Somogyi Néplap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-28 / 98. szám

A község építési szükségle­teire, valamint a Baiaton-part közelségére alapozza immár évek óta a somogyvári építő­ipari ksz a tevékenységét. Hatvan embert foglalkoztató építésvezetőség működik Ba- laíonlellén: ők jelenleg is dol­goznak egy 48 lakásos társas­üdülő és egy több szintes tár­sasház építésén. Ezenkívül a balatoni üdülök évről évre visszatérő felújítási, tatarozá- si feladatai is adnak nekik munkát. De a szövetkezet tu­lajdonképpen Siófoktól Kapos­várig' mindenütt épít, s éppen ezért a munkások nagy távol­ságra való szállítása néha nem kis nehézséget okoz. Majd­nem minden reggel úton van három gépkocsijuk az építő- munkásokkal. A szövetkezet legnagyobb gondja volt eddig a központi Új üzemházra várva fTv-musor, képzőművészet Ezer somogyi közművelődési fóruma A szövetkezet szakemberei szélicz az ajtókat, ablakokat. készítik építkezéseik egy rc­Elég korszerűtlen körűimén autószerelők. A szövetkezet új •ek között dolgoznak még az helyre fogja költöztetni őket. Érdemes utánaszámolni a líeíegsk és a szülő nők részesedését j A VÁLLALATOKNÁL kifi­zették az év végi részesedése­ket. Jó tudni, hogy a tavajy betegállományba került dol­gozók, a szülő nők számíthat­nak nyereségük kiegészítésére. A társadalombiztosítási szabá­lyok lehetővé teszik, hogy a nyereségrészesedés után meg­kapja a táppénz vagy terhes­ségi-gyermekágyi segély kü­lönbözeiét az a dolgozó, aki betegsége, szülése miatt keve­sebb nyereségrészesedést ka­pott. A szabályok már több év óta érvényben vannak, de lé­nyegesen eltérnek az általános szabályoktól, ezért indokolt, ha ezeket röviden felfrissítjük. A rendelkezés kimondja, hogy az év végi részesedés után táppénz (terhességi-gyer­mekágyi segély) annak a dol­gozónak jár, akit a részesedés szempontjából keresetveszte­ség ért és keresőképtelensége megszakítás nélkül harminc napnál hosszabb ideig tartott. Nem tarthat tehát igényt a szolgáltatásokra az. aki az év végi részesedést a keresőképte­lenség teijes idejére megkapta. Ugyancsak nem kaphat az sem, aki a munkaviszony meg­szűnése után vált jogosulttá (úgynevezett passzív jogon) és kapott táppénzt, vagy aki (pél­dául mezőgazdasági biztosított) meghatározott (fix) összegű táppénzt kapott. Természete­sen annak sem jár a különbö­zet, aki táppénzét olyan mun­kaviszony alapján kapta, amelyből év végi részesedést nem kap (például: intézmény­nél), vagy akinek a munkavi­szonya a keresőképtelensége alatt megszűnt és nem lépett munkaviszonyba, vagy olyan munkaviszonyt létesített, amelyben nem jár év végi ré­szesedés. Nyereségrészesedés után Láppénz • attól a naptól jár, amelyik naptól a dolgozó — a vállalati kollektív szerződés értelmében — nem kapja a ré­szesedést. Ez azt jelenti, hogy ha a kollektív szerződés azt mondja ki: a betegség első 30 napjára jár az év végi része­sedés. akkor a táppénzkülönbö­zetet csak a 31. naptól szabad számfejteni. Somogyi Néplap Nézzük meg. hogyan számít­hatjuk ki a táppénz (terhessé­gi-gyermekágyi segély) össze­gét az év végi részesedés után’ A keresőképtelenség első nap­ját magába foglaló naptári év­re folyósított részesedés össze­gét el kell osztani az év összes munka- és munkaszüneti nap­jainak számával (ez 313, ha a dolgozó heti munkaideje 6 nap). Az eredmény az egy nap­ra jutó nyereségrészesedés ősz- szege és egyben a napi táppénz (terhességi-gyermekágyi se­gély) alapja is. A munkanapok számát sem a keresőképtelen - ség időtartalmával, sem egyéb okból való távoliét napjaival csökkenteni nem lehet. Sőt még azokkal a napokkal sem, amelyeken a dolgozó nem állt munkaviszonyban. E kitérő után folytassuk to­vább a számolást! Miután megkaptuk — az osztás ered­ményeként — az egy napra jutó nyereségrészesedés' össze­gét, s ha azt megszorozzuk 65- tel, vagy 75-tel (a táppénz mér­tékével), megkapjuk a nyere­ség után járó egy napi táppénz összegét. Ebből már könnyen kiszámíthatjuk az összes já­randóságot. Csupán annyival kell megszorozni a napi táp­pénz összegét, ahány napra táppénzt kaptunk. A terhessé­gi-gyermekágyi segélykülönbö- zetének kiszámítása is hason­ló. Ennek végeredményét még kevesebb számolással kapjuk meg. Ugyanis a szülő nők többnyire 100 százalékos ter­hességi-gyermekágyi segélyre jogosultak, ezért elég az egy napra jutó nyereség összegét annyival megszorozni, ahány napra az anya terhességi-gyer­mekágyi segélyt kapott, s ak- kör megkapjuk a különbözet - ként járó segély végösszegét. Kórházi ápolás miatt — az ál­talános szabályokkal összhang­ban — természetesen mind a napi táppénz, mind a terhes­ségi-gyermekágyi segély össze­ge csökken. AZ ÉV VÉGI részesedés után járó társadalombiztosítási szolgáltatásokat a munkahe­lyen működő kifizetőhelyek — külön kérés nélkül — hivatal­ból számfejtik. Azok a munka­adók pedig, ahol nincs kifize­tőhely, közlik a megyei társa- falombiztosítási igazgatóság­gal a számfejtéshez szük'éees I adatokat. S. Gy. telep létesítése. Különböző anyagi megfontolások miatt ezt csuk 1975-re terveztek, vá­ratlanul azonban igen szeren­csés körülmények között si­került olcsó építőanyaghoz jutniuk. Így lehetőség nyílt arra, hogy a központi üzem­ház építését még az idén meg­kezdjék, sőt — lévén ők az építők — be is fejezzék. A tervek készen állnak, a terü­let előkészítését is elvégezték már. Legutóbb egy hét alatl 00 nyárfát termeltek ki a le­endő építkezés területén. Az üzemház megépítése új fejezetet jelent a szövetkezet | életében. Két — egyenként 600 négyzetméter alapterületű — : csarnokot fognak emelni, aho- ’ vá a lakatosok, autószerelők, j asztalosok és a bőrdíszműrész- j leg települnek majd. Ugyan- | csak itt kapnak helyet a víz- és villanyszerelők a raktárak és a szociális helyiségek. A te­lephely a vasútállomás köze­lében épül föl — ennek az anyagszállítás szempontjából van nagy jelentősége. Az új , központ kialakítása — majd 1980 felé — két szintes iroda- 1 ház építésével fejeződik be. A ksz-nél egyébként nagy j | lendülettel folyik a lakáskar- i j ban tartási kapacitás megte- 1 J remtése. A megyei tanács, va- í i lamint a KISZÖV támogatása- j ! val és saját erőből még az ! idén 1280 milliós lakáskar­bantartási kapacitást kívánnak ! ; létrehozni. I A kulturális kérdésekkel foglalkozó pártoktatá­si tanfolyamon So­mogybán csaknem ezer hall­gató ismerkedett meg a köz- művelődés időszerű kérdései­vel. örvendetes, hogy nem­csak az értelmiségiek jelent­keztek ide. A részvevők 45 százaléka fizikai munkás volt, többségük a mezőgazda­ságban dolgozik. Jól felké­szült kommunista propagan­disták ismertették itt a párt művelődéspolitikáját, s igye­keztek tisztázni a vitás kér­déseket. Az oktatásban a részt ve­vők az egyik' legnagyobb ered­ménynek azt tartják, hogy a felszabadulás "óla jelentősen nőtt a lakosság alapműveltsé­ge, fejlődött az emberek mű részi ízlése és az utóbbi idő­ben — a televízió hatására — tovább bővült azoknak a dol­gozóknak a köre, akik a mű­veszettel bensőségesebb kap­csolatba kerültek. A tanfolya­mok hallgatói világosabban látják, hogy a kezdeti ered­mények mellett az ütobbi 10 —15 évben több olyan problé­ma halmozódott fel, amely már gátolja a kulturális élet továbbfejlődését. Ezek közül kiemelték a közművelődés el­látottsági gondjait, a tömeg­nevelés fogyatékosságait, to­vábbá azt is, hogy az egye­netlen tárgyi, intézményi, sze­mélyi ellátottságon kívül egy­re nagyobb gond a napi kér­dések elvi tisztázása. A párttagok elmondták: a X. kongresszus óta jobban érezhető a fejlődés a vezetői gondolkodásban és a cselek­vésben egyaránt, a politika és a gazdaság összefüggését te­kintve, a kulturális életben azonban ez már kisebb mér­tékben mutatkozik meg. A pártmunkában sem kapta meg a fontosságának megfelelő helyet a művelődés, és ennek következtében az egyes álla­mi társadalmi szervek, illetve tömegszervezetek és gazdasági egységek vezetői is mellőzik. A párt-, állami és társadalmi szerveknek tehát el kell érni- ük, hogy a dolgozók képzésé­ről. továbbképzéséről, műve­lődéséről való gondoskodás — mind az ipari üzemekben, mind a termelőszövetkezetek­ben — legyen szerves része a munkahelyi vezetők tevékeny­ségének. A propagandisták egyértelműen rámutattak a viták során a politika és kul­túra összefüggésére, kölcsön­hatására. Hangsúlyozták az ifjúság és a munkások köré­ben végzendő közművelődési munka fontosságát és azt, hogy a munkásság műveltsé­gét erősen befolyásolja a szak­munkásképzés során szerzett ismeret, illetve az ott kapott' indítékok. Ezért is fontos a szakmunkásképzés során a közművelődési lehetőségek nö­velése, az ipari isolákban a föltételek javítása. G ondot okqz, hogy a vá­rosi munkások szerint megnőtt ugyan a mű­velődési igény, ezt azonban nem követik a lehetőségek. Például az új lakótelepek épí­tésénél. a területi tervek ki­dolgozásakor ma még nem fordítanak megfelelő figyel­met arra, hogy a művelődési intézményeket, klubokat, könyvtárakat, illetve sport- és játéktelepeket is tervezzenek és építsenek. Jó lenne ha a lakótelepeknek, munkáslakta településeknek a szociális és közoktatási intézménytelepíté­si normákhoz hasonló közmű­velődési normatívákat dolgoz­nának ki. Nehezen érthető, hogy a növekvő követelmé­nyek ellenére egyes vállala­toknál csökkent a művelődés társadalmi tekintélye, a mű­velődő ember sokszor nem kapja meg a kellő megbecsü­lést és segítséget. Ennek egyik oka az is, hogy nem tudtunk megfelelő kapcsolatot terem­teni a tanulás és az anyagi érdekeltség között. Egyes vál­lalatoknál valóban kifizető­dőbb az alacsony műveltséget, kisebb szakképzettséget igény­lő munka, és — sajnos — van­nak még olyan gazdasági ve­zetők, akik nem támogatják e hosszabb távon megtérülő »beruházást". A felszólalók többsége a rá­dió és televízió közművelődé­si funkcióját igen fontosnak .tartotta, és ezenkívül az együttműködést a hagyomá­nyos és az új intézmények között. A Ki mit tud?, a Rö­pülj, páva versenyek a fiata­lok öntevékeny művészeti csoportjainak életét megélén­kítették; a Szóljatok, szép szavak versenyek az irodalmi színpadok népszerűsítését szolgálták. A legsikeresebb sorozatok pedig — mint a 1Fekete város, az Odüsszeia — fokozták az érdeklődést a könyvek iránt. Vagy például a Delta adásai után hányán olvasnak természettudomá­nyos folyóiratokat, könyveket, kezdenek kísérletezni, barká­csolni egy-egy szakkörben. Ugyanakkor szóvá tették azt is, hogy jobban össze kellene kapcsolni a fömüsorok tartal­mat a tudatformálás felada­taival. Az üzemi munkások szerint a szocialista brigádok vállalásaiban nem kap meg­felelő helyet a kulturális te­vékenység. E téren szükség van a tudatosabb irányításra és segítségre, hogy belső igény alakuljon ki az újabb isme­retek, élmények szerzése iránt. Többszőr kellene arról szólni a brigád- és a termelési érte­kezleten, hogy »mit ér az em­ber. ha művelt«. Szó esett a művészetek egyes ágainak je­lenlegi helyzetéről, különösen a festészetről és a szobrászat­ról. • Többen megemlítették, hogy az egyszerű emberek nehezen értik az absztrakt formákat, kifejezésmódokat Szerintük jobban kellene se­gíteni a tehetséges munkás­művészeket. Az intézmények, az üzemvezetők segítsék őket abban, hogy minél többen megismerjék az alkotásaikat. A párttagok hangsúlyoz­ták, hogy a szocialista építés magasabb szin­ten való folytatásának a gaz­dasági, társadalmi, politikai. Követelmények mellett meg­határozott műveltségbeli kö­vetelményei is vannak. A , vi­ták során jobban tisztázódott a közművelődés, a kultúrpoli­tika helye, szerepe a pártélet­ben és a pártirányításban. Varga Teréz, a megyei pártbizottság munkatárs« I Felicie Chilanti 1 1 Hár omzá ISZlÓt 1 Ls Ivafore Giul liánon; ak 1 [27. Néhány összejövetel után, amelyeken Giuliano is részt vett (ott voltak a maffiavezé­rek, ott volt ügyvéd barátja, Geloso C., az öreg hétpróbás gengszter meg pár politikai személyiség), elfogadtak egy általános tervet. Giuliano lett a front fegyveres erőinek pa­rancsnoka, aki a titokzatos személyiségtől, a mindig lát­hatatlantól kapja majd a pa­rancsokat. ha elérkezik a cse­lekvés pillanata. Minden az 1947. április 24-i csütörtök és a következő, a május elseji csütörtök között zajlott le. Április 24-én este nagy ünnepség volt Salvatore Giulianóéknál. Mariannina tartotta esküvőjét Pasquale Sciortinóval. Crozza Black ^ták a szertartáson meg a va- \ csorán. ” És csakugyan, semmi sem í történt. J A Giuliano-banda teljes \ létszámban ünnepelte a ve- Jzér húgának lakodalmát: ze- Jne is volt, lányok is a tánchoz. J A monrealei püspök engedé­lyezte. hogy a bandavezér ott­honában tartsák a ceremóniát. A szertartást Di Bella tiszte­lendő úr, a monteleprei káp­lán végezte. j Azon az éjszakán alakította imeg Giuliano és barátja. Ge- áloso C. a monteleprei malom ■ értésükre adta, hogy nyugod­tan részt vehetnek a bandi­és tésztagyár igazgató taná­csát. Három nappal később Crozza Black elrendelte a május else­jei akciót. — 1947. április 27-én — vallotta később Genovese Gio­vanni monteleprei bérlő Mau. ro vizsgálóbírónak Palermó- ban — Giuliano velem volt Saracinóban. A Pianelli fivé­rek is ott voltak, meg Salva­tore Ferreri, más néven Fra Diavolo. Délután három körül megérkezett Giuliano sógora. Pasquale Sciortino; levelet hozott a bandavezérnek. Fél­revonultak, úgy olvasták el együtt. Aztán Giuliano gyufát gyújtott, elégette, majd oda­jött hozzánk és azt mondta: "Fiúk, ütött a szabadság órá­ja !" Az események ezután már egy tragikus film gyors rit­musában peregtek. Az 1947. május 1-re virra­dó éjszaka. Cippiben, Montelepre köze­lében két testes ember, egy harmincöt körüli meg egy sokkal idősebb beszélget hal­kan. Egyikük a monteleprei maffiavezér, a másik Gnazio bátya Mon reáléból — nagy tekintélyű maffiás ő is. Test­őreik a közelben cirkálnak. — Aspano Pisciotta azt mondja, hogy a levél hamis volt — dün nyögi a monte­leprei maffiás. — És Giuliano mit mond? — Azt. hogy ha a többi vá­ros löm fog, akkor ő is. Santo hatva megígérte neki. hogy általános amnesztiát rendel­nek el. Elmagyarázta neki, ahogyan Crozza Black mond­ta. — Ide hozatta a fegyvere­ket, és meghagyta, hogy hív­ják össze a fiúkat. Azt mond­ja, mindenkinek lőnie kell. annak is, aki nem tagja a bandának. — Helyes. Hangos motorzúgás hallat­szik a Cippibe vézető hegyi útról. Giuliano érkezik Pis- ciottával. Pisciotta köhög, lu- dőbajos. — Ezúttal ne a magatok érdekében -mókázzatok« — fordul Giuliano a maffiások­hoz. — Az ígéretek záloga különben, itt van — és nyi­tott tenyérrel a géppisztolyára csap. Villám Ciccio, Málészájú, Fehérfenekű és Bubu mind azt mondja: csak akkor lö­vünk, ha a többi város is lő. A maffiavezér Giuliano vál­lára teszi a kezét. — Sok város fog lőni a másik hegyről is ... Most iga­zítsuk össze az óránkat: pon­tosan negyed tizenegykor, ez a terv. És Giuliano hozzáigazítja óráját a maffiáséhoz. Gnazio bátya az arcába néz. és ráncai közül rámosolyog. — Már nagyon sokat tettél a mi Szicíliánkért — mond­ja — és megkapod majd érte a jutalmadat. A legnagyobb jutalmat is meg fogod kapni. Átnyújt neki egy levelet és hozzáteszi: — A lány küldi. Monrealé- .ban vár téged. Giuliano félrevonul. Szótla­nul leül egy kőre és a csilla­gos eget nézi. Gnazio bátya elmegy, rövidesen hallani a távolodó autó' zaját. Pisciotta odalép Giulianó- hoz: IFolytatjuk.) AZ AGYAGIPARI SZÖVETKEZEI’ fölvesz férfi és női segéd­munkásokat Jelentkezés: Kaposvár, Mező Imre u. 42. sz. alatt. (14233) A Kaposvári Cukorgyár azonnali belépésre keres gyakorlattal rendelkező könyvelőt gépkönyvelőt, gyors- és gépírót, valamint raktárost Jelentkezés a gyár fő­könyvelőjénél, illetve főosztályvezetőjénél. (14304)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom