Somogyi Néplap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-23 / 69. szám
Az érdekegyeztetés és a szocialista demokrácia ] Ünnepi KlSZ.gyűlés a textilmüvekben ■ inden, ami a társadalom. életében történik, valamilyen érdeket szolgál. Amíg szükségletei minden élőlénynek vannak, addig érdekei csak a tudatosan cselekvő, társadalomban ilő embernek, mert a szükségletei tudatos felismerésére :sak az ember képes. Más zavakkal: az ember szükségétéinek kielégítését előre megtervezett módon cselekvéseinek céljává teszi, és ennek megfelelően érdekként, érvényesíti. Az emberek különböző csoportjának érdekei adott társadalmi közösségen belül részint hasonlóak, részint különböznek egymástól. Ez alól jelenlegi társadalmi-történeti viszonyaink sem jelentenek kivételt. Téved az, aki a szocializmustól az érdekkülönbségek megszüntetését várja, vagy a mi körülményeink között jelentkező érdekeltéréseket, konfliktusokat csupán szubjektív hibákra vezeti vissza. A szocialista társadalom történelmi előnye nem az, hogy megszünteti az egyes emberek, vagy az emberek egyes csoportjai közötti érdekkülönbségeket, hanem az, hogy ezeket képes nagyobb konfliktusok nélkül rangsorolni és egyeztetni. A kapitalizmusban az uralkodó osztály úgy érvényesíti érdekeit, hogy az elnyomott osztály érdekeit minduntalan megsérti, háttérbe szorítja. A szocialista társadalom uralkodó osztálya, a munkásosztály viszont úgy érvényesíti érdekeit, hogy egyezteti, összehangolja azokat a vele szövetséges parasztság és más társadalmi rétegek érdekeivel. j A z egyes ember a különféle érdekek színes szövedékében él. Hiszen a társadalomban együtt létezik az ember pillanatnyi, közvetlen napi és távlati érdeke, továbbá az egyéni, a csoportúésvaz össztársadalmi érdek. Az érdekek különböző szintjei -nem elszigeteltek egymás- ,rRflu Js[ nem létezhetnek önmagukban. A szemléletben és a gyakorlatban ugyanakkor találkozunk az érdekviszonyok megítélésének kétféle torzításával. Az egyik csak a csoportérdeket látja. Ebben a szemléletben a csoportérdek a minden, az össztársadalmi érdek pedig a csoportérdekekből áll össze automatikusan. A fordított előjelű torzításban viszont az össztársadalmi érdek valamiféle mindentől független, mindenek fölött álló dologként jelenik meg, mely a csoportérdek érvényesítéséről való szüntelen lemondást követeli meg. Ez a két ellentétes előjelű, de egyaránt egyoldalú szemlélet megegyezik abban, hogy figyelmen kívül hagyja vagy eltorzítja a különböző érdekszintek kapcsolatát, viszonyát. Ezeket a hamis alternatívákat csak akkor tudjuk meghaladni, ha abból indulunk ki, hogy a különféle szintű érdekek reálisan léteznek, s kapcsolataik, együttlétezéseik nem konfliktusmentesek; az egyéni, a csoport- és a társadalmi érdekeknek nemcsak találkozási pontjaik vannak, hanem gyakran keresztezik is egymást, ellentmondanak egymásnak. Ezért az érdekek ütköztetése, rangsorolása, egyeztetése a társadalom politikai irányításának szférájában történik; a súlyosabb konfliktusok elkerülésének, az érintettek számára elfogadható érdekegyeztetésnek meghatározott politikai feltételei, követelményei vannak. Ilyen követelmény, hogy az érdekegyeztetés nem lehet elvtelen kompromisszum. A különböző csoportérdekek nem halmazt alkotnák, hanem meghatározott értékrendben helyezkednek éL Ebben az értékrendben a munkásosztály érdekei az alapvetőek. Ezek az érdekek szocialista fejlődésünk jelenlegi szakaszában csak a munkás—paraszt szövetség erősödésén, a szocializmust építő osztályok és rétegek nemzeti összefogásán keresztül érvényesülhetnek. Ha ettől a szemléleti kiindulóponttól eltérünk, ha a különböző csoportérdekek helyét, kapcsolatát nem ezen az alapon jelöljük ki, akkor az egyeztetésből elvtelen egyezkedés válik. A szocialista követelményeknek megfelelő érdek- egyeztetéshez nélkülözhetetlen a szocialista demokrácia érvényesítése a közéletben és a munkahelyeken egyaránt. Az össztársadalmi érdek ugyanis nem a csoportérdekektől függetlenül, hanem alapvetően azok érvényesülésének folyamatában valósul meg. Ezért nem valósulhat meg az össztársadalmi érdek sem, ha a különböző osztályok és rétegek érdekei nem, vagy csak formálisan juthatnak kifejezésre. Ezek tényleges érvényesülése, rangsorolása és egyeztetése csak a szocialista demokrácia adta keretek között mehet végbe. A milyen fejlett a szocialista demokrácia, olyan mértékben teremthető viszonylagos összhang a különböző szintű érdekek között. Az érdekek tényleges ütköztetése és egyeztetése demokratikus vezetési módszereket igényel. Ilyen vezetési módszerek csak ott érvényesülhetnek, ahol a megfelelő személyiségű vezetők mind szakmailag, mind politikailag felkészültek feladatukra. Az ilyen típusú vezető nem egyszerűen megtűri a problémák demokratikus megvitatását, hanem igényli is. Meghallgatja az ellenvéleményeket, segíti kifejezésre juttatni az eltérő éiJekeket, és nem esik kétI segbe, ha nem mindenben fogadják ei személyes elgondolásait. A demokratikus vezetési módszereli ugyanakkor nem jelentenek kibúvót a felelősség vállalása alól. Éppen ellenkezőleg: felelősségteljes közéleti magatartást, cselekvést követelnek meg a vezetőktől és a véleményt nyilvánító beosztottaktól egyaránt. A felelősségteljes közéleti magatartás alkotó vitákat, a döntések alapos, demokratikus előkészítését, a különböző érdekeket figyelembe vevő döntést, fegyelmezett végrehajtást és következetes ellenőrzést jelent. A viták terméketlensége csak akkor kerülhető el, ha a véleménynyilvánítás, az érdekkifejezés joga nincs elszakítva a fegyelmezett cselekvés kötelezettségétől. A szocialista társadalmi érdekek érvényesülését korlátozza, ha a vitában való részvétel csupán egyesek kiváltsága, másoknak pedig kizárólag a végrehajtás marad. Ez a fajta »munka- megosztás« idegen a szocialista társadalmi gyakorlattól. A párt irányítása az érdekek rangsorolása, egyeztetése terén is elvi jellegű, a X. pártkongresz- szus, a Központi Bizottság határozatai olyan politikai irányvonalat és cselekvési programot tartalmaznak, amelyek alapját képezik az érdekegyeztetés során jelentkező viták, problémák eldöntésének. Dr. Jenei György A ma ifjúsága hétköznapi tetteiken forradalmár Fel kommunista ifjú sereg... Zeng a KISZ-induló, s én keresem a régi arcokat. Azo- két, akik tizenhét esztendővel ezelőtt ott voltak a textilművek alakuló KlSZ-ünnepsé- 1 gén. Nincsenek. Helyüket A népesedéspolitika, a családvédelem adja a legtöbb feladatot Interjú a Magyar Vöröskereszt főtitkárával Tegnap a kaposvári kórházban egy továbbképző tanfolyamon tartott előadást Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára: a Vöröskereszt és az állami egészségügyi szolgálat együttműködéséről beszélt. Mi általánosabb kérdésekről kértük a főtitkár tájékoztatását. — Melyek a Magyar Vöröskereszt legfontosabb feladatai? — Mindennél előbbrevaló- nak tartjuk a népesedéspolitika megszabta tennivalókat, a családvédelmet. Mindjárt el kell mondanom, ez a munka nem új a Vöröskeresztnél, különösebb irányváltoztatásra tehát nem volt szükség. A családvédelem zászlaja alatt lelki- ismeretes aktíváink sokféle munkát ellátnak. Felkutatják a magányos öregeket, mosnak, takarítanak rájuk. Ez azonban csak egy példa, melyet azért említettem, mert jellemző So- mogyra. — Újságunkban is gyakran adunk hírt a sikeres véradásokról. — Hazánkban az idén huszonöt éves a szervezett véradás, s éppen tizenöt esztendeje, hogy tömegesen adnak terítés nélkül vért. Tavaly több mint félmillióan jelentkeznek vért adni, s ez csodálatosan nagy szám. A május 8-i vöröskeresztes világnapnak is ez lesz a jelszava: »Adj vért, életet mentesz/« — Nemrégiben jelentek meg az utcán a Vöröskereszt plakátjai, amelyek elsősegélynyújtó tanfolyamokra toboroznak részvevőket. — Amikor megalkották a jogszabályokat az elsősegély- nyújtásról, egy kicsit elbizonytalanodtak az emberek. Nem volt világos, kinek mi a feladata, helyesebben a kötelessége. Az esztendő második felében országos tanácskozást tartunk az elsősegélynyújtásról. Addig sem hagyjuk k: a lehetőségeket, minél több embert akarunk megismertetni az elsősegélynyújtással. — A Vöröskereszt most nem említett feladatai közül csak egyről érdeklődnénk, az alkoholellenes munkáról. — Vezetőségünk júnáusban tárgyalja az Alkoholellenes Országos Bizottság titkárságának jelentése alapján ezt a témát. A titkárság számtalan szerv együttműködését kéri, hogy valódi képet rajzolhassunk a jelenlegi helyzetről. — Ez a kép bizonyosan elég sötét lesz. — Igen, tudjuk. De váltig állítjuk, az igazi eredményt nem a különféle jogszabályok bevezetésétől, hanem a társadalmi szemlélet megváltoztatásától kell várnunk. — Mégiscsak tenni kell érte, hogy a már megalkotott törvényeket, utasításokat betartsák. — Ebben nagy szerepük van az alkoholellenes bizottságodnak. Munkájukba vonják ’e azokat, akik segítenek földeríteni, hol rúgják föl a szabályokat. Hol építenek gyárak, állomások környékén italboltot, hol szolgálják ki a fiatalkorúakat szeszes itallal és így tovább. — A megyei alkoholellenes bizottságok jó ideig szenderegtek, s még papíron se léteztek. Az utóbbi másfél évben hallatják ismét a szavukat. Ügy véli, hogy most már életképesek lesznek ezek a bizottságok? — Ügy tudom, gondosan válogatják össze a társadalmi bizottságok tagjait. Nem tudok mást mondani: érjék el, hogy a tagok a helyzet súlyosságához mérten, tehát rendkívül komolyan végezzék feladataikat. Az alkoholellenes munka egyre inkább középpontba keutódok, a tizenéves fiatalok foglalták el, vették át tőlük az ifjúsági zászlót. Őket köszönti Vizeli Istvánná, a gyár KlSZ-bizottságá- nak titkára, a városi KISZ- bizottsággal közösen rendezett ünnepi ülésen, melyet a Ta- _ nácsköztársaság 55. és a KISZ megalakulása 17. évfordulójának alkalmából rendeztek. Köszönti a gyár igazgatóját, Róna Imrét, a megyei párt-vb tagját, Deák Ferencet, a városi pártbizottság első titkárát, Szenes Imrét, a megyei KISZ-bizottság első titkárát, Mihalics Istvánt, a gyári pártbizottság titkárát, Horváth Katalin fonónőt, a KISZ kb tagját, Balázs Évát, a KISZ kb munkatársát. Balázs Éva beszél a fiatalokhoz, üdvözli őket a KISZ központi bizottsága nevében. Arról szól, mit jelent napjainkban forradalmárnak lenni, hogyan lehet valaki igaz hazafi. Napjaink forradalmiságá a hétköznapi tettekben, a szőrül ; a társadalom természete-1 cializmus építésében, a társadalomért, a haladásért vívott mindennapi munkában nyilvánul meg — hangoztatta többek között. — Én ... Tóth Mária, Nagy Éva, Kőszegi Mária fogadom... Ünnepélyesen hangzik a 25 fiatal fogadalomtétele: munkában, magatartásban ifjúkommunistához méltóan élnek s dolgoznak majd. Erre kérte őket Deák Ferenc is, aki nemcsak mint a városi párt- bizottság első titkára jelent sen nem csupán az alkoholellenes bizottságtól, hanem minden más szervtől is fokozott erőfeszítést vár. — Ügy hallottuk, a Magyar Vöröskereszt a nemzetközi szervezeti munkából is alaposan kiveszi a részét. — A legutóbbi, a teheráni nemzetközi konferencián hazánk is szorgalmazta, hogy értékeljék újra a nemzetközi Vöröskereszt szerepeit. Üjabb — a biztató politikai fejleményeket alapnak tekintő — feladatok vállalására van szükség. Pintér Dezső meg az ^népségén, hanem mint a gyár egykori dolgozója is, aki kommunista társaival együtt sokat segített 17 esztendővel ezelőtt a KISZ létrehozásában. Galamb László, a KISZ városi bizottságának titkára kitüntetéseket ad át az ifjúsági munkában kiemelkedő tevékenységet végzőknek: Esküdt Miklós, a Víz- és Csatornamű Vállalat KXSZ-litkára, Kardos Erzsébet, a villamossági gyár KISZ-bizottságának tagja Kiváló ifjúsági vezető kitüntetést, többen aranykoszorús KISZ-jel vényt, s a KISZ kb Dicsérő Oklevelét vették át. Köztük egy már nem éppen fiatalember, L omniczi István, a Mezőgép Vállalat kommunistája, aki nagyon sokat segített a fiatalok munkájában. A párttal, a néppel egy az ütünk... Ismét zeng az ének. Fiatalok és felnőttek együtt énekelnek. Utána közösen megtekintették a Fonóm unkás Kisszínpad ünnepi műsorát. Az ifjúsági bálban, melyet az új KISZ-klubban rendeztek, szintén együtt szórakoztak. S mindez nem külsőség, hanem jelkép volt: jelképezte azt az elválaszthatatlan kapcsolatot, amely közös céljaink megvalósítása, a szocialista társadalom felépítése érdekében létrejött hazánk felnőtt és ifjú nemzedéke között. Sz. L, Szovfet kereskedelmi szakemberek LeeiiveStétiban Szovjet kereskedelmi szakemberek látogattak tegnap megyénkbe. A Budapest Kötőipari Szövetkezet múlt évben Lengyeltótiban átadott új üzemegységében megtekintették a részlegek munkáját, és a tapasztaltak alapján döntenek a megrendelt áruk összetételéről. A baráti légkörben lezajlott üzemlátogatáson részt vett Kelemen Ferenc, a megyei tanács ipari osztályának vezetője, Rácz János, a RUSZÖV elnöke, Boldizsár Gábor, a Hun- garotex igazgatója, R ochlitz Gyuláné, a Magyar Nemzeti Bank osztályvezetője, illetve Goitein Emil, a Budapest Kötőipari Szövetkezet elnöke is. A szövetkezetnek lassan már huszonöt éves múltra visszatekintő kapcsolata van a szovjet kereskedelemmel. A múlt évbein elért 292 millió forintos termelési érték jelentős részét exportigények kielégítésére fordították, s ebből legnagyobb arányban a szocialista országok részesedtek. A vendégek véleménye szerint — mint ezt A. M. Kurenkova asszony, a Raznoexport képviselője hangsúlyozta — korszerűen fölszerelt, jól szervezett munkahelyekkel találkoztak. A lengyel, olasz, NDK- beli gépeken több országból érkező gyapjú-, illetve szintetikus fonalakat dolgoznak fel kötött felsőruhákká, bébirú- hákká és férfi sportöltözékekké. — Mi az, ami elsősorban megragadta a figyelmüket? — kérdeztük E. P. Kiszlakova asszonytól, az észt nagykereskedelmi vállalat egyik vezetőjétől. — Talán az, hogy aránylag kis területen is komplex termelés folyik, a kötődé mellett megtalálható a konfekció, a motringozó, a korszerűen berendezett készáruraktár is. A Budapest Kötőipari Szövetkezet egyike a legrégebbi partnereinknek, s a minőséggel, a kivitelezéssel minden alkalommal nagyon elégedettek voltunk. Negyedszázaddal ezelőtt még csak 50 ezer rubel volt a megrendelt áru mennyisége, azóta a szövetkezet felénk irányuló exportja elérte a hárommillió rubelt. Az üzemben csaknem kétszázan dolgoznak, a korátiag mindössze 25 év. A fiatal gárda a múlt évben 5 százalékkal emelte a termelékenységet. Mintegy 180 ezer darab kötöttáru készült az üzemben 1973- ban, tízezerrel több, mint az előző évben. A külföldi — elsősorban a szovjet — partnerek megrendeléseinek kielégítése mellett a lengyeltóti üzem 1,7 millió forint értékű árut adott át a hazai kereskedelemnek. A szovjet kereskedelmi delegáció tagjai az elmúlt napokban a szövetkezetnek több üzemét is meglátogatták. A vendéglátók divatbemutatón ismertettek a választékot. A Raznoexporttal a »Budapest« a Hungarotexen keresztül tartja a kapcsolatot. Boldizsár Gábor igazgató elmondta, hogy a szovjet piacon elsősorban a gyapjúból készült termékeket keresik. A közeljövő feladata elsősorban a minőség javítása, a választék bővítése. Ennek a i követelménynek a szövetkezet teljes mértékben megfelel, kifogástalan árut szállít, a határidők pontos betartása mellett. Minthogy növekszik a Szovjeunióban a kereslet a kézzel kötött gyermekholmik iránt, a jövőben ezt igyekeznek kielégíteni. A Hungarote'x a szövetkezet vezetőivel közösen méri föl a szovjet piacot, és a megbeszéléseken nyert tapasztalatok birtokában a legfrissebb igények szerint alakítják ki a gyártmány összetételt. A RUSZÖV keretében dolgozó szövetkezetek összesen 25 millió rubel értékű árut exportáltak 1973-ban a Szovjetunióba. A közeljövőben ezt mintegy 25 százalékkal kívánják növelni, s ebben számítanak a Budapest Kötőipari Szövetkezet növekvő termelékenységére is. M. A. Somogyi Néplap* j
