek jutnak az eszembe — itt teremtődött meg az agronómiában D. N. Prjasnyisnyikov, a talajtanban V. H. Viljam, a mezőgazdasági géptanban V. P. Gorjacskin iskolája — és sorolhatnám tovább. És most itt vagyok az öreg akadémia falai között. Az előcsarnokban, egy kis asztalkán, zöld betűkkel nyomtatott akadémiai újság, mellette a becsületkassza. Bedobom a két kopeket. Az 1920 óta megjelenő hetilapnak ezt a számát a május 9-i győzelem napjának szentelték. Képek sorok, emlékek. Ma is alkotó, a háború éveiben hősiesen helytálló tudósok, professzorok portréja rajzolódik ki. I. I. Gunar professzor, a növényélettani tanszék vezetője vegyvédelmi parancsnokként harcolt. Neki írta egyszer I. N. Nazarov akadémikus: »Az i a hadsereg, amelynek tisztjei i a tudományra gondolnak — legyőzhetetlen.« Marina Rasz- kova Drjagina tudósasszony repülősként harcolta végig a háborút, sz.ázöt harci bevetésen vett részt, eljutott egészen Berlinig. Ma a biológiai, gene laboratórium tudományos mun-i származásúaknak is otthont — Az ismerkedés. Megtudom, milyen egy másik város, egy másik megye élete, és amit a lányok elmesélnek, az szinte vonz, hogy odamenjek és közelebbről is megismerjem. Hoffmann Erika Orosházáról másodszor jött Tőle a többiekről érdeklődtem: — Volt idő, nem is olyan régen, amikor az építőtáborba nehezebben jelentkeztek a fiatalok. Most mi a helyzet? — Minden kiadott helyre volt jelentkező. Én sajnálom, hogy az elsőre nem jöttem, akkor lebeszéltek róla. Elhittem, hogy rossz. Most jobb a KISZ tájékoztató munkája. Ma elmondják, miért fontos, így mindenki jobban odafigyel, könnyebb megmozgatni. A KŐVETKEZŐ kérdést nemcsak hármuknak tettem fel. Azt kutattam, a fiatalok mennyire érzik, hogy az építőtáborozás milyen hasznot hoz az országnak. Volt közülük, aki semmit se mondott, vagy megpróbálta megfogalmazni, de nem tudta. Végül a válaszok mozaikjából azért kialakult a kép. A legérdekesebben Istéf Ági fogalmazott: — Mi tudjuk ezt, lehet, hogy nem is gondolunk rá, de azért érezzük, hogy nemcsak itt; mindenhol szükség van a munkánkra. Ugyan ekkor még két somogyi támogatású központi tábor nyílt, Balatonújhelyen és Balatonaligán. A somogyi fiúk pedig Csillebércre utaztak. Sok sikert, jó munkát kívánunk nekik. L. F. A KGST Szófiában sorra kerülő ülésszakán a szervezet fennállásának negyedszázados évfordulóját minden bizonnyal úgy ünnepük a tagországok küldöttei, hogy további hatékony intézkedéseket tesznek a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére, a munkamegosztás, a kooperáció, az együttműködés elmélyítésére. G. F. tikai, kertinövény-nemesítő \ nak, hanem katársa. Az általa nemesített növények az egykori harci él- 1 menyeinek nevét hordozzák Azután megakad a tekintet Budapest nevén: E. V. Kulakov, a talajtani múzeum tudományos munkatársa, G. Sz. Gruzgyev, a növényvédelmi tanszék vezetője részt vett Budapest felszabadításában. És még egy magyar név: az akadémia szolidaritási gyűlésén Genci Géza szólalt fel a magyar diákok nevében. A Lenin-renddel, a Munka Vörös Zászló-rendjével kitüntetett akadémia a mezőgazdasági tudományok fellegvára 1941-ben a írontvonal nem messze húzódott az akadémiától. Akkor az előadótermekben, a laboratóriumokban a harckocsik célzoszerkezeteit javították, új típusú aknákat, robbanószerkezeteket dolgoztak ki. A kísérleti földeken, az erdőben és a parkban messze- hordó lövegek, légvédelmi ágyúk, légvédelmi léggömbök voltak mindenütt. Ma csend, béke és a fák alatt a hősök emlékműve. — Valamikor úgy hívták a? I akadémiát, hogy a »forradalom fészke« — mondta Iván Andrejevlcs Szmirnov rektorhelyettes. A régmúltról, a kezdetről beszélgetünk. Petrovszko-Razumovszkoje volt ennek a Moszkva melletti helységnek a neve, amikoi 1865-ben megalapították a földműves és erdészeti akadémiát. Az iskola nemcsak a földesúri birtokok irányítói- nem nemesi a Híres művészek több mint háromszáz festményét ték eddig össze a lótenyésztő múzeumban. gyűjtőtTej- és hústermelés a tehenészetekben tájékozta tó a llSZV-röl és az AGltOKOMPLEX-rÖt Kormányunknak a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott intézkedései — nap mint nap tapasztalható módon — a gyakorlatban öltenek formát megyénk mezőgazdasági üzemeiben is. Erről a témáról tanácskozott tegnap a megyei tanács mezőgazdasági fejlesztési albizottsága Tóth Károly mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető elnökletével, Szendrei András osztályvezető-helyettes előterjesztése alapján. Az albizottság az AGRO- KOMPLEX tejtermelő teleprendszerről és a Hús- és Tejhasznú Szarvasmarha-tenyésztő Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozásáról (HSZV- ről) szóló tájékoztatót vitatta meg. A megbeszélésen jelen volt és felszólalt Solymossy Dezső, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezető-helyettese is. Mindkét rendszert jóváhagyta a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, s jóllehet az AGROKOMPLEX- nek (adottságok híján) még nincs somogyi taggazdasága, a módszer megyénk szarvasmarha-tenyésztő gazdaságai számára is tartalmaz vonzó vonásokat. Ilyen mindenekelőtt a tejtermelő teleprendszer célja: a speciálisan Hol- stein-Friz fajtára és annak keresztezésére — iparszerű tejtermelésre — kialakított állománnyal (a koncentrált, nagyüzemi keretek által nyújtott lehetőségeket kihasználva) a legközelebbi évtizedben a jelenlegi tejtermelési átlag- eredmény megduplázása! A tájékoztató az AGROKOMP- LEX enyingi tangazdaságának több mint kétéves tapasztalati eredményei alapján mutatta be ennek a rendszernek a lényegét: a takarmányozás módszerét, a munka termelékenységét, a telepítés és beruházás, az állategészségügy, az üszőnevelés főbb jellemzőit, a rendszergazda és a partnergazdaságok kötelezettségeit, az elszámolási rendszert. Somógybain ennél a rendszernél már jóval ismertebb a HSZV: megyénkből nyolc gazdaság tartozik tagjai sorába. E vállalkozás programjának az a fő célja, hogy a gyepterületeknek az eddiginél intenzívebb művelésével és hasznosításával megteremtse a húshasznú szarvasmarhatartás takarmányalapját. E módszer épületberuházási .igénye viszonylag alacsony költséggel kielégíthető. Az albizottság tagjai a tájékoztatót követő vitában elmondták véleményüket, javaslataikat a két szarvasmarhatartása rendszerről, majd a tanácskozás — a témával kapcsolatos feladatok megjelölése után — Tóth Károly zárszavával ért véget. adott, és egyfajta liberó’is, szabadságszerető hangulat alakult itt ki kezdettől fogva. — Ma az az alapvető feladatunk — mondta a rektorhe- lyettes —, hogy magasan képzett szakembereket neveljünk, tudósokat, tanárokat képezzünk. Az akadémián összesen hét fakultás van. Ebből ötön képezzük a fiatalokat. Van agronómiái, agrokémiai, zöldség-gyümölcstermesztő, állattenyésztő és közgazdasági számviteli fakultás. A hatodik a pedagógiai fakultás, ahol középiskolák számára tanárokat nevelünk. A hetedik a továbbképzést szolgálja. A mezőgazdasági tudományok történetével szorosan összekapcsolódó akadémia méreteire jellemző: hatvanegy tanszéke van, 14 tudományos kutató- és ágazati laboratóriuma, hét múzeuma, tiz kísérleti állomása, obszervatóriuma, botanikus kertje, hat kísérleti tangazdasága. Kilencven professzor dolgozik itt, közülük tizenhárom akadémikus vagy akadémiai levelező tag. A szovjet rendszer évei alatt több mint öt venezer szakembert, és mintegy hatezer középiskolai tanárt adtak a mezögazdasagnak. Jelenleg harminckilenc külföldi országból tanulnak itt diákok, aspiránsok. — Milyen magyar kapcsolataik vannak? — Gödöllővel, Keszthellyel van szoros kapcsolatunk. Rendszeresek a tanulmányutak, a diákcserék. Rövid idő alatt kiderül, hogy nemcsak a diákélet hordoz magán a miénkkel azonos vonásokat, hanem van hasonlóság a gondok között is. — Azt tapasztaltuk, hogy az utóbbi években csökkent a falusi fiatalok aránya — jegyezte meg I. A. Szmirnóv. — A kéthónapos felvételi előkészítőn kívül szerveztünk egy egyéves előkészítő tagozatot kolhozt.agok. munkások gyerekeinek, olyan fiataloknak, akik már dolgoztak a mező- gazdaságban. Természetesen az előkészítő alatt ösztöndíjat is kapnak. Bevált ez a módszer. Évente 700 fiatalt veszünk fel az öt fakultásra, ezek húsz százaléka elvégezte az előkészítő tagozatot. Még nem szóltam a pezsgő, vidám kultúr- és sportéletről, a mast épülő tizenöt emeletes, szállodai rendszerű kollégiumról, az évi egymillió rubelről, amely kizárólag a kutatást szolgálja. Nem említettem, hogy négy év alatt, 1966—1970 között 27 új fájtát és hibridet állítottak itt elő, és hogy K. A. Tyimirjazev mellszobrát — akinek nevét 1923 óta viseli az akadémia — 1929-ben állították fel a tyimirjazevisták adakozásából. Találkoztam egy magyar, martonvásári másodéves hallgatóval, Szalai Dezsővel is. ö kísért el az akadémia lenyűgözően szép lótenyésztési múzeumába és képtárába. S közben mesélt a diákélet szépségeiről, a sok és változatos, színes elfoglaltságról: arról hogy nemrég egy magyar klub nyílt Moszkvában, ahol olyan jó összejönni. A nagyvárosban zöld sziget az akadémia. A tudomány, a béke fellegvára. Vörös Márta (Folytatjuk.) Somogyi NéplapI 3
