Somogyi Néplap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-20 / 91. szám

Tizenö!1 asszonynak ad munkát

Kábelt bontanak Siójuton

Vállalatközi kapcsolatok

A kertészet ogy-egy, szövetkezet asz- szonyainak kitűnő munkalehetőséget ad.

Az, hogy a tsz- tagok egy évben hány napot dolgozhatnak itt, elsősorban a kertészet fölszereltségétől • függ.

Gyakori azonban, hogy a munka hetekig szünetel, vagy olyan jellegű, hogy csak néhány asz- szonyra van szükség. A többiek számára más

munkalehető,- ségről kell gondoskodni.

Siójuton, a

siófoki tsz üzemegységében egy melléküzemet hoztak lét-: re,' ahol a kertészetben munkát nem találó asszonyokat foglalkoztatják. A már nem használható kábeleket szedik elemeikre.

Az alapanyagot Budapestről, a Kábelművektől hozza a gazdaság. A szövetkezet kis üzemében a vastag kábeldarabokat először forró vízben áztatják. Ezután a vastag szigetelőanyag könnyen leválasztható a dróthuaaloíkról. (Alsó kép.)

j A másik helyiségben az alumínium huzalokat egy kissé összepréselik, így már köny- ! nyen különválaszthatok a mű- ! anyag szigetelőhüvelytől. (Fel- | ső kép.) Az elemeire szedett í kábeleket visszaszállítják Budapestre.

Ebben a kis üzemben tizenöt asszony talál állandóan munkát. Naponta mintegy 170—220 kiló kábelt bontanak szét, tesznek alkalmassá az újrafelhasználásra. \

< Felicie Chilanti

1

Három zászlót |

| Sál

Ivafore Giuli

adónak |

1

20.

A kövér Santo bátya meg- á Hittattá a kocsit egy dűlőút végiben — ahogyan Giuliano embere meghagyta —, de csak egy géppisztollyal fölfegyverzett fiút talált, aki újabb találkozási pontot mutatott a sofőrnek: a monrea- lei maffiások házát. A kapu előtt azonban újabb legény állt, s azt tanácsolta Santo bátyának, hogy ha igazán találkozni akar Giulianóval, próbálja meg a Carolina-vil- lában. Végül a maffiavezér itt talált egy csapatkapitányt a monteleprei bandából, aki beszállt melléje az autóba. És megparancsolta a sofőrnek, hogy induljon a ...

Santo bátya ekkor vesztette el a türelmét:

— Mi ez a cirkusz? Hová akarsz vinni? Az érsek házába? Én azt kértem, hogy Tu- riddo Giulianóval találkoz- hassam. Vele van beszélniva- lóm, nem őeminenciájával!

A bandita elmosolyodott

mellette:

— Jöjjön csak velem, lovag! Jó helyre vezetem.

A kocsi a főpap nyári rezidenciája előtt állt meg. Kívülről kihaltnak látszott. Ám a maffiavezér tapasztalt szeme nyomban észrevette, hogy a félig behajtott zsaluk mögül puskacsövek kandikálnak ki.

Itt várta Giuliano.

Hát van ennél biztosabb menedék? Ki gyaníthatná, hogy a banda vezérkara épp a monrealei érsek villájában található?

Giuliano dühös volt, és fenyegetőzött:

— Azok a kisebb-nagyobb uracsok, akik a hullámat akarták eladni a monarchiának, nem tudják, hogy nemcsak én játszom a fejemmel, hanem ők is? Szeparatista csapataki parancsnokának jó voltam, most hirtelen a közrend útjában állok .,. Címeket és politikai tisztségeket ígértek a majdani független szicíliai kormányukban, most

A munkamegosztás növekedése, a termelés bonyolultságának fokozódása elkerülhetetlenné teszi a vállalatközi kapcsolatok tökéletesítését. Természetesen akkor, ha van mit jobbá tenni! Sok helyen ugyanis semmi többet, csupán az adok-veszek , viszonyt értik kapcsolatokon, erre pedig ott vannak a szerződések ... Valóban ennyire I egyszerű lenne az együttműkö- j dés?

Szerződéskötési kötelezett- I séget viszonylag szűk körben írnak elő a rendelkezések. Mégis, ennél jóval tágabb a szerződők tábora, mert a biztonságos gazdálkodás útját szerződéssel is igyekeznek egyengetni a vállalatok. Nincs is ebben hiba. A baj ott kezdődik. hogy már a szerződések teljesítése sem zavartalan, s folytatódik a kapcsolatok megrekedésével, a partneri viszony kialakításának elmulasztásával.'Holott a termelés zavarainak tetemes része a vállalatok tökéletlen együttműködésével, annak alacsony színvonalával, vagy éppen teljes hiányával magyarázható. Márpedig a hatékonyság növelése, a szervezettség javítása vállalaton belül csakis akkor lehetséges, ha a vállalat külső kapcsolatai szintén fejlődnek, igazodnak a változó követelményekhez.

Beérheti-e a gépipari vállalat azzal, hogy megköti a szállítási szerződéseket a részegységek, alkatrészek előállítóival? Ha pusztán erre szorítkozik, váratlanul érik a szállító típusmódosítási, fejlesztési lépései, ahogy a maga hasonló igényei a partnert lepik meg. S ez csali egyetlen a kapcsolatok ezerféle szálából. Elég-e, ha az építőipari vállalat aláírja a szerződést az alvállalkozókkal, de például fogalma sincs az azok felhasználta anyagok műszaki jellemzőiről — mondjuk a műanyag csövekről, melyek a hő hatására meglágyulnak —, a cégek korábbi, hasonló munkáinak tapasztalatairól, és igy tovább. A szerződés fontos mozzanata a vállalatközi kapcsolatoknak, de melléje még sok másnak kell sorakoznia. Egyebek között a gyártás- és gyártmány- fejlesztés kölcsönös egyeztetésének, a jövőbeni minőségi követelmények pontos meghatározásának, a technológiai folyamatok összehangolásának. S ez megint csak maroknyi a teendőkből.

Nem tulajdonítunk túlzott fontosságot a vállalatok együtt, működésének? Hiszen végül is üzleti kapcsolatokról van szó, ahol eladó és vevő áll egy asztalnál. Igen ám, de két vállalat viszonyának zavarai gyakran húsz-huszonöt cég mindennapi munkájában okoznak fennakadásokat, éppen azért, mert a termelés ma. bonyolultabb, a munkamegosztás jelentősége növekvő. S ilyen helyzetben nem lehet arra berendezkedni, hogy a partner hol ezt, hol azt gondolja, közli, követeli. Azaz a vállalatközi kapcsolatoknak csak akkor adható meg az igazi értelme, ha hosszú távra kovácsolódnak, ha felszínre hozzák az ellentéteket — s ezzel azok forrásainak felszámolását —, ha az egyenrangúságra alapozódnak.

A vállalati kapcsolatok kezdetlegességének, akadozásának egy része objektív okokra, a termelési állapotok és a gyártmányszerkezet korszerűtlenségére vezethető vissza. Ezen csak fokozatosan lehet változtatni — s a folyamat megindulása lemérhető —, de elengedhetetlen, hogy társuljon hozzá a vállalati szemlélet módosulása. Először is annak a felismerésnek a térhódítása, hogy még a monopolhelyzetben lévő cég erőfölénye sem örökös tényező, mert ugyan élhet, sőt, esetleg visz- sza is élhet ezzel, mint termelő, ugyanakkor viszont mint megrendelő maga is kiszolgáltatottá válhat. Bumerángot dobnak el tehát ott, ahol úgy vélik, megengedhetik maguknak a minőségi követelmények félretolását, a szállítási határidők tetszés szerinti megállapítását, a fizetési késedelmeket, a saját érdekeik mindenáron való érvényesítését.

E

z a bumeráng olykor fájdalmas sebet ütve tér vissza elengedőjéhez, s ilyenkor hangos a jajszó. Felborítják az üzem- és munka- szervezési intézkedéseinket, állandó bizonytalanságot okoznak — hallatszik a panasz, csak éppen akörül nagy a csend, hogy másokkal ők tették ugyanezt. A pénzügyi szervek megállapítása szerint egyetlen vállalat fizetési nehézségei nyolc-tíz másik céget sodornak kellemetlen helyzetbe! Azaz nem vállalati bel- ügy, hogy erőn félüli beruházásba kezdenek-e, késve, vagy egyáltalán nem teljesíthető megrendeléseket fogadnak-e el stb. Hát még mennyire nem vállalati belügy az, hogy mi történik a termelési, fejlesztési, értékesítési kapcsolatokban, az állandó, hosszú távra szóló együttműködésben!

Ez már összességében a népgazdaság ügye. A vállalati teendők súlyát — a szerződések megkötésétől a rendszeres személyes találkozásig — ez adja, a felelősséget ez teszi áthárít- hatatlanná. M. O.

Meg több szakember kell a termelőszövetkezetekbe

Keszthelyi beszélgetések

»1970-tö! kétszáznegyvennel nőtt a felsőfokú, a középfokú és mintegy ötszázzal a szakmunkás végzettségűek száma a megye mezőgazdasági üzemeiben. Ezzel szemben a felsőfokú végzettségűek közül száztizenheten távoztak el a megyéből. Tizenhét tsz-ben nincs felsőfokú végzettségű szakember.« (Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága által 1973. szeptember 28-án tárgyalt és elfogadott végrehajtó bizottsági jelentésből.)

viszont, hogy meghajoltak a király előtt, el akarnak tüntetni, mint egy közönséges gonosztevőt vagy útonállót...

A maffia vezér minden ügyességét, tapasztalatát latba vetette, hogy Giulianót lecsillapítsa és előhozakodhasson javaslataival. Ezeket a javaslatokat nemcsak a palermói »kisebb-nagyobb uracsok« nevében tette, hanem a RómábóL érkezett nagyfejűek megbízásából is.

— Űj egyezséget ajánlanak azok az uracsok? Miért n<«n jöttek hozzám ők maguk?

— Nyugalom, Turiddo, megváltoztak az idők! A Ponté Sagana-i megegyezés idején féltek, el voltak szigete- lődve... de ma más a helyzet. Vannak már összeköttetéseik Rómában. Még szükségük van rád, de most már neked is szükséged van rájuk.

És a nagy tekintélyű parti- nicói maffiavezér megértette Giulianóval, hogy ha nem tárgyal az urakkal, akkor komoly veszélynek teszi ki magát. Egyébként »azok az uracsok« nem adták el Giulianót, sem embereit a király kegyeiért. Csak egy kis rendet akarnak teremteni Szicíliában; és a tiszteletre méltó társaság (a maffia) vezetői segítő kezet nyújtanak a rendőrségnek.

De nem Giuliano ellen! Sőt: a társaság meg »azok az uracsok« számítanak Gvuliano égj üttműködésére.

És cserébe mit adnak?

Santo bátya tudta, hogy | pénzt hiába ajánlana. Cserébe — mint mondta — a sza- | badságot kínálják.

Azt mondta, hogy a gyo- , zelem után a király nyomban \ teljes amnesztiát rendel el; \ akinek pedig amnesztiát nem J adhat — a reménytelen ese- * teknek —, azoknak kegyelmet fog adni.

Csütörtökön Solymossy Dezsőnek, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezető-helyettesének, dr. Earner Zoltánnak, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai

osztálya munkatársának és Tóth Józsefnek, a • megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető-helyettesének vezetésével népes somogyi küldöttség találkozott Keszthelyen az agrártudományi egyetem .vezetőivel és az egyetem somogyi diákklubjának tagjaival. A megyei tanács járási hivatalainak, illetőleg a városi tanácsok illetékes osztályainak vezetői, valamint a járási és városi párt- bizottságok munkatársai az egész napos program során az egyetem életével, oktató- és kutatómunkájával ismerkedtek, a somogyi diákklub fiataljaival beszélgettek.

Mint ismeretes, megyénk 1970-ben szocialista szerződést kötött a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemmel, s azt követően megalakult az ott tanuló somogyi diákok klubja. A megye és a felsőoktatási intézmény, illetőleg annak diákklubja között azóta is élő a kapcsolat, többször került sor találkozásra és megbeszélésre.

Ezúttal dr. Végh György dékán köszöntötte az egyetem vendégeit, és tájékoztatott az oktató és neVelő munkáról. A fő cél: komníunjsta szakemberek képzése, emellett hatékony tudományos kutatómunkát folytatnak. E tennivalók során szoros kapcsolatot tartanak a gyakorlattal, a mező- gazdasági termelőüzemekkel. Feladataik között első helyen áll az általános mezőgazdasági mérnökök képzése. Tudományos tevékenységük között négy, országos témáért felelnek, ebből egy Mosonmagyaróvárra, három Keszthelyre tartozik. Keszthelyen folyik például a talajerő-kutatás, a burgonya nemesítésének és termesztésének komplex kutatása, a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek vezetésfejlesztésének kutatása. Ezenfelül tizenhét témában tevékenykednek »bedolgozóként« más intézmények részére. Jelentős a tájjellegű kutatómunkájuk — például a somogyi savanyú homoktalajok növénytermesztési problémakörének vizsgálata —, azután a szerződéses kutatás és a kiterjedt szaktanácsadás. Ez utóbbi különösen nagy segítséget jelent a zárt, iparszerű burgonyatermesztési rendszerek sikeres működéséhez.

Az egyetem dékánja a továbbiakban az intézmény fejlesztési terveiről beszélt, majd Solymossy Dezső a vendégek képviseletében mondta el, hogy Somogy mezőgazdasága jelentős mértékben támoszko- dik a Keszthelyen végzett és végző fiatal agrárszakemberekre. Különösen nagy az igény a termelőszövetkezetekben — az egyesülések révén kialakult területi koncentráció, valamint a szakosodási törekvések megvalósulása nyomán — a jól képzett, felsőfokú végzettségű szakemberekre.

■ A keszthelyi látogatás alkalmából a somogyi vendégek megnézték az egyetem fejlesztésére kijelölt területet, majd" a toxikológiai laboratóriumot, ahol dr. Bordás Sándor laboratóriumvezető, egyetemi tanár adott részletes tájékoztatást. Ezt követően dr. Sárvári István, az egyetem burgonyanemesítő intézetének vezetője

... . .. JWW

ismertette, meg megyénk kgp- viselőit az itt folyó munkával, az eddigi eredményekkel 'ék a nemesítés további terveivel.

A találkozó lehetőséget adott arra is, hogy a részvevő somogyiak elmondják tapasztalataikat és kívánságaikat az intézmény munkájával kapcsolatban. Tájékoztatták a vendéglátókat a megye igényeiről, beszélgettek * 1 a somogyi diákklub részvevőivel az egyetemisták terveiről, elhelyezkedési lehetőségéről.

(Folytatjuk)

Hernesz Ferenc

Horgászok paradicsoma Kiskorpádon

w így emlegették azok, akik [ szeretik a csendet, a nyugalA szeparatizmus válságba fnyújtó kik,aP;

T csolodast a napi vagy a heti

jutott, különböző áramlatokra esett szét. A zászló, amelyet Giuliano igazolásul ragadott a kezébe, vereséget szenvedett, és hitelét vesztette. Most másik zászlót kínálnak föl neki: a királyét. Éppen neki, aki a szeparatizmus nevében őfelsége csendőreit gyilkolta és gyilkoltatta halomra.

A bandita biztosítékokat kért. Mégpedig azt, hogy személyesen tárgyalhasson a mo- narchista vezetőkkel.

%

Április vége felé olyasmi történt, ami a monarchizmus ígéretét látszott igazolni. A királyi ügyész a bírósági idényt megnyitó beszédében azt javasolta: ne járjanak el túl szigorúan azok ellen, akiket elragadott a politikai szenvedély, és erőszakos cselekményeket követtek el. A bíró lényegében azt kérte,

[munka után. így beszélgetőnek róla a Kutasi Állami ^Gazdaság üzemi horgászegye- Jsóletének tagjai is. A kelle- [mes időtöltésről váltottunk ^szót Gagyi Kálmánnal, az , egyesület elnökével.

— Horgászterületünk jelenleg hat tóegységből áll. A

I napokban telepítettünk át két (egységbe méretes pontyot, (egybe nyújtottat, egybe pedig (ivadékokat a telelőből. Egy (rekeszben pedig a »szemét - i halak« vannak, melyeket Ivadhalaknak is nevezünk...

— Ez utóbbira miért van [szükség?

— Azért, hogy azok, akik •tilalom idején is hódolni •akarnak horgászszenvedé- Hyüknek, ott kiélhessék masukat. Ugyanis a »szemétha- 'lak« horgászására nem vo- •natkozik a tilalmi idő. Azhogy gyakoroljanak kegyelmet i után, ha a nemes hal horgáa szeparatista mozgalom har cosai iránt '

Giuliano banditái visszatértek Monteleprébe; ügy látszott, véget ér a bújkálás hosszú lidércnyomása.

(Folytatjuk.)

szása is lehetséges, egy jó halászlé elkészítéséhez a sokféle »szeméthal« is szükséges, mert ez adja a halászlé jó ízét

. — Mikor lehet horgászni?

J — Pontyra már lehet. Szabályzatunk érteimében mé- j > i'etes halakra az áttelepítés I

után tíz nappal, ami már lejárt. Szabályzatunk azt . is ldmondja, hogy hetenként négy napon lehet horgászni, ezt a területi engedélyre rávezetjük. Ennek megtartására a vezetőség és a halőr is . gondosan ügyel. Még nem tapasztaltuk a szabályzat megsértését.

— Hány tagja van az egyesületnek?

— Jelenleg 44 felnőtt és 7 fiatal a tagja. Az a célunk, hogy a fiatalok is minél nagyobb számban bekapcsolódjanak a hasznos, egészséges időtöltésbe, ezért ők lényegesen kevesebb tagdíjat fizetnek a felnőtteknél. A helyi vezetőség napi horgászjegyet, is ad ki 35 forintért a vendégeknek.

— Ügy hallottuk, hogy az egyesület horgászversenyt is szokott rendezni ?

— Igen. Tavaly is volt ilyen, s az idén is — előre- .láthatóan június végén — megrendezzük.

— Miben nyújt segítséget a gazdaság?

— Anyagot adott a telelő bekerítéséhez, ezenkívül 10 ezer forintot. Kapunk még hulladék gabonát, kukoricát a halak etetéséhez. A tagok társadalmi munkát végeznek a horgászterület rendben tartásánál.

K. J.