Somogyi Néplap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-13 / 86. szám

SZÖVETSÉGI POLITIKA-OSZTÁLYPOLITIKJI Jogerős erő határozat, nélkül A szocializmus az egész emberiségnek a jövője, száz­millióknak pedig már ma mindennapos élete, tevékeny­sége. így van ez nálunk is, ahol tulajdonképpen az egész nemzet: munkások, parasztok, értelmiségiek, önálló kister­melők élete és sorsa, osztá­lyos és egyéni boldogulása a legszorosabban összekapcsoló­dik a szocializmussal. A Magyar Szocialista Mun­káspárt szövetségi politikája híven fejezi ki társadalmunk­nak ezt a közös érdekeltségét. S minél tudatosabb a kölcsö­nös érdekeltség felismerése, annál erőteljesebb lesz né­pünk szocialista nemzeti egy­sége, a társadalmi haladás­nak és fölemelkedésnek ez az alapvető forrása. Igaz, az egyes osztályok és a. főbb társadalmi rétegek helyzete ma még sok min­denben különböző és eltérő. Ebből következően elválasztó, esetenként szembeállító ér­dekkülönbségeik is lehetnek. Ezek azonban egészen más természetűek, mint azok. amelyek a kizsákmányoló tár­sadalmakat feszítik. A párt a szövetségi politi­ka fejlesztése során számol a szövetségen belüli ellentmon­dásokkal, eltérő érdekekkel, nézetkülönbségekkel. E politi­ka lényeges vonása, hogy ide­jében fölismeri ezeket az el­lentmondásokat, megelőzve kiéleződésüket és a súlyosabb konfliktusokat. A párt olyan megoldásokat dolgoz ki. me­lyek az egység erősítésére, és egyre magasabb színvonalon való megszilárdítására irá­nyulnak. A társadalmi haladás szo­cialista célkitűzéseiből és az összefogásban részt vevők helyzetének különbözőségé­ből fakad, hogy az egyes tár­sadalmi osztályok és rétegek nem azonos politikai súllyal és felelősséggel szerepelnek a szövetségben. Ebből az elté­résből következik, hogy ezt a szövetséget a munkásosztály vezeti, ő ennek az összefogás­nak a vezető ereje. A munkásosztály ve­hető sznrsné-ek érvényesülése egyáltalán nem hátrányos a többi dolgozó osztály számára. Eopen ellenkezőleg, előfeltéte­le a^nak. hogv alaovető ér­dekeik. sfiátos törekvéseik megvalósuljanak Fz a közös érdekeltség magyarázza, hogy a munkásrsztá'v vezető szere- oe ma nál'mk társadalmilag elfogadott. Ez mindenekelőtt a'-'Mn nyilvánul meg. hogy a többi dolgozó os/.tálv és ré­teg szilárd híve a szocializ­musnak. tevékenységükkel a munkásosztály politikai cél­jait szolgál iák, eayre inkább azonosulnak eszméivel. és mind jobban magukénak vall­ják a szocialista életformát. Manapság gyakran esik szó a munkásosztálv vezető szere- oével' és a szövetségi politi­kával összefüggésben áz osz­tálypolitikáról. illetve annak következetes érvénvesításéről. Ezen nem mindenki ugyan­azt. érti. Nem egyszer leszű­kítik a problémát a munká­sok létfeltételeinek javitásá­H tanácsi vállalatok bérgazdálVodásának lapasziaiatai Állják az összehasonlítási­Somogy megyében tavaly 22 | vállalat és 9 költségvetési j üzem tartozott tanácsi fel­ügyelet alá. összességében csaknem .1000 ember termelő- tevékenységét, munkaügyi helyzetét ellenőrzik a taná­csok. Ezeknek a vállalatoknak a gazdálkodása az utóbbi há­rom évben dinamikusan fej­lődött. Termelési értékük, szolgáltatási árbevételük és forgalmuk 1970-hez viszonyít­va — a tervidőszak első há­rom évében — jelentősen nőtt. A termelékenység növe­lésében is jó eredményeket értek el: éves átlagban 10— 20,5 százalék körüli volt a fej­lődés. A termelés fejlődésének ez a kielégítő üteme — az állami és a tanácsi bérpreferenciák­kal együtt — tette lehetővé, hogy az eltelt három évben a tanácsi vállalatok jelentős mértékben fejleszthessék bér- színvonalukat. Néhány évvel ezelőtt a tanácsi vállalatok bérszínvonalának összevetése az ‘ ipari szövetkezetekével még kétségtelenül az előbbiek számára volt kedvezőtlen. Ez az összehasonlítás azonban már jórészt a tanácsi vállala­toknak kedvez, nem utolsó­sorban a központi béremelé­sek miatt, melyekből az ipa­ri szövetkezetek kimaradtak, így 1973-ban csak két tanácsi vállalat bérszínvonala ma­radt a szövetkezeti átlag alatt. Pedig e vállalatok meglehe­tősen »alulról« startoltak. 1968-ban a Kefe- és Műanyag- ipari Vállalat bérszínvonala 17 615, a Moziüzemi Vállalaté 18 036, a Patyolaté pedig 13 684 forint volt. S 1973-ban e vállalatok többsége nem csak az ipari szövetkezeteket, hanem az állami vállalatok nagy részét is beérte, sőt egyik-másik túl is haladta. A legnagyobb előrelépést a tavalyi központi intézkedések bevezetése jelentette: 2402 dolgozó kapott béremelést központi pénzekből. Közülük 59-en töltöttek be közvetlen termelésirányító munkakört, 738-an pedig szakmunkások voltak. A béremelésben része­sülők 50,7 százaléka férfi, 49,3 százaléka pedig nő volt. Ta­valy ismét a központi és sa­ü erőből fedezett bér fuj lesz 1 lés hatására a fizikai dolgo- I zok átlagkeresete 8,6—17 szá­zalékkal, az alkalmazottaké pedig 2,5—13,2 százalékkal növekedett. Az ösztönzés végett a taná­csi vállalatok gyakran alkal­maznak teljesítménybérezést, de ez főként a mennyiség nö­velésére ösztönöz. A takaré­kos anyagfelhasználás, a mi­nőség javítása és a vállalati célkitűzések megvalósítása ér­dekében prémiumok és jutal­mak kifizetésével is ösztönzik a dolgozókat. A személyi jö­vedelmek növelésében jelen­tős szerepe van a részesedési alap évközbeni felhasználásá­nak is. A helyes bérgazdálkodással szorosan összefügg a létszám- gazdálkodás, illetve a foglal­koztatottak számának hul­lámzása. A vállalatoktól kilé­pők száma 1971-től fokozato­san csökkent. Nagymértékű létszámcsökkenés volt a Be­ruházó Vállalatnál, ahol a tervező tevékenység megszű­nésével 16-an távoztak. Na­gyobb arányú a kilépések szá­zaléka még az Ingatlankezelő Vállalatnál is, amely jelenség egyrészt az építőiparban vég­rehajtott béremelések hatásá­val, másrészt az adminisztra­tív dolgozók alacsony kerese­tével indokolható. A munkahelyükről kilépők többsége betanított és segéd­munkás. A felmondások oka nagyrészt a kevés kereset, a lakóhelyváltoztatás, egészség- ügyi okok, rossz munkakörül­mények, a kereskedelmi vál­lalatoknál pedig a nem meg­felelő munkaidő-beosztás. Összességében a bérgazdálko­dás és a vállalati munkaügyi tevékenység szorosan össze­függ a létszám alakulásával. Több vállalatnál is szükség lesz arra a jövőben, hogy a munkaügyi tevékenység szín­vonalát jelentősen emeljék. Hogy milyen szükség van a munka színvonalának javítá­sára, azt jól mutatja: a bér- fejlesztések a vállalatok je­lentős részénél tetemesen megemelték a munkabérek közterheit, s ez lényegesen növelte a termelési költsége­ket is. Így a tavalyi nyereség öt vállalatnál alacsonyabb lett, mint |1972-ben volt. ra, anyagi, szociális, társadal­mi, kulturális körülményeik, életszínvonaluk emelésére. Ezek természetesen nélkülöz­hetetlen elemei az osztálypo­litikának, amelynek központi célkitűzése, hogy folyamato­san javítsuk azokat a felté­teleket, amelyek közvetlenül és kedvezően befolyásolják a munkások helyzetét, erősítik öntudatukat, növelik társadal­mi aktivitásukat. Ám bármilyen fontos ösz- szetevője is ez az osztálypo­litikának, a y, mégsem merül ki csak ebben. Ide tartozó­nak kell tekinteni mindazt, ami az egész szocialista fej­lődést. a társadalmi haladás ügyét szolgálja: tehát a szo­cialista külpolitikát, beloolíti- kát, gazdaság- és kultúrpoli­tikát is. Hiszen végső fokon a munkások közvetlen élet- és munkafeltételeit is szók az á! talános feltételek határozzák meg, melyek a társadalom szocialista fejlődésében jutnak kifejezésre. Az utóbbi évtizedben vég bement társadalmi, gazdasági fejlődés kedvező feltételeké' teremtett a szövetségi ooliti- ka sikeréhez. A munkásosz­tály, mindenekelőtt a szocia­lista iparra támaszkodva, olyan társadalmi-gazdasági, műszaki-technikai bázist ho­zott létre, amely megfelelő alapot biztosít mind a me­[ zőg'azdaság, mind pedig a szellemi el^t fejlődéséhez. Ezen az alapon bontakozik ki nálunk a mezőgazdaság­nak a zárt rendszerű, ipari jellegű termelési rendszerek­re való áttérése. Ezek alkal­masak arra, hogy maximáli­san kiaknázzák a tudomá­nyos-technikai forradalom eredményeit, és csökkentve a két dolgozó osztály közti lé­nyeges különbségeket, maga­sabb színvonalra emeljék a munkás—paraszt szövetséget. A párt általános politiká­ja kedvező feltételét jelenti a munkásosztály és az értelmi­ség szövetségének is. Ennek a szövetségnek nagy történelmi múltja van. Mióta a szocializ­mus tudománnyá lett. és iránytűként szolgát a munká­sok mozgalmának, azóta e szövetség élő valóság. Ma is e kölcsönhatásban fejlődik: a munkások szocialista mozgal­ma teremt a tudomány, a Ci­vilizáció. a humanista gondo­lat számára olyan természe­tes közeget. amelyben az szabadon és korlátlanul fej­lődhet. A szocialista énítés maga­sabb szintjén sem csökken tehát a munkásosztály szövet­ségi politikájának jelentősége A változó viszonyok közepet­te változatlanul szolgálja va­lamennyi dolgozó osztály és réteg együttes boldogulását. R. I. Gépelt oldalak, pecsétes iratok és határozatok, ujjnyi vastag papirhalmaz: eddig ennyi gyűlt össze egy arány­lag egyszerűnek indult la- kásleválasztási ügy kapcsán. A társbérletekről már any- nyiszor esett szó. hogy aki nem ilyen lakáskörülmények között él, az szinte nem is tudja másképp elképzelni, csak úgy. hogy a családok veszekedésekkel töltik az időt. Lévai Imre ehhez még azt is hozzátette, hogy »bo- londéria«. bár ez esetben nem a társbérlőjére gondolt, hanem az ügyintézésre. Miről is van szó volta­képpen? Kaposváron, a Dó­zsa György utca 10. szám alatt lakik 1952 óta. Négy­tagú családjával a ház há­rom szobája közül kettőt használt, a harmadikat és az erede'ileg konvhának épült helyiséget a társbérlője. A mel' ékhelyiségek közösek voltak. Az IKV a múlt év őszén értesítette őket. hogy a lakásokat leválasztják, a kát lakrészt egymástól elkü­lönítik. Ennek feltétele az volt, hogy a két család ideig­lenesen kiköltözzön a Dózsa György utca 10. szám alól. s azt a két-három hónapot, ami az építkezéshez kell. szükséglakásban töltse. Lévai Imre el is költözött decem­ber 10-én. Egyik lányának kénytelen volt albérleti szo­bát szerezni, mert a kis szükséglakásban nem fértek el. Ám a társbérlő nem köl­tözött, az építők pedig emiatt megakadtak, s a be­fejezés egyre húzódik. A le­választással a társbérlő — aki másodmagával lakja az általa használt részt — még nyerne is néhány négy­zetmétert. A feltűnő mindebben az, hogy . jogerős határozat kö­telezi a kiköltözésre. de nincs, aki erre kényszerítse. Pedig tud az »ügyről- az IKV, a városi és a megyei tanács illetékes osztálya is, de még az ügyészségen is megfordult Lévai Imre. Min­denütt csodálkozva, széttárt karokkal kérdezték: hát ! ez meg hogy lehet? A másodfokú határozaton a dátum: 1974. január 18. Az eltelt idő alatt Lévai Imre egyik helyről a másik­ra ment. tarácsot kért. kér­dezett. de hiába, eredmény semmi. A határozat végre­hajtását sehol sem vállalták. Ha elment az IKV-hoz. on­nan a városi tanácsra küld­ték. ahol a megyei tanácsot javasolták, mint illetékest az intézkedésre. Ott azonban kiderült, hogv mégiscsak az IKV-nak kellene valamit tennie a kiköltöztetés érde­kében. így hát elölről kellett kezdeni a kört... Ezek után már Lévai Im­rén volt a sor, s ő tárta szét a karjait: — Hát ez meg hogy le­het? M. A. Hat község közösen Az egyesült Koppány völgye lsz második éve Eredményesen zárt év után I ez a második tavasz, amikor hat község — Szorosad, Tö- rökkoppány, Somogydöröcske, Somogyaesa, Kára és Gerézd- j puszta — lakói együtt indul- | tak a földekre. Az egyesült szövetkezet gazdálkodási ter­veinek kialakításánál most már a hat község embereinek körülményeit, a hat határ ter­mészeti adottságait kellett fi­gyelembe venni. Több lett a gond, több lett a munka, a munkahelyek is távolabb es­nek az otthontól, de az ered­mények — mint azt már az első év bebizonyította — na­gyobbak. — Megváltozott a szövetke­zet helyzete — mondja Schá­Az idén fejezik be a szoro- sadi terményszárító építését is. Ugyancsak itt épül az új gépműhely, két gépszínnel. A tervek szerint Szorosadon épí­tik fel az összes' segédüzemet És szükség van megfelelő gép­javítóra. hiszen ettől az évtől kezdve a szövetkezet a nádud­vari kukoricatermesztési rend­szer tagja. Az állattenyésztést is át kel­lett szervezni, mivel például a szarvasmarha-állomány hat községben volt. A gazdaság­ban jövőre kezdődik a szarvas­marhaprogram megvalósítása, addigra az állomány megtelelő elhelyezéséről gondoskodni kell. A szétszórt tartásból szár mazó magas költségek csök­Balázs Béla. fér Jakab, a Koppányvölgye Tsz elnöke. — Az egyesülés után sok, addig ismeretlen probléma jött elő. A régi ve­zetési rendszer ma már nem megfelelő. Éppen ezért az idén szeretnénk áttérni az ágázati vezetésre. A rendszer felépí­tésének tervét már el is ké­szítettük, a hónap közepén tár­gyalja a csúcsvezetőség. Az ágazatok élére szakmájukat értő emberek kellenek. A gon­dot elsősorban az okozta, hogy honnan vegyünk ilyen szak­embereket. Most már ez a probléma is részben megoldó­dott, mert építész és növény- védelmi szakmérnök kivételé­vel valamennyi ágazat élére találtunk megfelelő vezetőt. A szövetkezet ebben az év­ben több új létesítménnyel géppel gazdagodik. Beruházás­ra összesen 9 millió 338 ezer forintot fordítanak. Ennek az összegnek csaknem a felét sa­ját erőből teremtik elő. kentése érdekében Törökkop- pányban és Somogyacsán 300— 300 férőhelyes szarvasmarha- telepet alakítanak ki. Mindezek mellett a szövet­kezet vezetőségének a háztá­jira is van gondja. Ezen a vi­déken sok tsz tag foglalkozik szarvasmarha- és sertéste­nyésztéssel. Ezért az új irányí­tási rendszerben a háztáji kü­lön ágazatnak számít majd, élén egy háztáji agronómus- sal. A községekben külön ter­melési felelősök ügyelnek arra, hogy a tagok állatállománya semmiben se szenvedjen hiányt. Ennek érdekében még az alapszabályt is módosítot­ták: a szövetkezet nő tagjai­nak a kötelező száz, tízórai munkanapból csak ötvenegye'1 kell a közösben ledolgozniuk a többit a háztájiban tölthetik el. A mindenki részére bizto­sított egy hold földön kivüi még lucernaföldet, szénát, ab­raktakarmányt is igényelhet­Halászi Lajosné. nek a tagok. Ezeknek az in­tézkedéseknek az eredménye már most lemérhető. Tavaly a háztáji gazdaságok bevétele 13 és fél millió forint volt, az idén pedig mint a már megkötött szerződésekből ki­tűnik — várhatóan 20 millió forint lesz. — Egy ilyen szétszórt terü­leten gazdálkodó szövetkezet­nek mindig nagy gondja a munkásszállás. Mi ezt már megoldottuk — folytatta a tsz elnöke. — Két mikrobusz viszi a dolgozókat munkahelyükre. Üj irodahelyiségeink is elké­szültek, erre sincs gondunk. Elmondhatjuk, hogy nagyjából egyenesbe jöttünk. Pedig nem volt könnyű az indulás. Az emberek nehezen értették meg. mért volt szükség az egyesü­lésre, de most már belátták, hogy így a jobb. Egyre több fiatal tér vissza, az idén pél­dául húsz új tagot vettünk fel. Hovatovább gondot okoz a sok jelentkező, mert nem tudunk munkát biztosítani. Kevés termelőszövetkezet di­csekedhet ezzel. A legtöbb he­lyen gond az utánpótlás. Az eredményes gazdálkodás má­sik feltétele, hogy a tsz-tagok munkájukat szerető, szorgal­mas emberek legyenek. A Kop­pányvölgye Termelőszövetke­zetben az ilyen emberek van­nak többségben. Ezt bizonyít­ja az is, hogy április negyedi­ké alkalmából 12-en kapták meg a Mezőgazdasag kiváló dolgozója kitüntetést. Közülük kettőt kerestünk fel. Mindket­ten a törökkoppányi üzem­egység dolgozói. Balázs Béla traktorost — bár már hat óra felé járt az idő — kint talál­tuk gépével a szántóföldön. — Az első év bebizonyítot­ta : ha ennyi ember összefog, mindenki csak jól jár. A mun­kaszervezés is rugalmasabb, jobb volt, gyorsabb, pontosabb lett a munka, nőtt a jövede­lem. őszintén szólva kezdet­ben egy kicsit féltem attól, hogy más község határában, idegen környezetben nehezebb lesz dolgozni. Aztán megismer tem az embereket, és már tel­jesen mindegy, hova irányíta­nak. Sőt. más községeidbe mi:' szívesebben megyek. Ott keve­sebb az ismerős, keveseooen »dirigálnak« — teszi hozza nevetve. Balázs Béla egyébként már több tisztséget betöltött. Töb­bek között öt éven keresztül volt a törökkoppányi szövetke­zet elnöke. — Legjobban a mostani be­osztásomnak örülök. Egyrészt azért, mert ez a szakmám, ehhez értek, másrészt pedig itt kevesebb a gond. csak a gépre kell ügyelni. Halászi Lajosné a sertéste­lepen dolgozik. Már hét éve gondozza itt az állatokat. — Minden évben változik itt valami. Most új irányítási rendszer lesz, ami még jobb­nak ígérkezik, mint amilyen a mostam. Különösen jó, hogy a tsz gondoskodik a háztájiról. Nekünk is vannak otthon hí­zóink. így ennek , hatását na­gyon jól érzem. Én személy szerint a gazdálkodási tervet is megfelelőnek tartom. Azt hiszem, ha semmi nem jön közbe, ezt az évet még ered­ményesebben zárjuk, mint, a tavalyit. Elkezdődött tehát az egye­sült tsz második éve. Üj veze­tési rendszer, új elképzelések. A tervezés véget ért. már a tervek megvalósítása folyik. És hogy a megvalósítás során sem lesz fennakadás, annak a Koppány völgyében élő embe­rek lelkesedése, szorgalma a biztosítéka. Dán Tibor Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom