Somogyi Néplap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-28 / 73. szám

Naponta 1200 ebéd Kaposváron, az általános iskolák korszerűen berende­zett napközis konyhájában naponta 1200 személyre főznek. 17 szakácsnő készíti az ízletes ételeket Az itteni étterem­ben 280 személy étkezik, a többi ételt a Bartók Béla úti, a Berzsenyi, a Petőfi, a Tóth Lajos és a kisegítő iskolába szállítják. A konyhában hetenként kétszer háromfogásos, más napokon kétfogásos ebéd készül. Nagy népszerűségnek örvend a bableves és a mákos tészta. Legszívesebben min­dennap ezt ennének a gyerekek. Egy-egy napon kb. 140 kg lisztből gyúrnak tésztát. Ha szilvásgombóc készül, 8400— 8500 kell egy ebédre. Rízses húshoz 130 kg rizs és 80 kg hús szükséges. Sóból naponta tíz kilót használnak föl. Ffllöp Gyuláné főszakács ellenőrzi a 400 liter leves ízét és minőségét. Nyolcán gyúrják az ötven levél levestésztát. Vita a munkaszervezésről, az üzemi demokráciáról Beszámolás a vasas alapszervezetekben A Vaisras Szakszervezet ki­lenc megyei alapszervezetében mindenhol beszámoltak a szak- szervezet egyéves tevékenysé­géről. Az utóbbi években egyre előkelőbb helyet foglal el a szakszervezetek rangsorában a Vasas, s a taglétszámot tekint­ve most már az ötödik a me­gyében. Az ipartelepítés ered­ményeképpen 1967 óta meghá­romszorozódott azoknak a dol­gozóknak a száma, akik ennek a szakszervezetnek a tagjai. Ezek az üzemek egyre nagyobb szerepet töltenek be a megye társadalmi, politikai, gazdasá­gi életében, éppen ezért érde­mes odafigyelni a véleményük­re. Erről beszélgettem Törekes Lászlóval, a Vasas Szakszerve­zet megyei szervezőjével. — A beszámoltatás egyik cél­ja, hogy a tagok érezzék a szakszervezeti demokrácia lé­tét. Milyenek voltak ilyen szem­pontból a beszámolók? — Véleményem szerint a vá­lasztott testületek megfelelően adtak számot a végzett mun­káról a tagságnak. Ezeken a fórumokon mind a tisztségvi­selők, mind a tagok elmond­hatták véleményüket a mun­káiról. Sok bírálat, javaslat hangzott el. Nagyon hasznos volt a beszámoltatás, mert még jobbá lehet tenni révükön a munkát, s ez igen fontos, hi­szen szakszervezeti választások elé nézünk. — Az egész szakszervezeti munkát átfogták a beszámolók. Mégis melyek voltak azok a té­mák, amelyek mindenhol a kö­zéppontban álltak? — Az üzemek gazdasági te­vékenysége, a munkaszervezés, a bér, a szociálpolitika, vala­mint a túlóra. — S az üzemi demokrácia? — Szintén szóba került. A munkásoknak az volt a véle­ményük, hogy a kereteit álta­lában megfelelőnek tartják, a minőségén azonban minden­képpen javítani kell. Azt kér­ték, hogy a gazdasági meg a szakszervezeti vezetők kerül­jenek még közelebb a dolgo­zókhoz. — Milyennek tartják a mun­kások az üzem- és munkaszer­vezést? — Azt mondták, hogy sokat kell még javítani rajta. Ami­kor a túlóráztatást kifogásol­ták, elsősorban a szervezés hiá­nyosságaira mutattak rá. Meg­kérdezték, miért nem tudják folyamatosan biztosítani a munkát, ugyanis a hónap első felében pangás van, a másik felében pedig hajtás. Ez el­hangzott a Kaposvári Villa­mossági Gyárban, az elektron­csőgyárban, a fővárosi Finom- mechanikai Vállalat Kaposvá­ri Gyárában is. Egyébként szinte minden üzemünkre jel­lemző. Intézkedéseket sürget­tek, hogy legyen folyamatos a munka- és anyagellátás. — Hogyan értékelték a mun­kaversenyt és a brigádmozgal­mat? — Sok szó esett erről a ter­melést segítő tevékenység ér­tékelésekor. A munkaverseny- mozgalom mind mennyiségi, mind minőségi szempontból sokat fejlődött, s ezt nemcsak a beszámolók állapították meg, hanem a hozzászóló munkások is. Azt kérték, hogy a határo­zatok szellemében még tovább javítsák a minőséget a ver­senyben. A vállalások, a célok az egyén és a dolgozó közös­ség érdekeit is szolgálják, ne legyenek formálisak. Egyfor­mán lendítsék előre a gyárat, s azt a várost, nagyközséget, ahol székel a gyár. — A munkássá válásról ezek­ben az új üzemekben beszélnek a legtöbbet, hiszen az iskola­padból, a faluból bekerülő asz- szonyok és férfiak fokozatosan edződnek igazi munkássá. Megfogalmazódott-e ez a ki­lenc üzem fórumán? — Valóban sokan kerültek be faluról ezekbe az üzemek­be, a többségük ma is bejáró. Azt a követelményt állította a tagság a szakszervezet elé, hogy még eredményesebb ne­velő munkával erősítse bennük a munkásságra jellemző erköl­csi vonásokat. Legyen még hatásosabb a tömegpolitikai munka, vonjanak be minden­hol még több munkást a poii­A fiatal repcevetésekre a megye valamennyi tájegységé­ben tömeges a repcefénybogár és a repcebecő ormányos bete­lepedése a téli telelőhelyekről. Mindkét kártevő egy ed.szám a többszörösen meghaladja a ve­szélyességi létszámot és vár­ható, hogy a napi magas át­laghőmérsékletek hatására egyedszámuk tovább - növek­szik. Gyors beavatkozás szük­séges, mielőtt még a bimbókat, később a virágokat megrágnák, és ezzel a magfogást veszé­lyeztetnék. Különösen a nagy egyedszámú repcebecő ormá­nyos veszélyes, a bimbókat rágja, de a jelentősebb kárt a lárva okozza, mely berág a be- cőbe, és a zöld magvakkal táp­lálkozik. A védekezést még a virág­zás előtt kell elvégezni Hungá­ria L—2-vel (20—25 kg/ha), vagy Wofatoxszal (18—23 kg/ha). Ha szükséges, a véde­kezést meg kell ismételni a kártevők újbóli nagyszámú betelepedése esetén. Virágzás tikai oktatásba, ösztönözzenek mindenkit általános műveltsé­gének emelésére, a nyolc osz­tály elvégzésére, a közép- és felsőfokú továbbtanulás lehe­tőségeinek kihasználására. Ezt pedig a szívre és az értelemre ható politikai felvilágosítás nélkül nem lehet elérni. — Még mindig sok szemlélet- . beli hiba gátolja mind a ve­zetők, mint a nők részéről, hogy egyre több lány es asz- szony kerüljön vezető posztra. Milyen kedvező jelek mutat­koznak a Vasas Szakszervezet kilenc megyei alapszervezeté- ben? — Ezekben az üzemekben többségükben nők dolgoznak. S ahogy sorra vesszük, lehet jó példákat említeni. Három szb- titkárnőnk van, a testületek­ben a nők aránya eléri vagy meghaladja az ötven százalé­kot. Sokkai nehezebb bekerül­niük a gazdasági posztra, itt a féltékenységtől a bátortalan­ságig sok minden érvényesül. Ennek ellenére előrelépésről adtak számot a beszámolókon A villamossági gyárban három osztályvezető nő lett, többel kineveztek művezetőnek, az elektroncsőgyárban szintén van nő művezető, a Videoton tabi üzemében egy asszony most végzi a művezetői isko­lát'. Csoportvezetői poszton mindenhol találhatók, s kitűn­nek a következetességükkel. Ha nem látványos, mégis fon­tos lépések. Ezért kérte a szak- szervezeti tagság, hogy még bátrabban foglalkozzanak a rátermett munkásnőkkel, akik alkalmasak vezetőnek. — Sok panasz hangzik el amiatt, hogy nem eléggé ért­idején csak méhkimélö szer használható (Melipax 20—27 kg/ha). A kedvező időt kihasználva egyik legfontosabb növényvé­delmi feladat a gabonafélét vegyszeres gyomirtásának mi­nél nagyobb területen való el­végzése. A meleg hatására a gabonák intenzív fejlődésén kívül a gyomosodás is erőtel­jesen megindult. A Dikonirt típusú hagyományos gyomirtó szerek mellett előtérbe kell he­lyezni az ellenálló gyomfajo­kat eredményesen pusztító Aniten szereket, továbbá a Banvel és M és Gabonil fo­lyékony permetezőszereket. Ügyelni kell arra, hogy ezek a vegyszerek csak bokrosodás végéig használhatók, későbbi időpontban a gabonát károsít­ják. A gabonalisztharmat-fer- tőzés megelőzése érdekében ja­vasolt a gyomirtó szerekkel egy menetben gombaölő szert is kijuttatni. A permedéhez hozzákeverhető Fundazol 0,3— befő fogalmazásban tárják 3 munkások eié a terveket, el­képzeléseket egy-egy termelési tanácskozáson. — Ez bizony előfordul. Ép­pen ezért az a munkások igé­nye, hogy kerüljék ezt el, mert ha csak azt sorolják föl: eny- nyi meg ennyi lesz a terv, mit szólhatnak ehhez hozzá. A Va­sas Szakszervezet nevében ép­pen ezért azt javasoltam min­denhol, hogy a gyári terv fő számainak közlésén kívül is­mertessék a műhely, az üzem­rész, az üzem tervét. Így job­ban megértik, s természetesen jobban véleményt is mondhat­nak. A változás már a legutóbb tartott termelési tanácskozáso­kon is érződött. — Fontos feladata minden szakszervezeti testületnek, hogy éljen a neki biztosított jogaival a dolgozók érdekeinek védel­mében és nevelésében. Elége­dett vclt-e a tagság ennek szín­vonalával? — Két példát mondhatnék el, ezek kitűnően bizonyítják ezt. A szakszervezeti bizottság közbelépésére fizették ki a hó­napokig visszatartott túlóradí- jat a fővárosi Finommechani­kai Vállalat Kaposvári Gyárá­ban. Az elektroncsőgyárban a szakszervezeti bizottság föl­lépett egy törvénysértés ellen: elérte, hogy ne túlórázlassanak fiatalkorúakat éjszaka. Báto­rítás mind a tagok, mind a központunk, mind a megyei összekötő részéről elkel azon­ban még, hogy a szakszervezeti jogokkal azonnal éljenek, ami­kor egy-egy probléma felszín­re kerül. Ezzel el lehet kerülni a hosszú huzavonát — fejezte be a beszélgetést Törekes Lász­ló. Lajos Géza 0,4 kg ha-os adagja, vaiy"'a PP—781 3,1 1/ha, ill. a Thiovit 7 kg/ha-os adagja. A jobb ha­tás elérésére — ahol lehetsé­ges — javasolt a permetezést 12—14 nap múlva megismétel­ni. A múlt év őszi magas liszt- harmat-fertözöttséget az almá­sokban az enyhe tél egyáltalán nem csökkentette., Föl kell te­hát készülni az intenzív liszt- hanmat-fertőzós elleni védeke­zésekre. Kora tavasszal a me­gye középső és nyugati részén kiugróan magas, 80—90 száza­lékos fertőzést is lehetett ész­lelni a hajtásokon. Ez a rend­kívül erős fertőzöttség a virá­gokat is súlyosan veszélyezteti, azok idő előtt leszáradhatnak. Jelenleg az alma zöldbimbós, valamint később pirosbimbós állapotában a felszívódó hatá­sú Fundazol 50 WP 0,06 szá­zalékos adagja javasolt (100 li­ter víz/6 dkg), hektáronként 700—1400 liter viz (100 négy­zetméterre 7—14 liter). Növényvédelmi tájékoztató A repcekártevők elleni védelemről ízlik a finom ebéd. Felhőkarcoló Új látvány Hamarosan új látvánnyal gyarapszik Szeged: megkezdő­dött az impozáns, új ipari ob­jektum, a szalámiérlelő to­rony építése. A 64 méter ma­gasra tervezett torony Szeged legmagasabb üzemi épülete lesz. Az érlelőben egyszerre egymillió rúd szalámit helyez­hetnek majd el. (Egymás vé­gébe rakva ez a szalámimeny- nyiség végigérné hazánkat hosszában.) Az érlelőben, tel­jesen új technológiát alkal­maznak, de a világhírű szege­di szalámi aromája a régi ma­rad. Különleges alapozást kívánt a létesítmény. Maga az épület Somogyi Néplap — szaláminak Szegeden és az érlelőtoronyba egymás mellé és fölé rakott hústömeg igen nagy nyomást gyakorol a talajra. Mivel a városnak azon a részén meglehetősen laza a talaj szerkezete, a számítógép válasza szerint olyan alapra (i van szükség, amely egy 18011 méter magas felhőkarcoló la­kóépület nyomását is elvisel­né. fontosabb része a több mint# egymilliárd forint értékű re-# Felicie Chilanti , 1 Három zászlót | Sál Ivatore Giuli znának 1 Turiddo kévésé beszélt, mintha előbb jól megrágta volna a szavakat. Innen is adódott a tekintélye a társai _ előtt. S mindig tartózkodóan A Dél-magyarországi Építő viselkedett, mintha valami fe- Vállalat a különleges alapo- , szültséget, ki nem mondott zással már elkészült, s meg- szorongást hordozna magában, kezdhették a »szalámi felhő­karcoló« falainak építését. Ez a létesítmény az egyik leg­A plébános a csúfnevüket is ismerte (ezeket vagy ők adták egymásnak, vagy a csa­ládtól örökölték). Turíddo Giulianómak, Maria Lombardo fiának nem volt gúnyneve. konstrukciónak, amelynek! Gaspare Pisciottát Sugárká- nyomán megkétszereződik az 5 na'í, hívták, így határozott egy , , . , wasamap Turiddo. Megtetszett évszázados hagyományon ala-f ugyanis neki ez a szó a puló szegedi szalámigyártás. * templom előtt szó, es kijelentette: »Sugárkának foglak nevezni.« De a városkában továbbra is Aspanónak nevezték Pisciot­tát (ez a Gaspare szicíliai be­ceneve). Badalamentit viszont Fehérfenekűnek csúfolták, mint a családját, Terranovát pedig Málészájúnak, mert olyan lassan beszélt, olyan hosszan gondolkodott minden szón, hogy szinte megaludt szájában a tej. Az ideges, nyugtalan Cic- cio Manniónak, aki verhetet­len volt a futásban, Villám volt a neve. Aztán volt még Angyalka és Fattyú meg Bu- bu. Amerikai — így azt a fiút hívták, akinek apja az Egye­sült Államokban élt. Abban a városkában, ahol senkit se találtak, akit tisz­telhettek volna, ők, a legerő­sebb fiúk uralták a terepet. Összefogtak, és mindenki szá­mon tartotta őket. A csendőr főtörzs mindig ügyelt rájuk, a plébános ’ pedig igyekezett megnyerni a lelkűkét. Ezek a modern fiúk szinte kivétel nélkül mind otthagy­ták a nagybirtokot, mondván, hogy számukra ez .nem élet. Nem voltak hajlandók elvisel­ni a kínlódást a kapával, megunták a bérlők és a cső­szök uralmát is. Maria Lombardo sokat töp­rengett. Valami más munkát keresett volna — szívesen — a fiának, furcsa, koraérett gyerekének, aki sokszor eltű­nődött szótlanul, és különös gondolatokat vetett papírra, amikor a gyertya világánál magára maradt. Nyaranta Tu­riddo gyakran kóborolt egye­dül a hegyekben. Egyszer éj­szaka az anyja utána ment és megleste. Látta, hogy fia egy sziklán üldögél némán, és a csillagos eget nézegeti. Milyen mesterséget válasz- szón neki? Otthon a fiú — még gyerekkorában — játék­telefonokat szerelgetett, fém­huzalokat kötözgetett üres ci- pőpasztás meg konzerves do­bozokba. Maria Lombardo te­hát a telefonosoknál kért munkát a fiának. Űj vonalakat fektettek le akkor, és a fiút alkalmazta is a cég. Turiddo fölvette a ke­zeslábast, fejébe nyomta a micisapkát, és reggelente már korán sietett a műhelybe. Gyorsan tanult. Sürgősen föl akart jutni a kapaszkodókkal a telefoncölöpökre, arra vá­gyott, hogy ott fönn függesz- kedve dolgozhasson. Heteken belül megtanult mindent, szak­ember lett. És a fizetését, min­den áldott szombaton haza­vitte a mamának. Közben Villám a montelep- rei bádogos sötét műhelyében tanulgatta a mesterséget. Cu- cinella pedig, aki pásztor volt, de fölöttébb vállalkozó szel­lemű, még gyerekkorában el­kezdte az »áílatkereskedést«. Beállított a különböző pa­raszti gazdaságokba meg a kereskedőkhöz, és juhokat, sövéreket kínált eladásra, ön­tudatosan tárgyalt, alkudozott (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom