Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-16 / 112. szám

GONDOLATOK A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL Hivatás, lelkesedés, felkészültség Képzeletben riport egy konzervgyári paradicsomíesztiválroi A leBnafiiriSdM párthatá- iKtfathanmiegfogatotazott gondolatok sok, lefice- sed&tt fcpwamó feladatot rónak a brdtuBa nKimkásaÉna. Egész wttlmipcgtrit, * * * I gyárakban, az traemebben, m termei ószövet- Ueaakekben drwgoe» szateesobe- nak, s a köaösségetoesi kívül rtoigeeó érteknieégiek felelőe- »égtid'jes feladata, hogy tegye­nek veáera* a közművelő­désért. Az elmúlt harminc ev- hesi tamrtt. ideológiailag és szakmentes » nagy tudással lendeftoeBŐk magadért értetődő feladata, bogy résat vasalja­nak: a mélyebb és igazabb kal­lóm fejteszteséből Kik működ jenek körre, kfk •egitsenek a munkások, a pa­rasztok, az ifjúság kultúrál ó- dásábam, he nem ők? Kik ta­nítsák meg a szocialista bri­gádok tagjait az újabb szak­mai ismeretekre, az ismerete­ket adó eszközök és lehetősé­gek használatára, ha nem a köztük élő, a munkájukat, gondolkodásukat, egyéniségü­ket jól ismerő mérnökök, ag- mnómusok, közgazdászok — a népművelőkkel együtt? Ezzel azt is komondtaim, hogy nem­csak a népművelő, az oktatása felelős, • könyvtáros, a peda­gógus a felelős azért, hogy a párthatáeozait megvalósuljon. Természetesen a főhivatású népművelők, a könyvtárosok, a társadalmi munkásként dol­gozó pedagógusok, a kulturális munkával töi’ődő aktivisták felelőssége és feladata a leg­nagyobb. Igaz az is, hogy az egyre nehezebb munkában el­fáradtak, néha a legjobbakban is halványult a lelkesedés, és néha . borúlátóan tekintettek (munkájukra. A látszólagos ki- látástaianságot többször a mű­velődési munkával kevésbé tö­rődő tanácsi vagv üzemi ve­zetők magatartása, helytelen szemlélete idézte elő. De még jobban elkedvetlenítette a hosszú ideje szíwel-lélekkel dolgozó pedagógust, ha mun­káját, ^nyüzsgését« kollégái lenézték, sajnálkozó és irigy­kedő megjegyzésekkel illették. Hány lelkes és ügysaerető nép­művelő, könyvtáros munkáját keserítették meg azzal, hogy nem érdeklődtek dolgai iránt, nem segítettek neki, nem ka­pott köszönetét vagy elisme­rést munkájáért. Mindezek ellenkezőjére is van példa a megyében. Elvétve találkozunk olyan népművelő tanítóval, aki a mezőgazdász­ban. az orvosban és a többi kollégában partnerre talált. Akad főhivatású népművelő, könyvtáros, aki az üzem veze­tőivel, szakembereivel együtt­működve dolgozik, és barát­ként jelenik meg a szocialista brigádok között, a különféle Szakmai tanfolyamok hallga­tói körében. Az ő munkájuk révén lendült fél a népi kul­túra hagyományain alapuló kórusmozgalom. az irodalmi színpadok ízlésformáló tevé­kenysége, az élőszóval terjesz­tett ismeretek iránti érdeklő­dés. A könyvtárosok munkája nyomán van Somogybán 93 000 könyvtári olvasó, aki tavaly több mint kétmillió kötet könyvet kölcsönzött a tanácsi és a szakszervezeti könyvtá­rakból. A könyvek egynegyede ismeretterjesztő és szakiroda- lom volt. A közművelődési munka eredményei és hiányosságai is bizonyítják, hogy a munka dandárját végző személyektől függ a közművelődés színvo­nala. A társadalmi, a gazda­sági és a működési körülmé­nyek mellett meghatározó te­hát annak a személyisége, rá­termettsége, ügyszeretete és szakmai képzettsége, aki a népművelői munkát végzi. Tény, hogy munkájuk eredmé­nye függ a társadalmi közeg­től, az anyagi ellátottságtól, a működési körülményektől, de most tekintsünk el ettől. In­kább társadalmi tevékenységü­ket, a munkához való hozzá­állásukat, feladatuk teljesíté­sét vizsgáljuk meg. S okszor hivatkoztunk már a népművelők hi­vatástudatára, lelkese­désére, arra, hogy rendelíkez- nek-e a másokat nevelni-oko- sítani akarás őszinte szándé­kával. Azt is észrevehettük, hogy ezek a kívánalmak meg­szürkültek egy kicsit, hogy tért hódított a »kevés pénzért csak keveset lehet produkálni*' szemlélet. De az ilyen állás­pont ellenére is bebizonyoso­dott, hogy tiszteletdíjért és alacsony fizetésért dolgozva azok értek el eredményeket, akik szakmai rátermettségük mellett lelkesedni is tudtak munkájukért. Ott kell élni azokkal együtt, akik javára, akik érdekében dolgozunk. Nem felülről vagy külső em­berként, hanem egy üzem vagy falu közösségében, őket ismei­ve, velük együtt, lehet ered­ményesen dolgozni. Azt hi­szem, ezért eredményesebb a társadalmi munkás népműve­lők munkája, mint a kezdő főhivatásúaké. Ezért fordul élő, hogy a sajtó hasábjain is arról olvashatunk: a tavaszi művészeti szemléken azokból a községekből hiányoztak a mű­vészeti csoportok, ahol éppen főhivatású népművelő dolgo­zik. Szomorú igazság ez a lelkes társadalmi munkások javára. A valóságba* an k hozzá tartozik, hogy a kezdő népmű­velők vagy könyvtárosok, az egyszemélyes intézmények vezetői nehezen találják meg helyüket a faki vagy az üzem közösségében. Nehéz meg­nyerniük azokat az embereket, akiknek a javára akarnak dol­gozni. Sok népművelő túl fia­talom. gyakorlati tapasztalatok näätütl kerül egy-egy művelő­dési intézmény igazgatói szé­kébe. s nem mindegyiküknek sikerül felszínné kerülnie a »mély víaből«. Alacsony fize­tésük, szerteágazó, bizonytalan eredményű munkájúk miatt nem nehéz őket jobb vagy könnyebb munkaterüierte csá­bítani. Egyedül senki sem boldogul. Segítőként ott vannak min­denütt azok az aktív fiatalok és felnőttek, akik maguk is törődnek a kultúrával, szeret­nek olvasni, énekelni, táncol­ni, vagy klubban vitatkozni, akik maguk is több ismeret megszerzésére törekszenek. A velük teremtett kapcsolat hoz- aa a munka igazi gyümölcsét, ők a művelődési munka ala­nyai és tárgyai, s velük együtt lehet kiszélesíteni a tevékeny­séget újabb es újabb rétegek­re, csoportokra. A közművelődés munkásai­nak felkészültsége, szakmai Is­merete is hiányos. Ez a sokol­dalú munka megfelelő szak- képzettséget kíván; állandó önképzés, továbbképzés kell ahhoz, hogy a feladatoknak megfeleljen valaki. Kevés még az ilyen ember, számuk nem lesz több, ha a művelődési in­tézmények fenntartói nem lesznek igényesebbek e mun­kakörök betöltésénél.. A gyakorlott es kezdő nép­művelők, könyvtárosok személyiségük vala­mennyi tényezőjével, hivatás- szeretetükkel és lelkesedésük­kel sem képesek csodát mű­velni. Csupán az adott közös­ség társadalmi, gazdasági és kulturális helyzetéhez kötődve, intézményük működési körül­ményeihez szabva tudják el­végezni a rájuk háruló fel­adatokat. Saját munkájukkal és társadalmi, emberi kapcso­lataikkal képesek elérni újabb eredményeket. Különösen ak­kor, ha egy üzem, falu közös­sége, a vezetők elismerik, meg becsülik munkájukat, ha a művelődésben részt vevők egy­re szélesebb tömege érzi mun­kájuk szükségességét és hasz­nosságát. Ezeken áll, hogy rangja, tekintélye . legyen a közművelődési munkának és a jól dolgozó népművelőknek. (Folytatjuk.) Szita Ferenc I!» azt is eL tudom képzetei, hogy az orösalánvadáse egy­szer a Winchester puska he­lyett csúzlit ragad, és elkezdi lődözni a verebeket a villany­drótról. Hiszen a veréb is kár­tékony, továbbá a csúzlival nagyon nehéz célba találni. Tehát így is születhet nagy tel­jesítmény. De Winchester pus­kával kitömött verébre lőni — azt hiszem tévedés. Valahogy ilyen vadászatnak tetszik előttem Bacsó Peter új filmje, a Szikrázó lányok. Azt hiszem, ez a film látványosság­keresésével és felhajtásával megelőlegezi a kritikusok in- gerkedését, a gúnyt is, amit persze nem szabad túlzásba vinni. Azt hiszem nagyon ér­dekes választ adhatna a ren­dező arra, hogy miért lőtt Win­chesterrel verébre'.’ Bacsó Péter a legjobb ma­gyar rendezők egyike. Hogy puszta kedvtelésből, vagy má? okok miatt választotta ezt a »kikapcsolódást«, erre későü l, filmjeiben bizonyosan válasz, j kapunk. Hogy nem sok öro I műnk telik ebben a vadásaal- I ban, az is bizonyos, j A filmreklám persze gondos- I kodik arról, hogy »feldobja«. | és már a plakáton »helyére te- | gye«, amit látni fogunk. Pop- I film, popzenének ,‘izójátékra ' ingerli az embert a hangzatos J alcím ... Bacsó Pétertől megszoktuk, ; hogy stábjával az élet sűrűjé­be, a gondok, a közélet izgal- | más kérdéseinek »vadászmeze­jére« indul. S meghökkent bennünket, hogy jelen időben milyen természetesen, közvet- I lenül, őszintén sablonmentesen tud beszélni. Fel tudja fedezni, | hogy az életben alapjában véve csak természetes, őszinte és sablon-mentes dolgok a he­ly én valóak. Indíttatásában a Szikrázó lá­nyok is ilyen. Konzervgyári lányok, asszonyok gondjai kap­nak helyet, ezúttal könnyed megvilágításban, vígjátékban. Eddig vonzó és remek a téma Csakhogy olyan érzése támad az embernek, hogy van egy na­gyon tehetséges űjságírógya- konnok, akit elküldenek egy konzervgyári riportra. Az el is megy, rácsodálkozik a csuda piros paradicsomokra, a csuda fényes üvegekre, a csuda saép lányokra, s anélkül, hogy ala­posan körülnézne, hazamenet megpróbálja összeszedni, hogy I mát írt lapja az eimútt néhány j évben vezércikkben, kommen­tárban és egyéb írásokban az j üzemi demokráciáról, a nők j problémájáról, milyen »komf- I tartusok« eshetnek meg a lá- j nyokkai, s ebből kerekít ripor­tot képzeletben. Mindez na­gyon szép, a leírás csuda jól sikerül, a cikkben éppúgy ra­gyognak az üvegek, éppoly pi­rosak a paradicsomok, éppoly csuda kerek a lányok popsija I — csak éppen az nincs benne, amiért érdemes lett volna ki- ! mennie. A valóság hiányzik Bacsó legújabb filmjéből. Kiagyal t helyzetben, kiagyalt jellemeket látunk, nem igazi konfliktust, hanem egy kilúgozott konflik- tustípust inkább. A zene, min­den pop vonása ellenére, nem túlságosan fülbemászó, néhol Brecht-songokat idéz, máskor egy amerikai popfesztivál víg­színháza dallamait. Az alapvető fogyatékosságo­kat sajnos Zsombolyai János gyönyörű felvételei, sem tud iák feledtetni. T. T. FaraíióJíiáüítás 11 arc alibim Kimondott cél volt az avatáskor: a marcali mun­kásmozgalmi és helytörténeti múzeum egyik helyiségében biztosítanak lehetőséget ar­ra, hogy ott helyi képző­művészek is bemutatkoz­hassanak. Most a faragókra került a sor. Eddig több százan tekin­tették meg a | látványos tár­latot, melyen az eredeti, rrm- j zeális értékű ! Tóth- én Ka- poít-faragvá- j nyok mellett | hat marcali, | illetve kör- j nyékbeli fa­ragó mutatko­zott be. Budai Gyula, Császár La- | A kiállított alkotások több- i jós, Kámán Istvánná, Kál- segükben a célszerűségéi szol­mán István, Kustos János, j gaiják, s azt bizonyítják, hogy a népi hagyományoknak he­lyük van a mai lakásban, te életben is. A gazdagon díszí­tett tál, cigarettatartó, ital­készlet nemcsak gyönyörköd­tet, hanem praktikus is. Köcsögre emlékeztet a faváza. szépen díszített Pintér Pál faragványai a né­pi iparművészet ízléses ter­mékei. Elsősorban a virág- mintákat, a környékbeli mo- tivumkancset használták tel, találkozunk betyárjelenet- tel, állatábrázolással is. Rádió-tele vízió mozaik Premier előtt 1 Szokolay Sándor — Fede­rico Garda Lorca — Illyés Gyula Vérnásza május 18-án 1 kerül a képernyőre. A televí- | zióváltozat rendezője, Mikó András mondja: »A tévé igé­nyének megfelelően megrövi­dítettük a müvet. Kihagytuk a szimbolikus szereplőket, í például a Holdat, a Három Favágót, a Halált, vigyázva 1 arra, hogy a jelenetek össze­Galerim surrant»jától az árvízkapuig Új fejezet a Sió történetében SZEKSZARUTÓL mintegy 13 kilométernyire, a gemenci erdő keselyűsi szélében, Bo- gyiszló határában több száz millió forint költséggel felépült a Dunántúl legnagyobb vízügyi létesítménye, a Sió-torkolati mű. Az acélból és betonból épített árvízkapu és zsilip- együttes új fejezetet nyit a Sió-csatorna sok évszázados történetében. A Sió a Balaton fölös vizé­nek- levezetője és a Zala—Sió— Kapos. Völgység! és Sárvíz víz­rendszer főgyűjtője; a teljes vízgyűjtő területe H 728 négy­zetkilométer. A Balaton vizének levezeté­*e, szabályozása és a Duna irá­nyába elvezető csatorna építé­se nem újkori probléma. A vízállás okozta elöntések már ftz ókorban, a Pannóniát bir­tokló rómaiaknak is gondot okoztak, A IV. században Ga- terius császár kiásatta a ko­runkban Siónak nevezett csa­tornát. (Kálmán Béla profesz- szornak A nevek világa című könyvé szerint vékonyan zúgó »sivó« hangjáról nyerte volna nevét. (A római császár a mai Siófok helyén zsilipet és ía- űsztató surrantót építtetett. A zsilipen keresztül a tó árvizei­nek egy részét is levezethették. A Bakony erdővel borított he­gyeiből a kitermelt fát a ta­von tutajokon úsztatták a sur- rantóig, ott szálanként terelték a csatornába, és a Dunáig le- űsztatták. A népvándorlás viharában a római vízgazdálkodási építmé­nyek elpusztultak. A közép­korból és az újkor kezdetétől csak sikertelen helyi vállalko­zásokról. egyes területek ki­szárításáról vannak feljegyzé­sek. A mocsarak lecsapolását a XVIII. század második felében kezdték szorgalmazni. A Balaton vízállása majd­nem hárommeteres vizjátékkal ingadozott — a krónika sze­rint. A magas vízállás veszé­lyeztette a Balaton paláján fekvő területeket, épületeket, utakat és vasutat; az alacsony vízállás viszont csökkentette a nádtermelést, és nehezítette a hajózást. 1863-ban megépült az első újkori fazsilip, de annak elégtelensége miatt 1879-ben a balatonfüredi sétány is víz alá ' került, ezért néhány év múlva betonzsilipet építettek helyet­te. Kisebb-nagyobb munkák következtek ezután, melyekre a két világháború is rányom­ta bélyegét. A siófoki zsilip a második világháborúban elpusztult. Az 1945—46-ban végzett újjáépí­téskor az új vízleeresztő zsilip mellé már hajózsilip is épült, s ezzel megnyílt a lehetősége í a Duna és a Balaton közti 1 rendszeres hajózásnak. A most elkészült Sió-torko­lati mű nagy jelentőségű lép­csője a távlati tervekben a Sión (Jutnál, Ozoránál, Sár- szentlőrincnél és Sióagárdnál) i a továbbiakban kiépülő zsilip- rendszereknek. A Sió-csatorna | komplex kiépítésével elkerül- j hetők lesznek az üdülőélet szá- [ mára kedvezőtlen nyári ala­csony vízállások a Balatonon, 'ugyanakkor minden időben biztosítható az ivó- és ipari, valamint az öntözési vízellá­tás. A medret bővítő csatorná­zással a Sió teljes hosszában állandóan hajózhatóvá válik, így megnyílhat a rendszeres teherhajózás a Duna—Sió—Ba­laton vonatkozásában. A csa- j torna teljes kiépítése nagy le- | hetőss-get teremt űj üdülők, j vízisporttelepek létesítésére, s a vízi turisztika fejlődésére. A MAR VALÓSÁGGÁ vált torkolati árvízkapu — hajózó zsiiipegyüttes nagy jelentőségű lesz az árvíz elleni védelem­ben is. gátat emel a gemenci erdő értékes vadállományát korábban pusztító dunai , jeges áradásoknak. tüggese megmaradjon. Ennek ellenére úgy érzem: teljes müvet mulathatunk be. A Vérnász egy bezárt társada­lom drámája, amit a tévében a nagy fehér ragyogásban megjelenő fekete sziluettekkel is igyekeztem hangsúlyozni«. Kézdi Lóránt díszlettervező így vélekedik az általa kom­ponált díszletvilágról: »Noha a Vérnász színes változatban készült, a dráma mégis feke­te-fehér színekre épülő díszle­teket sugallt. Kevés bűtor és kellék alkalmazására töreked- tünk. Még az egyébként való­di növényeket is fehér festék­kel fújtuk be, melyen csak ■halványan tudott áttörni ter­mészetes zöldjük, hogy ezzel is hozzáidomítsuk őket a mű elképzelt stílusához ...« Szemle A »—1 °C« című elektroni­kus fantázia (Szitányi András és Sztevanovity Dusán filmje) montreux-i sikeréről már ol­vashattunk a sajtóban: a té­véfesztiválon a magyar pro­dukció a zsűri különdíjáí nyerte. Az 1974-es montreux-i Arany Rózsa-fesztivál pros­pektusában. a fotókkal gazda­gon illusztrált füzetben 25 or­szág 28 televíziótársaságának szórakoztató és könnyűzenei filmjei között most a magyar versenyfilm is feliratkozott a listára. Egyperces interjú Dr. Pataki Bela Pal a rádió tudományos rovatának szer­kesztője. Az ő »asztala« a I földrajz, a biológia, a mete- I orölógia, a geológia és a kör­nyezetvédelem. Csaknem tíz j esztendeje szerkeszti a Rádió- I iskola (a felnőtt, nyolc álla- | lánost végzett, de tovább nem tanuló hallgatók számára ké- ' szülő műsor) biológiai, föld- I rajzi adásait. Tavaly »Mér? nem késő« címmel zajjal kapcsolatos környezetvédelmi | sorozata »Intőit« a műsorban. Terveiről mondja: »A közel­jövőben kerül adásba ötrészes kerekasztal-beszélgetésünk a ! műit esztendőben Nobel-di.i- jal kitüntetett etológusokróL i köztük a hazánkban' is közis- ) mert Konrad Lorenzrül, azon- 1 kívül általában az állati vi­selkedésformákról. Nyá;on I egy Tisza-kutató expedícióban j veszek részt: mikrofonnal kí- í vánjuk bemutatni egy-egy ilyen küldetés nagyon is g/a- j korlatias célkitűzéseit. Nem az | a cél természetesen, hogy a szakember brillírozzon, s t.áv- csövön látva egy madarat, j máris fújja annak latin nevét, i Sokkal inkább az, hogy kide- i fűljön mondjuk: mekkora | kárt okozhatnak bizonyos élő­lények például a folyó gát­rendszerében ... Ősszel »Bio­ritmus-« című űj sorozatot 1et- 1 vezek, korszerű műsort, vagyis a kor ritmusával együtt élőt — biológiai kérdésekről. S még egy terv: földrajzi, hon­ismereti, turisztikai »útvonal- műsor«. Nádor Tamás Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom