Somogyi Néplap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-28 / 73. szám
Roland Leroy dialógusai A KIILTIIRA NAPJAIMBAN <-Az értelem és tehetség ezerszámra megy veszendőbe, mert a francia közoktatás rendelkezésére álló eszközök többé nem felelnek meg hazánk és korunk szükségleteinek.« (Georges Marchais) Március 30-án nyílik a göcseji falumúzeum fenti idézet abból az előszóból való, amelyet Georges Marchais Roland Leroy: A kultúra napjainkban című könyve elé írt Nemrégiben a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg ma- gyanuL Az idézet pontos helyzetkép, s ihletője a könyv mindazon beszédednek és cikkeinek, mélyeket Roland Leroy írt, mondott a közelmúlt francia sajtójában, közéleti fórumain. A szerző kommunista vezető, az FKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság kulturális titkára. S ebben a minőségében — kitűnik a könyvből — szenvedélyes szónok, aktív politikus, cselekvő ellenzéki a francia politika mindennapjaiban. Beszédeit éppúgy izgalmassá teszi a napi eseményekhez való kapcsolódás, határozott kommunista állásfoglalás, mint az általános érvényűség. Az események méltatása kapcsán a párt kultúrpolitikájának kíván érvényt szerezni, koncepciójában az általánosítás mögött a marxista filozófia húzódik. Kritikus dialógust folytat ellenfeleivel, vállalja a konfrontációt az eszmék harcában, kemény ítéleteit a monopolkapitalizmus bírálata határozza meg. Akkor is, amikor Jean Vilar vagy Gerard Philippe hagyatékát elemzi, amikor Pi- cassót köszönti, vagy amikor felszólal a törvényjavaslati térnek puskaporos, cinikus közbeszólásoktól hangos vitájában. A kötetbe gyűjtött huszonöt cikk és beszéd a politikai gyakorlat és a filozófiai elmélet ötvözete. Kétoldali küzdelem az ultrabaloldali kisebbség és a jobboldali többség ellen: a ' Francia Kommunista Párt kultúrpolitikájának a hirdetése. Ismertetésükben két fő vonását emeljük ki a beszédeknek. Az egyik a francia kommunistáknak a demokratikus közoktatásért folytatott következetes harcának a méltatása. Mindez kapcsolatban van 1968 májusával, az »egyetemi diákság nagy megmozdulásával. 1968 májusa és a közoktatás című cikkében így ír: »A fiatalok szenvednek attól, hogy a hatalom képzésük rovására, sport- és kulturális tevékenységük rovására, boldogságuk és jövőjük rovására és fegyverkezési versenyre fecsérli el az összeharácsolt erőforrásokat.« K imutatja a továbbiakban, hogy a francia közoktatás látszatdemokratizmusa mögött monopolérdekek húzódnak meg, ezek szabnak gátat a tudás, s ezáltal a személyiségek gazdagodásának, kiteljesedésének. Következetes logikával mutat rá arra, hogy milyen nevetséges a magániskolákhoz való menekülés, s milyen cinikus látszat- megoldást jelent a pénzügyminiszter javaslata, amikor ezek számát kívánja növelni a költségvetés további »tehermentesítésére«. Pénzösszegek, százalékok, beruházások — egyedi esetek bírálata épül következtetéssé: »A rendszer arra törekszik, hogy a nagy tőkés társaságok javára és profitjáért hozzáidomítsa iskolai is egyetemi politikáját a tudományos, műszaki haladáshoz« — írja A nemzet és a közoktatás című cikkben a L’Humanité hasábjain. A tisztánláttatás vezérli szónoklatait, előadásait akkor is, amikor a proletár internacionalizmus és a nemzeti hagyományok dialektikus kapcsolatáról beszél a kommunista párt platformja alapján. S ez a másik fő vonal, amelyre írásunkban a figyelmet irányítjuk : a ködösítés a technokrata, multhasiunus elméletek elleni küzdelem. A párt szeretné soraiba állítani a műszaki értelmiség mind nagyobb részét, világos, marxista módon tárja fel helyüket, szerepüket a társadalomban. Bírálja mindazon elméleteket, melyek valamiféle konvergenciát hirdetnek a szocialista és a kapitalista társadalom között, ezt főleg arra alapozva, hogy a társadalomnak immár vezető rétege a műszaki értelmiség, valójában az irányít, a tőkések már passzívan a háttérbe szorultak — úgymond. Roland Leroy következetesen rámutat a fenti elméletek hamisságára. »Harcolnunk kell a technokrata elméletek ellen, melyeket a nagyburzsoázia széles körűen terjeszt azért, hogy eltérítse a műszakiakat a munkásosztállyal és a többi dolgozóval vívott közös harctól. A technokrata elméletek kizárólag a műszaki fejlesztést veszik alapul, s elvonatkoztatnak a tulajdonrendszertől, a termelési viszonyoktól,« Roland Leroy dialógusaiban pontosan vázolja az ellenfél álláspontját. Marcuse-1 idézi például: »A munkásosztály potenciális örökösei inkább azok a rétegek, amelyek növekvő mértékben foglalnak el ellenőrző pozíciókat... nevezetesen a tudósok, a műszakiak, a szakemberek, a mérnökök ...« Leroy »válasza«: »Ettől az elemzéstől a kapitalizmusnak valóban nincs mit félnie ... A műszakiak ugyanúgy Máskor ilyenkor még téli álmát alussza az ország egyik legszebb tájmúzeuma, a zalaegerszegi. A vasárnapi magyar—bolgár labdarúgómérkőzésre azonban tízezernél több vendéget várnák Zala megye székhelyén. Ezért korábban nyitják a skanzent. A falumúzeum utcái tisztára söpörve, a házak berendezései az eredeti formáknak megfelelően várják az ide érkező idegeneket. A falumúzeum negyven főbb objektumát a göcseji vidék mintegy 22 községéből gyűjtötték össze a kiállítás elkészítői. Mesterkéltségről mégsem lehet szó. A skanzen ugyanis pontos képét adja az ország egyik tipikus tájának, Göcsejnek. Annak XVIII. századbeli arculatát örökíti meg, s mai szereplőkkel ugyan, de felidézi a kor embereinek életét is. A göcseji táj nemcsak nyelvjárásában különbözik sok más vidéktől, egyéb jellegzetessége is van. Azaz lassacskán úgymondhatjuk, hogy volt, hisz az élet Zalában sem torpant meg. Nemcsak Egerszegen épülnek az egykori kis házacskák helyett modern, korszerű otthonok, lakótömbök. A kultúra elterjedt és meghonosodott a göcseji vidéken is. Hagyományainknak, a három-négy emberöltő előtti időszak emlékeinek megőrzése szép feladat. A göcseji falumúzeum sikeresen oldotta meg ezt. K. S. „És mindenki vallja..." Csokonai-kiállítás Budapesten Takarékoskodó fiatalok Legtöbbször csupán fizikai munkának tudjuk elképzelni, ha valamit vállalnak a szocialista brigádok. Bevallom, én is estem már tévedésbe. Talán ezért lepett meg minap egy meghívó, melyet az OTP megyei igazgatóságától kaptam. A József Attila szocialista brigád hívott meg az 512. sz. Szakmunkásképző Iskolában tartott brigád-diák találkozóra. Az ezüstplakettes brigád több alkalommal elnyerte a kiváló címet. Haám Vera brigádvezetőtől megtudtam: ebben közrejátszott az is, hogy négy vállalattal és két iskolával — a mezőgazdasági főiskolával meg az 512. sz. szakmunkásképzővel — szoros kapcsolatot tartanak fenn. Kedden délután több mint húsz fiatal szakmunkástanuló gyűlt össze az iskola egyik tantermében, hogy játékos vetélkedőn mérje össze tudását. A szocialista brigád kérdései az OTP-vel és a takarékossággal függtek össze, de találhattunk általános jellegű kérdéseket is. Milyen összegű kamatot fizet az OTP az ifjúsági takarékbetét után; Ki alapította az első takarékszövetkezetet Magyarországon; Hol a legmélyebb a Balaton; Fölismeri-e a versenyző a Szózat egyik versszakát? — olvashattuk a kérdéseket. Kiderült, hogy a diákok jobban ismerik az OTP által nyújtott lehetőségeket, mint némelyik felnőtt. Tudják, milyen lehetőségeik vannak a takarékosságra, milyen támogatást kaphatnak. Hogy a fiatalok tökéletes válaszokat adhattak, abban nagy szerepe van a József Attila szocialista brigádnak is. Az iskolával való kapcsolatuk nemcsak a taréteg.« 4 dialógusokban, hozzászólásaiban megíogal- ' mázzá a párt kultúráról vallott felfogását is. »Egy társadalom vagy egyén kultúráját valamennyi tevékenységének összessége hordozza. Része a kultúrának a tudományos kutatás és megismerés, az eredmények technikai alkalmazása, a termelőmunka, az információ és a gyakorlat — öltsön mindez akár irodalmi, akár szobrászati vagy éppenséggel politikai arcot.-« A kötet világosan tükrözi, Horváth István verse a bri- | hogy a párt folytatja az ideológiai harcot. Világosan tükrözi Hem késett-e meg, aw szenvednek ettől a hely- [ rnost tér be a Petőfi Irodalmi zettől, mint az összes dolgozó t Múzeum Csokonai-kiállítására Budapesten? Hiszen szulekarékgyűjtés szervezésére terjed ki. A nyertes versenyzők ajándékkönyveket, apróbb reklámtárgyakat kaptak a brigádok képviselőitől. S ijzok a diákok, akik versírásra szánták magukat, külön ajándék- csomagot vehettek át. A két nyertes: Németh Gyöngyi és gádnaplóba kerül. A találkozó — vetélkedő után a diákokkal beszélgettünk. Elmondták, hogy valamennyien takarékoskodnak. Van, aki már két éve rakja be havonta a száz-kétszáz forintot. Hogy mire gyűjtenek? íme néhány válasz: Winkler Ibolya harmadikos nőiszabó-tanuló: — Havonként száz forintot rakok be, lakásra gyűjtök. Deák Ilona nőiszabó-tanuló: — Százforintos betéttel kezdtem, ma már háromszázat rakok be. Én is lakásra gyűjtök. Valamennyi megkérdezett lány a jövőjére gondol elsősorban, lakásra gyűjt. No és a fiúk? A szobafestő-tanuló fiúk válaszai: Mernye Attila: — Motorra. Papp László: — Külföldre szeretnék majd menni. Csíra György: — Egy Polskira. — Majdnem valamennyien egy közelebb elérhető dologra gyűjtenek. Miért van az, hogy csak a lányok gyűjtenek lakásra, házépítésre? — Lakásra csak akkor van szükség, illetve lesz, ha majd megnősülünk. Még ráérünk gyűjteni arra. Utazni, motorozni szeretnénk. Nagy Jenő e harc jellegét éppúgy, mint Roland Leroy markáns politikus egyéniségét. T. T. tésének kétszázadik évfordulóját tavaly november 17-én ünnepeltük. Ügy gondolom nincs késésben az, aki végigjárja a két- teremnyi kiállítást. Mint, ahogy az sincs, aki ma vagy holnap veszi először kezébe díszes kiadásban megjelent verseit. Ezért hívjuk föl a figyelmet a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban látható anyagra. Sohasem lehet késő új ismeretekkel gazdagodni, új szemszögből »felfedezni« a már ismertet. Csokonai Vitéz Mihály után kevés tárgyi emlék maradt. De világa és az őt körülölelő valóság gazdag volt. S nemcsak tárgyakban, kézzelfogható dolgokban. Eszmékben is. Haladó és maradi gondolkodók gyűrköztek. A költő is magasra tartotta verseiben a jelképes zászlót. Rousseau szabad szelleme hatott rá, nem egy híres költeményében kimutatható ez. Példának jó lesz az Estve című. S most mindenekelőtt azokról a kiállítási tárgyaltról, képekről, melyek inspirálóan hatnak a nézőkre. A hajdani debreceni diákviselet. Hány és hány jeles férfiúvá serdüli kamasz nyűtte ezt, vagy későbbi, átszabott változatát! össze sem lehetne számolni őket. Lám, az egykori város! Ahogy a kép ábrázolja — csaknem madártávlatból — szürke, unalmas »fészek«. Pedig a felszín alatt fortyogva főttek az indulatok mindig. Akkor is, amikor Vitéz Mihályt eltanácsolták a költészst- tan tanításától szabados gondolkodása, viselkedése miatt. Hogyne lett volna veszélyes az, aki jakobinus eszmékkel rokonszenvezett. A kiállításon látható a magyar jakobinusok perében hozott ítélet hivatalos szövege, jegyzőkönyve. Sárospatak, Pozsony. Ez az újabb két állomás Csokonai életében. Ott a vitrinben a Diétái Magyar Múzsa egy szá362 ezren üdülnek az idén SZ O T -beutalóval Kedvezményes nyaralás a nagycsaládosoknak Ezekben a napokban osztja 1 ezekben az ágazatokban a be- gően akár több szobát is <-< i i _, ' ~ ! IXU1-, 4- 1 4- arlnolr A Cr/alrC7Dl’ e l a Szakszervezetek Országos Tanácsa a második félévre szóló üdülési beutalójegyeket a szakmai szakszervezeteknek és a szakszervezetek megyei tanácsainak. Az idén összesen több mint 362 ezer dolgozónak és gyermeküknek a kedvezményes üdültetéséről gondoskodik a SZOT, ez 16 ezerrel haladja meg a múlt évben üdülők számát. A beutalók elosztásánál fontos szempont, hogy a fizikai dolgozók, munkások mind nagyobb arányban kapják ezt a kedvezményt. Különösen a bőr-, a ruházati, a vasas és a bányászszakszervezetek vállalatainak fizikai dolgozói és munkásai kapnak nagyobb | arányban üdülési jegyeket, utalóknak több mint felét. A SZOT üdülőházainak egy része egész évben fogadja a szakszervezeti beutaltakat, többségükben azonban május 10-én indul a szezon. Június elsejétől megindul az üdülési főszezon is, ilyenkor az iskolai szünet miatt a családosok különösen szívesen nyaralnak. A SZOT üdülőszobáinak többsége azonban háromvagy négyágyas, ezért eddig a nagycsaládosok az elhelyezési gondok miatt gyakran nem tudták igénybe venni a kedvezményes üdülést. Most az elnökség határozata nyomán csaknem 6 ezer helyet biztosítanak a nagycsaládosoknak az üdülőkben a nyári főszezon alatt, a sokgyermekeseknek a létszámától fügkiadnak. A bőripari szakszervezet egész bakonybéli üdülőjét a nagycsaládosoknak rendezte be, más szakszervezetek pedig pénzjuttatásokkal is hozzájárulnak a nagy családok gondtalan üdüléséhez. A vegyipari szakszervezet például több nagy család részére 2000 forint költőpénzt ad a nyaraláshoz. Külföldre is indít a SZOT kedvezményes utakat, az idén összesen 17 ezer dolgozó ismerkedhet más országok tájaival. Különösen sokan érdeklődnek a Szovjetunió iránt, ezért a múlt évinél 400- zal többen, 1700-an pihenhetnek ebben a szomszédos országban. s cserébe ugyanennyi szovjet szakszervezeti tag látogat Magyarországra. ma, a korabeli porcelántárgyak között. Wágner József hajdani piktor, vagy Donét János női arcképe akár Lilla is lehetett volna. A későbbi festők már csak a költő leírása, sorai alapján — illusztrációként — rajzolhatták meg a halhatatlanná tett, hálátlan kedvest. A Lilla című kütetecske már csak a költő halála után jelent meg, akárcsak az Anakreoni dalok. Két világot láthat a kiállításon tárgytól tárgyig, képtől képig lépő. Csokonai bizonyos mértékig mindkettőben honos volt. Az egyik: kastélylakók kissé édeskés, cikornyás világa, gyönyörű tárgyi berendezéssel. A másik a népi világ. Durván faragott asztal, faiitéka, csikóbőrös kulacs. Ebben a világban bizony nem ismerték azt a gyönyörű hárfát: azt a hangszert a kastélyok érzelmes kisasszonyai próbálták dallamra bírni. Rövid élet — Csokonai 1805- ben halt meg — gazdagsága. Ezt reprezentálja ez a kiállítás. Egy érdekesség: halálának évében jelent meg könyv alakban Dugonics András királyi oktató Etelka című regénye. Somogyiról kiállításnézőbe érkezett embernek különösen kedvesek a Dorottya című vígeposz különböző kiadásai, a Berekméri Zoltán fotóján látható Eszterházy-ház. S böngészni próbálja az ember a Somogyi kázus című versének kéziratát, majd a Cúltura című színmű csurgói betanításának nyomát őrző rajzokat: a darab figuráit vetették papírra, nem a toll, hanem az ecset segítségével. Van ott egy XVIII. századi somogyi láda is; mi mindent tárolhattak már benne a két évszázad alatt! S a költőről szóló, vagy verseivel foglalkozó könyvek sorában az egyik tárlóban ott láthatjuk Bartók László így el* Csokonai című kitűnő művét is, ebből idézzük a vései születésű kései utód hitvallását, mind sajátunkat: » ... És mindenki vallja: Csokonai él!«. Leskó László Somogyi Néplapl J
