Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-11 / 108. szám

Azonos munkáért azonos bért A szakmai bértáblázat: irányelv a vállalati bérpolitikához A tavaly végrehajtott — mindenekelőtt a nagy­ipari munkásokat érin­tő — központi béremelések számottevően javították a munkások bér- és kereseti arányait. Mérséklődött a fér­fiak és a nők között indoko­latlan keresetkülönbség: a gazdaságpolitikai céloknak megfelelően nőttek — és ma már általában megfelelőnek mondhatók — a szakképzett és a szakképzetlen munká­sok közötti bérkülönbségek. Növekedett a nagyobb erőki­fejtést követelő és kedvezőt­len körülmények között, több műszakban és a folyamatos munkarendben dolgozó mun­kások anyagi elismerése. Az azonos szakmájú mun­kások keresete között azonban még mindig jelentős a kü­lönbség, és ez csak részben indokolt. Indokolt annyiban, hogy egy-egy szakmán belül is különböző bonyolultságú a munka; nem egyformák a munkakörülmények, és érthe­tő módon differenciálják a kereseteket a teljesítmény-kü­lönbségek is. A meglevő ke­resetkülönbségeket, azok nagyságát azonban a fölsorolt tényezők nem magyarázzák meg teljes mértékben. Pél­dául: az azonos képzettségű, azonos munkafeltételek kö­zött, de különböző szakmák­ban dolgozó csoportok kere­seti arányait vizsgálva megál­lapították, hogy a legalacso­nyabb és a legmagasabb ke­reseti átlagú szalun ák alap­órabére között 3,16 forint, óránkénti keresete között 3,24 forint — tehát túl nagy — a különbség. A jelzett tényekből követ­kezik, hogy elérkezett a rend­csinálás ideje, hiszen a je­lenlegi keresetkülönbségek nagyon sok munkást igazság­talanul sújtanak. Elkészült — és harmadik negyedévben megjelenik — a szakmai bé­rek országos táblázata, amely a népgazdaság minden ága­zatára, szektorára, minden vállalatára és szövetkezeté­re érvényes. Kidolgozásánál azonban figyelemmel voltak arra, hogy a leggondosabban megszerkesztett táblázat is áttekinthetetlen, ha minden munkakört felsorol. Ezért az érintett tárcák és a SZOT se­gítségével kiválasztották a 108 legnagyobb létszámú — tehát kulcsfontosságú — szak­mát, illetve munkakört, s ezen belül 210 munkaköri kategó­riát határoztak meg. Az egy- egy szakmán belüli — a mun­ka nehézségi fokának eltéré­seiből, a munkakörülmények különbözőségeiből adódó — differenciák miatt hiba lett volna úgy meghatározni egy- egy bértételt, hogy az egy­formán vonatkozzon minden munkásra az adott szakmán vagy munkakörön belül. Mindebből persze még nem következik, hogy a szakmai bértáblázat égy csapásra megoldja az indokolatlan ke- resetkülömbságekből adódó problémákat. Először is: a ke­resetek különbsége lényege­sen nagyobb az alapbérele különbségénél. A szakmai bértáblázat pedig csak az alapbérekre vonatkozik, s igy alkalmazása csak részlegesen befolyásolhatja a kereseteket. Az indokolatlan keresetkü­lönbségek csak akkor csök­kennének számottevően, ha a vállalatok végre komolyan vennék a teljesítményköve­telményeket. A szakmai táblázat bérté­telei — nem fix összegek, ha­nem alsó és felső határok kö­zött mozognak — nem csök­kentik a differenciálás lehető­ségét: éppen ellenkezőleg: igazságosabb differenciálásra adnak módot. (A jelenlegi bértarifarendszerben túl szé­les, 60—30 százalékos bérha­tárok is szerepelnek, ami in­dokolatlan különbségekhez is vezetett a bérezésben.) A kor­mány úgy határozott, hogy a szakmai bértáblázat nem kö­telező jellegű, hanem lénye­gében irányelvként kell al­kalmazni. A kötelező érvényű bevezetés ugyanis azt jelen­tené, hogy azoknak a dolgo­zóknak, akiknek jelenlegi szakmai bértétele a táblázat­ban meghatározott összeg fö­lött helyezkedik el, vagy azt megközelíti, nem kaphatnának tovább béremelést. És for­dítva: azokat a vállalatokat, ahol sok munkás alapbére — a vállalat helyzete miatt — az új bértételek alsó határát nem éri el, olyan béremelé­sekre köteleznék, amelyekhez jelenleg sem az érintett vál- .álatoknak, sem a költségve­tésnek nincs pénze. Á vér mindenütt vörös MAI KOMMENT/RUNK Tájékozódás és tájékoztatás A tanácsok a területükön működő vállalatok és intéz­mények segítségével oldják meg feladataikat. A tanács működési területén azonban olyan szervekkel is dolgoz­nak, amelyek nem tartoznak közvetlenül az ő irányításuk alá. Munkájukat azonban gazdasági, hatósági és jogi eszközökkel összehangolják. Tegnap a megyei tanács nagytermében a tanács irá­nyítása alá nem tartozó szer­vek vezetői, párt- és szak- szervezeti titkárai a megye építőiparának jelenlegi hely­zetéről, az V. ötéves terv fej­lesztési koncepciójáról, a te­rületi tervezésről és a tele­püléshálózat fejlesztésének helyzetéről kaptak tájékozta­tást. A társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos fel­adatokról is szó tolt. A napirendek fontosságát aligha kell vitatni. A IV. öt­éves terv harmadik évében időszerű a tájékozódás, hogy az építőipari kapacitás bő­vítését célzó beruházások miként valósultak meg, és kát szerződésszegés esetén. Az építőiparban vissza kell állítani a szerződés hitelét! A fő feladatnak a jelenleg folyamatban levő beruházá­sok befejezését, a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megva­lósítását tekintik. Emellett azonban föl kell készülni az V. ötéves terv igényeire is. Az év végéig elkészül a kö­vetkező tervidőszak kapaci­tásmérlege, és ebből megál­lapítható, hogy melyik terü­leteken milyen igényekkel le­het számolni. A megye veze­tő testületéinek az a törekvé­se, hogy a területfejlesztések­nek megfelelően biztosítsák az építőipari kapacitást. 4 megyében székelő vállalatom kapacitásának kihasználása mellett más területen széke­lő vállalatok munkájára is számítanak. Az eddigi tapasztalatok összegezése és a soron követ­kező feladatok ismertetése volt a célja e tanácskozás­nak. Azért hívta össze a me­gyei tanács az irányítása alá nem tartozó vállalatok, szö­vetkezetek és intézmények vezetőit, hogy ismertesse ve­lük: mit kíván tenni a lakos­ság szükségleteinek jobb ki­elégítése érdekében. S ezek­(Folytatás az 1. oldalról) reszt demokratikus tömegszer­vezet, amelynek feladata az általános egészségkultúra fej­lesztése, a népbetegségek fel­számolásának segítése, az ak­tivisták segítségével az egész­ségpolitikai célok megvalósí­tása. A magyar vöröskeresztesek száma ma már meghaladja az egymilliót. Ünneplőbe öltözött emberek — nők, férfiak. A község min­den rétege képviselve volt a művelődési otthonban rende­zett ünnepségen. A vöröske­resztes világnap tiszteletére jöttek össze, hogy megemlé­kezzenek az egész világot át­fogó Vöröskereszt-mozgalom­ról. S azért is, hogy megvitas­sák: mit tettek és mit tehet­nek még a mozgalom széleseb­bé tételéért. Olyan emberek ültek ott, mint ifjú Marosi Sándor — aki eddig a község­ben legtöbbször, tizenegy al­kalommal adott vért ember­társai megmentéséhez —, a négy gyermekes Buzsáki Fe- rencné meg a 62 esztendős Tóth Gergely, aki idős kora ellenére is készségesen je­lentkezett, amikor önkéntes véradásról volt szó. őket,, az önkéntes véradókat köszöntöt­te Farkas Kálmán, a községi pártszervezet titkára meg a Dél-dunántúli RÖVIKÖT Vál­lalat kaposvári lerakatának József Attila szocialista bri­gádja, amellyel egyre erősödő szálak kötik össze a község la­kóit. A kis csoport munka után jött el Mezőcsokonyára, hogy együtt ünnepeljen a helybeliekkel. Dr. Barcza Irén körzeti or­vos, a helyi Vöröskereszt­szervezet elnöke beszélt a munkájáról, s arról a szemlé­letről, amely nagyszerűen bi­zonyítja, hogy a község lakói mennyire együtt éreznek em­bertársaikkal. Az 1370 lakosú községben alig néhány év alatt ,30-ról csaknem 300-ra emel­kedett a Vöröskereszt-szerve­zetben tevékenykedők száma. A legutóbbi térítésnélküli véradásra 224 ember jelentke­zett, s egy-egy egészségügyi felvilágosító előadást száznál töb'b ember is meghallgat. A tervek tenniakarásukat jelzik: folytatják az egészségügyi ! felvilágosítást, a családvédel­mi tevékenységet. Eddig is nagyon sokát tet­tek már falujukban. Erről szólt Vancsura Miklós, a So- mogysárdi Közös Községi Ta­nács elnöke, amikor elmond­ta, hogy a napokban vette át a megyei tanácson a község­Az 1974. évi vöröskeresztes világnap mottója: a vér min­denütt vörös. Életet ment, aki vért ad. A Vöröskeresztes Tár­saságok Ligájának elnöke üze­netében hangsúlyozta: »A mai világban az erkölcsi erő egyik leghatalmasabb letéteményese szervezetünk, tekintélyét to­vább gyarapítja az által, hogy ez évben kétségtelen ember­séget, önzetlenséget és önfel­áldozást jelentő témáról em­fejlesztési verseny harmadik helyezettjének járó oklevelet. A szép sikerekhez — mint mondta — a Vöröskereszt tag­jai is jelentősen hozzájárul­tak, hiszen csak az utóbbi időben több mint 400 óra tár­sadalmi munkát végeztek a község szépítése érdekében. Parkosítottak, virágot ültet­tek ... S ezt látni is a község utcáin: mindenütt virág van és tisztaság. Nagyon sok ház falán ott van a tábla, ami jel­zi a »Tiszta udvar, rendes ház« mozgalomban való ered­ményes részvételt. Az ünnepségen részt vevő vendégek, a József Attila szo­cialista brigád tagjai megható és nagyszerű összefogásról kaptak képet. A bensőséges rendezvény, amely barátságuk erősítését is szolgálta, műsoros esttel feje­ződött be. Sz. L. lékezik meg, amely f.z emberi természet legbensőbb lényegé­nek a kifejezője, amelyben megtestesül a legszorosabb kötelék, a létünket összekötő közös nevező: a bizonyosság, hogy a vér mindenütt vö­rös ...« 1974-ben ünnepli a magyar véradómozgalom fennállásá­nak 25. évfordulóját; tizenöt éves a térítésmentes véradás. A krónika emlékeztet: 1959 novemberében tartották az el­ső térítésmentes véradónapot a Kaposvári Cukorgyárban. Jelenleg a megye lakosságá­nak az 5,7 százaléka ad rend­szeresen vért. A vöröskeresztes világnap kaposvári ünnepségén ott ül­tek azok, akik ötvenszer és harmincszor adtak vért. Mel­lettük ültek a véradásszerve­zésben kitűnt szervezők, orvo­sok. Ortutay Zsuzsa adta át az ötvenszeres véradójelvényt Liptai Zoltánnak. Harminc- szoros véradásért heten kap­tak jelvényt, a Kiváló véradó kitüntetés arany fokozatával három véradót tüntettek ki. Kiváló véradószervező kitün­tetést hatan kaptak. A Ma­gyar Vöröskereszt kiváló dol­gozója kitüntetést Lórántfi Zoltánnénak, a nagyatádi szervezet járási titkárának ad­ta át Ortutay Zsuzsa. Vörös­keresztes munkáért kitünte­tést huszonketten kaptak. A kitüntetettek nevében dr. Barcza Irén mezőcsokonyai körzeti orvos mondott köszö­netét, majd Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei tit­kára köszöntötte a szervezet tagjait és a kitüntetetteket. H. B. Telefonautomaták készülnek Székesfehérváron , Székesfehérváron, i Finommechanikai Vállalatnál elkészült az a* érembedobással működő nyilvános telefonautomata, amelynek segítségével helyi és helyközi beszélgetés egyaránt lebonyolítható. Az automata egy-, két- és ötforintos pénz­érmékkel működik; a mentők, tűzoltók vagy a rendőrség hívásakor bedobott pénzt viszont visszaadja. Képünkön: El­lenőrzik a nullszéria egyik telefonját. Erősödő szálak Bensőséges ünnepség M ezőcsokonyán A z irányelv alapján meg­állapított új bértétele­ket azonban a vállala­tok kötelesek rögzíteni a kol­lektív szerződésükben. Ez olyan okmány, amelynek elő­írásai minden munkahelyre kötelező érvényűek, s amely­nek alapján a szakszerveze­tek évről évre ellenőrizhetik a a végrehajtást. Ily módon a bértáblázat bevezetése fokoza­tosan, hosszabb idő alatt, elő­segíti az alapbérek és ezen keresztül a keresetek arányai­nak igazságos módosulását. ezek megvalósulása után mi­re számíthatnak a vállalatok. Somogy IV. ötéves terve 12,5 milliárd forint értékű beru­házással számolt; megvaló­sulása azonban nemcsak a ki­vitelező, hanem a beruházó és a tervező munkájától is függ. A tanácskozáson Sugár Imre, a megyei tanács álta­lános elnökhelyettese ezért hangsúlyozta: a beruházók­nak pontosabban kell megfo­galmazni, hogy mit akar­nak; a szerződéskötéskor ne csak adjanak, hanem kérje­nek is garanciát. És követke­zetesen érvényesítsék jogai­vek az ismereteknek a birto­kában eredményesebben dol­gozhatnak a gazdálkodó szer­vek is. A kapcsolattartásnak és a tájékozódásnak nem ez az egyetlen módja: az informá­ciók több csatornán keresz­tül jutnak el a vállalatokhoz is, a tanácsokhoz is. De ösz- szegezni az eredményeket és ismertetni a feladatokat — mindenképpen hasznos. . I. Több sertéshúst vár a vállalat Versenyt hirdettek a hizlalóknak A hazai szükségletek és az exportigéhyek jobb kielégíté­sére nemrég versenyt hir­detett a termelőszövetkezetek és a háztáji sertéshízlalók ré­szére az Adatforgalmi és Hús­ipari Tröszt. A verseny egy­részt a termelőszövetkezetek a saját és társulásaik tulajdo­nában levő nagyüzemi sza­kosított sertéstelepek áru­termelésének fokozását cé­lozza — s ebben országos és megyei versenyzésre ad lehe­tőséget —, másrészt megyén belüli versenyre szólítja fél a háztáji sertéshízlalókat, ugyancsak a több termelés ér­dekében. 4 szakosított telepekről Csokonai János, a Kapos­vári Húskombinát osztályve- I setője adott tájékoztatást a 1 versenyfeltételekről es arról — hiszen ez is lényeges a részvevők számára —, hogy milyen dijakra számíthatnak a legjobbak. A szakosított sertéstelepek árutermelésének növelésére két verseny indul: egy orszá­gos és ggy megyei méretű! Az országos versenyben külön kategóriában Indulnak a há­rom termelési évnél rövidebb idő óta üzemelő, illetve az en­nél régebbi szakosított ser­téstelepek. Mindkét kategó­riánál az a legfőbb cél, hogy az előző évhez viszonyítva olyan mértékben növeljék a vágósertéstermelést, ami megközelíti, illetve eléri a te­lep termelési tervében végle­gesen meghatározott kapaci­tást. Magyarán szólva: az vol­na jó, ha a gazdaságok minél előbb teljes kapacitással üze­meltetnék telepeiket és áru­kibocsátásuk minél nagyobb szintet érne el. Éppen ezért feltétele a versenyben való1 részvételnek, hogy a három évnfl nem idősebb telepek érjék el legalább a 60, a ré­gebbiek pedig legalább a 80< százalékos kihasználást. A | termelésbe természetesen nem számítható be a még üzeme­lő hagyományos telepek áru­ja és a háztájiból a tsz köz­vetítésével történő értékesí­tés. Csak azok a tételek vehe­tők figyelembe, amelyeket az Adatforgalmi1 és Húsipari Vállalatnak adnak el. Mindkét kategóriában az 5—5 legeredményesebb tele­pet díjazzák. Az első 300 ezer, a második 250 ezer, a harmadik 200 ezer, a negyedik L50 ezer, az ötödik helyezett peaig 100 ezer forintot kap. A megyén belüli verseny az előbbivel egyidőben zaj­lik. Az üzemeltetési időtől függően az a szakosított te­lep kerül az első helyre So­mogybán, amelyik a kapacitá­sát az idén legalább 55 szá­zalékban kihasználja, illet­ve a tavalyihoz képest az idén a legtöbb hízott sertést értékesíti a vállalatnak. Egyébként a feltételek azono­sak az országos versenyével. A versenybizottságban a hús­kombinát három illetékese mellett ott lesz a megye há­rom tsz-szövetségének egy­egy képviselője is. Az áru­termelés alapján első helyre kerülő tsz vagy vállalkozás 50 ezer forint verseny díj at kap. Ezt a jövő év február 15-ig kifizeti a vállalat, az or­szágos verseny legjobbjai pe­dig 1975. február 28-ig kap­ják meg az összegeket a tröszttől. A nevezéseket a vál­lalat igazgatójának kell le­vélben bejelenteni, s mind­két versenynél ez év május 31. a végső nevezési határ­idő. ...és a háztájiból Mint arról a bevezetőben szóltunk, megyén belüli ver- j seny indul a háztájiból a tsz j közvetítésével történő hízó- \ sertés-értékesitésben is. So- j mogy több közös gazdaságá­ban jól bevált gyakorlat j ugyanis, hogy a gazdák így j adják el a vállalatnak a ház­tájiban hizlalt sertéseket, és ez a verseny most az ilyen értékesítés fokozására ösz­tönöz. Minden olyan tsz részt vehet ebben, amelyik tavaly alkalmazta, illetve az idén is alkalmazza ezt a módszert. A nevezési szándékról legké­sőbb május 31-ig levélben I kell értesíteni a Kaposvári j Húskombinát igazgatóját. A j versenybizottságban itt is részt vesznek a vállalat kép­viselőin kívül a tsz-szövet- ség munkatársai. Öt csoportba sorolják — a múlt évi értékesítés alap­ján — a benevező termelő- szövetkezeteket. Az első négy- be az 1-500, 501-1000. 1001 — 3000, illetve a 3000-nél több háztáji sertést értékesítők tartoznak, az ötödik kategó­riába pedig azok, amelyek a háztájiból még nem értékesí­tetek tsz-közvetítéssel hízó­sertést. Minden csoportból az első két helyezettet díjazzák. (A teljesítményt 1975. január 31-ig értékelik.) Az elsp cso­portban 15 és 8 ezer; a má­sodikban 18 és 10 ezer, a har­madikban 20 és 12 ezer; a negyedikben 23 és 15 ezer; az ötödikben pedig 10 ezer, il­letve 6 ezer forintot kapnak a vállalattól. (Ezt a pénzt a jö­vő év február 15-ig fizetik ki.) Érdemes tehát versenyez­ni. Érdemes több hízott ser­tést értékesíteni — mind a szakosított telepekről, mind pedig a tsz közvetítésével a háztáji gazdaságokból. A Ka­posvári Húskombinát egyéb­ként az országos és megyei versengésre szólító felhíváso­kat, a feltételeket és szem­pontokat megküldi a mező- gazdasági üzemeknek. A ver­seny sikere a díjak révén is szép bevételt jelent a gazda­ságoknak, nekünk fogyasz­tóknak pedig jobb sertéshús- ellátást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom