Somogyi Néplap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-20 / 91. szám

Felavatták az állami építőipari vállalat központi telepét (Folytatás az 1. oldalról.) mentgyár építését, és újabb te­lepítésre is helyet keresnek. A vállalat munkáját érté­kelve Bondor József hangsú­lyozta: új vezetői kidolgozták az előrelépés terveit, munkás­gárdája alkalmas a nagyobb feladatok megoldására. -Állí­tom — mondta —, hogy az emberek nem születnek lógó- soknak, de ha szervezetlenség van a munkahelyen, ha nem biztosítják a munkavégzés fel­tételeit, azzá válnak. Ezért Eontos, hogy mindig folyamatos legyen a munka. A Somogy megyei Állami Építőipari Vál­lalat feladatai azonosak a töb­biével, a gondjai is hasonlóak. A magyar építőipar akkor tud­ja teljesíteni a feladatát, ha sokkal magasabb színvonalon szervezi a munkát. A mostani tervidőszak célkitűzéseinek teljesítése mellett a következő öt év feladataira is fel kell ■készülni, korszerűbb technoló­giát kell alkalmazni. Ezért örülök én a központi telepnek. Ha a munka szerelő jellegűvé válik, kevesebb ember többet tud elvégezni. Az új technika azonban mindig tanulással jár együtt; ez éppen úgy érvényes a vállalat vezetőire, mint a munkásaira. Az építők táská­jába — a korszerű, technoló­giák miatt — lassan nem a va­kolókanál kerül majd, hanem a franciakulcs.« Ezután arról beszélt, hogy a vállalat vezetése tervszerűen nyúlt a gondok megoldásához: arra törekszik, hogy minden­kinek pontosan meghatározza a feladatát, s ellenőrzi is, hogy azt miként hajtják végre. Fi­gyelmeztetett arra, hogy na­gyobb gondot kell fordítani a szervezettségre, gondoskodni arról, hogy a folyamatos mun­kához az anyag és a gép min­dig rendelkezésre álljon, s megfelelően készítsék elő a be­ruházásokat. Együttműködve a tervezőkkel, beruházókkal és lebonyolítókkal lehet javítani az előkészítést. A • jó építés ugyanis — mint mondta — nem kizárólag a vállalat gond­ja. Ennek előfeltételei vannak, s ennek megteremtése a beru­házás gondolatával kezdődik. -Funkcióképes lakásokat« csak akkor lehet építeni, ha időben biztosítják a vizet, a világítást, a fűtést; egyszóval előkészítik a területet. A miniszter külön szólt a munkásokról való gondosko­dásról is, ^melynek egyik jele a vállalat központi telepén készült korszerű szociális he­lyiség és az új étterem. Bogó László, a megyei part­bizottság titkára hozzászólásá­ban kiemelte: a Somogy me­gyei Állami Építőipari Válla­lat az elmúlt 25 év alatt nagy utat tett meg. S e negyedszá­zadban voltak nehéz időszakok is. Ebből pedig le kell vonni a tanulságokat a vezetőknek és a dolgozóknak egyaránt. Ha a vállalkozáspolitika felelőtlen, ha nem megfelelő az előkészí­tés, csúszik a határidő, bírálni kell a vállalatot, s az elmúlt időszakban nagyon sok volt a határidőre át nem adott léte­sítmény. A mostani törekvé­sekből a megyei vezető testü­letek azt a következtetést von­ják le, hogy a vállalat képes lesz megfelelni feladatainak; jelentősen javult a gépesített­sége, kezd kialakulni a koope­ráció is. A vállalat szervezeti rendszere megfelel a követel­ményeknek. A legfőbb feladat­ként a dolgozók és a vezetők közötti összhang erősítését je­lölte meg. A megye anyagilag is támogatta a vállalat fejlesz­tését, s cserébe azt várja, hogy a következő tervidőszakban már ne legyenek a mostanihoz hasonló építési gondok. Felszólalt a munkásgyűlésen Csepregi József művezető, Ri- tecz János brigádvezető és Spannenberger János burkoló is. A munkásgyűlés Gyulavári Tamás igazgató zárszavával ért véget. Három év alait 20 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem Képviselőnők tolmácsolták Három somogyi javaslatot elfogadtak Nagy érdeklődés előzi meg a családjogi törvény módosí­tását a megyében is. A véle­mények, javaslatok összegyűj­tését szolgálta, hogy a Haza­fias Népfront megyei bizott­sága ankéton vitatta, meg t<i- gászokkal a módosításterveze­tet. Ezenkívül a képviselők közvélemény-kutatást tartot­tak választókerületükben. Ezek a törvénymódosítás de­mokratikus előkészítésének állomásait. A megyei képvise­lőcsoport a múlt héten össze­gezte az összegyűjtött véle­ményeket, s megbízta Kosz- tolánczi Jánosáét, valamint Szokola Károlyné dr.-t, hogy az országgyűlés szociális és egészségügyi, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottságának együttes ülésén tolmácsolják a somogyi meg­jegyzéseket. Kosztolánczi Já- nosné a megyében megfogal­mazott kérdéseket tette föl az együttes ülésen, Szokola Ká­rolyné dr. pedig a javaslato­kat továbbította. A két kép­viselőnő örömmel számolt be arról, hogy szép eredményt értek el. — Huszonketten szólaltak fel a szerdai együttes ülésen, tizenhat módosító javaslat hangzott el, s ebből hatot fo­gadtak el. Nagyon elégedettek vagyunk, mert közülük három somogyi — mondta Szokola Károlyné dr., a Fonyódi Já­rási Pártbizottság első titkára. — Milyen jellegűek ezek a javaslatok? — Általában a szöveg mó­dosítását, kiegészítését szol­gálják. Például nem tartottuk pontosnak a házasságkötés alaki kellékeiről szóló részben a következő megfogalmazást: házasság akkor 'jön létre, ha az együttesen jelenlevő há­zasulandók a tanács végre­hajtó bizottságának hivatalo­san eljáró kiküldötte (anya­könyvvezető) előtt személye­sen kijelentik, hogy egymás­sal házasságot kötnek. A ki­küldött megnevezés félreve­zető. s az anyakönyvvezetőt, aki nélkül nem lehet házas­ságot kötni, szerintünk nem lehet csupán zárójelben em­líteni. A javaslatunkat elfo­gadták azzal, hogy ezt a pon­tot átfogalmazzák, s kiemelik az anyakönyvvezető szerepét. — Mire vonatkozik a másik két javaslat? — A tervezet szerint a fe­leség vagy a régi nevet vi­seli tovább a házasság meg­szűnése után, vagy pedig a lánynevét veszi újra fel stb. A megszövegezés szerint az utóbbi esetben a házasság megszűnésétől, illetőleg ér­vénytelenné nyilvánításától számított harminc nap alatt jelentheti be szándékát az anyakönyvvezetőnek. A har­minc napot kevésnek találtuk a gondolkodásra, s hatvanat javasoltunk. Ezt is elfogadták. Ezenkívül a gyámság viselé­sével foglalkozó pontban kér­tük egy fontos szó beszúrását tartalmi okokból. — Maradt-e függőben javas­lat? — Igen, kettő. Ezeket mi, somogyiak is támogattuk. Az egyik a házasságkötési élet­kor alsó habárának szigorúbb határozása: a módosításban javasolt 14. illetve 16 év he­lyett 16. illetve 18 év. A má­sik az, hogy hagyják ki a szövegből a férjezett nők névhasználatának újabb le­hetőségét. amikor az asszony a férje családi nevéhez hoz­zákapcsolja a saját utónevét E kérdésekben nem született döntés az együttes ülésen. Az országgyűlés előtt a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság még egyszer összeül. Ezt azzal egészíthetjük ki, hogy úttörő megoldásként majd az országgyűlés dint azokban a kérdésekben, ame­lyekben a bizottságok ülésein nem tudtak megegyezni. L. G. Félmilliárdos költséggel Építőipari műanyaggyár épül Barcson Aláírták az együttműködési szerződést Süveges Sándor, a járási pártbizottság első titkára nyi­totta meg tegnap azt a ta­nácskozást Barcson, amelynek részvevőit egy cél vezeti: erőiket összefogva mit tehet­nek Barcs és környéke jö­vőjének érdekében. 30 000 tonna műanyag termék Szabó Miklós, a "Chemical- Építővegyianyagokat Gyártó j Vállalat igazgatója tájékoztat­ta a részvevőket, dr. Kassai Jánost, a megyei tanács vb- titkárát, a nagyközség, az J ÉVM és néhány tervező, ki- j vitelező vállalat képviselőit j arról, hogyan fejlődik, iparo­sodik Barcs, s teremtődik ez­zel újabb munkalehetőség a járási székhelyen, illetve a | környéken élő embereknek. j Félmilliárdos költséggel épí­tőipari műanyaggyár épül Barcson, ahol 310 ember kap munkalehetőséget. Az idén kezdődik a tereprendezés, jö­vőre az építkezés. 1976-ban szerelik be a gépeket, s 1977- ban indul meg a termelés. Évente 335 millió forint ér­tékben 30 000 tonna különbö­ző építőipari műanyag ter­mék hagyja majd el a gyá­rat. Műgyanta, habszivacs, fürdőszoba- és vízelvezető elemek, műanyag kádak. Az első évben 5000, 1980-ban pe­dig jnár 7000 kád készül. Elmondta az igazgató azt is, hogy a tervek készülnek, s a vállalat párt- és KISZ- szervezete védnökséget vállait a barcsi építkezés fölött, se­gítséget nyújtanak a munka mielőbbi befejezéséhez, a szakmunkásképzéshez is. Közös összefogással Dr. Kassai János a megye és a nagyközség vezetőinek nevében köszönetét mondott mindazoknak, akik már ed­dig is nagyon sokat fáradoz­tak az új barcsi gyár létre­hozásáért. Arról is beszélt, hogy Barcs jövője, fejlődése, a környék előrelépése érde­kében igen nagy jelentőségű lesz az új műanyaggyár. S nemcsak azért, mert 1980-ig az előzetes számítások szerint 2000 ember elhelyezéséről leéli gondoskodni. hanem azért is, mert az itt készülő építőipari műanyag termékek nagy segítséget nyújtanak majd a Somogybán és a szom­szédos megyékben folyó épít­kezések meggyorsításához. Ezért segíti a megye és a nagyközség erejéhez mér­ten a gyár létrehozását. A megyei tanács 23 millió' fo­rint vissza nem térítendő tá­mogatást nyújt az. iparfejlesz­tési alapjából; biztosítják a munkához szükséges utat. a villanyt, a vizet és a szenny­víz eivezetását. Ezenkívül la­kást adnak a kirendeltség működéséhez, a szakoktatók­nak. s 23 szövetkezeti és ál­lami lakással támogatják a műanyagipari szakemberek 3arcsra telepedését. A tanácskozás végén dr Kassai János a megye veze­tői. Szabó Miklós pedig a "Chemical« vállalat nevében aláír) a az együttműködési szerződést. Ez írásba foglalja mindazt, amit szóban kifej­tettek: kölcsönösen arra tö­rekszenek. hogy a barcsi épí­tőipari műanyaggyár a terve­zett határidőre elkészüljön, hogy a 310 ember munkába állhasson 1977-ben. s a gyár­ban mielőbb megindulhasson az építkezéseket meggyorsító műanyagok termélése. Sz. L. Megjelent a Statisztikai Zsebkönyv A napokban megjelent az 1973. évi adatokat tartalmazó Statisztikai Zsebkönyv. A zsebkönyvből egyebek közt kiderül, hogy a nemzeti jövedelem 1973. évi összege 20 százalékkal volt nagyobb az 1970. évinél, és több mint két­szerese volt az 1960. évinek. Hasonló egybevetések találha­tók az ipari, építőipari és me­zőgazdasági termelés, a bél­és külkereskedelem, a bérek és jövedelmek stb. alakulásá­ról. Ismeretes például, hogy ' 973-ban különös figyelem kí­sérte az állami ipar és építő- ioar* munkásainak jövedelem­alakulását. A zsebkönyv tanúsága sze­rint éves átlagban 1 078 500 munkás dolgozott az állami iparban. Ezeknek a munkások­nak a havi átlagbére 2448 fo­rint volt, 11 százalékkal (kö­rülbelül 240 forinttal) több, mint 1972-ben. A megelőző két év alatt együttesen ennél ki­sebb mértékű — 8 százalék — volt a dolgozók e kategóriájá­nak átlagbér-emelkedése. Vég­eredményben az állami ipar munkásainak 1973. évi átlag­bére 20 százalékkal haladta meg az 1970. évit, és 57 száza­lékkal az 1960. évit. A korábbi közlésből már is­mert, hogy 1973-ban 85 ezer — pontosan 85 211 lakás épült. A zsebkönyv megfelelő táblájá­ból látható, hogy ezzel az öt­éves terv első három évében felépült lakások száma meg­haladta a 250 ezret. Ez több, mint az öt évre tervezett 400 ezer lakás időarányos része. Ugyanez a tábla olyan továb­bi fontos információt is tar­talmaz, hogy 1973-ban több mint 19 ezer, három év alatt majdnem 59 ezer lakás szűnt meg. Így az ország lakásállo­mánya a múlt évben 66 ezer­rel, 1971—73-ban összesen 192 ezerrel szaporodott. Az időbeli összehasonlítás mellett a zsebkönyv két feje­zete ad lehetőséget a térbeli összehasonlításra. Az egyik hazánk területi egységeinek — a nagyvárosok és a megyék — fontosabb mutatószámait tar­talmazza, a másik pedig né­hány szocialista és tőkés or­szág — általában 1972. évi — népességéről, népmozgalmáról és gazdálkodásáról nyújt át­tekintést. Csuvasföld és a KGST országai A z SZKP XXIV. kong­resszusának irányelvei feladatul tűzték ki, hogy a Szovjetunió könnyű­ipari vállalatainál széles kör­ben be kell vezetni a vetélő nélküli szövőgépek alkalma­zását. Az ilyen szövőgépeket előállító csebokszári gépgyár­tóknak feszített programjuk van az ötéves tervre. A cse­bokszári vegyipari és textil­ipari gépgyártó vállalat 1972- ben 502 vetélő nélküli szövő­gépet, 1973-ban pedig már há-' romezret bocsátott ki (az elő­irányzott 1360 helyett). Ebből 308-at a szocialista országok vállalatainak szállítottak. A gépgyártás növelésének és i a gépek tökéletesítésének prob­lémáját itt a KGST-országok- kal szoros együttműködésben és velük közvetlenül koope­rálva oldják meg. N. Szedou- nak, a gyár igazgatójának sza­vai szerint a szerkezeti rész­egységek és az alkatrészek kb. 40 százaléka Bulgáriából, Ma­gyarországról, Lengyelország­ból és Csehszlovákiából érke­zik | A Lengyel Népköztársaság­ban lévő lódzi Biíama üzem és a dzierzoniówi Kroszczen gyái szakemberei nemrégen kísér­leti alkatrészeket és szerke­zeti részegységeket próbáltak ki üzemi körülmények között. Itt dolgozott a budapesti KAEV vállalat szerelőbrigádja 1 is. A magyar szakemberek be­szerelték az országukban ké­szült aggregátokat a vetélő nél­küli automata szövőgépekbe. A gyártásban részt vesz a bülgáriai Szlívenben lévő Po- beda-gyár, a csehszlovákiai Elitex egyesülés (Liberec vá- I ros) és a Lada-gyár (Sobeslav város) is. A vetélő nélküli automata szövőgépek kialakítása és tö­meges gyártásuk megszervezé­se csupán egy a sok példa kö­zül, ami bizonyítja, hogy mi­lyen eredményes a csuvasföl- di iparvállalatok együttműkö­dése a testvéri szocialista or­szágokban levő partnereikkel. A csebokszári villamos gép­gyár irányító berendezéseket, műszertáblákat, jelfogókat, csatlakozókat, mágneses tele­peket, relévédelmi készüléke- ! két szállít a KGST-országok- i nak. A szocialista országok új 1 építkezéseihez sok olyan gyárt­mány érkezik, amely egy má­sik csebokszári vállalatnál, a villamos hajtóberendezések gyárában készült. Az aggregát- gyár pótalkatrészeket szállít a KGST-országokba exportált szovjet traktorokhoz. A csuvas. földi vegyipari vállalatok, a csebokszári elektromos mérő­műszerek gyára, a sumerljai speciális kocsiszekrényes te­hergépkocsigyár és a köztár­saság több más üzeme és va1- lalata is szállít termékeket j ezekbe az országokba. A Csuvas Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság ipari termelésének fejlődése ugyan­altkor sok tekintetben a KGST-tagállamokban készüli gépek, szerszámgépek, bérén- i dezések szállítására támaszko-. dik. A csebokszári gépkocsi­telephelyeken IFA—V—50L mlrkájú billenőkocsik dolgoz­nak, melyeket a Német De­mokratikus Köztársaságban gyártottak. Csebokszári utcáin 1972-ben jelentek meg a ma­gyar gyártmányú új, kényel­mes Ikarus-Lux-55 és Ikarus— 250 típusú autóbuszok. A csuvas szállítási igazgatóság vállalatainál Tatra és Skoda típusú csehszlovák autók, len­gyel Zuk-ok és Romániában gyártott pótkocsik dolgoznak. 1972-ben helyezték üzembe a csuvasföldi fogyasztási szö­vetkezet civilszki konzervgyá­rát, amelyet teljes egészében magyar vállalatoknál készült automata futószalagokkal sze­reltek föl. Burnari településen most fejeződik be egy cseh­szlovák gyártmányú berende­zésekkel fölszerelt tejporgyár építése. S zoros testvéri együttmű­ködés valósul meg a mezőgazdaságban is. A Volga szovhozban a csehszlo­vák Agrostroj-gyár szakembe­rei 1972-ben adták át a komló­betakarító és -szárító géprend­szert, amely a maga nemében első a Szovjetunióban. Több szovhozban CSH—4 típusú komlóbetakarító kombájnok do’goznak. P. Sz. Somogyi NéplapI 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom