Somogyi Néplap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-02 / 51. szám

Sikeres évet zárt a MÉH Szervezettebb munka — hatékonyabb gazdálkodás AZ UTÓBBI esztendők leg­sikeresebbjét zárta a Nyugat­dunántúli MÉH Nyersanyag­hasznosító Vállalat. Éves ter­vüket 109 százalékra teljesít­ve 117 millió forintos forgal­mat értek el, s ebből 11 millió a vállalati nyereség. — Üzletpolitikánkat rugal­masan alkalmazva arra töre­kedtünk, hogy az árak változ­tatása nélkül szervezettebb munkával, hatékonyabban, eredményesebben gazdálkod­junk — mondta Hencz Pál igazgató a múlt esztendő ta­pasztalait elemezve. Nagy gondot fordítottak a gazdaságos termékszerkezet kialakítására. Tavaly helyez­tek üzembe egy lemezbálázó gépet, s ennek segítségével az értékesebb, közvetlenül ada­golható bálázott acélhulladék­ból 5000 tonnát szállítottak a vasgyáraknak. Emelkedett az exportált hulladék mennyisé­ge is. A múlt évben csaknem 4000 tonna acélt, 583 tonna papírt és 784 tonna üvegcsere­pet exportáltak. Ötszörösére emelkedett, s meghaladta a 16 millió forint értéket a társvál­lalatoknak további hasznosí­tásra átadott hulladék. Így pél­dául 60 tonna ónozott lemezt szállítottak a budapesti MÉH vállalatnak. A múlt évben bevezetett üzemszervezés eredménye, hogy a 9 százalékos forgalom- növekedés mellett költségeik csak 1 százalékkal emelked­tek. Tervszerűbben használták fel a gépkocsikat, s a szállítási költségeket kilométerenként 1 forinttal csökkentették. A Somogy—Zala megyében tevékenykedő vállalat gazdasá­gi, valamint párt- és szakszer­vezeti vezetősége következete­sen javította a 225 dolgozó élet- és munkakörülményeit. így többek között korszerűsítettek a tabi és a balatonboglári te­lep öltözőjét, megoldották az üzemi étkeztetést, s tavaly 4.6 százalékos bérfejlesztést haj­tottak végre. A dolgozó nők 71, a fiatalok 30 százaléka kapott béremelést. Csoportvezetői, munkaügyi ve­zetői beosztásba helyeztek, szb-titkárnak választottak erre alkalmas, képzett nőket, s a jö­vőben is arra törekednek, hogy a nők megfelelő arányban le­gyenek a vállalat gazdasági, párt- és szakszervezeti vezető­ségében. Női dolgozóik 80 szá­zaléka képezi magát szakmai, politikai szempontból. Tizen­két telepünkből tizenegynek van női öltözője, zuhanyozója. A több gyermekes anyáknak biztosították a változó munka­kezdést \ Fiataljaikat — együttmű­ködve a vállalati KlSZ-szer- vezettel — tanulásra ösztönzik. Tavaly hárman érettségiztek sikerrel, húszán tanulnak poli­tikai esti egyetemen, marxista középiskolában, technikum­ban, illetve általános iskolá­ban, s hetven fiataljuk 90 szá­zaléka vesz részt politikai ok­tatásban. A korábbi három szocialista brigád mellett a múlt évben tizenhárom új alakult, s ebben a fiatalok 70 százaléka vesz részt. Mindenütt ott találni a telepeken a brigádokban a nőket is. A vállalat központjá­ban pedig önálló, szocialista címért küzdő brigádot hoztak létre a számvitelben és a pénz­ügynél dolgozó nők. A munka­versenyben kiemelkedőket év közben is rendszeresen jutal­mazza a vállalat vezetősége, tavaly például 350 000 forint jutalmat, illetve prémiumot fi­zettek ki a legjobbaknak. MINDEZEK eredménye, hogy csaknem 5 százalékkal emel­kedett az egy dolgozóra jutó árbevétel összege, és elérte az 521 000 forintot. Szalai László Sima lesz a „hosszú rázó” Nem jókedvükben, de mér­gükben énekelhették- volna azok, akik a Fő utca északi részén végighajtottak: »Ga- mási út, ha végigmegyek raj­tad én...« Azt a részt nem is emlegették másként, csak így: »hosszú rázó-«. Mert ha száraz idő van, kirázta a lel­ket a kocsisból, ha meg esett, a jármű tengelyig süllyedt. Üt épül Gamás belterüle­tén az említett részen, vala­mint a Kolozsvári és a Kas­sai utcában. Valóságos kör­forgalom valósulhat itt meg, ha elkészül. S akkor már csak mesélhetik az időseb­bek a legkisebbeknek: »Kis- unokám, valamikor itt még nem volt igazi út. A tejet nem tudták elvinni a csar­nokból. A felvásárlóhelyet nem lehetett megközelíteni. A tapos kocsi beledőlt az árok­ba. Nehéz volt eljutni a pos­táig, az iparcikkboltig, a presszóig. Most meg, lám: van igazi utunk. Az oldalainál lefolyót is építettek a Ka­posvári Közúti Építő Válla­lat emberei.-« Hétszáz méternyi öröm. A községfejlesztési alapból, a költségvetésből, talán OTP- hi télből is. (A megyei tanács javaslatára.) Szállítóeszkö­zökkel segített a termelőszö­vetkezet, s Bérdy József ta­nácselnök dicséri a boglárí áfészt is. Mi pedig az áldozatkész helybelieket, akik pénzzel, de ásóval, lapáttal is részt vet­tek a munkában. Tuskókat emeltek ki, terepet tisztítot­tak százötven nap társadalmi munkával. Ez az út összefo­gással épült. L. L. Somogyi Néplap A legfrissebb adatok szerint megyénkben a múlt évben havonta átlagosan 5246-an voltak gyermekgondo­zási segélyen. Eddig egyik évben sem volt ilyen magas a számuk. Ez azt bizonyítja, hogy nemcsak ismert az 1967- ben bevezetett segély rend­szere, hanem fontos szerepet tölt be a népesedési helyzet alakításában, a gyermekneve­lésben. Ezért is fontos, hogy a segély rendelkezései a min­dennapi élettel összhangban legyenek, az új helyzetekhez igazodjanak. Az elmúlt évek tapasztalatai és a felmerült igények alapján az eddigi rendelkezéseket az illetékesek felülvizsgálták, módosítások­kal, magyarázatokkal tovább fejlesztették. Most ezeket az új rendelkezéseket ismertet­jük. A jogosultság elbírálásakor sok töprengést okozott, hogy az alapszabályok (egyébként azok továbbra is változatla­nok) között felsorolt »legalább napi 6 órai munkaidőben« való foglalkozás hogyan ér­tendő akkor, ha a dolgozó nő munkaideje egyenlőtlen vagy nem mérhető. Most magyará­zatot kapunk ezekre. Ugyanis az új rendelkezés szerint az egyenlőtlen munkaidőben fog­lalkoztatott napi munkaidejét a szerződésben kikötött heti vagy havi munkaidőből kell kiszámítani. Azokon a mun­katerületeken, ahol inkább mérhető a munkateljesítmény, mint a munkaidő, a napi foglalkoztatás a havi bérből következtethető ki. Nézzünk erre gyakorlati eseteket: pél­dául a tejgyűjtő csarnokok­ban foglalkoztatott tejkeze­lőknél, segédmunkásnőknél napi 6 órában foglalkoztatott­nak azt vehetjük, akinek a jö­vedelme a napi teljes foglal­koztatásnak megfelelően, ha­vi 840 forinthoz viszonyítva — annak háromnegyed részét — a 630 forintot eléri vagy meghaladja. A kereskedelem­ben dolgozó mozgóárus ese­tében pedig a napi 6 órás fog­lalkoztatásnak 750 forint bér felel meg. Ismert és sok esetben al­kalmazott szabály, amelyik ki­mondja, hogy azok a nők, akik valamelyik iskola nap­pali tagozatán tanultak és ta­Módosultak a gyermekgondozási segély egyes rendelkezései Munkaidő-számítás különleges esetekben — Szabályok az újabb >> o v. o Ott V A szálak Sciiöniiausen tábornokhoz vezetnek 17. Lida meglepetten pillantott rá: — De hiszen még fél esz­tendőt sem töltött itt... — Mindennap rosszabbul érzem magam. — Egy-két hét múlva föl­melegszik az idő — próbálta meggyőzni a lány —, és sok­kal jobb lesz. Biztos vagyok benne. Lida igyekezett, hogy sza­vai minél meggyőzőbben han­gozzanak, de közben egoiz­mussal vádolta magát. Hiszen — érezte — úgy megszerette ezt a nála egy kissé idősebb, de egyszerű és jó embernek látszó férfit, hogy már el sem tudja képzelni az elválásukat. A múlt héten is, amikor Szergejev két napig beteges­kedett és nem ment be a képviseletre, Lida alig találta a helyét. — Miért nem gyógyíttatja magát komolyan? — Teheránban? Azt hi­szem, csak a kórházi ápolás használna, de idegen helyen nem bízom benne. Hallgattak egy darabig. — Meg sem ismerhettük egymást, és máris el kell vál­nunk — mondta később halk szomorúan Lida. — De az egészségét nem szabad koc­káztatni ... Segítenék, csak­hogy nem áll módomban. A lány érezte, hogy az iz­galomtól összeszorul a torka. Könnyekkel küszködött, any- nyira sajnálta Szergejevet. — Lida, kedves — szólt a férfi, és megfogta a lány ke­zét — Egy éven belül maga is hazatér, és akkor ismét találkozunk. Meglátja, elre­pül az az év. És addigra én is meggyógyulok. — Igaza van, Jakov... Közben a ház elé értek. — Megérkeztünk — mondta Szergejev és megállt. — El­megyünk este a klubba? Be- ugorjak magáért? — Várom — felelte Lida, és gyorsan eltűnt a kapuban. Előbuggyanó könnyei miatt szinte menekült a férfi elől. A kétszobás lakás, amelyet Lida a barátnőjével, Óljával együtt bérelt, elég szegénye­sen volt berendezve. A »há­lószobában« két öreg vaságy állt, egy asztalka hajlott tü­körrel meg egy ruhásszek­rény; a másik szobában dí­szes, de évszázados öreg he­verő, kerek asztal és néhány rozoga szék. Igaz, a lakás bére sem volt drága. Ólja éppen ruhát vasalt. — Mi történt, Lida? Mi van veled?! — kiáltott rá, mikor barátnőjére pillantott. Lida szinte lerogyott a he- verőre. — Jakov haza akar utazni. Nagyon beteg — dadogta. Ólja letette a vasalót és melléje ült a diványra. — Lidocska — mondta ko­molyan és anyáskodó hangon —, már régen szeretnék be­szélni veled Jakovról. Lehet, hogy nem rám tartozik a do­log, de nekem te több vagy egy egyszerű barátnőnél.. Igyekezz jobban megismerni ezt az embert! — Éppen eléggé ismerem. — Nem igaz. Alig tudsz ró­la valamit... Titokzatos férfi. Szerintem felesége is van, hi­szen már negyvenéves. Azon­kívül furcsa ember is: egy mosolya sincs... Túl sokat beszél a betegségéről, de azért elcsavarja a lány fejét... — Tévedsz, Olenyka — vá­gott közbe Lida, és kihúzta kezét a barátnője kezéből. — Jakov rendes ember. Kiegyen­súlyozott. Nincs abban sem­mi furcsaság, hogy még nem nősült meg. Katona volt, so­kat utazott, és nem talált még magának olyan lányt, akit megszeretett volna. Aztán a front, a sebesülés ... Azóta sem épült föl teljesen. És különben sem furcsa — tet­te még hozzá dacosan —, in­kább gazdag lelkű, kellemes. — Lehet, hogy becsületes ember, de én mégis azt mon­dom: nem ismered eléggé. Ö csak magára gondol... — Ólja. ne akarj összevesz­ni velem! Ólja legyintett, fölállt, és újra vasalni kezdett. (Folytatjuk.) szülés esetére nulmányaik befejezését köve­tően 90 napon belül munkába léptek, az egyéves munkavi­szony hiánya esetén is jogo­sultak gyermekgondozási se­gélyre. Nyilvánvaló, hogy a munkába lépést követő egy éven túl viszont e kedvez­mény már nem alkalmazha­tó. A kedvezményre természe­tesen azok sem tarthatnak igényt, akik tanulmányaikat félbeszakították. Bedolgozóknak eddig sem lehetett megállapítani segélyt. Az új utasítás intézkedik ar­ról, hogy a bedolgozói mun­kaviszonyt be kell számítani a jogosultsághoz előírt egy év időtartamba, tehát jogszer­ző időnek tekintendő, föltéve, ha a bedolgozót rendszeresen napi 6 órai munkaidővel fog­lalkoztatták. A következő fontos változá­sok a gyermekgondozási se­gély összegével kapcsolatosak. Az új összeget már megálla­pították, sőt, legutóbb már ezeket a fölemelt összeget kapták a fiatal mamák. Azon túl, hogy ismeretes a gyer­mekek számától függő összeg, érdemes megjegyezni azt is, hogy mit mond a jogszabály a gyermekek számának meg­állapításáról. Eszerint nem­csak a vér szerinti, hanem az örökbe fogadott gyermeket is figyelembe kell venni, bármi­lyen idős, és akár az igénylő háztartásában van, akár nem. A gyermekek számába az élő gyermeken kívül beszámít a korábban meghalt vagy hal­va született, vér szerinti és örökbe fogadott gyermek is. Mostoha- és nevelt gyermek csak abban az esetben számít az igénylő gyermekének, ha vele közös háztartásban van. Fontos megjegyezni azt is, hogy a segély gyermeken­ként külön-külön jár. Ha az anya egy időben több gyer­mek után részesül segélyben, és a gyermekek száma vala­mely okból (például: örökbe­adás, állami gondozásba vé­tel stb.) csökken, akkor min­dig az alacsonyabb összegű segélyt szüntetik meg, és a magasabb összegűt folyósítják tovább az anyánál maradt gyermek, illetve gyermekek után. Elég gyakori eset, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő anya a folyósítás alatt ismét szüL Ilyen eset­ben segélyezésében az a dön­tő tényező, hogy az - újabb szüléskor az anya munkavi­szonya fennáll-e, avagy sem. Először nézzük meg, mi a helyzet, ha a munkaviszony fennáll. Az újabb szülés miatt az anya igénybe veheti a M heti terhességi-gyermekágyi segélyt, majd annak lejártá­val a gyermekgondozási se­gélyt. Az újabb szabályok le­hetővé teszik az anyának, hogy a szülési szabadság ide­jére a kedvezőbb összegű se­gélyt válassza. Egy példával szemléltetjük: egy anya második gyermekét szüli, így két gyermeke után 1700 forint gyermekgondozási segélyt kaphat; ha a terhes­ségi-gyermekágyi segély (ami a volt fizetésétől függ) havi összege ennél kisebb, akkor választhatja a gyermekgondo­zási segélyt, ha több, akkor pedig 20 hétre a terhességi­gyermekágyi segélyt. Más a helyzet, ha nem áll fenn a munkaviszony az újabb szüléskor. Ilyenkor nem merülhet föl a kedvezőbb vá­lasztásának lehetősége, mert a munkaviszony hiányában nem jár 20 hétre a terhességi-gyer­mekágyi segély. Ebben az esetben viszont az újabb szü­lés napjától jár — már mind­egyik gyermek után — a gyermekgondozási segély. Az eddigi szabályok sem tették lehetővé, hogy a gyer­mekgondozási segélyben ré­szesülő anya a folyósítás ide­je alatt munkabért, munka­díjat, egyéb kereső foglalko­zásból származó jövedelmet, vagy táppénzt, terhességi­gyermekágyi segélyt kapjon. A jelenlegi szabályok sem változtattak ezeken a kiköté­seken. Azért érintjük mégis e rendelkezéseket, mert az új utasítás nríár felsorolja azokat a díjazásokat, amelyek nem tekinthetők kizáró jövedelem­nek. Melyek ezek a díjazá­sok? Egyrészt azok, melyeket a segélyben részesülő szerzői jogvédelem alatt álló alkotá­sért, (műért), továbbá tudo­mányos fokozat (kandidátus, stb.) alapján illetménykiegé­szítésként kap (föltéve, ha, segélyezés előtt is rendszere­sen járt). Másrészt nem mi-~ nősül jövedelemnek az újítá­sért, a találmányért, továb­bá tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotással szerzett érdem elismeréseként adott állami díjjal (Kossuth-díj stb.), valamint a miniszteri és a kormánykitün tetőssel együtt járó pénzjutalom. A Segél/ folyósításának nem akadálya az sem, ha a dolgozó nő a segély folyósí­tása alatt olyan juttatásban részesül, mely a segély meg­állapítását megelőző munka­végzés alapján jár. Ezek az év végi részesedés, a jutalom: ezekhez hasonlóan a termé­szetbeni juttatások (illet­ményföld, textilutalvány), vé­gül a szociális és kulturális juttatások (segély, üdülés). Sárdi Gyula Több mint 20 millió Marcali fejlesztésére Marcali Nagyközség Közös Tanácsa a múlt héten tár­gyalta az 1973. évi költségve­tés és fejlesztési alaptervek végrehajtását, valamint az 1974. évi pénzügyi terveket. A település — és társközsé­gei — fejlesztési alapját 20 675 000 forintban állapítot­ta meg a tanács, míg az éves költségvetés pénzügyi tervét 21 500 000 forintban hagyta jóvá. Ez utóbbiból több mint 5 600 000 forint a felsőbb ta­nácsi hozzájárulás. A fejlesztési terv elfogadá­sához a tanács IV. ötéves terve szolgált alapul. A tes­tület törekvése arra irányult, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközökből olyan alapvető kommunális, kultu­rális, kereskedelmi, egészség- ügyi és szociális feladatokat oldjanak meg elsősorban, mely a nagyközség és a kör­nyező települések jogos igé­nyeinek kielégítésénél a leg­jelentősebb. A tanács értékelte, hogy a múlt évi tanácstagi jelölő gyűléseken és a falugyűlése­ken elhangzott közérdekű be­jelentésekből mi valósult meg. A végrehajtó bizottság az 1974. évi pénzügyi tervek el­fogadására kidolgozott javas­latnál messzemenően figye- t lembe vette a lakosság igé­nyeit is, ezek nagy részét ki­elégítik. A tanács a rendelkezésre álló anyagi eszközök korláto­zottsága miatt a feladatok meghatározásánál sürgősségi és fontossági sorrendet álla­pított meg. A korábbi évek­hez viszonyítva fokozottabban igyekszik a testület a lakos­ság anyagi hozzájárulását igénybe venni, ennek szelle­mében döntött a2 út- és köz­műfejlesztési hozzájárulás­ról. A költségvetési üzem éves feladattervének tárgyalásá­nál a tanács úgy határozott, hogy a kisebb mértékű mun­kákban a kommunális és épí­tőipari kivitelezésről elsősor­ban a tanács vb üzemének kell gondoskodnia. H. M. 000100010102005302000209000101

Next

/
Oldalképek
Tartalom