Somogyi Néplap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-02 / 51. szám
Plakett a jó munkáért 1974. III. 2. A SOMOGYI NÉPLAP MELLÉKLETE Véleményez, ellenőriz Megalakult a várospolitikai munkabizottság Sok ember hajlamos rá, I Gyula, az Univerzál Vegyes- . „„ ___ •. ipari Szövetkezet elnöke, Neh ogy egy-egy uj bizottság lemen pg S ugyt Műanyagipari ’vállalat igazKeave megjegyezze. ug> d‘'\ gatója, Mohring Ede, a Tamar megint minek ez_^A Tervez6 yvállalat fő_ városi pártbizottság működő várospolitikai munkabizottság azonban nem egy a sok közül. Nagyon fontos feladat vár rá mint javaslattevő, koordináló, beszámoltató és ellenőrző választott szervre. Elsősorban abban ad segítséget a pártbizottságnak, a végrehajtó bizottságnak, hogy mégr körültekintőbben, megalapozottabban munkálkodhassanak a város fejlődésén. A városi pártbizottságok munkájának fejlesztésével .foglalkozó 1973. július 3-i politikai bizottsági határozat kimondta, hogy növelni kell a városi pártbizottságok szerepét a várospolitika kialakításában. Ennek egyik eszközeként kimondta a várospolitikai munkabizottságok megalakítását is. Deák Ferenc, a városi pártbizottság első titkára így fogalmazott a bizottság első ülésén: ennek a bizottságnak az a feladata, hogy a politikai szempontból vizsgálja a városi tennivalókat, a megyeszékhely és az egyes ágazatok íejlesztését, amely a városban Élők életkörülményeinek javítását szolgálja. Más váro- aőkban — mint például fcönVbathelyen, Zalaegerszegen' — sikeresen tevékenykednek 'fe bizottságok. Éppen ezért o városi pártbizottság nagy várakozással tekint a kaposvári testület munkája elé. A várospolitikai munkabizottság elnöke Papp János, a városi pártbizottság titkára; a bizottság titkára Bajer Nándor, a textilművek igazgatóhelyettese. A tagok: dr. Ormosy Viktor, a városi tanács általános elnökhelyettese, Gyulavári Tamás, a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója, Puskás mérnöke, Hunyady Szabolcs, a 13. sz. Volán személyforgalmi osztályvezetője, Brandtmüller István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának közgazdasági csoportvezetője, Tüsér Pál, az OTP megyei igazgatóságának tanácsi és kommunális osztályvezetője, Farkas Imre, a ruhagyár pártbizottságának titkára, Horváth Tivadar, a Víz- és Csatornamű Vállalat műszaki igazgatóhelyettese és Kálmán Sándor, a kaposvári járási pártbizottság titkára. Ez az összetétel a biztosítéka annak, hogy a munkabizottság hiánytalanul megoldhassa a feladatait: állást foglalhasson a pártszervezetek elé kerülő átfogó városfejlesztési anyagok megítélésében, részt vehessen a hosszú és középtávú, valamint évi városfejlesztési tervek kidolgozásában, véleményezésében. Aztán koordinálja a város- fejlesztést az érdekelt szervek, valamint a testületek megbízása alapján, ellenőrzi a városfejlesztési tervek végrehajtását, tanulmányozza a városfejlesztéssel kapcsolatos terveket, és javaslatokat dolgozhat ki. E fő feladatok pontosan tükrözik, hogy o munka- bizottság tevékenysége elsősorban a fejlesztéssel kapcsolatos. Ezenkívül foglalkozik majd azoknak a vállalatoknak a munkájával is, amelyeknek nagy hatása van a város ellátására. S természetesen azt is vizsgálja majd, hogy mi valósul meg a IV. ötéves tervből. A bizottság tevékenyen részt vesz az V. ötéves terv előkészítésében is. Sőt, ezt a munkát már az első ülésen megkezdte: megvitatta a következő tervidőszak lakásépítésének területelőkészítését. Behatóan foglalkozik majd ez a bizottság — a teljesség igénye nélkül említjük meg most még néhány feladatát — az ipar fejlődésének, fejlesztési lehetőségeinek elemzésével; napirendre tűzi a kereskedelmi ellátás, a szolgáltatás, a közlekedés és az építőipar helyzetének állandó vizsgálatát. Nagy gondot fordít a társadalmi munka kibontakoztatására és értékelésére. A bizottság abban is segít a pártbizottságnak, hogy minden téma megtárgyalása kor körültekintően vegyék figyelembe a kaposvári járás érdekeit. A várospolitikai munkabizottság tehát megkezdte a tevékenységét. A következő ülésen azt vizsgálja meg, mi valósult meg eddig a megyeszékhely IV. ötéves tervéb°L L. G. „Szidjuk..., de szép munka ez” Alig negyvenkilométeres átlaggal haladunk. A ZSUK vezetője óvatosan hajt; keze biztosan forgatja a kormányt. — Szinte minden nap úton vagyunk — szólal meg a mellettem ülő Pojtli Lajos, a Somogy megyei Tanácsi Magas- es Mélyépítő Vállalat mélyépítés vezetője. — Nagy a hozzánk tartozó körzet. mindig menni kell, ha az ember becsületesen akarja elvégezni a mun- * káját. — Milyen feladatok, tartozónak egy építésvezető munkakörébe? — Az átfogó műszaki tervezés, irányítás; a különböző mérések elvégzése, ellenőrzése. — Jelenleg milyen munkahelyen dolgoznak? — A Kinizsi-tömbbelsőben, ahová most megyünk, a csapadékvíz elvezetése, a csatornázás ad munkát. Tereprendezést végzünk, aztán Homok- szentgyörgyön egy 3 kilométeres út építését készítjük elő, Balatonbogláron pedig a vasútállomás peronjának burkolását oldjuk meg. Varroda a Kecel-hegyen Huszonegy évvel ezelőtt alakult a Kaposvári Háziipari Szövetkezet, és most már Tolnában is vannak részlegei. A napokban beszélgettem Erdei Istvánnal, aki a megalakulás óta elnöke a szövetkezetnek. Témánk a szövetkezet élete. Megtudtam, hogy a szövetkezet 101 tagja dolgozik üzemszerű termelésben és 170-en — csökkent munkaképességűek, háziasszonyok, sok gyermekes anyák — bedolgozóként vesznek részt a termelésben. ök is teljes értékű tagok. Nagy jelentőségű, hogy — több esetben fillérekből — 20 millió forint értéket termelnek, és ebből mintegy 12 millió forint értékű áru a határainkon túl öregbíti a magyar cikkek jó hírét. A legtöbb tag — 90-en — a ruházati cikkek gyártásával foglalkozik. A gyermek-, leányka-, bébi- és bakfisruházati áruk 80 százalékát exportálják. Zömét a belföldi piacokon adják el. Az exportlabdáknak belső bélése is van. Itt szövik és az egész ország területére innen szállítják a trevirából készített bélést. Háztartási faáruüzemük, kosár- és fonottbú- tor-részlegük a Kecel-hegyen van. Az előbbi ruhaszárítókat, törülközőtartót, húsvágót és galuskaszaggatót készít, az utóbbi az Erdőkémiától kapott alapanyagból kosarat, fonott bútort. A demizsonfonás, a kézi horgolás, a párnakészítés ugyanúgy ott van a gyártási listájukon, mint a legújabban bevezetett és a somogyi hagyományokra alapozott szőtteskészítés, amelynek nálunk még csupán egyéves múltja van. — Szövetkezetünk itt, Kaposváron, nagyon nehéz körülmények között dolgozik — mondta Erdei István. — Húszmilliós termelésünket — amellyel tavaly is hárommillió forint nyereséget könyvelhettünk el — meg lehetne kétszerezni egy új telephellyel, üzemcsarnokkal. Ez ügyben a tanácstól és a KI- SZÖV-től egyaránt segítséget várunk. A fejlesztés tervei ugyanis elkészültek, de a kivitelezés anyagi okok miatt késik. Szövetkezetünk két héten belül újabb üzemmel gazdagodik: a fa- és kosárüzem mellett a a Kecel-hegyen építettünk egy varrodát is. amelyet a legkorszerűbb technikával szereltünk föl. Harmincöt környékbeli asszony talál itt munkát. Nagy előnye a varrodának, hogy csak egy műszakos, így tehát a több gyermekes anyák részére is elfogadhatók a munkakörül- mények. D. Z. A zöldség javát Kaposvárra szállítják Meg/öttek a dinnyések ’■— Munkában a Petőfi brigád Szállingózó hó, fagypont körüli hőmérséklet, csípős szél — ilyen időjárás köszöntött ránk a hét elején, emlegette a vezetőség). Itt negyvenöt hektáron termeszt a brigád konyhakerti növényeket, köztük primőröket is. Az asszonyok elmondták, hogy az év minden szakában ad nekik munkát a kertészet, s ha kell, más növény- termesztési munkákba is besegítenek. A gazdaság vezetői úgy mondják: a Petőfi brigád vállalja az oroszlán- részt a kertészeti tennivalókamikor a kaposvári—kapós- mérői egyesült Latinra Termelőszövetkezet újmajori kertészetéhez igyekeztünk. Útikalauzunk, Szabó Zoltán főagronómus, és előzőleg Tóth Lajos elnök meg Csapó Jenő főkönyvelő — arról tájékoztatott, hogy összesen 180 hektáron kertészkednek az idén j ppi (ezen belül 95 hektár terűje- ottjártunkkor tíJ> fóliás tét foglal el a borso). A sár- . .. ... ............. o arZnn p. n hu,.vn-,n „ vzt I hajtatohaz épült — házilagos kivitelezésben —, hollandi ágyak készültek, palántákat tűzdeltek, s ha fölépül a fóliaház, kiültetik a növényeket. Érdeklődésünkre, hogy mikor rukkolnak ki friss áruval, megtudtuk: rövidesen Megérkeztünk a Füredi út- cai munkahelyre. Az építésvezető sétára invitál az új házak között. — Több vállalat is dolgozik itt egyszerre — mondja. — A házakat a tolnaiak építik, mi pedig ásunk. Sok itt a »veszekedés«, mert sohasem lehet valamit úgy csinálni, hogy a többieknek jó legyen. Amikor megkezdtük a csatorna ásását, az utunkba rakták a téglát, meg a különböző építőanyago- kat. Mintha csak az építésvezető szavait akarná igazolni, egy másik cég vezetője lép hozzánk s korholja az »úttúrókat«. — Jó munkájáért, a cseri park építéséért ön megkapta a Tegyünk többet Somogyért! jelvényt. Milyen munkát végzett ott? — A cseri parkban a vállalatunk gépei és szakemberei is ott voltak. Én a vezetést kaptam feladatul. — Mennyi plusz munkát jelentett ez? — Csak az jelent pluszt, amikor a KISZ-esek vasárnap és szombaton is jöttek dolgozni. Olyankor nem volt szabad szombatom meg ünnepnapom. De úgy érzem: megérte. Ott mindenki a magáénak érezte, amit csinált, s így mindenki becsületesen megoldotta a feladatát. Ezért nem értem, hogy miért épp rólam garépa és a hagyma az a két konyhakerti növény, amellyel eddig alig foglalkoztak, most 12—12 hektáron terem majd. A tavalyihoz képest bővült a kertészet területe, s úgy számolnak, hogy a megtermelt zöldség javát a megye- , . ... székhely lakosságának érté- árulnak már salátát es retket kesítik. — Megjöttek már 'a dinnyések Hortról — hallottuk a tájékoztatást. — Három család érkezett, s huszonegy hektáron termesztenek az idén dinnyét, uborkát, paprikát, paradicsomot, tököt. Az újmajori kertészetben van a »főhadiszállása« a Petőfi szocialista brigádnak (sikeres tevékenységüket nemrég a szövetkezet zárszámadó közgyűlésén is példaként is, a jövő héten várhatók az első szállítmányok a termelő- szövetkezet standjaiba. A tsz egyébként négy saját elárusítóhellyel rendelkezik, és egyre fontosabb szerepet tölt be Kaposvár lakosságának zöldséggel való ellátásában. Az ígéret alapját tehát bizakodhatunk: a jövő héten már találkozhatunk a Latinca Tsz sa'átájával. retekcsomóival a szokásos bevásárló körúton .. II. F. akarnak írni. Nagyon sok olyan ember van itt a városban és a megyében, aki hozzám hasonlóan ellátja a feladatát. — Miyen nehézségeik voltak a cseri park rendezésénél? — Először is a sürgető határidő, meg az, hogy 30 ezer köbméter földet kellett megmozgatnunk. s 10 ezer négyzetméter aszfaltot elkészítenünk. Az aszfaltozók. el lehet mondani, éjjel-nappal dolgoztak. — Az idén hol számítanak majd segítőkész munkájukra? — Már kaptunk előrejelzéseket, hogy a nyári úttörőolimpiához szükséges pályarendezéseket végezzük majd el. — Egy építésvezető évente több munkahelyen dolgozik. Bizonyára akad néha olyan is, amelyet nagyon megkedvelt... — Nekem a legkedvesebb munkahelyem a cseri parki munka és az autóbuszmegálló építése. Ezek valahogy a szívemhez nőttek... Majd félméteres sárban járunk. Csatornagyűrűk hevernek szanaszét. Holnap már biztosan azokat is beépítik a föld alá. — Sietnünk kell ezzel a munkával: sürget a határidő. Június 30-ra teljes egészében készen kell lenni. Itt, ahol most állunk, itt megy majd a főúti rész — mutat a földbuckákra. — Amott parkoló lesz, és ott is. Ahol most vakolják a házat: játszótér. Lelkesedik. Szinte látja a fél év múlva kész területet. — Tudja ez egy kicsit érdekes. Én tizenhárom éve dolgozom itt, a vállalatnál mint építésvezető. Valahogy hozzám nőtt. Igaz, sokszor szidjuk, de higgye el: szép ez a munka. — Van önnek valamiféle hobbyja? — Nincs. A munka sok időmet elfoglalja, meg van egy négyéves kisfiam ... Hazafelé indulunk. Az iroda előtt még megállít: — Tudja, azért jó volt, hogy eljöttek. Legalább látták, hogyan készül itt az új lakótömb ... Várjuk magukat az avatáskor is. Nagy Jenő Telefon — sok bosszúsággal (Tudósítónktól.) Senki sem gondolt arra, hogy az a telefonfülke, amelyet pár éve állítottak föl a Kalinyin-városrészben, menynyi bosszúságot okoz majd a Honvéd utca 24. számú épület elsp lépcsőházában lakóknak. Egy kis gondossággal, körültekintéssel ugyanis — ha a fülkét nem közvetlenül az ablakok alatt helyezték volna el, hanem a járda szélére vagy a túloldalra — megőrizhették volna a lakók nyugalmát. A telefonfülke ajtaja Ugyanis nem zár rendesen, és ha valaki be akarja csukni, erőteljesen be kell csapnia, többször is. Ez az egyetlen nyilvános telefon a városrészben, tehát igen nagy a forgalma, így naphosszat — sót sokszor éjjel js — hallgatni kell az ajtócsapkodás robbanásszerű zaját. Az égjük lakó — nyugdíjas, beteg ember, akinek nagy szüksége volt a csöndre, pihenésre — több panaszos levelet írt már a tanácsnak is. a postának is, hogy a fülkét távolítsák el ablaka alól, helyezzék át olyan helyre (például az ABC-áruház elé), ahol a zaj senkit sem zavar. A tanács osztályvezető főmérnöke ezt válaszolta: »A Honvéd u. 24. sz. ház előtt levő telefonfülkét ez évben sem anyagi, sem a posta technikai lehetőségei miatt nem tudjuk áthelyeztetni.« Csakhogy az orvoslásra váró panasz nem idei, még csak nem is tavalyi: a lakó idestova három éve levelez az ügyben, és még csak biztatást sem kapott. Addig is, míg a fülkét áthelyezik — ha ugyan áthelyezik —, jó volna legalább a zárat megjavítani (ezt ugyanis sem technikai, sem anyagi nehézségek nem gátolhatják). ígéret már van erre, ugyancsak a főmérnök levelében ezt írja: »Felkértem a posta műszaki osztályát. hogy a telefonfülke ajtaját rendeltetésszerű használatának megfelelően csinálja meg.« De a posta nem csinálta meg/ Nem találtak lakatost. Vagy találtak, csak annak nem volt szerszáma. (Technikai nehézségek!) Sőt, ha a zárat megjavítják, az ajtó szélén egy vékony gumicsík fölragasztásával talán csökkenteni lehetne a csukódás zaját is. És ha minden marad a régiben? Ha a telefonfülkét egyáltalán nem költöztetik el jelenlegi helyéről ? Erre egy vérmesebb lakó így felelt: — Akkor feldöntöm! Ne várjuk meg!
