Somogyi Néplap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-09 / 82. szám
Turbina Százhalombattára j Politikai iskola, sietem A Láng Gépgyár turbinaszcrelő-csarnokában szerelik a Százhalombattára kerülő 230 megyvaílos turbinát. Az üzemi próbák után a gépőriást április végén szállítják a Duna menti Hőerőmű Vállalathoz. Plusz 250 város Á Szovjetunió tíz év óta az első helyen áll a világon a lakásépítés arányait tekintve. A IX. ötéves terv irányelvei szerint az ország lakásalapja további 5(15—575 milli > nígyzet- méterrel gyarapszik. Az id-' mintegy 12 m'llij szovjet ember költözik új lakásba. Az ytób’ol években mintegy száz új város neve jelent meg a Szovjetunió térképén, és j-ámos meglevő város hatalmas lakónegyedekkel bővült. '085-ig a Szovjetunióban többi. körülbelül 250 várost és több ezer mikrokerületet építenek föl. a Szorosabb együttműködés a megyeszékhely és a járás között KujJOSVár vonzási körzetének szerepe túlnő a város határain, befolyásolja a járás községeinek életéi. A megyeszékhely gyors iparosodása óta pedig ezernyi szál hűli össze a kaposvári járás községeit a várossal, hiszen csaknem tízezren járnak be dolgozni, s ők teszik ki az összes ipari ingázó mintegy kilencven százalékát, áppen ezért a városi pártbizottság a munkúsközponlú szocialista várospolitikát már nem tudja megvalósítani a járási pártbizottsággal való szoros, tervszerű együttműködés nélkül. S ez még csak az egyik, noha fő oldala az egymásrautaltságnak. A járás központja szintén Kaposvár, a környéken lakó emberek ellátásában, művelődésében nagy szerepe van a városnak. A járás a maga adottságait tekintve mezőgazdaságával és a felszabaduló munkaerővel segíti a megyeszékhelyet. A városból viszont számtalan pedagógus, műszaki, számviteli szakember, egészségügyi dolgozó jár ki a községekbe. A város és a járás pártbizottságai, tanácsai között eddig is volt együttműködés, töob fontos lémát közösen vitattak meg. Ez azonban esetenként fordult elő, nem tervszerű MINDEN ELADÓ A félretapa?ott sarkú cipő és a Máriagyűörpl származó, zománcozott kis szentkép, a ki tudja, mikor kinőtt bébisapka és a kicsorbult élű fűrész, a nyelét vesztett kalapács — és minden, 'ami az emberek mellől, kezéből, használati értékét veszítve kikerült — a kirakodóvásáron esetleg vevőre találhat. Nehéz lenne eldönteni, hogy kik várják türelmetlenebbül minden hónap első vasárnapján a vásárt: az eladók, akik gondosan válogatnak a régi nolrnik között, hogy csak a könnyen nélkülözhetőket rakják a porba kiterített pokrócokra, vagy a vevők, akik mindig megújuló kíváncsisággal és ritka darabok reményében már reggel hatkor ott turkálnak a molyszagú ruhák, az idők folyamán vékonyra reszelt pengéjű konyhakések között. A végeredmény: sokan vannak. Az emberáradat a sietés látszatát kelti, pedig minden árus előtt áll valaki: vitatkoznak, hadonásznak. Gyermekkocsi eladó — olvasom az egyik ablakban, itt pedig kínálják, hiányzó gumiabroncsai, barnásra kopott fehér színe ellenére. Van bútor is: mellette egy Ford mikrobusz várakozik, két garnitúra is elfér benne. Az eladó egy fotelben ül, s ha nem az utcára rakta volna ki a mustársága színű huzattal borított portékáját, azt 1 hinném, barátságos szobájában érzi magát: lábát keresztbe rakja, szájában Marlboro füstöl, és unottan szemléli a papucsárus körül tébláboló vevőket. Kis darab, nagyobb érdeklődés — alapképlet a vásáron. Ezért vannak mindig többen a varázslatos krumpli- hámozót kínáló, vagy a papucsok szépségét dicsérő eladó körül. A mester — aki piros és barna papucsokat ajánl minden arra járónak — szemében vágyak égnek a vevő iránt: — Ezt neked ajánlom — mondja így —, tolnai típus, magáért beszél! Mindenki hiányolja, ha nincs még neki. Tolnai! Meg is veszik, mert mindenkiről azonnal megállapítja, hogy hányas a lába, s már csomagolja is a pirosat vagy a barnát. Mert a tolnai az tolnai! A világ közepe lesz a kaSomogyi Néplap scanyél: fiatalember — zöld szafárikabátban és trapéz szabású, világosszürke nadrágban — alkudozik rá egy idős házaspárral. A bácsi szemében benne van: húsz éven keresztül használta. kemény bőrű tenyerétől lett fényes a rúd, s már adná is, akár huszonöt forintért. Élete Dárja azonban harmincra tartja, s a fiatalember hátat fordít. Később már a kezében láttam, talán huszonötért. Mert ilyen is van a vásárban. Százat adtam volna érte. Én azonban egyszerű szemlélődő vagyok, s elnézem, megcsodálom a ráncos arcú öregasszonyt, aki ki tudja, a világ melyik tájáról érkezett karcsúsított inget tart a karján. és mozdulatlan várakozásában benne van a nyugalom, hetven év megállapo- dottsága: ha ilyen is kell, hát jöjjön érte valaki! Másik kezében az időt kopott bársonnyá változtató unoka nadrágja lóg, szomorúan hirdetve: hol van. már az a csibész, akinek — valamikor — még a zsíros kenyeret is úgy kellett a szájába adni... Hajdan volt úriasszony — mit is árulhatna? — kávéfőzőt kinaL Szétszedi, összerakja, s elmondja, hogy csak ez-J zel lehet igazi feketét főznie nem kell hozzá túl sok darált kávé, s mégis, asszonyom1 — mondja —, a legfinamab- bat ezzel lehet csinálni. — A vevője türelmes. Ügy tűnik,1 mindent elhisz, hagyja, hadd1 beszéljen a bundás féíkahát- ba öltözött eladó. Bólogat, só megfontoltan hallgatja a sza-J vakat. Nagy tapasztalata le-J hét, legalább hetvenéves, fej-J kendős, öreg néni. f Vastag talpú, fehér cipő, szűk kordbársony nadrág, feszes pulóver: mindkét fiatal lányra jellemző. Ha ideküld-i tek, hót ideküldtek arckifejezéssel ülnek a puszta földre rakott két tőktől, akik a »világ legszebb« áruját kínálják a hölgyeknek, mert »drága nagy- sád, a bóvlit, azt vegye meg a boltban!« A »nagysád« azonban nem vesz semmit, s a kékfestő nekem magyarázza el, hogy mikor, hol és mit firkáljak a jegyzetfüzetembe. Megszakadás nélküli láncolat. Az utóbbi években a kirakodóvásárokra egyre több kíváncsi megy el, s egyre több lesz az árus is. Ók tudják, miért. Az idős asszony — falusinak nézem — egy fehér Dacia csomagtartójába pakolja vissza a megmaradt árijt. De pakol már mindenki, tizenegy óra van. Az el nem adott ruhadarabokat. elkopott cipőket becsomagolják, • s lassan elindulnak hazafelé. Van, aki kézikocsit húz maga után, a fekete napszemüvegesek — akik feje fölött tarka sátortető feszül — gépkocsival távoznak. Elmennek az érdeklődők, megszűnik a forgatagban az autók tülkölése. Az árusok és régi holmijaik már nem foglalják a helyet, Szabad utat kap a Zsiguli és a Dacia a megürült úttesten. Mészáros Attila program szerint. Tavaly például jó összhang és szoros együttműködés alakult ki a tsz-ek egyesülésének előkészítésében. A Politikai Bizottság, amikor megtárgyalta a városi pártbizottságok munkájának fejlesztését, a városi és a járási párt- bizottságok közötti együttműködés, szorosabb munkakapcsolat fontosságára irányította a figyelmet. A megyei párt-vb feladatterve szintén kiemelte, hogy a városok és a járások pártbizottságai tervszerűbben működjenek együtt a jövőben. Ennek jelei már eddig is megmutatkoztak, például abban, hogy a járási hivatal és a városi tanács együttműködési megállapodást kötött erre az évre, a járási pártbizottság egyik titkára tagja lett a városi pártbizottság politikai munka bizottságának. Sok kérdésben eiőzete sem megbeszélték a tennivalókat. A két végrehajtó bizottság most együttes ülésen tárgyalta meg, mjben és hogyan működjön együtt. Ez kiterjed ezután a városfejlesztésre (a járás véleményét is figyelembe veszik), a kereskedelemre, íz ellátásra, a közművelődésre és -oktatásra, az idegenforgalomra stb. A legnagyobb segítséget a város a zöldség-gyü- mölcsellá fásban, a járás pedig a szolgáltatás színvonalának emelésében kérte. Az egész együttműködés középpontjában azonban a tízezer bejáró helyzete, sorsa, fejlődése áll majd a kaposvári járásiak kérésére. Ezt megköveteli a munkásság helyzetének javítása, a bejáró dolgozókkal való nagyobb törődés. Ugyanis csaknem 70 százalékuk szakképzetlen, sőt egy részük tegnap még a mezőgazdaságban dolgozott. Ez nagy feladatot ró a két pártbizottságra, a két tanácsra, s azokra a községekre, ahol laknak, s azokra az üzemekre, ahol dolgoznak. Egy két évvel ezelőtti statisztika szerint Szennáról 400-an, Hetesről, Kaposmérő- ből, Somogyjádról 50Ó—500-an, Mernyéről, Nagyberkiből 700— 700-an, Kaposfőrő] 900-an járnak be dolgozni a városba. Közülük 350-cn a textilművekben, 400 a ruhagyárban, 600 a villamossági gyárban, 450 az elektroncsőgyárban, 500-an a húskombinátban, 450-en az állami építőiparban, 450-en a Volánnál dolgoznak. Nincs tehát fontosabb feladat, mint az, hogy a bejárás miatti nehézségeket áthidalva megoldják a politikai, általános és szakmai továbbképzésüket. Egy olyan javaslatot is megfogalmaztak, hogy a két végrehajtó bizottság egyetértése nélkül ne telepítsenek ipart a kaposvári járásba. Ennek szellemében szorgalmazták a községek és az üzemek közötti tartalmas kapcsolat kiépítéséi. A bejárók között például nagyon sok a párttag, s az utazás miatt sem itt, sem olt nem járnak pártoktatásra. Érdeme;: lenne általánossá tenni a batéi TÖVAL kezdeményezését: megállapodtak a községek párt- szervezeteivel, s azoknál járnak politikai képzésre a dolgozóik. A jövőben a járás és a város egyezteti a pártokta- tasi év előtt a bejáró dolgozók beiskolázásával kapcsolatos tennivalóikat. A bejáró párttagok helyzetét mindkét pártbizottság titkári értekezleten vitatja meg. A tanulás természetesen a pártonkívülieknek is nagyon fontos, hiszen a tízezer bejáró több mint fele harminc éven aluli. Nagyon jó elképzelés. hogy a községi tanácsolt megszervezhetnék a nyolc általánost nem végzettek továbbképzését, korrepetálását. Több község összevontan szabadegyetemet indíthatna a bejáróknak. A KISZ-tagok és az úttörők könyvet vihetnének nekik a könyvtártól a házig mozgalom keretében. Ez a sok ötlet mind megvalósítható, s egy irányban hat. A város és a falu között ingázó új és régebbi munkások és munkásnak öntudatát erősíti, szocialista gondolkodását érleli. Ez szintén közös érdek, mert a bejárók közül nem egy hord- ja-viszi a helytelen nézeteket. Nem munkás még a szó igazi értelmében, erősebb benne a kistulajdonosi szemlélet. Sem a városnak, sem a járásnak, sem az üzemnek nem mindegy, mikor erősödnek meg bennük is, a többiekben is a munkásságra jellemző erkölcsi jellemvonások. A kél testület állandóan napirenden tartja a bejáró dolgozók közgondolkodásának helyzetét, fejlesztésének feladatait, közéleti szereplésüket, közlekedési gondjaikat. Gyakrabban rendeznek találkozókat az üzemi munkásoknak és a mezőgazdasági dolgozóknak a munkás—paraszt szövetség erősítése érdekében. Ez az ülés kezdeté volt a szorosabb együttműködésnek, jó fóruma annak, hogy megmutassa: mennyi még a kiaknázatlan lehetőség, amellyel pedig mind a város, mind a járás fejlődését meg lehet gyorsítani. A vitában elhangzott javaslatokkal kiegészítik, s véglegesen írásba fektetik a két pártbizottság együttműködését. Azonban még ez sem elég, további véleménycserékre és természetesen gyakorlati intézkedésekre van szükség. Lajos Gcza 1 Felicie Chilanti Három zászlót | | Salvatore Glulianénak II. párnán, vevőrei dűl volt. Részt vett a legko- várva. Komikusán éles kont-i molyabb, legveszélyesebb válSfÄ **» i tűnt. Csak egyik csapatkapikép, tehetségét a színek ka valkádjában kereső festő mű ve, s mindegyiken egy-egyj tánya tudta, hogy hol van. De meg“2 ^ffu a titkot: ho- tűzött maga elé? gok közt folyó beszélgetéseket. Később, amikor a rendőrség rejtjeles kódokat használt, Giuliano azoknak is birtokába jutott. AZ ELSŐ ZÁSZLÓ: A SZEPARATIZMUS De hát mit akartak, milyen célt kergettek ezek a fiatal monteleprei banditák? Gonosztevők voltak — ez kétségtelen. A legkülönbözőbb bűnöket követték el: loptak, mielőtt valami helyrehoznia- raboltak, öltek, tatlant tenne —. hogy a le- vél eljutott rendeltetési he- De CSak penzt akartak lyére. gyűjteni? Csak évekkel később tudta És Giuliano? ö milyen célt Ezeket a leveleket általában küldönccel juttatta el, Giuliano majd mindig egye- k°sy biztos legyen benne összekulcsolt kezű, szemét a/.<l q mindig. gyan lehet az, hogy Giuliano is8Iéreznek° valamit Giuiiano gyakran alvezéré- füléhez előbb’jutottak el a Pontos elképzelései biztosan mondlák _ Mi ^ Pisciottában sem bízott hl,'«k a rendőrség és a csend- nem voltak neki. Körülötte a tek vaevuniki 1 aK alszen'J meg, és maga vette föl a őrség hadmozdulatairól, mint nagyvilágban óriási eseméJ kapcsolatot bandájával, a az ő fizetett kémeikhez. A ny,ek ,zailoUak- A szövetségeA kékfestő — a Baranya? legváratlanabb helyen és idő- bandita lehallgató berendezést C mfr Észak-Olasz- megyei Bolyból érkezett — J ben. Ha pedig levelet kellett ,, !, !‘S”t berendezést ország felszabadításáért haregymásra tornyozva rakja aj küldenie valamelyik elrabolt ep!t€ttl a Palermo—Trapani coltak. A háború tovább tarpultra eltűnő mesterségének J és fogva tartott személy csa- telefonvonalba. Akkor hasz- mint eleinte gondolták, szépen mintázott végeit. Most J ládjának, akkor éjjel a »dók- nálta föl telefonszerelő ta- 1® azért a Szovjetunióból és azonban elsősorban üzletem-J torkáért« küldött, egy monte- n..„„i..n! „„„„ . . . Észak-Európából is a náci bér; mindenkit szid, s min-J leprei egyetemi hallgatóért, és , " f szerzett tapasztala- Németország vereségeiről jötden érvet felhoz azokkal J neki diktálta le, hogy milyen talt- Igy t:uclta kihallgatni a tek a hírek, szemben, akik nem a kékfes-J feltételek mellett bocsátja palermói hivatalok és a kis- * „• .. . toktól vásárolnak. A kékfes-? szabadon foglyát. városi csendőrparancanoksá- «Ü bSJat A RÓM ieto'ISaifs baagek a csendben Nem mintha feltétlenül képlettel kellene kifejezni, de azt azért nyugodtan mondhatom, hogy a kényelem egyenlő a nyugalommal, a nyugalmat pedig meg lehet találni a természetben, de még annak némiképpen »domesztikált« változataiban is, mint amilyenek például - a parkerdők. Ezekből a múlt évben egyszerre kettőt is átadtak a város lakosságának, a tokajit és a desedait. Sikerük van, a látogatottságból legalábbis erre következtethetünk. Egy- egy hét végén személygépkocsival érkeznek a pihenni, kikapcsolódni vágyók, de olyan is akad, aki gyalog teszi meg az utat, nem »kímélve-> tüdejét a friss levegőtől. Ök vannak azonban kevesebben ... A tokaji parkerdő parkolójában hirtelenében harmincegy gépkocsit számolok össze. Van azonban olyan vezető is, aki ki sem száll a kocsiból, behajt a fák között szürkén kígyózó útra, aztán már villog is az index, s indul vissza. Sokan keresik a mókusokat, őzeket, pedig — természetesen — erre már nincsenek. Ügy látszik, meg kell tanulnunk kirándulni, hogy az annyira egyszerű dolgok — mint például: az őzek nem szeretik az olajos autókat, a túl hangos embereket, — köztudattá váljanak. Egy kisgyerek — édesanyja hívó szavára — nagy darab olajos ronggyal a kezében érkezik az uzsonnához. A mama kikapja a kezéből a rongyot — o gyermeket alaposan leszidja: itt is kezet kell mosni —, azután eldobja. Mit is csinálhatna vele? Majd csak előhozza egy másik gyerek, s kezdődhet minden elölről... A természet feloldja az emberi. Kikapcsolódik, megkönnyebbül, nagyobbakat szív a friss levegőből. Megjön az ereje is: abból következtetek erre, hogy szinte kalapácsvetői rekordtávolságokra szállnak az eldobott colás üvegek. Viszont nyugodtan hanyatt lehet dőlni a selymes pázsiton, még idegenek társaságában is. Hacsak nem kerül az ember háta alá egy éles szélű konzervdoboz, vagy eldobott pa- pírcsomag. ételmaradékkal bélelve. Elsősorban a sűrűn felállított szeméttartók közvetlen környékén, de nem mindenki ragaszkodik ehhez a helyhez ... Nem mindenki, nem mindenkor és főleg nerp mindenütt csinálja ezt. Viszont ez a fő kérdés: itt miért? Nyugodtan kérdezzék meg, ha ilyet tapasztalnak! M. A. badításáról szóló napi hírek részletesen leírták a kiéhezett, véresre kínzott-gyötört főváros népének megkönnyebbülését. Szóltak arról is, hogy az emberek milyen szenvedéseken mentek át; írtak az ardeai homokbányában történtekről, ahol a németek 335 olasz ellenállót végeztek ki. Közben Szicíliában újra megalakultak a parasztszövet- ségek és a politikai pártok, s meghirdették harci programjukat. • És a kényszerszünet után a társadalmi élet is ott foly# - tódott, ahol annak idején a rendőri elnyomás, az erőszak miatt megszakadt. És aztán Caccamoban nagy parasztla- zadás tört ki a kötelező gabonabeszolgáltatás miatt. Es megkezdődtek az első földfoglalások is. 1944. május 1-én a San Ci- pirello-i, a San Giuseppe Ja- to-i és a Piana dei Greci-beli parasztok még nem túl nagy számban ugyan, de már ösz- szegyűltek Portella della Gi- nestránál, a Rekettyéslcapunál, a híres Barbato-könel. (Folytatjuk^
