Somogyi Néplap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-15 / 62. szám

AZ M S Z M P SOMOGY M EGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA > XXX. évfolyam 62. szám 1974. március 15., péntek liimepélyes zászlófelvonás a Parlament előtt Az 1848—49-es polgári for­radalom és szabadságharc év­fordulója alkalmából csütör tökön délután a Parlament előtti Koíssuth Lajos téren ün- i nepólyes külsőségek között, ka- ■ tonai tiszteletadással felvon-, ták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját. Kürtszó je­lezte Farkas Mihály ezredes, budapesti helvőnség-parancs- noik érkezését. A katonai elöl­járó meghallgatta a csapat- zászlóval felsorakozott díszszá­zad parancsnokának jelentését! majd — a Rákóczi induló hangjai közben — ellépett a díszegység előtt és üdvözölte a katonákat. Ezt követően dísz,őrök kíséretében vitt'., az árbochoz az állami zászlót és a Himnusz hangjai, valamint a díszegyság tiszteletadása köze­pette vonták fel az árbocrudra. Ma délben a Kossuth téren az állami zászlónál zenés őr­ségváltás lesz. Tűzze vélt a láng A magyar történelem első tavaszi megújhodását, a 126 évvel ezelőtti márciust az if­jak, hazafiak »gyalázatot le­mosó«, világszabadságért ki­áltó lánggyújtását idézzük ezen a napon. A forradalmat a sok évszázados elnyomás és a nép kettős kisemmizése ellen. Sok keserűség és tenniakarás gyü- lemlett föl Petöfiék nemzedé­kében, s az elavult feudális osztálykereteket gőzként fe­szítette a haladás energiája. Ezek az erők törtek felszínre 1848. március 15-én, nyitot­ták föl Táncsies börtönének ajtaját cs zúgatták a tömeg­gel: rabok tovább nem le­szünk! Fiatalok gyújtották a lán­got, de tűzze nem vált volna, ha nem táplálják Magyaror­szág elnyomott osztályai, a társadalmi változások iránti legfogékonyabb rétegek. Tör­ténelmi küzdelemmé nemesí­tette a fölkelést, hogy a már­ciusi nekilendülést a paraszt­ság és a munkások hősi helyt­állása, honvédő harca, az új ország megteremtésének meg­annyi bátor kísérlete foly­tatta. Ezért is figyeltek ránk nagy-nagy rokonszenvvel a vi­lág jobbik része; ezért kerül­hettünk a merész népek sere­gébe. A márciusi polgári forrada­lom és a szabadságharc me­netet jól ismerheti mindenki. Azt is tudjuk, hogy jelentősé­gét sokáig csak titkon érez­hette a nép, s voltak idők, amikor a magyar uralkodó osztályok népelnyomó céljaik érdekében meghamisították március tanulságait, próbál­ták a márciusi szavakat elsza­kítani lényegi tartalmuktól és velük a sovinizmus mételyét terjeszteni. Az az osztályharc, amely századunkéban a gyöke­res történelmi változásokért lángolt föl, Március visszahó- ditásácrt is kibontakozott. S csak évtizedek múlva váltak valóra a munkásosztály ere­jéből azok a célok, amelyekért a 48-as bonvéd a csatába ment. Nagy tisztessége nemzedé­künknek, hogy vállalhatta végre a márciusi elődök pél­dáját, s 1919-ben a munkás­hatalom kivívásával, 1945-ben a kizsákmányolás mentes tár­sadalom meggyökereztetésé­vel, majd annak felépítésével tetőzte be Petöfiék művét. Március 15. a lelkes, dol­gos fiatalok ünnepe, akik tud­ják, hogy a valóságos nép­harcban. a valóságos népigé­nyek teljesítésében vállalt szerepük révén lehetnek mél­tók az első szép tavaszok em­lékéhez. Azok, a fiatalok ren­delkeznek ma a 48-as és a 1$- es március ihlette életstílus­sal, akik forradalmiak a mun­kában, a kultúra kincseinek türelmetlen elsajátításában, a szocialista eszmék és életfor­ma elterjesztésében. A mai fiatalok ezért teszik jól, hogy ezen a napon is a forrada­lomról tanulva a nép, a mun­kásosztály küzdelmével azo­nosulnak. Március 15. az egész magyar társadalom ünnepe. Az a csa­ta a fügetlen országért, való­ságos társadalmi átalakulá­sokért lángolt fel, olyan célok megfogalmazásáért, amelyek feladatot jelöltek a sötét ko­rokban küzdő hazafiaknak, lelkesítették a dolgozó töme­geket. Egy ország jövőjét ala­pozták meg. Szép szimbólum a termé­szetben a tavasz, a rügyfa­kasztó, a megújító. Ugyanígy három történelmi tavaszon újult meg társadalmunk is. 1848-ban, 1919-ben és 1945- ben öltött új ruhát népünk. A történelmi időkben, hogy megcélozza és most, hogy föl­építse a bőség társadalmát. Ülést tartott a Minisztertanács Elfogadták a szakmai bértáblázat kialakításának elveit Aláírták % icgvzsksnvvst a két német állam állandó képviseletének létesítéséről Kedvező feltételek a tavaszi munkákhoz — Határozat az iskolai testnevelés és sport fejlesztéséről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatta a kormányt Ion Gheorghe Mau- rernek, a Román , Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének hazánkban tett hi­vatalos, baráti látogatásáról. A tárgyalásokon megvizsgál­ták a két ország kapcsolatai­nak jelenlegi helyzetét és az együttműködés sokoldalú fej­lesztésének további lehetősé­geit. Véleménycserét folytat­tak az időszerű nemzetközi kérdésekről, különös tekintet­tel az európai biztonság és együttműködés kérdéseire. Hangsúlyozták, hogy minden lehetőséget ki kell használni a kétoldalú kapcsolatok szélesí­tésére, a nemzetközi enyhülés, a béke, a szocialista országok együttműködésének erősíté­sére, A kormány a tájékozta­tót jóváhagyólag tudomásul vette. Lázár György, a Miniszter­tanács elnökihelyettese, beszá­molt a KGST végrehajtó bi­zottságának február 26—28. között Moszkvában megtartott üléséről. A kormány a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette és megbízta a Nemzet­közi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságát, hogy az ülésen elfogadott ajánlásokból eredő hazai feladatok végrehajtásá­ra kezdje meg a munkát. A munkaügyi miniszter elő­terjesztése alapján a kor­mány megtárgyalta a fizikai munkások kereseti arányai­ról szóló jelentést és elfogad­ta az országos szakmai bér­táblázat kialakításának elveit. El kell érni. hogy a különbö­ző szakmákban azonos mun­kát végzők alapbére ne ága­zati. illetve vállalati hovatar­tozásuktól, hanem képzettsé­güktől, gyakorlottságuktól, a fizikai megterhelés mértéké­től, a munka körülményeitől függjön. A szakmai bértáblá­zat a legnagyobb létszámú ipari és építőipari szakmák kulcsfontosságú munkakörei­re terjed ki. Az irányelv-jel­legű alapbértételeket a válla­latok kötelesek fokozatosan megközelíteni. A kormány fölkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a fogyasz­tási szövetkezetek országos ta­nácsát, az ipari szövetkezetek országos tanácsát és a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsát, hogy nyújtsanak segítséget az országos szak­mai bértáblázat bevezetésé­hez és segítsék következetes alkalmazását A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter jelentést tett a tavaszi munkákra való felkészülésről. Ennek feltételei kedvezőek, a gazdaságok té­len az előkészítő munkákat elvégezték. Mind a szántás­hoz és vetéshez, mind a nö­vényvédelmi munkákhoz szükséges gépek, vetőmag­vak, vegyszerek rendelkezésre állnak. A kormány a jelentést Friss tavaszi színek9 jóváhagyólag tudomásul vette. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke jelentést tett a népi ellenőrzés tavalyi munkájáról és tapasztalatai­ról. A népi ellenőrzés — szé­les társadalmi bázisra tá­maszkodva — a múlt évben is arra törekedett, hogy ja­vaslataival és kezdeményezé­seivel elősegítse a központi elhatározások, a lakosság ér­dekeinek érvényesülését. A kormány a jelentést és a fel­tárt hibák kijavítására tett intézkedéseket jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács a műve­lődésügyi miniszter, valamint az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke előterjesz­tése alapján megtárgyalta az iskolai testnevelés és sport fejlesztésének időszerű fel­adatait. A kormány úgy ha­tározott, hogy nagyobb figyel­met kell fordítani az iskolai testnevelés és sport további fejlesztésére. Megszervezik a tanuló ifjúság tömeges és rendszeres sportolását, a fel­sőoktatási intézmények első és második évfolyamain fo­kozatosan általánossá teszik a heti két óra testnevelést. A jövőben ss. új • iskolák, csak tornateremmel építhetők és tervet kell kidolgozni a hiány­zó tornatermek fokozatos pót­lására is, A művelődésügyi miniszter javaslata alapján a kormány határozatot hozott az 1974. évi kiváló művész és érdemes művész kitüntető címek ado- mányozásáróL A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Tegnap Bonnban Kurt Nier, az NDK külügyminiszter-he­lyettese és Günter Gaus, a bonni kancellári hivatal ál­lamtitkára jegyzőkönyvet írt alá az NDK, illetve az NSZK •bonni, illetve berlini állandó képviseletének létesítéséről. Kurt Nier, az NDK külügy­miniszter-helyettese és Gün­ter Gaus nyugatnémet állam­titkár csütörtökön délben írta alá a két német állam külkép­viseleteinek megnyitásáról szóló jegyzőkönyvet. Az ünne­pélyes aláírásra és a kísérő okmány parafálására Bonn- j ban, a kancellári hivatalban | került sor. Az aláírás után az okmá- \ nyok szövegét nyilvánosságra ! hozták. A két német állam i küldöttségének jegyzőkönyvi­leg rögzített megállapodása értelmében Berlinben az NSZK. Bonnban az NDK nyit állandó képviseletet. A nyugatnémet. képviselet veze­tőjét az NDK Államtanácsá­nak elnökénél, az NDK kép­viseletének vezetőjét pedig a szövetségi elnöknél akkredi­tálják. Az állandó képviseletekre vonatkoznak a diplomáciai ‘ kapcsolatokra érvényes bécsi konvenció (1961. április 18.) rendelkezései. A nyugatnémet képviselet az NDK külügyminisztériu­mával tart majd fenn hivata­los kapcsolatot, az NDK bon­ni képviselete pedig a kancel­lári hivatallal. Tito elnök fogadta a magyar katonai küldöttség vezetőjét Joszip Broz Tito, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé­gének elnöke táviratban mon­dott köszönetét Kádár János­nak és Losonczi Pálnak, az új jugoszláv alkotmány elfogada- .sa alkalmából küldött jókíván­ságaikért. A jugoszláviai Vajdaság tar­tományban levő Karagyorgye- vón csütörtökön délelőtt Jo­szip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének az elnöke, a jugoszláv fegyve­res erők főparancsnoka fogad­ta Czinege Lajos vezérezre­dest, a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterét, aki egy katonai küldöttség- élén Jugoszláviában tartózkodik. A mintegy 40 perces baráti lég­körben folytatott beszélgetésen — amelyen jelen volt Nikola Ljubicsics hadseregtábornok, jugoszláv nemzetvédelmi mi­niszter és más személyiségek í Is, — a két.prszág.és a két párt fokozódó együttműködéséről és ezzel összefüggésben a két had­sereg bővülő kapcsolatairól volt szó. A látogatás alkalmá- i val Czinege Lajos átnyújtotta i Tito elnöknek a magyar nép- j hadsereg ajándékát. A nap további részében Belgradban folytatódtak a két ország honvédelmi miniszterek vezette katonai küldöttségének hivatalos megbeszélései. divatos Gazdag választékot Mit kap a könnyűipartól a belkereskedelem az idei ta­vaszra? — A kérdésre több nagy iparvállalattól kapott válasz alapján jelenti az MTI munkatársa: Egyre több a korszerű ter­mék, s egészében véve válto­zatosabb kínálatot nyújthat a könnyűipar az új szezonra, mint tavaly. A rekonstrukció már érezteti hatását; nemcsak több a kelme, a konfekcionált ruházati cikk és divatos láb­beli, hanem az új technológiák térhódítása nyomán nőtt a magas használati értékű, köny- nyen kezelhető termékek ará­nya is. így lényegesen több az idén a kötött-hurkolt ruha­anyag, illetve az ezekből ké­szült felsőruházat, és egyre tetszetősebbek az újfajta eljá­rásokkal, újfajta anyagokból készült szandálok, cipók. A Duna Cipőgyár például az első negyedévben egymillió pair lábbelit gyárt a belkeres­kedelem számára. A válasz­tókban nagyon sok a poliure- tán talpú cipő, szandál, amely nemcsak a nők körében vált közkedveltté. Az igényekhez alkalmazkodva most már leányka- és férficipők is ké­szülnek ebben a változatban: az utóbbiak a második félév elején kerülnek a boltokba. Gazdagodott a tavaszi-nyári cipők, szandálok színválaszté­ka, sok a több színvariáció jú modell. Egyébként az egymil­lió pár Duna-clpőből 500 000 gyermeklábbeli. A Május 1. Ruhagyárban már a múlt év utolsó negyedé­ben hozzákezdtek a Äavaszi­fazonok nyújt a könnyűipar nyári modellek varrásához, és még 1974 első negyedében is belkereskedelmi megrendelé­sében dolgozták. így csaknem félmillió Elegant márkájú ka­bát, ballon, kosztüm, .kompié, szabadidő-öltözék jut a hazai boltoknak. Ezen belül sok a jersey áru. Tavaszra 16 000 ki­mondottan fiatalos, serdülők­nek szánt ballont, bőrszafarit, melles nadrágot, illetve szok­nyát készítettek. A Vörös Október Férfiruha­gyár az év első negyedében több mint 100 000 öltönyt, to­vábbá igen sok zakót, blézert bocsát a belkereskedelem ren­delkezésére. A divattal lépési tartva a zakók egy jelentős ré­sze már szélesebb fazonnal, egy, illetve két hasítékkal ké­szült, a fiatalosabb modellek­nél szélesebb a nadrágok alja­bősége. Mindemellett azonban számoltak a konzervatívabb ízléssel is. A Budapesti Finomkötött- áru-gyár körülbelül 60 000 da­rab női-, bakfis- és leányka- ruhát; szoknyás, illetve nadrá- gos kosztümöt, továbbá nad­rágot készített a belkereskede­lem részére az év első negye­dére. Ebből a tételből 10 000 darabot az eg^-hatéves kor­osztálynak varrtak. A BFK íz év első negyedében mintegy 350—400 000 darab fürdőruhát is készít; a rákospalotai, illet­ve a debreceni gyáregységben pedig újfajta, rendkívül köny- nyű és puha. hímzéssel díszí­tett bébi holmi kát »/ártanak Ez utóbbiak előreláthatólag a második félév elején jelen­nek meg a hazai boltokban. Fölszerelték Böhönyén a tizedik eérnázó gépsort A kilenc hangos gépsor munkazaját nem fokozza az újonnan beszerelt tizediké; a termelékenységet azonban — ahogy a Pamutfonóipari Vál­lalat Kaposvári Gyára böhö- nyei üzemének vezetője, Ta­más László elmondta — hu­szonnégy órai üzemeltetés ese­tén száztíz kilogrammal növeli a szovjet eérnázó gépsor. A bö- hönyei üzemet, ahol részmun­kát végeznek — mivel a bu­dapesti es a nagyatádi gyá­raknak készítik elő az anyagot — 1970. április 19-én avattak föl. Azóta szá­mottevő volt a fejlődés: hat keresztórsógép- pel kezdtek, 1972-ben három gépsor teljesít­ményével fokoz­A cérnázóban. ták a termelést, és a tizedik gépsor szerelését tegnap fejez­ték be. Délután már a próba- üzemeltetést is megkezdték. A gépek és az asszonyok új üzemcsarnokban dolgoznak. Az utolsó simítások nyoma itt azonban még hiányzik; a cér- názót áprilisban adják át. A böhönyei gyáregységben 288-an dolgoznak, s ebből a létszámból a cérnázóban 58-an. Az asszonyok, lányok Kapos­váron sajátították el a cémá- zógépek használatát, a munka­fogásokat. Az eddigi idő — ahogy Bö- hönyén mondták — a tanulásé volt. Áprilistól már teljes; í­Az úi üzemcsarnok részlete. menyiért kapnak a dolgozok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom