Somogyi Néplap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-02 / 51. szám

Huszár Esfván niiisztereluök-helYettes Somogyba látogatott (folytatás az 1. oldalról.) földiek magyarországi be- és átutazására egyszerűsíteni, mindenképpen beleértendő a megnövekedett szabad idő kulturált eltöltése, a szerve­zet regenerálódása, a szellemi tőke gyűjtése. S ha így fog­juk fel, tulajdonképpen akkor kap jó segítséget a Balaton. S így kapott értelmet a fó­rumon föltett kérdés is, mely az üdülési idény meghosszab­bítására, a partközeli termál­vizek hasznosítására, Siófokon pedig egy gázfűtéses fürdő építésére vonatkozott. Huszár István egyetértett azzal, hogy az üdülés szezon jellegét hosz- szabbítsák meg a Balaton kö­rül a legkülönbözőbb eszkö­zökkel. A következő ötéves tervben nagyobb lehetőség nyílik talán gyógyszállók épí­tésére a déli parton. Szokola Károlyné dr., országgyűlési képviselő, a fonyódi járási pártbizottság első titkára, kü­lön hangsúlyozta a fórum vé­gén, hogy a déli part két pontján — Fonyódon és Sió­fokon — egész éves üdültetést tennének lehetővé a meleg vizű fürdők, éppen ezért na­gyon fontos volna a megvaló­sulásuk. Ha az idegenforgalmat va­lóban a szabad idő hasznos eltöltésének tartjuk, jogosan mondták el a megyei veze­tők: a magyar tenger fejlesz­tését most már csak átfogóan, az erőket és az anyagiakat összpontosítva lehet elképzel­ni. Semmiképpen sem jó, hogy eddig kiesett a nézőpont­ból például a művelődés, a szórakoztatás, a sport, nem megoldott az egészségügyi szolgáltatás, a közlekedés sem. Ezt azonban akkor lehet még színvonalasabban elérni, ha megvalósul a Balaton össze­hangolt fejlesztésének az irá­nyítása. Erről sok szó esett a nap folyamán, sőt a siófoki fórumon még a részvevők is másképpen ítélték meg pél­dául a Balaton-fejlesztési Tárcaközi Bizottság tevékeny­ségét. Mindenki egyetértett a miniszterelnök-helyettessel abban, hogy a -tárcaközi bi­zottság működését fenn kell tartani, azonban erősíteni kell például az összehangoló tevé­kenységet a kommunális fej­lesztésekben. A minisztériu­mok, főhatóságok részéről vi­szont valóban nem tekinti megoldottnak az idegenforga­lom, s a Balaton összehangolt irányítását; sok téma indoko­latlanul szétparcellázódott, sokszor a hatáskörök sincse­nek világosan elhatárolva. Ezért örült annak a megyei igénynek, hogy olyan köz­ponti felügyelet, irányítás va­lósuljon meg, amely valóban egyetemes, célirányos, össze­hangolt. A magyar tenger jövője megkívánja, hogy minden for­rást felhasználjunk a fejlesz­tésre, és hárítsuk el az út­ból az akadályokat. A válla­latok, szövetkezetek ma nagy terhet viselnek, hiszen a négy­hat hónapig nyitva tartó egy­ségek fékezik a fejlesztésre A korszerűsödő somogyi ipar Gazdaságosabb termékeket Az ipar területi elhe­lyezkedése, az egyes ágazatok helyzete és néhány, a további fejlesztési célok kidolgozásá­hoz szükséges szempont vizs- , illata mellett időszerű a me­gye iparának mikrostruktúrá- já,val, vagyis a termékszerke­zet korszerűsítésének kérdésé­vel is foglalkozni. A gazda­ságos termelési szerkezet ki­alakításának fontosságára több párt- és állami határo­zat hívta fel a figyelmet Az MSZMP Politikai Bizottságá­nak 1971. októberi határozata alapján a megyei pártbizott­ság is hosszú időre kijelölte a gazdaságos termékszerkezet megvalósításával kapcsolatos feladatokat, a különböző szin­tű gazdasági irányító munka középpontjába az önköltség csökkentését, a hatékonyság és a termelékenység eddigi­nél gyorsabb ütemű növelését állította. Állásfoglalása sze­rint a vállalatok és szövet­kezetek termékszerkezetét a hatékonysági szempontok és a perspektivikus értékesítési lehetőségek alapján kell ki­alakítani, illetve szükség sze­rint módosítani. Az iparvállalatok és a szö­vetkezetek termékszerkezeté­nek korszerűsítésében elért eddigi eredmények általában kedvezőek. Az ipartelepítések és a beruházások következté­ben nagymértékben bővült a megyében az újonnan gyártott termékek köre: több vállalat­nál profilmódosítást vagy profiltisztítást hajtottak vég­re. A gépiparban pl. a ME­ZŐGÉP Vállalat több új ter­méket (hidraulikus daruk, er­dészeti gépek stb.) licencvá­sárlás útján kezdett el gyár­tani. Kifejlesztette a háztáji fejőgépet, a mezőgazdasági konténereket és a víztornyo­kat. Az Egyesült Izzó Kapos­vári Elektroncsőgyárában a félkész szerelt tömbök mel­lett mind nagyobb számban állítanak elő kész elektron­csöveket. A Videoton tabi gyáregységében a számítógé­pekhez szükséges alkatrészek és szerelvények gyártását kezdték meg. A könnyűipari vállalatok és szövetkezetek is egyre rugalmasabban alkal­mazkodnak a piaci igények­hez. A Kaposvári Bútoripari Vállalat például minden év­ben új típusú, olcsó termé­kekkel jelentkezik a piacon. A ruhagyár a korszerű alap- bnyagból készült gyermekru­házati cikkek választékát bő- Wíti. A Delta Ktsz-nél az itt- j hon és külföldön egyaránt ke­resett munkavédelmi cikkek termelése dinamikusan nő. Az élelmiszeriparban a tejipari vállalat a fogyasztói tej, a kakaó és a tejföl csomagolá­sánál vezetett be új technoló­giát, és növelte a sajt válasz­tékát. Az építőanyag-iparban a tégla- és cserépipari válla­lat a téglafajták választéká­nak bővítésére új mészho­mok-téglagyár építését ter­vezi. Az említettek mellett még több jó példát is lehetne fel­sorolni. Megállapítható, hogy a vállalatok többségénél nő a korszerű, a fogyasztói igénye­ket magasabb szinten kielé­gítő, gazdaságosan előállítható termékek száma. Gond vi­szont, hogy sok helyen nem csökkentik kellő ütemben a korszerűtlen, gazdaságtalan termelést, és az új gyártmá­nyok bevezetése nem jár együtt az elavultak termelé­sének megszüntetésével. Né­hány vállalatnál még mindig magas a gazdaságtalan, ese­tenként veszteséges termékek gyártási aránya. A termékszerkezet korsze­rűsítése nem eléggé tervsze­rű, a piaci hatások emiatt több helyen spontán érvénye­sülnek. A termelőberendezések és a gyártási technológiák színvonala több vállalatnál és szövetkezetnél nem felel meg azoknak a követelményeknek, melyek a gyártmányok kor­szerűsítésével, a termelékeny­ség növelésével, a termelési szerkezethez igazodó techno­lógiái szerkezettel összefüg­gésben jelentkeznek. Jelentős feladatok hárulnak a vállalatokra a költséggaz­dálkodás javításában, az ön­költség alakulását és a termé­kek gazdaságosságát befolyá­soló, önálló elszámolás felté­teleinek megteremtésében és fejlesztésében is. Az eredmények ellenére bő­ven van tehát tennivaló a gazdaságtalan termelés visz- szaszorításának, a gazdaságos termékszerkezet gyorsabb ki­alakításának érdekében. A pártszerveknek ezt a munkát — jelentőségének és szüksé­gességének megértésével — a javaslatok, a vállalati, szövet­kezeti intézkedési tervek ki­dolgozásának és megvalósítá­sának segítségével és a prog­ramok végrehajtásának ellen­őrzésével kell hatékonyan tá­mogatniuk. Sarudi Csaba fordítható összegek növekedé­sét, hátrányos az eszközlekö­tési járulék, s éppen ezért csökken érdekeltségük is a Balaton-parti fejlesztésben. Huszár István megállapította, hogy a vállalati fejlesztési alapok tervezett nagyságrend­je és az üdülőhelyi igények nincsenek összhangban. Min­denképpen érdemes megvizs­gálni: milyen külön preferen­ciát kell életbe léptetni, hogy az átlagosnál nagyobb fej­lesztési alap képződhessen. Sok üzlettel, étteremmel, bisztróval gyarapodott a déli part az úgynevezett pályázati rendszer révén. A Miniszter- tanács elnökhelyettese el­mondta, hogy e bevált rend­szert fenntartják, sőt kiszéle­sítik, például — épp a kor­mány csütörtöki ülése alapján — első helyre kerülnek az elbíráláskor a zöldségüzletek. Szóba került: milyen gond az idegenforgalomban foglal­koztatott mintegy tizenegy- ezer ember toborzása, megtar­tása, letelepítése. -Huszár Ist­ván elismerte azokat az ered­ményeket, amelyeket a megye a tói foglalkoztatásban elért, és a jövő útját éppen ebben a »kétszakmás« tábornak a növelésében látta. A miniszterelnök-helyettes a siófoki szállodasor és az Aranypart megtekintésével fe­jezte be egynapos programját. A fórumon megígérte dr. Gál Istvánnak, a város tanácsel­nökének, hogy megvizsgáltatja a javaslatát, célszerű-e, s mi­lyen mértékben a szállodasor építésének folytatása az V. ötéves terv időszakában. A tanácselnök szerint ugyanis le lehetne szorítani a költsé­geket az épülő fűtőmű, a köz­művek révén, s ezért érde­mes volna ezer szállodai he­lyet fölépíteni az Aranypar­ton. A helyszíni látogatás megerősítette véleményében vendégünket. L G. A nyugdíj előtt állók 30 százaléka tovább dolgozik A harmadik negyedévben jelenik meg a szakmai bértáblázat A munkaügyi miniszter sajtótájékoztatója — A szakmunkások tovább­képzésére az eddiginél is na­gyobb gondot kell fordítani a következő években — mondta tegnap az újságírók kérdései­re válaszolva Karakas László munkaügyi miniszter. A Ma­gyar Sajtó Házában megtar­tott tájékoztatóján közölte, az oktatási rendszert úgy kíván­ják korszerűsíteni, hogy adjon lehetőséget egy-egy alapszak­ma gyors elsajátítására, s tegye lehetővé két szakma megtanu­lását is. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a foglalkoztatot­tak számának erőteljesebb nö­vekedésére a következő évek­ben a szolgáltatást végző terü­leteken számítani kell. Az élő munkával való hatékony gaz­dálkodás lehetőségei ebben az ágazatban korlátozottabbak, s ez szükségessé teszi a létszám növelését. A közlekedés kor­szerűsítésével kapcsolatos fel­adatok megoldásához ugyanis kisebb mértékű, a kereskedel­mi, az egészségügyi és kultu­rális ellátás színvonalának emeléséhez viszont több új munkaerő kell. A statisztikák tanúsága sze­rint még mindig gyors az ad­minisztratív létszám növekedé­se a vállalatoknál. 1972-ben például az alkalmazotti lét­szám 2,3, az adminisztratív pe­dig 3,4 százalékkal nőtt. A múlt évben 1,3 százalékos al­kalmazotti létszámnövekedés mellett 2,2 százalékkal nőtt az adminisztratív dolgozók szá­ma. Ez bizonyos mértékig szükségszerű jelenség: a gaz­daságirányítás rendszerében bekövetkezett változás miatt új munkaköröket létesítettek a vállalatok. Uzemszervezőt, ár­elemzőt, üzletkötőt, reklám- szakembert stb. korábban nem vagy csak kevesebbet alkal­maztak. Növelte az adminiszt­ratív létszámot a vidéki ipar­telepítés is. A vállalatok új szociális és sportlétesítményei­nek kezeléséhez is alkalmazot­takra van szükség. Az admi­nisztráció növekedésével járt a gyermekgondozási segély beve­zetése, a nyugdíjasok foglal­koztatása is. Az is igaz, hogy a vállalatok vezetői elhanya­golták az adminisztráció terve­zésével kapcsolatos feladato­kat, nem állapítottak meg lét­számnormát. Az elektronika térhódítása a vállalati gazdál­kodásban ugyancsak létszám- növekedéssel járt. Az oka en­nek az, hogy alkalmazását nem előzte meg az ügyvitelszerve­zés. Ezek a jelenségek is felhív­ják a figyelmet az üzem- és munkaszervezés fontosságára. Tudatosabb, jobban irányított munkára van tehát szükség a feladatok megoldása érdeké­ben. A Munkaügyi Minisztéri­um felkészül az eddiginél ha­tékonyabb elvi irányításra. A szervező tevékenység során a munkaszervezésre kell na­gyobb súlyt helyezni: a minisz­térium egy mozdulatelemző módszer meghonosítását ter­vezi, s megkezdődött a szer­vezéssel foglalkozó szakembe­rek iskolai képzése, és tanfo­lyamot is indítanak a munka- szervezők részére. Egy kérdésre válaszolva azt is elmondta a munkaügyi mi­niszter, hogy az ösztönző nyugdíjpótlék bevezetése ked­vezően hatott. A nyugdíj előtt állók 25—30 százaléka vállalja azt, hogy továbbra is munká­ban marad. Sok szó esik mostanában a szakmai bértáblázatokról. Ka­rakas László elmondta, hogy ez előreláthatólag a harmadik negyedévben megjelenik. Ki­dolgozását statisztikai fölmé­rés előzte meg: hatszázezer munkás béradatait elemezték, s ebből arra a következtetésre jutottak, hogy indokolatlanul nagy a különbség a bérek kö­zött egyes vállalatokon belül is. A helyes bértételek megál­lapítása jelenleg folyik, s ezzel párhuzamosan elvégzik az egyes szakmák pontos megha­tározását, leírását is. Beveze­tését és használatát kormány­rendelet írja majd elő. Élelmezésipari szakszervezeti világkonferencia Száz országból várnak küldötteket A hazánkban tartózkodó Orestes Ibanez, az Élelme­zés-, Ital, Dohány- és Ven­déglátóipari Dolgozók Szak- szervezeti Nemzetközi Szö­vetségének főtitkára a szövet­ség VI. világkonferenciájának előkészítéséről tárgyalt Buda­pesten, az ÉDOSZ és a KPVDSZ vezetőivel. A konfe­renciával kapcsolatban el­mondotta: a tanácskozás szín­helyéül azért esett a válasz­tás Budapestre, mert a szak­szervezeti mozgalmi tevé­kenység, valamint az ipari fejlesztési munka és egyálta­lán, a dolgozók érdekképvise­lete Magyarországon igen fej­lett. A kongresszust, amely a VIII. szakszervezeti világ- kongresszus után az első szakszervezeti világtalálkozó lesz, május 27—31-e között rendezik meg. A világkonfe­renciára száz országot hívtak meg a rendezők, s 200 külföl-' di vendégre számítanak. Értékelés félidőben 1973. október 10. óta KISZ-védnökséggel, szocialista szerződés alapján épül megyénk egyik kiemelkedő jelentősé­gű beruházása, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság barcsi panelparketta üzeme. Tegnap a szocialista szerződést aláírók értékelték eddigi tevékenységüket és az építés befe­jezéséig hátralevő négy hónap feladatairól tanácskoztak. — A szerződés megkötése és a vállalás teljesítése közti idő­szak feléhez érkeztünk. Szük­séges áttekintenünk közösen, hogy mit tettünk; betartot­tuk-e ígért szavunkat, milyen gondjaink vannak és milyen további feladataink, hogy a szerződésben foglaltak szerint június 30-ra befejezzük az építkezést és megindulhasson a próbaüzem. Pataky Pál, a gazdaság mű­szaki igazgatója ezekkel a sza­vakkal köszöntötte a beruházás kivitelezésében részt vevő vál­lalatok gazdasági és KISZ-ve­zetőit. Nem kis érdeklődéssel indultak a részvevők megte­kinteni az épülő üzemet, hi­szen a bevezető tájékoztató utalt arra, hogy október 10-e óta rendkívül nagy változások történtek. Minden kivitelező nagy feladatokat oldott meg eddig, menet közben nem egy váratlan nehézséggel kellett megbirkózni — és nem két­séges: ez a védnökség döntő mértékben hozzájárult ahhoz, hogy sikerült eddig úrrá lenni a nehézségeken. Valóban olyan közszellem alakult ki minden részvevőben, ami csak egyet ismer: hogyan lehet az adott szót, a szocialista szerző­dést betartani. Nem a látvá­nyos tetteken volt a hangsúly az eltelt időszakban, hanem a rendkívül szigorú, következe­tes szervezettségen, a szoros együttműködésen. És a véd­nök, a megyei KISZ-bizottság mindig ott segített, ahol éppen probléma vagy gond akadt. Például mikor a kazánház épí­tésénél szorított a határidő, több mint kétszáz óra társa­dalmi munkát szerveztek, 'va­koltak, segítettek az ácsmun­káknál. A tegnapi tanácskozá­son megállapodtak abban, hogy a visszalevő négy hónap­ban is ezt a gyakorlatot foly­tatják; ahol gyors segítségre van szükség ott kétkezi mun­kával is megteszik a tőlük tel­hetőt. Megállapodtak abban is, hogy például az ötszáztíz- méteres tűzjelzőkábelcsatornát társadalmi munkában kiássák és betemetik. Az üzemlátogatás során jó volt hallani az őszinte meg­nyilvánulásokat. »Mérföldlé­pésekkel haladtak előre«, »bor már előbb alakult volna ki ez a védnökség«, »az ember tény­leg egyre feszültebben várja, hogy meginduljon itt az élet.« Az elismerő szavak szóltak azoknak a nyugatnémet szere­lőknek is, akik ugyan nem voltak részesei a szerződésnek, de a szerelési határidőt har­minc százalékkal lerövidítet­ték, és ma már az ötven va- gonnyi gépsor a helyén, össze­szerelve készen áll a próba­üzemre. — Mitől függ, hogy a renge­teg erőfeszítés, a közös akarat június 30-ra eredményt hoz­zon? A kazánház építésétől és szerelésétől. A DÉDÁSZ pécsi igazgatósága a látottak után már úgy nyilatkozott: a vállalt határidőre végeznek a munká­val. A Közép-dunátúli Gáz- szolgáltató és Szerelő Vállalat — bár nyomvonalmódosítás miatt újabb tervezési munká­kat is kellett végezni — hason­ló módon biztosította a gazda­ságot szerződés teljesítéséről így nyilatkozott az Erdőgaz­dasági és Faipari Tervező Iro-. da képviselője is. Egyedüli gond a kazánház szerelésénél mutatkozik, — de ezen a teg­napi értékelésen egyértelműen kifejezésre jutott, hogy mind a Somogy megyei Állami Építő­ipari Vállalat, mind pedig a Könnyűipari Szerelő és Építő Vállalat mindent megtesz azért, hogy úrrá legyenek a mostani nehézségeken. Még szorosabb együttműködésről és további intézkedések meg­tételéről határoztak. Még négy izgalmas, munkás, feszített hónap egyetlen közös nagy célért, azért, hogy június 30-án elhangozhassák gz egy­szerű mondat: »kötelezettsé­günket teljesítettük«. V. M. A legnagyobb, legizgalmasabb munka most a kazán szerelése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom