Somogyi Néplap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-09 / 57. szám
I 1974. Ill SOMOGYI NÉPLAP MELLÉKLETE 360 millió forintból gazdálkodik az idén Kaposvár Kaposvár idei fejlesztési alapjának és költségvetésének felhasználásáról döntött hétfői ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága. A megyeszékhely ebben az évben csaknem 360 millió forintból gazdálkodik. Intézményeinek fenntartására és a felújításokra 97,4 millió forintot költ. Fejlesztési alapja húsz százalékkal haladja meg a múlt évit: a 259 millió forint azonban nem elég minden igény kielégítésére. A város negyedik ötéves tervének célkitűzései feszített ütemet diktáltak. Az eddig eltelt időszakban — elsősorban az építőipari kapacitás hiánya miatt — a tervekhez viszonyítva lemaradás tapasztalható. Ebben az évben arra törekednek, hogy ezt a lemaradást behozzák. A városi tanács — a megyeszékhely egyenletes fejlődése érdekében — már most gondol arra is, hogy megalapozza a következő tervidőszak beruházásait. 408 lakás építését tervezik A város lakásépítésre — és a hozzá kapcsolódó létesítmények elkészítésére — költi a legtöbb pénzt. A fejlesztési alap 60 százalékát fordítják ilyen célra. Célcsoportos állami beruházásként az idén 408 lakás építését tervezik. Érdemes hozzátenni azt is: ennyi meg egyetlen évben sem készült el Kaposváron. Ugyanakkor megkezdik a terület előkészítését a következő évek lakásépítéséhez a Kanizsai utca, Füredi utca és a Béke utca által határolt tömbbelsőiben. Arra is számít a tanács, hogy az átadott lakások mellett még 304-et összeszerel ebben az évben a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat, s ezeket jövőre fejezi be. Szerepel az idei tervek között a Klapka utcai 16 tantermes iskola. A munkák ütemét figyelembe véve minden remény megvan arra, hogy szeptemberben megkezdődjön benne a tanítás. A Petőfi utcában — sajnos — lassan készül könnyűszerkezeti elemekből a bölcsőde. A múlt évre tervezett átadás elmaradt, de remélhető, hogy a nyáron már birtokba veheti 120 apróság. Mellette építik — és az ígéret szerint szeptemberben átadják — a kétszáz gyerek elhelyezésére alkalmas óvodát. A tanácsülésen azt is bejelentették: még az idén megkezdik a gépipari szakközépiskola 500 személyes diákotthonának az építését. Ebben az évben — ha sikerül megfelelő kapacitást biztosítani — 26 millió forint értékű munkát végeznek az építkezésen. A vízért A fejlődő Kaposvárnak egyre nagyobb a vízigénye. A kapacitás növelésére jelentős ösz- szeget költ az idén is a városi tanács. Sántoson megkezdődött a vízmű bővítése, s új vezeték- hálózat is épül, amelynek segítségével eljuttatják a városba. A szennyvíz elvezetésévéi kapcsolatos gondokat kevésbé ismerik a megyeszékhely lakói. Az új lakótelepekkel együtt a megfelelő gerinchálózat kiépítésére is szükség van. E célra az idén 13,5 millió forintot költ Kaposvár. A Béke és a Füredi, valamint a Kanizsai utca által határolt új lakótelephez építenek gerincvezetéket. Közműve- sítási feladatokat ró a városra a munltáslakás-építés gyorsítása is. Eddig nem használták ki kellően a kedvezményeket a város üzemei. Most a Buzsáki- dűlőben végeznek közművesítést, azért, hogy ne akadályozza semmi az eddiginél jóval gyorsabb ütemű munkáslakásépítést. A tisztább városért új gépekre van szüksége a költség- vetési üzemnek. Saját fejlesztési alapja erre nem elég: ezért döntött úgy a tanács, hogy támogatást nyújt az üzemnek. I mi'ik az élelmezési normát Az elkészülő új intézmények fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos kiadásokat a költségvetésből kell fedezni a tanácsnak. A 97,4 millió forintnak több mint 43 százalékát az iskolák, óvodák és bölcsődék üzemeltetésével kapcsolatos kiadások teszik ki. Emellett gondoltak arra is, hogy fölemelik az iskolákban az élelmezési normát. A többletkiadás emiatt ebben az évben megközelíti az 1,2 millió forintot. Jelentős összeget, több mint tízmillió forintot költ az idén — egyebek között — a város az utak és hidak korszerűsítésére, felújítására. K. I. V adkant lőttek, páss tor kunyhót építenek Négy tárlat — egy kiállításra Nem miudeuüapi disznóvágásra került sor a napokban Magyaratádon. Nemrég egy vadkant »rendelt« meg a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum. Senki se gondoljon azonban arra. hogy gasztronómiai bemutatóra készül a hónapok óta Zárt ajtók mögött dolgozó intézmény! Dr. Bu/czy Kornál, a Somogy megyei Múzeumok igazgatója elmondta: az új állandó kiállítás munkálatai megkezdődtek a Rippl-r. ,'nai Múzeumban. (A vadkai s a házi series tehát nem asztalra, hanem kiúllítú'ra kerül.) Az új kiállítás előkészületeiről és a tavaly lebontott állandó kiállításról beszélt a múzeumigazgató. Megtudtuk, hogy huszonnégy év alatt eljárt az idő a régi állandó kiállítás fölött. Sürgető feladat volt tehát egy szellemiségében teljesen új bemutató létrehozása. Ez egyben azt is megkövetelte. hogy az épületen is újítsanak. A Művelődésügyi Minisztérium múzeumi főosztálya és a Központi Múzeumok Igazgatósága idei tervében is szerepel a kaposvári múzeum korszerűsítése és az új kiállítás megnyitása. Mivel egy ilyen bemutató rendkívül költséges a megye egymillió forintos támogatást kapott; Somogynak csak az épület átalakítása került pénzbe: hatszázezer forintba. A kiállítási szárny korszerűsítése, átalakítása befejeződött. Háromszázhat négyzetméter lett a kiállítási terület, amelyet gázzal fűtenek. Fényrekonstrukcióra is sor került. A múzeum kiállítási szárnya műmárvány padlózatot kapott. A nagyon várt új állandó kiállítás koncepciójáról dr. Ba- kay Kornél beszélt. Elmondta: a bemutatott anyagnak olyannak kell lennie, hogy azt úgy jegyezzék meg: csak Magyar- országon és csak Kaposváron látható. Négy téma határozza meg az új kiállítás anyagát. Az első: az ember harca a természettel. Somogy történelmi földrajza, az ember megjelenése adja ehhez az anyagot. Villanásnyi képek a középkorig. (Ehhez a témához kellett a vaddisznó is, mint a somogyi táj jellegzetes vadja.) A régi folyosón láthatjuk majd a kiállításnak azt a részét. Itt, az ablakok közti falakon helyezik el azokat a táblákat, képeket, amelyek ösz- szefoglalói lesznek ennek a di daktikus es C tikus kiállításnak, s z.. .-.ács törté ne’.emmal vet.icljük össze Somogy tört .'beimét. Egy-egykép villan, föl arról, mit alköttak közben — mondjuk — Egyiptomban. A kiállítás második témája a somogyi pásztoraiét. Képzeljünk el egy 11 méter hosszú és csaknem 4 méter széles fényképet, ez áll az »élő kép« mögött, ahová két pogányszentpá- teri faragó — Tóth Mihály és Tóth Benedek — egy pásztorkunyhót épít. Ebben a teremben kap helyet Kapoli Antal és Tóth Mihály somogyi faragóművészek anyaga. Somogy gazdag tárgyi néprajzi emléke itt szerepel majd. De jelen lesz a szellemi néprajzi anyag is: a pásztorkunyhóból rejtett filmvetítő somogyi néptáncról készített filmet vetít majd a falra, meghatározott időben. Magnóról pedig somogyi népdalok hangzanak el. Eredeti ötlet: milyennek látja a felnőtteket a gyermek? — Ezt a gondolatot próbálja kifejezni a kiállítás harmadik része. Ebben a részben építenek föl egy szennai házoromzatot; a kiállítási tárgyak többsége azonban itt kicsiny méretű gyermekjáték: római kocka, egy somogyvári malomjáték, babák. Mind-mind somogyi gyűjtés, lelet. Dr. Franki József főorvos a múzeumnak ajándékozta gyűjteményének egyik értékes darabját: egy régi szülőpadot. Hozzá azt a magnótekercset is, amely a szülőpad egykori tulajdonosának a hangját őrizte meg. Negyedik témája a kiállításnak a temetkezés, hitvilág. A kiállítás záróképe a fehér gyász lesz, és fejfabemutatót is láthatunk. A temetkezési szokásokat nagyon szemléletesen — Süllyesztetten, sírtípusokként — mutatják be, gazdag leletanyaggal. Ebben a teremben ■•tjük majd Zichy Mihály Oroszországból hozott néprajzi anyagát, a sámánok viseletét is. Az új, állandó kiállítás megnyitója 1974. december ?-nh lesz. H. B. Fórumok — gazdag programmal A népfront a városért Tavaszi nagytakarítás Ismerjük meg városunk környékét! Kaposváron Limlomakció A Ropoh-erdo társadalmi munkában Az elmúlt években többször írtunk már a várost csúfító, illegális szemét-lerakóhelyekről mint az emberi hanyagság és lustaság »emlékműveiről.« A költségvetési üzem köztisztasági dolgozóinak társadalmi munkája nyomán a március 18. és 28. közti tíz napon bárki megszabadulhat fölösleges limlomaitól: a rossz szalmazsáktól, rozsdás bicikliváztól és még ki tudná felsorolni, hány féle kacattól. Fölöslegesnek ítélt holmiját bárki kirakhatja az út szélére, amit azután a köztisztasági részleg tehergépkocsijai díjtalanul elszállítanak. Nagyobb szeméthalom esetén telefonhívásra azonnal házhoz megy a szállító jármű. Kísérletképpen a város néhány pontján ez időre szemétkonténereket is fölállítanak. A hulladékok tavaszi nagytakarítását három ütemben végzik. A belvárosban 18-án, 19-én és 20-án. A Kalinyin városrészben 21-én, 22-én és 23-án, a város egyéb részein pedig az ezt követő négy napon. Természetesen az építési törmelék nem számít »lim- lom«-nak, tehát szándékosan senki se értse félre a kacat fogalmát. Továbbra is szigorúan megbírságolják az illegális szemétlerakásért azt, aki a. fenti határidő után rakja ki a szemetel. » ..»kis nyegle városomtól délre ! az ezeréves vén Zselic remeg. Makkoló kondak, kaniszkirályok szállták e földet ősidőben meg. A vadon alja, mint barlang, setét. A kan ős oltárnak dönti nyakát. Szökellő szarvas agancsa tartja nagy villájában a boldat magát.« (Takáts Gyula: Szülőföldem.) Városunk koszorús költője, Takáts Gyula táléin legszebb leíró verséhez minden bizonynyal a Ropoli-erdőtől is kapott ihletést, mikor ereket a sorokat megfogalmazta. Mert ha a zselici erdőkről beszélünk, önkéntelenül is a Ro- poli-erdőre gondolunk. Mikor elmarad mögöttünk a volt töröcskei erdészeti őrház — mely a városrész szélén áll —, máris bent vagyunk a rengetegben. Való igaz, hogy ez a nagy erdő majdnem ezeréves. A zselici erdőrengetegben állt egy kies völgyben a Monoszló nemzetiségbelieknek, a Rupuliaknak ősi fészke: a Villa Rupul. 1230-ban már faluként említik, temploma és papja is volt. 1403-ban Rupolch, 1443- ban Rupul, 1453-ban Rupol- ként jegyezték fel nevét a régi okinányok. 1691-ben a törökök kivonulása után a kaposvári várhoz tartozó birtokként szerepelt a ropoli település. Majd évszázadok múltán új gazdája lett: a galán- tai Eszterházi család, amely az egész környéket birtokolta. Évezredes zselici vidéken járunk, amikor a Ropoli-er- dő Hársas-erdő részének egyik völgyét követő erdei úton haladunk dél felé. A Hársas név ellenére nem ezt a szép és óriásává növő fát találjuk itt, hanem olyan bükkmatuzsále- meket, amelyekre föltekimte- ni is külön öröm a természetet szerető embernek. Késő őszi az idő. Lombjukat lehullatták a fák, az első deres, fagyos napokon, és most messzire elér tekintetünk a tiszta, világos erdőben. Erdőt járóknak is nagy élmény ennek a városszélig bekúszó erdőnek a . látványa. Egyre emelkedik utunk, míg — majd másfél órás gyaloglás után — kiérünk arra a gerincútra, amely valamikor Kaposvárt egész Szigetvárig érően összekötötte. Széles földúton megyünk. Keletre egészen más karakterű az erdő: szépen gondozott, fiatal fákat látunk a Gesztenyési erdőnek nevezett részen. A Derékútnak nevezett földút- ról letérünk nyugat felé, mert vár bennünket a Kukai-er- dő. • Lassan ereszkedünk le az erdei úton — nyugati irányban — a ropoli völgybe. A Kistilost érintjük, amely szép, mint az előző erdőrész, sőt, talán szebb is. Leérünk egy 10—12 kilométer hosszú völgybe. Ahol járunk, a legrégibb vadászterület, s nemcsak itthon ismerik, hanem külföldről is sokak által keresett és látogatott vidék. Az erdőszélen magaslesek állnak. A déli irányba nyúló völgy egy részét gesztenyefák szegélyezik. Kis tavat találunk itt. Milyen c*- ’ ' ■* ez a környék mi' mikor a nagy - lomba a„zienyefák( szinte beborítják ezt a parányi tavat! Az utunkba eső első nyiladéknál elhagyjuk a völgyet, és a keleti felé tartó tiszta »lénián- megmásszuk a domboldalt, hogy följussunk a térképen jelzett Mikó-csúcsra. ennek a résznek legmagasabb pontjára. Lihegtetős az emelkedő, de időnk bőven van. Meg-megállva vissza-vissza tekintünk a megtett útra, s belemerülünk az erdő, a domb, a völgy csodálatába. Teljes a csönd. Semmi városi zaj ide nem jut el. Az erdő éli a maga életét. Mesz- szire láthatunk a fák között, megfigyelhetjük a vadak mozgását, és a csend igazi varázsát élvezzük. Fölérünk a gerincre. Lerakjuk szerelvényünket, tüzet rakunk, s elkészítjük erdei ebédünket Sült szalonnát és parázsban sült krumplit eszünk csak, de amilyen étvágyunk van, a legélvezetesebb ételnek érezzük. Késő délután indulunk hazafelé. Ropoly-puszta az erdőgazdaság egyik bázisa. Szorgalmas lakói az erdőből élnek, mint az ősök, immár évezred óta. A Töröcskétöl megtett 12 —13 kilométeres vándorlás élménye feledhetetlen. Ügy érezzük, nincs nálunknál gazdagabb ember. Nekünk a Zselic valóban nagy értékünk. Az, hogy fel- tárjük rejtett zugait, külön öröm. Bcncze József. a Kapos Turista Sportegyesület elnöke A Hazafias Népfront városi bizottságának ez évi mun- katervéről Hotter István titkár tájékoztatott. Az általa kiemelt fő feladatok közös jellemzője, hogy megvalósulásuk a város minden lakójának érdeke. Alkotmány jogi feladatok Április első felében választják meg — új elvek szerint — az utca- és lakóbizottságokat. A cél az, hogy a korábban nem egyszer magukat »agyonadminisztráló, hatósá- gosdit játszó« bizottságok helyébe a lakók érdekeit képviselő tömegpolitikai szervek lépjenek. Az ezzel kapcsolatos szervező munkán túl a népfrontaktívák feladata, hogy még jobb kapcsolatot alakítsanak ki a tanács, az IKV és a lakók között. Szólni kell a tanácstagi beszámolók iránt néhány esetben megnyilvánuló érdektelenségről. Ennek egyik oka, hogy a tanácstag által tett ígéretek nem mindig valósulnak meg, a lakók jogos panaszait nem követi intézkedés. A népfront feladata ilyen esetekben kapocsként működni a tanács szakigazgatási szervei és a lakosság között. Erre a legjobb mód az egy-egy városrész életével foglalkozó fórumok szervezése, ahol a tanács vezetői közvetlenül adhatnak választ a kérdésekre vagy panaszokra. Társadalompolitika Az eddiginél több munkás— paraszt találkozót kívánnak szervezni. A korábbi években több kaposvári nagyüzem patronált környékbeli termelő- szövetkezeteket, a gazdaságok megerősödésével azonban ez a kapcsolat sok helyen elsorvadt. Ezeket szeretné most új formában felújítani a Hazafias Népfront. A ruhagyár és a nagybajomi termelőszövetkezet dolgozói közötti jó kapcsolat ugyanis bizonyítja, hogy szükség van az ilyen munkás—paraszt találkozók szervezésére. Természetesen nem csupán formálisan, néhány ünnephez kapcsolódóan. Sok még a helytelen felfogás a nők helyzetének, szerepének megítélésében is. A lakóbizottsági ülésen vagy egyéb fórumon hozzászóló nőket bizony gyakran még ma is letorkolják, javaslataikat nem veszik komolyan, A népfront elsősorban nőbizottsága révén igyekszik változtatni ezen a helyzeten. Az ifjúság körében is erősíteni kell a politizálást. Elsősorban a nem KISZ-tag fiatalok hazafias nevelésében kíván részt venni — pedagógusaktívái által — a népfront, ezért szervezik most tavasz- szal a történelmi múltunkkal foglalkozó fórumokat. Szembeötlő, hogy milyen gyakran és milyen sokféle témakörben rendez fórumot a népfront. Az ismeretterjesztés és tájékoztatás kétségkívül legkorszerűbb és legnépszerűbb módja ez. A tavaszi programban — több politikai fórumon kívül — környezetvédelmi és demográfiai fórum is szerepek Művelődéspolitika E téren a nemrég alakult művelődési munkaközösség szerepe jelentős. Aktívái szervezik a pedagógiai felvilágosító rendezvényeket. A nagy sikerű pedagógiai szabadegyetem eddig csupán általános iskolai témákkal foglalkozott, most azonban a középiskolás fiatalok szülei számára is tartanak előadásokat. Az áprilisban összeülő szülők parlamentje az iskola, szülő és gyermek »háromszög« kapcsolatát vizsgálja meg. Ezenkívül sor kerül még apák, sőt nagyszülők fórumára is. A Hazafias Népfront városi bizottságának művelődésügyi munkaközössége szerepet vállal az önművelés segítésével, a közgondolkodás fejlesztésében és ezzel összefüggésben a kulturális igényesség fejlesztésében is. Tavaly több mint tizenkétmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek a város lakói. A centenárium idején tettekben is megnyilvánuló városszeretetet kívánja a népfront az idén is felszínen tartaná — Kaposvár felszabadulásának 30. évében. B. í. A
