Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-04 / 102. szám

MAI KOMMENTÁRUNK Keressük a hatékonyabb együttműködés letetoségeit (Folytatás az 1. oldalról.) állít a tagországok és köztük a magyar gazdaság elé. A szo­cialista integráció, mint a tag­államok nemzeti gazdasága fejles/.ésénck fontos tényezője, egyben hozzájárul ahhoz, hogy a szocialista közösség állam­polgárainak életszínvonala fo­lyamatosan és megtorpanás nélkül emelkedjék. Azoknak a központi fejlesz­tési programoknak az eredmé­nyes végrehajtásához, amelye­ket az alumíniumiparban, a közúti járműiparban, a petrol kémiában, vagy a számítás- technikai fejlesztésben tűztünk magunk elé, a nemzetközi ii - tegráció két módon is segítsé­get nyújt. Egyrészt a terme! :> szakosítása és a részegységek­ben megvalósuló kooperáe; > révén csökkenti a szükséges nemzeti befektetés mértékét: másrészt lehetőséget ad arra. hogy erőinket e nagy progra­mokra koncentrálhassuk, mert mentesülünk egy sor más olyan ágazat fejlesztésétől, amelyeket más országok vál­lalnak magukra. A Magyar Szocialista Mun­káspár X. kongresszusa, ami­kor meghatározta a gazdasági építőmunka feladatait, a nem­zeti és egyben a szocialista­internacionalista érdekkapcso­latok egységéből indult ki. A X. kongresszus gazdaságpoliti­kai iránymutatásai népgazda­ságunk negyedik ötéves tervé­ben testesülnek meg. Tervünk — egyezően a világgazdaság jelenkori tapasztalataival — a fejlődés kulcs-tényezőjeként a hatékonyság javítását jelöli meg. A hatékonyság színvona­la, akár az egész népgazdaság, akár egyetlen vállalat esetében is, pontos választ ad arra a kérdésre, mennyit ér a munka, milyen eredménnyel jár a gaz­dálkodás. Ezért, ha a hatékonyság ja­vul, akkor ezzel gazdaságunk­nak éppen azok a jellemzői fejlődnek, amelyek a nemzet­közi munkamegosztásban vaió eredményes részvételhez is el­engedhetetlenek. A termékek korszerűségének növekedése, a minőség javulása, a kölcsönö­sen előnyös árak, a pontosság a vállalt kötelezettségek telje­sítésében — ezek azok a ténye­zők, amelyek alapján szívesen vagy kevésbé szívesen keres­kednek velünk más nemzetek, amelyek alapján vonzó lehet a magyar gazdasággal termelés' kooperációt, szakosítási egyez­séget, vagy bármiféle gazdasá­gi együttműködést kialakítani és tartóssá tenni. — Céljaink elérésében je­lentős előrehaladást tettünk — mondotta a továbbiakban Lá­zár György. — Az elmúlt há­rom esztendő gazdasági fejlő­désének tényeiből jól ismert, hogy a negyedik ötéves terv teljesítése megfelelő ütemben halad. A miénkhez hasonlóan valamennyi KGST tagország­ban eredményes építőmunka folyik. Lázár György végül a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa ■ nevében köszönetét mondott a testvéri szocialista országok népeinek, a testvér­pártoknak és kormányoknak — mindenekelőtt a Szovjetunió népeinek, pártjának és kormá­nyának — azért a felbecsül­hetetlen segítségért és együtt­működési készségért, amellyel a szocialista országok gazda­sági együttműködése keretében kiszélesítették hazánk gazdasá­gi perspektíváit, lehetővé tet­ték népünk gyors felemelkedé­sét. Ugyancsak köszönetét mondott a magyar munkások százezreinek, a mezőgazdaság dolgozóinak, a legjobb mérnö­köknek, közgazdászoknak, a ki­váló magyar tudós nemzedék­nek, feltalálóknak, tudományos kutatóknak és tervezőknek azért az eredményes munkáért, amellyel segítették napjaink gazdasági, műszaki és tudo­mányos színvonalának megte­remtését, jól gazdálkodva és felelősséggel élve a lehetőség­gel, amelyet a szocialista or­szágok gazdasági együttműkö­dése nyújtott. A párt és a kormány köszönetét tolmácsol­ta azoknak is, akik az elmúlt negyedszázadban országunk képviseletében felelősségteljes és odaadó munkát végeztek a KGST eredményeinek fokozá­sáért. Lázár György ünnepi beszé­de után Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára emelkedett szó­lásra. A Parlament Kongresszusi termében ünnepi ülést tartottak a I^GST megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. Ké­pünkön: Lázár György beszédet mond. (MTI Fotó — Torma Andor felv. KS) Nyikolaj Faggyejev Országaink gazdasági élete gyors ütemben fejlődik Bevezetőben a KGST titkár­sága nevében üdvözölte az ün­nepi ülés részt vevőit, s rajtuk keresztül az egész magyar né­pet, majd így folytatta. A KGST alapításának 25. évfordulóját a gazdasági élet nagymérvű fellendülésének, a tudomány és a kultúra virág­zásának, népeink életszínvona­la töretlen növekedésének, a szocializmus pozíciói, a béke világméretű megerősödésének időszakában ünnepeljük. A KGST-vel létrejött a világ legdinamikusabban fejlődő ipari komplexuma, amely ha­talmas gazdasági és tudomá­nyos-műszaki erővel, korszerű iparral és fejlett mezőgazda­sággal rendelkezik. A KGST tagállamok, amelyek a lakos­ság számát tekintve a föld­kerekség egytizedét adják, a világ nemzeti jövedelmének egynegyedét, ipari termelésé­nek egyharmadát állítják ^lő. Országaink gazdasági élete stabilan és gyors ütemben fej­lődik. 1951 és 1973 között a KGST tagállamok nemzeti jö­vedelme 5,7-szeresére, az ipari termelés 8,4-szeresére nőtt. Ilyen fejlődési ütemet nem is­mer a tőkés rendszer, amelyet kegyetlen krízisek, valutavál­ságok rendítenek meg, ahol mind szembetűnőbbé válik r kapitalizmus fokozódó általá­nos válsága. A KGST tagállamok együtt­működésének első 25 esztende­je bebizonyította népeink kö­zösségének életerejét. Egy negyedszázad történel­mileg nem nagy időszak, de mindaz, amit ezekben az évek­ben a KGST tagállamok és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa elért, a szocialista kö­zösség hatalmas erejét, a mar­xizmus—leninizmus eszméinek megvalósítását bizonyítja. Közösségünk példája fénye­sen igazolja Lenin tudományos előrelátásának helyességét, hogy a szocializmus megterem­ti az emberi együttélés új, magasabbrendű formáit, ami­kor a különböző nemzetiségű dolgozó tömegek jogos szük­ségleteit és haladó törekvéseit először fogják 'kielégíteni in­ternacionalista egységben. örömmel tapasztaljuk, hogy a Magyar Népköztársaság fej­lődésében nagy része van an­nak is, hogy az ország a KGST tagállamok közösségében aktí­van részt vesz a gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működésben, a szocialista nemzetközi munkamegosztás­ban. A KGST eddigi negyedszáza­dos útja nem volt sima és egyenletes, nem minden prob­lémát sikerült a kitűzött ha­táridőre megoldani. A tagálla­mok pártjainak és kormányai­nak irányítása és gondoskodá­sa. a szocialista közösség or­szágainak az az elhatározása, hogy szilárdan követi az együttműködés elmélyítésé­nek, a gazdasági integráció fej­lesztésének irányvonalát, biz­tosították és a jövőben is biz­tosítják az összes feltételt ahhoz, hogy leküzdjük a ne­hézségeket, megoldjuk az együttműködés során jelentke­ző bonyolult kérdéseket, foly­tassuk testvéri országaink di­namikus fejlesztését. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa alapításának 25 évfordulóját a testvéri szocia­lista országok gazdaságilag vi­rágzó, politikailag összeforrott közösségként ünnepük. Né­peink egybeforrott családja szilárdan meg van győződve fényes jövőjéről, amit alkotó módon épít. A KGST-államok közös céljai nemesek és vilá­gosak valamennyi dolgozó, föl­dünk összes demokratikus és békeszerető erői számára. Az ünnepi ülés Németh Ká­roly elnöki zárszavával, majd az Internacionálé hangjaival ért véget. Ezt követően a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa a parlament vadásztermében fogadást adott az ünnepi ülés részvevőinek tiszteletére. (MTI) U gondoskodásról A TOT elnöksége tegnapi ülésén a zárszámadások ta­pasztalatairól, az idei terme­lési feladatokról, a munka- versenyről és a szövetkezeti üdültetésről tárgyalt. Megál­lapította, hogy a »termelő- szövetkezetekbe n a szervezett üdültetés rendszere még nem. alakult ki... jelenleg mind­össze egyetlen százszemé­lyes, közös tsz-üdülő műkö­dik Debrecenben, néhány ha­sonló építésére csak tervek készülnek. Az elnökség in­dokoltnak tartja, hogy a szö­vetkezetek a jövőben az ar­ra fordítható anyagi eszkö­zeiket megfelelő színvonalú, korszerű üdülőhálózat fej­lesztésére fordítsák« — ol­vasható a tanácskozásról ki­adott közleményben. Nem véletlen, hogy a sok jelentős téma közül az el­nökségi ülésen elhangzottak­ból éppen ezt, a szociális el­látás javítását szolgáló gon­dolatot emeltem ki. Nem azért, mert éppen az üdülési idény küszöbén állunk, és ilyenkor divatos az üdülte­tésről szólni. Nem! Inkább azért ragadta meg ez az ál­lásfoglalás a figyelmemet, mert nagyon szervesen kap­csolódik egy érdekes vitához, melynek részese voltam a közép-somogyi tsz szövetség­nél. Szövetkezeti elnökök a tag­ság anyagi helyzetéről, az anyagi érdekeltségről, a munkához való viszonyról folytattak eszmecserét. El­hangzott olyan negatív ta­pasztalat, hogy hiába immár a száz forint feletti napi kereset, már ezért a pénzért sem vállalnak munkát a gaz­daságban. S mintegy segít­ségkérésként folytatódott a gondolat: valami úton-mó- don gátat kellene vetni az egyre károsabb mértékben jelentkező anyagiasságnak. De elhangzott egy másik vé­lemény, egy másik gyakor­lati tapasztalat is — szó sze­rint idézem: »Állítom, nem kizárólag a béreken múlik, hogy milyen a fegyelem, hogy megy a munka, s en­nek eredményekén t hogy fejlődik az üzem. Nálunk az élet bebizonyította, hogy döntő hatása van annak, hogy a dolgozóink milyen körülmények között, milyen környezetben dolgoznak. A szövetkezetben nyolcvan szá­zalékig már meg tudtuk ol­dani a szabad szombatot, műszakokkal a nyolc órás munkaidőt, s lehetne sorolni tovább a szociális helyzet javítására tett intézkedésein­ket. Nagyobb ösztönző a megfelelő munkahely, a kul­turált környezet, mint a na­pi tíz forinttal magasabb fi­zetés! Véleményem szerint valami harmonikus összhan­got kell kialakítani a fegye­lemre ható tényezők között, és többet-kell foglalkozni ne­künk, tsz-vezetőknek azzal, amit úgy szoktunk mondani: gondoskodás á tagságról.« Minden gazdaságban má­sok az adottságok, mások a körülmények és mások az emberek is. Mégis úgy vé­lem, a követendő módszert ez az elnök fogalmazta meg. Az ö gondolatai és a TOT elnökségének tegnapi állás- foglalása között szoros ösz- szefüggést érzek. Mert a jól végzett munka utáni pihenés is a gondoskodáshoz, a szö­vetkezeti tagok és alkalma­zottak szociális helyzetének javításához tartozik. Ezért érdemes figyelmét fordítani az elnökség javas­latára. Mi több: végrehajtá­sáért mielőbb cselekedni! V. M. Nagy sikerű kezdeményezés rugalmas munkaidő — Tudja, mi a késési stressz? Mindennap ugyanab­ban az időben indulok a mun­kahelyemre, s van, amikor a munkakezdés előtt már fél órával bent vagyok, de nem egyszer késtem tíz-tizenöt percet is. A csúcsforgalom kiszámíthatatlan. Emiatt az­tán reggelenként már a lép­csőházban azon izgulok, hogy elkések-e vagy sem. Persze, hogy egész nap idegesen dol­gozom. — Sokszor előfordul, hogy a reggeli vagy délutáni órák­ban hivatalos vagy magán­ügyemet kellene intéznem, ilyenkor már napokkal előbb »haditervet« készítek: hogyan csúsztassak. — Munkakezdés előtt még a gyereket le kell adni az óvodában, aztán rohanás.. A kapkodás, tolakodás után fáradtan érkezem a vállalat­hoz. Ugye, ismerős mondatok, panaszok? Talán nincs is olyan műhely, iroda, munkahely, ahol ne hangzanának el ezek a jól ismert tények. Illetve mégis van egy munkahely. ahol nem panaszkodnak a j új munkarend a vállalatnak, dolgozók a csúcsforgalomra, a ■ a gazdasági vezetőknek, a H ■ osszu, egyre szoronga- tóbb hetek után meg­jött végre az eső. Má­jusi eső, aranyat termő eső.. A száraz, cserepes föld mo­hón itta a rég várt csapadé­kot. A porban sanyargó mag­vak egy csapásra teleszívták magukat, és szinte egyik nap­ról a másikra zöld kis hajtás­fejecskéikkel »jelentették« a föld fölött: »Élünk! Ember, az eddigi fáradozásod nem volt hiábavaló !« (Április utolsó és május legelső napjaiban Somogybán átlagosan 42 milliméter csa­padékot mértek.) Sokszoknyás néni kopog az ajtómon; ropogós( friss-zöld salátát, zsenge hagymát kí­nál. Közben áradozik: — Jókor jött ez a kis eső! Ügy megindult most minden, hogy öröm nézni. Csak fagy ne jöjjön! —- Reméljük. Gondolom a hosszú szárazság már így is elég aggodalmat okozott. — Az biztos. Már azt hit­tem, újra kell vetni a kis bor­sómat, sehogysem akart ki­kelni. Most aztán megindult. Aranyat termő eső A salátaleveleken a har- matcseppek, mint igazgyön­gyök, csillognak. (Idézetek a rgegyei tanács mezőgazdasági és ügyi osztályához beérkezett jelentésből: A somogyi gazda­ságok befejezték a napraforgó vetését, a nyolcvankilencezer hektár kukoricának több mint hetven százaléka földben van. Az eső nyomán nagyszerűen oldódnak a növényvédő sze­rek; az első vetésű táblákon sorol a kukorica, haragos zöld szí-ihe öltöztek a gabonaföl­dek.) — Mit mutat az eső után a hetesi egyesült szövetkezet ha­tára? Néhány pillanatnyi csönd, Varga Sándor elnök érezhe­tően nehezen talál szavakat. — Nagyon nehéz ezt kife­jezni. Rendkívül szép! Gyö­nyörű! Ilyen gabonáink talán még sohasem voltak. Ahogy most kinéz, legalább negy­ven-negyvenöt mázsa »van benne«... ______ — Hektáronként... Ez va­é lelmezés- tóban szívet melengető ígé- 1 rét. — Éppen a napokban járt nálunk Bácsalmásról a főag- ronómus. Azt mondta: ritkán látni ilyen szép határt. — Távoli látogatót fogad­tak ... — Igen, ők segítenek ne­künk. Nem érkezett meg a John Deere vetőgépünk, ép­pen ma megyünk érte Báta- székre, s hogy gyorsan befe­jezhessük a kukorica vetését, a bácsalmásiak adnak köl­csön egyet. — Sok van még vissza? — Keddre végzünk a kuko­ricával. Nem kis munka volt; ezer hektáron kellett a közös részére, háromszáz hektáron a háztáji részére vetni. — Máris múlt időben em- ,ogeti ezt a munkát. — Most már merem. Való­ban bizonyosnak látszik a keddi befejezés. — A hosszú szárazság nem okozott kárt a gazdaságban? — Sajnos, a cukorrépánál igen. Éppen hétfőn tartunk szemlét a cukorgyárral közö­sen ... Valószínű, hogy a két­száz hektár felét újra kell vetni. — Tehát van olyan terü­let, ahol már későn érkezett az éltető csapadék. — Van, de ahogy most új­raéledt a határ, ahogy mutat­kozik minden, az bőségesen ellensúlyozza ezt a kis gon­dot. Kaszáljuk a lucernát; lu­cernalisztet készítünk ebből az első termésből, hétfőtől már sportolók reggeli szénának is vágjuk. Egy-két héttel ezelőtt én még nagyon pesszimista voltam, de ez az eső kicserélt engem is. öt évet fiatalodtam... Rendkí­vül szép minden, öröm kinn lenni! Hosszú szorongató hetek után megjött az eső. Májusi, aranyat termő eső ... Vörös Márta késési stresszre. Az Általános Épülettervező Vállalatnál az országban első­ként fél évvel ezelőtt úgyne­vezett rugalmas munkaidőt vezettek be, a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT jó­váhagyásával. A kísérlet első heteiben kiderült, hogy ki­tűnő a kezdeményezés, amely- lyel egy csapásra megoldottak jó néhány problémát. A kí­sérlet eredményessége bizo­nyítja, hogy érdemes lenne más vállalatoknál is bevezet­ni. Mi is a rugalmas munkaidő lényege? Régebben reggel 8-tól dél­után fél 5-ig egységesen jár­tak be az emberek munkahe­lyükre, a máshol is szokott rend szerint blokkoltak. Most negyed 8 és negyed 10 között bármikor kezdhetik a mun­kát, s délután fél 4 és fél 6 között fejezhetik be. Minden­ki úgy kezd és végez, ahogy neki a legmegfelelőbb. Ter­mészetesen a havi előírt óra­számot yáltozatlanul le kell dolgozni, illetve a másik hó­napra pluszban vagy mínusz­ban nyolc órát lehet átvinni. Ez a rugalmas munkakezdés nem nehezíti a vállalat ügy­félforgalmát sem, hiszen ne­gyed 10 és fél 4 között min­denki bent tartózkodik. Milyen előnyt, kedvezményt jelent a rugalmas munkaidő a dolgozóknak, akiknek csak­nem hatvan százaléka nő, sok a fiatal, kisgyermekes szülő. Nekik feltétlen segítség az, hogy reggelenként és délutá­nonként szabadabban gazdál­kodhatnak idejükkel, jobban alkalmazkodhatnak a bölcső­dék, óvodák nyitva tartásá­hoz. Sokan a munkájuk mel­lett tanulnak, továbbképzők­re járnak — nekik is ké­nyelmesebb, ha munkaidejü­ket az iskolákhoz igazítják. A délutáni ed­zéseiket a rugalmas munkaidő keretében zavartalanul végez­hetik. S ha mindehhez hoz­zászámítjuk, hogy a reggeli kapkodások, csúcsforgalmi idegességek megszűnésével javul a dolgozók egész napi hangulata, közérzete, akkor máris nyilvánvaló a rugalmas | munkaidő előnye. Vizsgáljuk meg azonban a másik oldalt is! Mit jelent az] párt és társadalmi szerveze­teknek? Az már az előbbi fel­sorolásból is nyilvánvaló, hogy segíti az olyan légkör, mun­kafeltételek kialakítását, amelyben a kisgyermekes szü­lők, a fiatalok szívesen dol­goznak, s amely ugyanakkor kedvező az idősebb korosz­tálynak is. De vajon nem szenved-e csorbát a munkafe­gyelem? Nos, az elmúlt fél év tapasztalatai ebben is jók! Az előírt munkaidőt termé­szetesen változatlanul letöltik a dolgozók, sőt hatékonyabbá vált a munkájuk, hiszen most csupán azért, mert a munka­idő csak 2—3 óra múlva ér véget, nem kell bent marad­ni. Köztudott, hogy egy-egy hónapon belül nem azonos mindennap és -minden héten a munka mennyisége. Most a dolgozó beoszthatja magának, hogy mikor »húz rá« napi egy-két órát a munka sürgős­sége miatt. És később ezt az időt megkapja. Furcsa és igazságtalan az a gyakorlat is, hogy a dolgozó napokig tovább bent maradt, mert szükség volt rá, de ha reggel elkésett, megbüntették. Ilyesmi most nem fordulhat elő. És nem utolsó szempont az sem, hogy a rugalmas munkaidő bevezetése óta megszűnt a túlóra. A vállalat ♦belső haszna« mellett az ilyen munkarend segíthet a csúcsforgalom csökkenésében is. Az egyedülálló kezdeménye­zés tapasztalatai, sikere bi­zonyítják: a rugalmas munka­idő máshol, más vállalatok­nál is megvalósítható. Első­sorban természetesen tervező- intézetekben, olyan vállala­toknál és intézményeknél, ahol kicsi az ügyfélforgalom. Az aprólékos, minden rész­letre kiterjedő előkészítés — amelyben tevékenyen részt vett a vállalat pártszervezete, a szakszervezet és a KISZ — biztosította a vállalatnál a kezdeményezés sikerét Pél­dájukat érdemes követni, hi­szen jól megvalósítva közös célt, érdeket szolgál. E. Gy. Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom