Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-11 / 108. szám
Kábelek a bányászatnak tElméletben igen, gyakorlatban nem Munkavédelem a DÉLVIÉP-nél A Villamosszigetelő és Műanyaggyárban több ezer különböző terméket készítenek műanyagból. Fő termékeik között van a bányákban használatos erősáramú kábel és a Zsi- guB-programhoz kapcsolódó akkumulátoredény készítése. Gyártmányaikból jelentős meny- nyiséget exportálnak a szocialista és a nyugati országokba is. Képünkön: A kábelüzem. Drótozni, fotózni” Lassan, halkan beszél. ! Vigyázni kell a hangjáról, j mert télen a szilajon szágul- i dó szél támadja meg hang- 1 szálait, nyáron a port forgató szárazság tikkasztja, öregedik már. Mint mondja: a vér lelassulva fut, és a sav csak keménvedik. — A kereset egyre kevesebb — panaszolja Károli János rákó-pusztai drótos. — Több a műanyag, ritkább a fótozndvaló. A rossz, lyukas edényt eldobják, újat vesznek, »esikósparhelt«-ot meg ki csináltat már? — Vegyint. S a legyintés az elnyűhetetlen, aránylag olcsó és praktikus, műanyag edényeknek, a mellette elsuhanó, messze előtte , járó és számára érthetetlen fejlődésnek szól. A kaposkeresztúri hegyen átbukó tavaszi szél belevág mondókájába, ahogy föleleve- j niti a múltját. Iskolába keveset járt, az életben tanulta I meg, hogy a hason bizony ndm.es ablak, nem látja azt más, ha üres. Alig műit tízéves. amikor a nagybátyjával együtt az országot járva megtanulta a mesterséget. A még alig legényt — 1927-ben született — a háború kiszámíthatatlan forgataga dobálta, zaklatta, nyomorította. Majd megnősült és Baranyából Rákóba került. Most tizenegy élő gyereke van, ebből hét még otthon. — Azok nem igazi, amolyan himi-humi iparosok voltak — védi a mundért, amikor a gyerekkori emlékeim gubancából egyről, anyám régimódi vrzprobájárói, az akkor járt drótostótak nem éppé® dicsérendő munkájáról meséltem. — Bn is használok víz-liszt kevert ragasztót, no... — és magyarázza, hogy ha a folt pontosan sómul az edényhez, es ha a nittezeget jól eldolgozza, az továíbb tart, mint maga az edény. Miért ne hinnék a szavának? Mutatja műhelyét, a pajkos matricákkal ékesített, festett faládikát. A hátán hordja; benne a szükséges szerszámok, eszközök és a megtekert bádoglemez. A hosszú út és sok év alatt összenőtt vele, akár az ág a fával. Mint jó mester mondja — magyarázza a szerszámok nevét, rendeltetését. Könnyű megjegyezni, nem sok van belőle: kalapács, fogó, drótvágó olló, lyukasztó, gömbölyített vasalátét; egy kis dobozban különböző nagyságú szegecsek, pár kisebb »hátba valamire jó lesz« kacat. — Kaposvártól Kapospu- láig van a körzetem — mondja, közben kutató szeme a szemközti fiatal nyárfásban keres és vél fölfedni valamit. Aztán mesél a máról, a rossz időnek fittyet hányó, gyalogosan megtett utakról; a jó emberekről, akik munkájáért I meleg étellel is megkínálják, ; és még valami kis elemózsiát ; — gyerekeknek valót — is tesznek a ládikójába. Ha messzebbre megy, vonattal utazik, de úgy indul, hogy ! estére hazaér. A pénz, amit j keres, bizony nem sok; kilencen vannak rá. »Csak rosz- szabb ne legyen« — mondja, és sorolja a gyerekek nevét, j A születési évek azonban se- j hogy se jutnak az eszébe. Egy hirtelen zivatar bever bennünket a kunyhóba. Sokan vagyunk ott: kíváncsi hallgatók, beszélők, bámészko- j dók és kócos, maszatos gyerekek. ömlik a szó — magyarul, cigányul, vegyesen; indulatok szabadulnak, vélt és való fájdalmakat pergetnek a nyelvek. Az évszázadokon át mélyre rakódott sérelem, félelem és kitaszítottság keveredik a reális, de többnyire teljesíthetetlen kívánságok közé. Elgondolom: hány száz- I szór, ezerszer volt vacsorájuk a keserves kínlódás, és ittak rá, a jobbra, szebbre J vágyakozás mindig teli poharából ? — Egy igazi házat szeret- i nék — mondja ki a házi- j gazda élete 47. évének dédelgetett, de el nem ért vágy- j álmát... Ez a legkisebb esőnél is beázik, meg... — és mintha csak a máris csöppe- j nő cseppek lennének az okai ' mondata megtörésének — elakad a szó, mintha pengével metszették volna szét. A felhők fenn tömöttek, elnyomják egyelőre még a napot. — Dróótoani.., fóóótozni! Van-e valami? — hangzik másnap reggel korán a skálázott kiáltás az alsó faluvég felől. Károli János, a drótos, megkezdte aznapi munkáját. Góczán Gyula Bevált íaliáztípiisok a Balaton-parton A Balaton partján az egyik legkedveltebb nyaralótípusnak számít a faház. Az idegenforgalmi szervek többnyire kempingekben alakítanak ki faházakból üdülőnegyedeket. A különálló, egy-egy család elhelyezésére alkalmas vízparti faházakat már »jegyzik« a külföldi törzsvendégek. Ez az érdeklődés késztette a balatoni idegenforgalmi szerveket arra, hogy tovább nö- ; véljék a faházak számát. Az északi parton Tihany és Kilián-telep »faház-negye- deit« bővítik. A déli parton BaLatonszemesen és Fonyód- I Bélatelepen már az elmúlt ! években jól bevált faháztí- ■ pusokból telepítettek újabbakat. A »tarthatatlan állapot«, amelyet a jegyzőkönyv említ, egy kicsit erős kifejezés, de mindenesetre azt jelzi, hogy van mit tenni a balesetek megelőzéséért. Az országban hét olyan vállalat van, amelyik a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalattal azonos feladatokat lát el. Somogy, Zala, Baranya és Tolna megyében dolgozik a vállalat. A baleseti statisztikában az ötödik helyen szerepel a DÉLVTÉP. Vannak olyan körülmények, amelyek részben magyarázatot adnak erre. Fiatal vállalat, rendkívül gyors ütemben fejlődik, és sok az új munkaerő is. A balesetvédelem jobb megszervezését nehezíti, hogy szétszórtan dolgoznak, és a balesetelhárítási oktatást például nehéz a központban dolgozó hozzáértőbb szakemberekkel megoldani. Tavaly is készült intézkedési terv, amely két alapvető módszerrel kívánta megelőzni a dolgozók sérüléseit. Fokozott gépesítéssel csökkenteni a nehez fizikai munkát (így a leggyakoribb baleseteket megelőzni), illetve oktatással meggyőzni arról az embereket, hogy a balesetvédelmi, biztonságtechnikai előírások betartása elsősorban az ő érdekük. Az eredmény messze elmaradt a várttól, és az utóbbi időben még rosszabb lett a helyzet. A fizikai dolgozók létszáma 1100 körül van. A múlt évben harmincegy üzemi baleset történt, az azt megelőző évben pedig harmincöt. így ugyan csökkent az ezer főre jutó balesetek száma, viszont több lett a kieső munkanap. Hodics Bélával, a vállaial biztonságtechnikai vezetőjével a kimutatásokat, a terjedelmes beszámolókat nézzük. Néhány figyelmeztető adatot j érdemes megemlíteni. Az év első negyedében bekövetkezett balesetek általában a kevésbé súlyosak közé tartóz- i nak. Mégis jogosan állapítja meg a beszámoló: »1973-ban( egész évben 31 baleset volt, 845 kiesett munkanappal, most az első negyedévben 14 baleset, a kieső munkanapok száma 436 . .. Ha ez a töb- i bt negyedévben is hasonló arányokat ölt, a balesetek és a kiesett munkanapok száma az év végére a tavalyinak kétszeresére nőheti« — A legveszélyesebb az anyagmozgatás. Ezen a gépesítéssel segítettek? — Elsősorban azzal, de gondot fordítottunk az oktatásra is. A múlt évben szállító-, illetve rakodógépekre több mint 3 millió forintot költött a vállalat, a műhelyekben 5 millió 600 ezer forint érté- ; | kű gépet állítottunk munkába. Húszezer forintért vásárol- j tunk munkavédelmi, és nz- [ zel összefüggő propaganda ki- I adványokat. — Megpróbálták ezek sor- j sót figyelemmel kísérni? — Kedvezőtlen tapasztalatokat szereztünk. A balesetelhárítással kapcsolatos munka súlya a közvetlen munkahelyi vezetőkön van: a hibákért elsősorban ők a íelei lösek. Éppen ezért — ha sziik- ' séges — gyakrabban fogunk : fegyelmi büntetést kiszabni. | Üj intézkedési tervünk már j rögzíti ezt is. — Minden fizikai dolgozó, havonta egyszer köteles részt I venni balesetvédelmi oktatáson. Ez a rendszer már megvan a vállalat megalakulása óta. — Az eredménytelensége talán változtatást tenne szükségessé ... Az oktatás gépiessé, monotonná vált. Apra sem alkalmas, hogy érezzék dolgozóink: az ő érdekükben van. Minden építőipari brigádvezetőnek, hegesztőnek, a villanyszerelőknek és az anyagszállításhoz kapcsolódó előírásokból a gépkocsivezetőknek munkavédelmi vizsgát kell tenniük. — Hogyan kisérik figyelemmel, hogy kik vettek részt az oktatáson? — Jegyzőkönyvek készülnek erről és ezt beküldik • vállalat központjába. Ebben sem értünk el kellő eredményt, s ezért a fegyelmezéshez kell nyúlnunk. — Az idén eddig 14 baleset volt és 11-szer indítottunk fegyelmi eljárást. Három már be is fejeződött. Egy elbocsátással, egy megrovással, egy pedig szigorú figyelmeztetéssel zárult. A baleset- védelmi oktatáson a részvételt nagyon fontosnak tartjuk. A jegyzőkönyveket úgy kell készíteni, hogy kitűnjön belőlük, ki a felelős a balesetért. Üj módszerekkel is kísérletezik a vállalat. Megszervezték a munkavédelmi őrhálózatot. Minden brigádban j van egy dolgozó, aki a balesetveszélyes körülményeket jelenti a munkahelyi vezetőnek, s ha az nem intézkedik, j jelzi a szakszervezetnek. Ettől is eredményt várnak, meg attól a tanfolyamtól is, ame- | íven közel ötven brigádvezető vett részt, s befejezésként munkavédelemből vizsgáztak. Itt meglepően jő eredmények születtek, tehát az elméleti fel- készültségük, tájékozottságuk jé. A gyakorlatban is alkalmazni keil ezeket. Mészáros Attila Pedagógusjelöltek találkozója Szombathelyen Élmények és eredmények Zászlókkal és köszöntő feliratokkal fogadta a pedagógusjelöltek III. országos találkozójának részvevőit Szombathely, a parkok és a diákok városa. Az ország 19 pedagógusképző intézményéből mintegy másfél ezer hallgató jött hímzéseket — is bemutatták. Itt Sándor Anikó Tardt faivédőjével szép eredményt ért el; a zsűri harmadik díjjal jutalmazta. Délután — sajnos, záporesö kíséretében — kezdődtek a spartakiád versenyek, ahoi a el. A Kaposvári Tanítóképző kosár-, rop- és kézilabda-PJk-r- Ván. . . ,, a-. Intézet 60 fő6 csoporttal képviseltette magát a május 4-én kezdődött négynapos eseménysorozaton. A megérkezést követő este a munkásfiatalok és pedagó- ■ azonban mégsem csapatunk is szerepelt. Ej utóbbi második lett a tanítóképzősök versenyébe®. Estére tábortüzet terveztek» de megeredt az eső, a műsor maradt cL gusjelöltek találkozóira kerüli sor. A kaposvári tanítóképzősöket a Kőszegi Ruházati Szövetkezet fiataljai látták vendégül. A találkozó hivatalos megnyitóját másnap rendezték meg a felszabadulási emlékműnél. Az ifjúsági nagygyűlésen a művelődésügyi miniszterhelyettes, ár. Polinszky Károly mondott ünnepi beszédet. Még ez- i a délelőttön megnyitották azt a képzőművészeti kiállítást is, amelyen a kaposváriak munkáit — a rajzokat, népi batikokat és 1 Fefícíe Chilantí 1 Három zászlót | 1 Sa! Ivatore Giulian ónak I _________1 o Somogyi Néplap [37. A legközelebbi városkákból érkezett már néhány közüzemi autó, a többi sebesültet 1 kórházba viszik. Eleonora, a terhes fiatalasz- I szony férje mellett akart (maradni, aki szeretön-féltőn (karolja át, miközben óvatosan i vezeti lovát a hosszú, füves i úton. — Hogy vagy, kis bogaram? Eleonora azonban nem válaszol rögtön. Egészen összegörnyed, jobb karjával védőn átfogja hasát, a ballal a ló sörényébe kapaszkodik. Férje a sebet nézi, Eleonora hasát nézi. A golyó a magzatot is érhette. Ám Eleonora fölemeli fejét és könynyes arccal racnosolyog a férjére; — A pici él — mondja. — Mozog... érzem. A dzsip beér Mon reale első házai közé. Ünnep van. Mint minden május elsején, most is Santo Crooifisso ünnepét tartják. A körmenet éppen visszatér a templomba, itt is száll az ünnepi ének. — Még elérjük a lóversenyt. — Én rosszul vagyok, nagyon rosszul, testvér. Megyek a kórházba — mondja Pisciotta. Giulian© kikukucskál a ponyva nyílásán és a zsúfolt utcát látja. A dzsip befordul egy szűk mellékutcába, igazi nyomorult, zegzugos szicíliai sikátor. Megáll egy magányos viskó előtt, amely mögött már a narancsligetek kezdődnek. Giuli-amo gyorsan kiszáll, s bemegy a Házba. A dzsip továbbindul. Gaspare Pisciotta Grad« doktor monrealei tüdőgondozójánál száll ki. A városkából idehallatszfh az ünnepi zajok, hangok forgataga. A bandita az egyik fehér köpenyes ápolónőhöz fordul. — Mondja meg a tanár úrnak, hogy megjöttem a röntgenre. — A tanár úr nincs a klinikán ... Talán ebédel. Pisciotta felhívja az ápolónő figyelmét a zakója alatt rejtőzködő hatalmas pisztolyra. — Szóljon a tanár úrnak, hogy Faraci Giuseppe megjött a röntgenre — mondja azután. A rémült ápolónő gyorsan elindul, a bandita pedig bemegy a váróba és az ablakból nézegeti a nyüzsgő főutcát. És már itt vannak a por- tellai sebesülteket szállító kocsik; hiába tülkölnek, a nép csak lassan húzódik félre. A két autó mögött jön az öreg busz, fájdalmas terhével, a nyöszörgő sebesültekkel. Pisciotta kinéz az ablakon, hallja a tömeget: — Honnan jönnek ? — Kicsodák? — Mi törten. Hátija a sofőrök éa a besültek válaszait: — Portellából jövünk. Nagy tapsot kapott a kaposvári énektrió; bosnyák népdalokat adott elő. Hétfőn rendezték a szavalok és prózamondóik versenyét. A szavalok erős mezőnyében Plánte k Mária kaposvári I. éves második helyezést ért eL Teljesítményéről a zsűri elnöke, Keres Emil is elismerően nyilatkozott Ugyancsak ezen a délelőttön kezdődött meg Vépen — a találkozó talán legjelentősebb eseménye — a XIII. országos I szakmai konferencia. Kiemel- | kedően szerepeltek a kaposvári tanítóképző tudományos diákkörének tagjai. Mind a 14 bemutatott pályamunkájuk helyezést ért el. Kiemelt első díjat kapott Hársházi Sarolta II. éves hallgató dolgozata. — Belelőttek a tömésbe t Ezenkívül még két első, hat Halottak es sebesültek ” is# masodlfc es öl: harmadik dijat vannak nyertek el a kaposváriak, — Kicsodák? Kik lőttek? mgärizve az intézet tavaly — Nem lehet tudni. Fönt* szerzett hirn<™etvoltak a hegyen. f Hosszú volna felsorolni azt — Miéit lőttek? * a tucatnyi rendezvényt és ese— Aljasságból. i menyt, amelyre még sor ke— Halottak és sebesültek isi rült ezen a négy napon. Csak vannak. J néhány a legemlékezetesebbek — Mind jó pianai meg San* közül: színvonalas fotókiálüGiuseppe-i keresztény. J tás, ritkaságokban gazdag — Nők és gyerekek. Égé-J bélyegkiállítás, izgalmas ma- szem apróságok is meghaltak. J tematikai feladatmegoldó verEs szájról szájra iár a hír.# ?«& » meff. « & A főutcáról átterjed a mel-#enet ™U6orlékutcakra, ablakról ablakra,# kial ltas- u?1*' ajtóról ajtóra száll. $zetek KIBE-vezetőinek tanács\ kozasa. Giuliano a sikátor végi vis-f kőbán egy dézsában fürdik, * A szombathelyiek példás „ .......... ,. . ... # vendégszeretete — no es perBaratnoje önti ra a hideg- . sze az dlért szép eredmények, meleg vizet es simogatja. A J feledtették az időjárás okozta tuahelyen pompás ebed gőzo-j A város üzemei lo§i *ztaJ mar megtérít-. és intézményed is sokat tettek ve kettejüknek. ^ azért, hogy az ország pedagó— Annyit hagysz egyedül,^ gusjelöltjei valóban birtokukbezárva ide... Csak várlak,^ ba vehessék a várost erre a mindig csak várlak. Hosszúak^ négy napra. Az intézetek a napok, szomorú gondolatok^ hallgatói ismerkedhettek egy- járnak a fejemben. f mással, bemutathatták egy— Te csak ne gondolkodj!* másnak eredményeiket, kiesein mindened megvan. Jövök,* rélhették tapasztalataikat^ szí - ha tudok. Mit csináljunk, ha* nes programok kereteben sok őeminenciája nem akar össze-# élménnyel gazdagodva. Újvári 'Antrim, adni minket? (Folytatjuk.) a tanítóképző hallgatója
