Somogyi Néplap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-18 / 89. szám

A PÁRTSZERVEZETEK A VÁROSÉRT A ki manapság egy-egy városi körzeti pártszer­vezetbe látogat, azt ta­pasztalja, hogy figyelmük elő­terébe mindinkább a lakóterü­let mindennapi élete, a kör­nyezet és az életfeltételek fej­lesztése kerül. A korábban szű­kebben értelmezett alapszer­vezeti élet kérdésein túl a kör­zetekhez tartozó kommunisták mind nagyobb mértékben részt kívánnak venni a városuk fej­lődését szolgáló közéleti tevé­kenységben is. Tegyük hozzá, hogy ehhez a feltételeik is egyre kedvezőb­bek. Az utóbbi években e párt- alapszervezetek munkája je­lentősen fejlődött, szervezeti életük tervszerűbbé, tartalma­sabbá vált. Fokozatosan növek­szik tagjaik száma is: nem egy városban a párttagság mintegy tíz százaléka tartozik a körzetekhez. S az ide átje­lentkező párttagok zöme mc már nemcsak nagy élettapasz­talattal, hanem a párt- és köz­életi munkában szerzett jár­tassággal is rendelkezik. E kommunisták többsége jogo­san igényli, szellemi és fizikai frissességük pedig lehetővé is teszi számukra az aktív, a köz- | jót előmozdító társadalmi mun­ka végzését. Ahol a pártszerve­zet vezetősége érdemben segí­ti a nyugdíjba kerülő kommu­nisták számára az új körülmé­nyekbe való beilleszkedést, ott a körzet által igényelt párt­munkához hamar megjön a kedvük. S ha a kellő tajekoz­| tatás és útbaigazítás kíséreté­I vei adott pártmegbízatasuk | igazodik érdeklődési körükhöz I és korábbi mozgalmi, közeled i tapasztalataikhoz, akkor erei- j ményes részvevői lesznek a te­rület politikai életének. Hogy a körzeti pártszerve­zetek érdemben és hasznosan tudják segíteni városuk fej­lesztését, az az irányító párt­szerveken is áll. Vagyis azon, mennyire készítik fel és tájé­koztatják őket, mennyire tisz­tázzák pontosan velük saját feladat- és hatáskörüket, a kapcsolatok rendjét. Így elke­rülhető, hogy egyes lakóterü­leti alapszervezetek túllépje­nek hatáskörükön, s olyan kérdésekben is dönteni kíván­janak, amelyekben csak az egész város helyzetét áttekint­ve lehetséges állást foglalni. A z irányításnak és felké­szítésnek, a munkába /történő bevonásnak több jó módszere és formája alakult már ki. Elismerően le­het szólni azokról a párt- es tanácsi szervekről, melyek a városfejlesztési tervek kialakí­tásához rendszeresen igénylik a körzetekben dolgozó kom­munisták és párton kívüli se­gítőtársaik véleményét, közre­működését. Több városban — igen helyesen — meghívják a körzeti pártszervezetek képvi­selőit olyan tanácskozásokra, melyeken a város helyzetéről, jövőjéről esik szó. Részt vesz­nek a városi pártbizottságok kibővített ülésein, a tanácsok és népfrontbizottságok érte­kezletein, ahol javaslataikkal, észrevételeikkel teljesebbé te­szik a városfejlesztést szolgáló terveket Természetesen e tanácskozá­soknak fontos szerepük van abban is, hogy segítenek rang- | sorolni a javaslatokat es igé- | nyékét. A lakosság közötti tö­megpolitikai munkához ugyan­is a körzeti pártemberex- nek ismerniük kell a meg­valósíthatatlan kérések eluta­sításának indokait éppúgy, mint a körzetüket érintő táv­lati elképzeléseket. Mindezek ismeretében tudnak megalapo­zott, reális munkaprogramot kialakítani. A várospolitikai elképzelé­sek megismertetésére, a kom­munisták és a pártor.kívüliek aktivizálására jól bevált és egyre inkább terjedő forma p körzeti pártalapszervezetekben a fórum jellegű taggyűlések, illetve pártnapok szervezése. E pártrendezvényeken a párt, a tanács, a népfront városi ve­zetői adnak választ az előze­tesen összegyűjtött, illetve a helyszínen föltett kérdésekre. E fórumokra helyes meghívni a körzet területén tevékeny­kedő párton kívüli társadalmi aktivistákat, így a tanácstago­kat, a KISZ-szervezet vezetőit, a lakóbizottságok vezetőit. Egy-egy fórum-pártnap után jó alkalom adódik a közös­ségért fáradozó kommunis­Kulturált pihenést biztosítanak Az idén 117 ezren üdülnek a Balaton déli partján Az egész éven át nyitva tar­tó szakszervezeti üdülőkön kí­vül hamarosan fogadják a vendégeket az idényjellegű üdülők is. A Balaton évről év­re több beutaltat is vonz. Ezt jelzi, hogy az idén a szakszer­vezeti üdülők összesen 372 000 beutaltat (felnőttet, gyerme­ket, ipari tanulót) fogadnak, s ebből 20 000-rel több — 117 000 — érkezik a Balaton somogyi oldalára, a déli, partra. Az üdülők számával együtt jelentősen növekszik az üdülők dolgozóinak feladata is. Ezért is rendezett a vezetők, gond­nokok részére kétnapos ta­nácskozást a SZOT Dél-bala­toni Üdülési Igazgatósága Sió­fokon a Csepel-üdülöben. Fontos politikai feladat is A tegnap kezdődött tanács­kozáson részt vett és felszó­lalt Duschek Lajosné, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa titkára. A SZOT-üdültetéssel kapcsolatos állásfoglalásáról beszélt. — Az üdültetés szociálpoli­pártunk XI. kongresszusát és hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját. A vitában többen is felszó­laltak. Elmondták, hogy tö­rekszenek a költségek csökken, tésére, úgy, hogy az ne men­jen az üdültetés színvonalának rovására. Ezt a legtöbb szo­cialista brigád — 14 van je­lenleg az állandóan nyitva tar­tó üdülőkben — vállalásában megtalálni. Cél az is, hogy a brigádok munkájába bevonják az idénydolgozókat is. Nagyobb lehetőségeket a családoknak A tanácskozás szünetében megkérdeztük Kiss Kifolytál, a SZOT Szanatóriumi Üdülési Főigazgatósága vezetőjétől, hogyan kívánják biztosítana a nagy családosok a gyermekek és az ipari tanulók nagyobb üdültetési lehetőségét. — Sajnos, üdülőink jelentős része nem nagyon alkalmas családok fogadására, de ahol erre lehetőség van, ott min­dent megteszünk ezért. A kö­vetkező ötéves tervben a meg­levő üdülők korszerűsítésénél, újak építésénél elsősorban a nagy családosokra, a gyerme­kekre és a szakmunkástanu­lókra gondolunk, hogy az ed­diginél jóval nagyobb szám­ban vehessék igénybe a ked­vezményes szakszervezeti üdültetést Balatonbogláron az idén július 4-én adjuk át fa­házakból álló üdülőtelepünket. Ezt kizárólag nagy családosok számára létesítjük. Itt kétszá­zan üdülhetnek majd — tájé­koztatott a főigazgatóság veze­tője. A kétnapos tanácskozáson tájékoztatót tart az üdülőveze­tők és gondnokok részére a Siófoki Járási Pártbizottság, a KÖJÁL, a városi és a révkapí- tányság is. Az előkészületek Jelzik: a szakszervezeti üdülők dolgo­zói megfelelően készülnek arra, hogy a beutaltak kényelmét, a kulturált, waiwonalas üdülés feltételeit biztosítsák. S*. L. táknak és pártonkivül leknek a helyi tennivalók egyeztetésére, új elképzelések megfogalmazá­sára. A körzeti pártalapszerveze- tek valójában csak akkor tud­nak hatékonyan segíteni a vá­rospolitikai elképzelések meg valósításában, ha képesek s területükön élő pártonkívü ieii minél nagyobb tömegét maguk köré tömöríteni, a helyi lei­adatok elvégzésére mozgósíta­ni. Ebben sok hasznos tapasz­talattal rendelkeznek mái pártszervezeteink. Ezek közűi az egyik figyelemreméltó tö­rekvés: ahol a körülmények ezt lehetővé teszik, létrehoz­zák a lakóterületi KlSZ-alap- szervezetet, és otthont nyújta­nak számára a körzeti párt- szervezet helyiségében. Ez ugyanis összeköthető egy olyan klubélet kialakításával, amely nem kizárólag a fiata­lok igényeire épül, hanem más rétegek és korosztályok érdek­lődését is kielégíti. Mindezen hez természetesen szüaség van bizonyos feltételek megterem­tésére, így rádió, tv, magnó beszerzésere, folyóiratok e újságok elhelyezésére. Elkép­zelhető, hogy helyet kap itt a városi könyvtárból kihelyezett fiók is. Helyes, ha a klub munkáját — különböző társa­dalmi rétegeket képviselő — s ubtanács irányítja, s az több nőnapra szóló programot dol­goz ki. Helyes, ha a körzeti alap­szervezet vezetősége megkü­lönböztetett módon segíti a te­rületén megválasztott tanács­tagokat. Célszerű gondos figye­lemmel kísérni a választói gyű­lések, tanácstagi beszámolók alkalmával elhangzott kérések, javaslatok sorsát,, megvalósu­lását. S ha egy-egy okos javas­lat, jó kezdeményezés elakad, az ügy előremozdítása erdeke- ben a pártszervezet cselekvőén álljon a tanácstag mellé. Hasznosnak látszik az a kez­deményezés is, hogy egyes va­rosokban a körzeti pártalap- szervezet működési területén létrehozzák a népfront helyi csoportját. Ez újabb lehetősé­get nyújt a lakóterületi politi­kai munka továbbfejlesztésé­hez, a pártonkívüliekkel való elevenebb munkakapcsolat megteremtéséhez. Mint ahogy hasznosnak mutatkozik az is, hogy egyes helyeken a körzeti alapßzer vezetek rendszeres munkakapcsolatban állnak a területükön lévő iskolai szülői munkaközösségek tagjaival, népi ellenőrökkel, önkéntes rendőrökkel s a lakóbizottsá- gok vezetőivel. B izonyos, hogy mindenütt meg lehet találni a vá­rosért való közös fára­dozás legalkalmasabb formáit, módszereit. Munkaprogram­jukkal kapcsolódva a varos egészének fejlesztésére kidol­gozott tervekhez, a lakóterü­leti pártszervezetek eredmé­nyesen segíthetik azok megfor­málását és valóra váltását. Ksváes Péter, az MSZMP KB munkatársa tikánk szerves része — mon­dotta többek közt. — A leg­utóbbi időkben megjelent kor­mányhatározatok arra keli ösztönözzék a szakszervezeti bizottságokat, hogy a korábbi­nál is nagyobb gondot fordít­,,/Vem idegenkedünk az újtól“ Repülőgép dolgozott az igali tsz-ben sanak a beutalók igazságos el­osztására. Kormányunk éven­te 500 millió forinttal támo­gatja a kedvezményes szak- szervezeti üdültetést, s ezért abból elsősorban is a munká­ban példát mutató fizikai dol­gozókat kell jutalmazni. Emel­lett figyelemmel kell lenni arra is, hogy a nagy családosok és az ipari tanulók is megfelelő arányban jussanak főidényben szakszervezeti beutalóhoz. Arra kérte az üdülők dolgo­zóit, hogy a szocialista mun­kaverseny fokozásával bizto­sítsák a beutaltak kultúrált, színvonalas pihenését, ezzel készüljenek a szakszervezeti üdültetés negyedszázados ju­bileumára, amelyet az idén ün­nepelnek. Munkájuk javítá­sával, az üdültetés színvona­lának emelésével köszöntsék Szokatlan látvány volt Igái­ban, amikor a falutól mint­egy ötszáz méterre, a lucerna­táblán repülőgép landolt. So­kan megcsodálták a citrom­sárga gépmadarat. Alig egy hónappal ezelőtt jött ki a gyárból, rajta a dátum: 1974. március 1. Ennek a gépnek az igali Aranykalász Tsz is résztulajdonosa, és a növény­védő szolgálatnál dolgozik. A repülőgép itteni utolsó fel­szállását követően beszélget­tünk Pintér Gyula főagronó- mussal. — Múltja van már a repü­lőgépes növényvédelemnek, jóllehet a termelőszövetkeze­tek vonatkozásában keveset hallottunk róla. Kisebb terü­leten gazdálkodó szövetkeze­tek nem tudják kihasználni, de a nagyobbaknak is nélkü­lözniük kellett anyagi és technikai feltételek hiányá­ban. A Közép-somogyi Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetsége felhívást intézett a ísz-ekhez még a múlt év nya­rán : lehetőség nyílt arra, hogy társulásban repülőgépet vagy helikoptert vásároljunk. Egy gazdaság nem tudja megven­ni az ára miatt, de nem tud­ná gazdaságosan kihasználni sem. Ezért nyolc termelőszö­vetkezet — köztük a miénk is — meg egy állami gazda­ság társulást alakított, s a mi társulásunk repülőgép vásár­lása mellett döntött. Tíz éven keresztül segíti majd a társ- tulajdonos gazdaságok nö­vényvédelmi munkáját. — Milyen munkára használ­ták a repülőgépet? — Őszi kalászos területünk vegyszeres gyomirtását végez­tettük az igali és kazsoki üzemegységünk határában. Az utolsó fordulóval 680 holdnyi területet permetezett. Nálunk a munka három napig tartott, közben az élénk szél három­szor fél napos kényszerpihe­nőt okozott. Hagyományos módszerrel ennek a terület­nek a gyomirtása majdnem három hetet vesz igénybe, nem is szólva arról a gépállo­mányról, emberi erőről, ame­lyet itt kellene lekötni. A következő években kuko­ricaterületünk egészét a re­pülőgép vegyszerezi, s hasz­nos segítőtársunk lesz az őszi műtrágyázás során is. Mi nem idegenkedünk az újtól. Ügyes és gyorsan mozgó kiszolgáló egységet kell kialakítani, s ehhez a most szerzett tapasz­talatok már alapot adnak. Távolról halljuk a repülő­gépmotor hangját, s pár pil­lanat múlva már nem értjük egymás szavát. Az órámra nézek: 13 perc alatt a tőlünk mintegy hat kilométerre levő búzatáblára csaknem másfél­ezer liter permetlevet jutta­tott ki. A gép a földre eresz­kedik, s Igáiban egyelőre be­fejezi munkáját. R. J. Cérnák a Közel-Keletre Tavaly 1041 tonna készárut termelt az Űjpesti Cérna­gyár nagyatádi gyára. Termékeinek nagy részét a Közel- Keletre, Líbiába és Iránba exportálja, de szállít az NDK-ba és Japánba is. Idei terve 1006 tonna. A gyár több új gépet állított munkába az elmúlt években, így a nehéz fizikai munkát megkönnyítették, a termelést növelték. Munkában az új savazógép. Korábban négy ember dolgo­zott itt, az új gcpet csak égj ember irányítja. Naponta 620 kiló anyagot savaznak vele. Kétezer orsó géphímző fonalat készít egy dolgozó a kereszt- orsózó gépen. Innen a csomagol óba kerül a fonal, majd út­nak indítják a külföldi rendelőkhöz. Hazai felhasználásra csomagolják a tízezer yardos, színes fonalakat. Gyertyás László képriportja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom