Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-04 / 102. szám

Mari» kapcsolom! — HaTW — Halló, if): a megyei ta­nács telefonközpontja. Kit Uapc ilhr.lok? — Önnel szeretnék beszélni. — velem!? — I yn. Telefonközpontok kezelőnői akarok írni, azaz egv élő kommunikációs láncy zsemrol. Végiggondoltam a hc'y.s neket, olyan hangot kPVSsVe emlékeim között, amely hangot sohasem hal­1 'Ham türelmetlennek. Olyan k i/.pontott. kerestem. aki még sohasem moncila nekem azt \ így: -Nem tudom kap- <■; >1 niAzt viszont igen ud­variasan : -Elnézést kérek, hogy azohnal nem tudom kap- V ilni. most mással beszél. IV héhány pillanat múlva új­ra kísérletezem.« S ez a hang. tíz udvarias, ez volt ön. — Örülök, hogy így emlék- i szik a hangomra, Én azt tar­tom, hogy nemcsak ide. ha­nem minden munkához kpll a türelem. Enélkül nem lehet igazán jól dolgozni. — De az ügyfelek nem mindig türelmesek . .. — Nem mindig. Ez azonban abból fakadhat, hogy nem is­merik a munkámat. Nem tud­hatják. hogy nékem nincs le­hetőségem szétkapcsolni a be­szélgetőket. így aztán fölös- legesen gyanúsítanak ... — Talán mert néhány he­lyen ahhoz szoktatták őket, hogy letagadják a hívott fe­let, vagy nem adják át az J üzenetet stb. — Lehet. Itt., ha valaki í -házon belül" van, megtalál- ! luk. Pedig százötven készülék van. — Mikor ismerkedett meg evvel a munkával? — Régen. 1961. október 15-e óta csinálom. Igaz: voltam közben néha beteg is. Reggel Milliárdok hulladékból A másodnyersanyagok szerepe és haszna a hazai iparban A nyersanyagárak ta­valy a világpiacon rohamosan ~'„dötokőzó új hulladékok A nagy tömegben keletkező es a köztisztasági szerveknek és nagy mértékben emelkedtek, _ m;nt például a műanyag t; s az előrejelzések szeimt meg j a gUmihulladék — hasznosiia- további áremelkedésekkel iS i sal.a azonban még csak a kez- kell számolni A teimeles es a j deb lépéseket tettük meg. Ná- fogyasztás egyre gyorsuló no- ( [unk a papjrhulladék gyűjtési I aránya 20, a textilhulladéké nyolctól délután fél ötig va­gyok szolgálatban. Az ebédidő helyett szabad . napot kapok.. — A kezdés óta eltelt majd­nem tizenhárom év. Mi válto­zott azóta? — A hívások száma. Több lett. Mikor kezdtem, körül­belül húsz hívást számolhat­tam egy délutánra. Most en­nek az ötszörösét. Hétfőn és pénteken még többet. Ezek a ••csúcsnapok". — Milyen a jó központos? — Erre talán azt mondhat­nám, hogy olyan, aki ismeri az egyes osztályok munkáját, és ha az ügyfél személy sze­rint nem tudja, kihez tarto­zik az ügye, a központos se­gíteni tud neki. — Az ügyek sínre kerülése tehát már itt kezdődik ... Fárasztó lehet egy-egy -csúcs­nap". — Olyankor bizony éjjel álmomban is kapcsolok és magyarázok. — Abban a kis helyiségben, vhol dolgozik, sokszor ott az egész megye. Kis túlzással azt mondhatnám: fél Európa. Ön olykor a tenyerében tart­ja Barcsot. Csurgót... — Vagy .Varsót és Bécset. — A különbség? — Ez utóbbiak tisztábban hallhatók. — Kávét is főz? — Szívességből; olyan ked­vesek itt hozzám. — Hányat fogyaszt na­ponta? — Soha nem iszom feketét. Nem is ittam még, nem ér­zem szükségét. — Míg beszélgettünk, időn­ként abba kellett hagynunk. Hányán hívták a tanácsot e kis idő alatt? — Nem számoltam... Kö­rülbelül húszán. — Köszönöm a beszélgetést. A nevét legyen kedves. — Galambos Sándorné. L. L pedig 10 százalék körül mozog. Ezek az arányok az NSZK-ban és Csehszlovákiában sokkal magasabbak! De az iparilag legfejlettebb és nyeisanyagban , jja nem kezeljük külön gazdag Egyesült Államokban is j kérdésként a hulladékok árlal- — az 1972. évi adatok. szerint j‘matlanítását és újrahasznosí- az üveg 10 százalékát, a pa- tasat hanem a szocialista gaz­dálkodás lehetőségeit felhasz­nálva — a népgazdaság szem­pír 30 százalékát, a színesfém 50 százalékát hulladék anyag­ból állították elő. Jogosan merül föl a kérdés: miért csak a szemét ártalmat­lanítása, elégetése az »égető- kérdés? Az égetőműre Buda­pesten szükség van, még ha kétmilliárdba kerül is. De miért nem fordítunk kellő fi­gyelmet arra, hogy legalább annyival legyen kevesebb a Ha a tanácsok Rövidített idejű tanfolyamok — dolgozóknak Május 15-én kezdődik a jelentkezés Azoknak a dolgozóknakalapismereti tanfolyamok i A Munka Törvénykönyve, akik az általános iskola négy | szolgáinak. Ezekre a dolgozók illetve a munkaügyi minisz- alsó osztályát elvégezték — s 1 általános iskolájában, illetve ..„„delete a1anián .... vállalkoznak arra, hogy a tan- | az üzemek, vállalatok sze- j ler. undelete alapjan az ok anyag jelentős részét egyéni * mélyzeti osztályán lehet je- Látási intézményekben to­lentkezni. , ' vább tanulók számára tan­Mód van egyéni tanulásra ! évenként három munkanap is: a 16. életévüket betöltött ; tanulmányi szabadságot kell dolgozók az általános iskola i adni, s erre az időre a »mun- bármelyik osztályából — a j kástanulókat" átlagkereset-té- dolgozók általános , iskolájá-1 nak tananyaga alapján — osz­tályozó vizsgát tehetnek. Vizsgaidőszakok: január, jú­tanulás út.ián elsajátítják — rövidített idejű tanfolyamokat szerveznek az 5—6. és a 7—8. osztály elvégzésére. Az okta­tás ideje mindhárom osztály­ban 16 hét, hetenként egy tanítási és egy konzultációs nap van; osztályonként min­den tantárgyból egy beszá­moló és egy vizsga. A tanfo­lyamokra a 20. életévüket be- íöltött dolgozók jelentkezhet­nek. Ha azonban az oktatás a munkások továbbképzésé­hez kapcsolódik, vagy az adott területen esti. levelező tagozat nem működik, a tan­folyamra a 16. életévüket be­töltötték is felvehetők. Je­lentkezni lehet a lakó- vagy munkahelyhez legközelebb eső dolgozók általános iskolá­jában vagy az üzem, vállalat személyzeti osztályán május 15 és június 10 között, ille­ti ileg a tanfolyam kezdetét megelőzően három héttel. * A dolgozók általános isko-* lainak esti tagozatán — rend-* szeres iskolába járás esetén* — beszámolók és vizsga nél­kül megszerezhető az általá­nos iskolai végzettség. Ennek is három osztálya van: az 5— 6,, a 7.,. illetve a 8. Az okta-, lás időtartama mindhárom* osztályban 32 hét. * Jelentkezni erre a tagozat­ra is a dolgozók általános is­kolájában, valamint az üzem, a vállalat személyzeti osztá­lyán lehet szintén május 15 i s június 10 között, illetőleg augusztus utolsó hetében és szeptember második hetében. (Mezőgazdasági területeken októberben.) Azoknak, akiknek munkája1 nem teszi lehetővé, hogy he­tente kétszer részt vegyenek rítés illeti meg. A felsorolt tanfolyamokon, különböző ta­gozatokon való részvétel díj­talan. Az a dolgozd aki ok- nius és szeptember. (Vizsgára tatási intézményben Tanul to­vekedésének következménye ként fokozódó ütemben nő a hulladék is, melynek eltávolí­tása, a környezeti ártalmak megelőzése világszerte egyre több gondot, illetve költséget okoz. Mindez fölhívja a figyelmet a termelésben és a fogyasztás­ban keletkező s újra haszno­sítható hulladékokra, amelyek­ből olcsóbban és — általában — kevesebb energia felhasz­nálásával állíthatok elő nyers­anyagok. Emellett azok a hul­ladék anyagok, amelyek nyers­anyagként is hasznosíthatoak, nem növelik annak a szemei­nek tömegét sem, ami — a közegészségügyi és a tisztaság érdekében — nem kis költ­séggel a szemétlerakó telepesé re kerül. Hazánk nem bővelke­dik a nyersanyagokban. És az is fontos szempont, hogy az újra hasznosítható hulladékok inkább a hazai ere­detű nyersanyagok bázisát bő­vítsék. A hulladék anyagok az acélgyártásnál, a színesfémko­hászatban, a papírgyártásban, a géptisztító anyagok termelé­sében, az üvegiparban stb. nemcsak felhasználható, ha­nem esetenként nélkülözhetet­len, úgynevezett másodnyers­anyagok. Ezeknek a felhaszná­lása gazdaságos, és a fejlesz­tésre fordított összeg 2—3 éven belül megtérül. Népgazdasá­gunk 1973-ban mintegy két­százmillió dollár értékű má­------------------- —-------------■ sodny ersanyagot használt /dl | (világpiaci árakon számolva); j Gondoskodás fiz idős emberekről többek között 1 100 000 tonna ócskavasat, 48 000 tonna szí­nesfémhulladékot, 100 000 ton- 1 na papírhulladékot. A hulladékhasznosító válla- ! latok közül 1973-ban egyedül a j MÉH tröszt mintegy négymii- | liárdos forgalmat ért el, s e j megmentett és termelésnek visszaadott anyágok értéke —| Világpiaci árón számolva — több mint hatvanmillió dollar volt. A hazai ipar szükségletét meghaladó és ezért exportált hulladékanyagokért pedig négy és fél millió dollárt ka­pott az ország. AZ eredmények azonban még messze elmarad­nak a lehetőségektől. Minden itthon felhasználható másod- sége jelenleg beteg nem tud nyersanyag ugyanis importot , e]jórni ide ö viJ *el az ebéd_ potol — es ezzel devizát taka- ■ A hulladék anyagok haszno­sítása szorosan kapcsolódik a környezetvédelemhez is. Így ugyanis nincs másodlagos szennyezőhatés, és például a felhasznált papírhulladék min­den ezer tonnája megment a kivágástól tíz hektárnyi — le­vegőt tisztító, zajt tompító ha­tású — erdőt. Valósággá azonban mindez csak akkor válik, ha jelentős szemléletváltozás következik pontjából legelőnyösebben — komplex módon foglalkozunk mindkettővel. Amiből gazda­ságosan nyersanyagot lehet előállítani, azzal nem szabad feltölteni a szemétlerakóhelye­ket, és nem volna szabad el­égetni sem. A tanácsoknak is még kell fontolniuk ezt: nekik kell több szeméttároló kukát. szeméttelepeket elárasztó hu!- j szemétszállító és tömörítő gé- ladék, amennyiből nyersanyag állítható elő? Ennek a lehető­ségnek a megteremtése nem kerül kétmilliárdba, és egy-egy másodnyersanyag fokozott hasznosításához a szükséges — és rövid 'Időn belül megtérülő — beruházások csak kisebb összegekbe kerülnek (a legna­gyobb sem haladja meg a szaz^- mil'lió forintot). És nemcsak pet beszerezniük, több köz­pénzt elkölteniük a hulladék ártalmatlanná tételére, ha a hulladékhasznosító vállalato­kat arra kényszerítik, hogy gé­pek helyett a telepek átköltöz­tetésére fordítsák vállalatfej­lesztési alapjukat. es elégetéssel lehet a szeméiből köztisztasági hivatal megtalál- energiát termelni. A papírhul- [ nák a jobb együttműködést a ladék felhasználása révén pél- ! hulladékhasznosító vállalalok- dául 60. az ócskavas felhaszná- . .. ,, , . , ha .. ■ iái r . 'kai es a MÉH tröszttel, sajdl lasaval 74 százalék energia ta- ; . karitható meg — az Egyesült gondjaikon is enyhítenek. Es Államok kormánya által köz- j ez a népgazdaságnak is hasz- zétett adatok szerint. i nosabb volna. Öregek napközi otthona Somogy faj szón Ivánczi Ignác bácsi a so- mogyfajszi öregek napközi otthonában, ebédre várva, a nemrég vásárolt fotelben pi-. henve megjegyezte: — Nem tudunk eléggé há­azopban figyelemmel kíséri sorsukat. Sajátos helyzetük többször szerepel a testületi üléseken, és fontos hatályo­tok születnek a velük való tö­rődésről. Sok szó esett az a lakó- vagy munkahelyhez legközelebb eső dolgozók ál­talános iskolájában lehet je­lentkezni, egy hónappal a vizsgaidőszak kezdete előtt.) vább, nem foglalkoztatható i olyan munkaidő-beosztásban, j nem kötelezhető olyan mérté- j kű éjszakai munkára és túl- j munkára, amely akadályozza j a felkészülésben, a kötelező Milyen kedvezmények ille- foglalkozásokon és vizsgákon tik meg a továbbtanulókat? | való részvételben. rít meg —; minden itthon fö­lösleges másodnyersanyag ex­portálható a tőkésországokba A másodnyersanyagok árának növekedése következtében te hát olyan hulladékanyagok gyűjtése és feldolgozása Is gazdaságos lett, amelyekre ko­rábban nem is gondoltak. Felicie Chilanti Három zászlót Salvatore Giulianónak — Most már tudom, kik vagytok. Hat ti tudjátok, én ki vagyok? — Nem — feleli a három vadász. Ez valószínű is. mert az újságokban megjelent né­hány fényképen Giuliano még egészen fiatal. — Jobb is, ha nem ismertek — mondja a bandita, és meg­parancsolja, hogy vigyázzanak az esti foglalkozásokon, illet-* rájuk, ne engedjék ki őket a ve azoknak, akik a tananya-* barlangból. col egyénileg is fel tudják* _ És ha hazudtak? Ha rád dolgozni, levelező tagozatot^ ismertek ? szerveznek, ugyancsak három (5—6., 7., illetve 8.) osztály­ban. Jelentkezni* május 15 és június- 10 között, illetőleg au­gusztus utolsó hetében, szep­tember első és második heté­ben lehet. Az általános Iskola 1—4. osztályának elvégzésére □ Somogyi Néplap — Tudják, hogv hallgatniuk kell. A városkában jönnek már a miséről az öregasszonyok, ala­kul már a menet a portellai úton. San Giuseppében az öreg pap kinéz az ablakon. az J köszönti az elhaladókat. a a portellai i hívja valaki. t — Nagyon szívesen men nék, gyermekeim! -Csakhogy én már öregecske vagyok. Egy fiatalember tréfásan odaszól egy erősen kifestett nőnek, aki félreállva figyeli a készülődöket: M. R. az, a vá­ros kurvája. — Te is jössz? — Én a mezőre megyek sé­tálni, egyedül. — Egyedül? — A forráshoz megyek, a hegyen túlra. Három fiatalember, aki meghallotta szavait, cinkosan rákacsint. Közben az úton — ahol már elindultak az öreg paraszt­asszonyok, gyerekek — vagy tíz lovas fiatal vágtat előre- hátra; a lányokkal tréfálkoz­nak. A pianai lánvok ősi görög népviseletbe öltöztek. A menyasszonyok az út mentén várják jegyesüket, akik lo- ünnepségre! — vük magasából ragadják de­rékon és emelik őket a nye­regbe. A többi lány a lova­iásak lenni a község vezetői- ! ülösek gondjairól a jelölő nek meg mindazoknak a fel- \ gyűléseken és legutóbb a ía- söbb szerveknek, amelyek L>gyűléseken is. Örömmel la)- ilyen szépen törődnek velünk. ! iák a pusztakovácsi körzet la­Aztán elmondta, hogy fele- ' ,kói’,hop ezek rendre megva- —— ... . . i losulnak. Es persze nemcsak napközi otthon szervezésével, hanem többek között azzal is, hogy a rászorultak között év­ről évre nagyobb összegű rendszeres és rendkívüli szo­ciális segélyt osztanak ki. Az idősebb embereknek gyakrabban van szükségük gyógykezelésre, orvosi ellen­őrzésre is. Amióta Pusztako­vácsiban felépült a kiskörzeli szakrendelő, korszerűbb kö­rülmények között tudják el­látni itt a betegeket. Kitűnő buszközlekedés teszi lehető­vé, hogy a lakosság minden településről könnyűszerrel fölkereshesse orvosát a ren­delési időben. Emellett ter­mészetesen mind Somogyfa.i- szon, mind Libickozmán/a hét egy-egy napján a helyszínen is fogadja a betegeket a kör­zet orvosa. Ö egyébként dél­utánonként fogászati rendelést tart az erre a célra kialakí­tott, modern eszközökkel föl­szerelt helyiségben, amelyre jét. Hetvenkét évesen, fél tű- j dővel élve, még kerékpárral ; közlekedik a falu végéről. — j Mi lesz azonban — kérdezte | —, ha mindkettőjüket otthon ! marasztalja a betegség? Csöndör József, a Pusztako- ! vácsi Községi Közös. Tanács j elnöke megnyugtatja: a télen több ilyen esetük volt, de ^mindennap eljuttatták laká- *sukra az ebédet. Ezután sem sok mellett, jövendő jegyesük (tesz másképp, gondoskodnak oldalán halad. (azokról is, akik nem tudnak A San Giuseppe-i muzsikus- feljönni ebbe a valóban kelle- banda nédalokkal járul az *mes környezetű otthonba. ünnepi reggel kavargásához. * Hogy mennyire szükség volt A Portella volgve meg ki- f . ., . halt. Egy tölcsére* gramofon *eriue "^menyre, amelyet harsog, visszhangzik a két *a ,ha-'danl lsk°lab°l al^klL°t_ hegy közt. A banditák szót la- *tak kl es tavaly novemberben nul nézelődnek. ^nyitottak meg, mi sem bizo­A fiúk Salvatore Giulianót *n-vítja jobban, mint az, hogy figyelik. Pisciotta köhög. *a húsz személyes otthonban Van. aki még késlekedik. A (huszonheten étkeznek és jó­tizenhárom éves Provviden- (nenan.van szeretnének meg zával porol az anyja, mert rt>^jütni. Es persze nemcsak itt. még mindig a tükör előtt bí- fhanem a székhelyközségben, I ugyancsak jelentős összeget belödik. ügyes kis kendőt köt * Pusztakovácsi ban is sok az költött a tanács. Ahogy el- hosszú. fekete hajába. Provvi- (idős, gondozásra szoruló em- mondta: egyre többen kere- denza gyönyörűszép lányka. * her. aki nagyon várja, hogy j sík föl e rendelőt az időseb- de annyira nagyra van magá- * részesülhessen ebben a jelen- ! bek közül is. val, hogy rajta mulat a fél *tös kedvezményben. j Somogyfajszon és Libiekoz­város. * — Igen, az idén ott is sze- j mán jól megszervezték a h.i­Amikor végre szépen meg-fretnénk létrehozni hasonló j zi-betegellátást, és ez elsó­fésülve kilép a házból a ra-(intézményt gyogó napfénybe, néhány íia-*nács elnöke. — Már megvan mondja a fa­sorban ugyancsak a magasabb korüakat érinti. i->.' '•-’tiw ‘ ‘ t-” ^ II'.IIUL.,; üt* i i iauo ciuutvu. ---- i'tui im,(,vau : iwi uanat cuiiti, t alember versengve ajánlgat-*a helye, csupán belső átalakí- j Lehet, hogy az idősebb em­Jtást kell végeznünk és terme- j berek gondozására szánt pénz­visz- fszetesen be kell rendeznünk a ’ hői níhánv »,•. ja neki lova nyergét. Provvi denza azonban gőgösen szautasítja őket: bői néhány száz méternyi jár­dát építhettek volna, esetleg szolgálati lakásra, lcözintéz- ^zui lODo mine naiszazan ei- j ménvre fordíthatták volna ezt ikerülték 60. évüket a puszta- ! az összeget. De a tanács — lkovácsi tanácshoz tartozó köz- I nagyon helyesen — most az , , „ ^helyiségeket. Nem vagyok én egyikó- A két és fél ezer lakos kö- se -zül több mint hatszázan el­tök menyasszonya mondja. A fiúk nevetnek: — Gyerek vagy te még. Régekben. Igaz, közülük meg nem való neked a szerelem! ^sokan jó erőnek örvendenek, — A gyerekek mehetnek (»dolgoznak a tsz-ben és még lovon kérdezd csak meg a (»többen hasznosítják magukat mamádat — egészíti ki egy(»a ház környékén. De — saj- másik. (nos — egyre növekszik azok­fr.uk a száma, akik egyedül, Provvidenza azonban egve­— Jöjjön velünk, jöjjön el nyomában a f dúl indul útnak, fiúkkal, akik egyre csak hí vogatják. incselkednek vele. (Folytatjuk.) elhagyatottan élnek es nem­hogy dolgozni tudrárak, ha­jnem önmaguk ellátása is Jmind több gondot okoz szá­jukra. A községi tanács öregek gondjainak megoldását tartotta fontos és sürgető fel­adatának, azt vallva, hogy az embereknek tisztességben és megfelelő körülmények kö­zött kell eltölteniük a munka utáni éveket is. Ebben a hoz­zátartozók, a gyerekek mel­lett — vagy különösen ezek hiányában — a szűkebb kö­zösségnek is felelőssége van. P. I*

Next

/
Oldalképek
Tartalom