Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-13 / 36. szám

Szófia Ma nyílik meg aBéke-világtanács ülése Olajértekezlet Tizenhárma« tanácskozás Washingtonban Díszvacsora i — és francia berzenkedés Ma, február 13-án kezdődik Szófiában a békemozgalom legtekintélyesebb, legna­gyobb nemzetközi szervezete, a Béke-világtanács ülése. Leg­utóbb 1973. május 5—8. kö­zött Varsóban tanácskozott a szervezet elnöksége, s az az­óta eltelt kilenc hónap alatt jelentős események történtek a világ békemozgalmában. A múlt év októberében Moszk- j , . , , vában a BVT támogatásával ! k°nl<^ncian reszt vevő toob A 13 legnagyobb nyugati olajfogyasztó ország washing­toni értekezletének első napja anélkül zárult, hogy megoldást találtak volna az egyetlen reálisnak látszó közvetlen cél elérésére: a nyugati világ szer­vezett együttműködésének . megvalósítására. A nap záró eseménye az a díszvacsora volt, amelyet Ni­xon amerikai elnök adott a megtartották a békeszerető erők világkongresszusát, s ez az esemény még szorosabb egységbe fogta a béke erőit. A múlt nyáron rendezték meg hazánkban is a VIII. magyar békekongresszust, és szintén a közelmúlt eseményeihez tartozik a BVT központi iro­dájának megnyitása Genfben. ' A ma kezdődő BVT-ülés egyben a nemzetközi béke­mozgalom e szervezete meg­alakulásának negyedszázados jubileuma is, s ez bizonyos fokig meghatározza napirend­jét. A tanácskozáson össze­gezik a békemozgalom elmúlt 25 évének eredményeit, meg­szabják a további tennivaló­kat A február 19-ig tartó BVT-ülést három szakaszban rendezik meg: először ülést tart a Béke-világtanács elnö­ki csoportja, ezt követően az elnökség tanácskozik, végül február 15-től plenáris ülés­sel zárul az eseménysorozat. Ez alkalommal újjáválasztják a Béke-világtanácsot, amely­nek jelenleg nagyszabású nemzetközi találkozót rendez­nek a nemzetközi békeszer­vezet jubileuma tiszteletére. Mindkét eseményen hazán­kat küldöttség képviseli az Országos Béketanács vezeté­sével. A magyar békemozga­lomnak jelenleg kilencven­nyolc ország 236 nemzetközi, illetve nemzeti békeszerve­zettel van rendszeres kapcso­lata. mint 100 küldött tiszteletére Az elnök pohárköszöntőjében elsősorban azt hangsúlyozta: mennyire káros a hosszú távú, politikai tervezés szempontjá­ból, ha egyes országok rövid távú előnyökre törekednek — az energiaproblémák megoldá­sában. Aláírták az adriai kőolajvezeték építését és használatát szabályozó szerződést A Rijeka közelében levő Krk szigeten kedden délben ünnepélyes külsőségek között aláírták az adriai kőolajveze­ték építését és használatát szabályozó szerződést. Az ok­mányt jugoszláv részről a há­rom érdekelt vállalat vezér- igazgatója. magyar részről a Mineralimpex és az országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója írta alá. Ugyancsak aláírták a szerző­dést az érintett jugoszláv és csehszlovák vállalatok is. A szerződés ünnepélyes alá­írásánál a magyar kormányt dr. Faluvégi Lajos pénzügy­miniszter, a magyar—jugo­szláv gazdasági együttműkö­dési kormánybizottság ma­gyar tagozatának elnöke kép­viselte. A csehszlovák kor­mány delegációját Jindrich Zahradnik miniszterelnök-he­lyettes vezette. Jelen volt az ünnepségen a jugoszláv szö­vetségi kormány több tagja, így Mirjana Krsztinics, a ju­goszláv—magyar gazdasági együttműködési kormánybi­zottság jugoszláv tagozatának elnöke. Jankó Szmole pénz­ügyminiszter és más személyi­ségek. A díszvacsorán Nixon (balról a második) épp Scheel nyu­gatnémet külügyminiszterrel beszélget: ugyancsak az asztal­ion ül Sharp kanadai külügyminiszter. (Telefoto—AP—MTI—KS) A vendégek nevében Walter Scheel nyugatnémet külügy- i ni ülése fél órás késéssel kez­miniszter, a Közöß Piac mi­niszteri tanácsának soros elnö­ke válaszolt. Pohárköszöntőjé­ben elsősorban arra szorítko­zott, hogy dicsérje az Egye­sült Államokat, amiért az érte­kezlet megrendezésére vállal­kozott Hangsúlyozta ugyanak­kor, hogy az együttműködésbe feltétlenül be kell vonni az olajtermelőket is. Az értekezlet köreiben a do­bért külügyminiszter által kép­viselt francia magatartás okoz­za a legtöbb problémát. Fran­ciaország ugyanis — mint Jó­dért hétfői felszólalásából ki­derült — ellenzi azt az ame­rikai javaslatot, hogy a jelen­leg folyó kétnapos értekezlet folytatásaként az előkészítő munkacsoportok hozzanak tető alá egy újabb külügyminiszteri találkozót. A francia diplomácia vezető­je elutasította Douglds-Home brit külügyminiszternek ezzel kapcsolatos kompromisszumos javaslatát is, mondván: egy ilyen lépés ellentétes a Közős Piacnak azzal a belső megálla­podásával, hogy elkerüli a kö­zös kötelezettség vállalásokat az energiakonferencián. dődött, és a megnyitás után az ülést azonnal elnapolták, hogy a közös piaci tagországok mi­niszterei folytathassák tárgya­lásukat az ellentétek elsimítá­sára. A nyugati hírügynöksé­gek jelentései szerint egyre fe­szültebb a hangulat, mind éle­sebben jelentkeznek az ellen­tétek a francia álláspont és a szembenálló amerikai nézetek között, amelyeket a legtöbb részt vevő támogat. Scheel nyugatnémet külügy­miniszter kijelentette, hogy a vitatott kérdések döntő fon­tossága miatt szükség esetén kérni fogja a konferencia kedd estére tervezett befejezésének elhalasztását. Nyilván a kiéle­sedett politikai ellentétekkel kapcsolatos az a döntés, ame­lyet Washingtonban hoztak a -kilencek« képviselői: elha­lasztják az eredetileg február 18—19-re tervezett külügymi­niszteri szintű brüsszeli ta­nácskozást, amelyen a regioná­lis fejlesztési alap kérdéséről döntöttek volna. Megfigyelők szerint az olaj­értekezleten már alig esik 6zó az energiaválság érdemi prob­lémáiról: az amerikai—francia összecsapások nyomán az egész atlanti szövetségi rendszer, illetve a Közös Piac első poli­tikai válsága vált központi té­mává. A francia küldöttséghez kö­zelálló források nem cáfolják, de nem is erősítik meg a pá­rizsi Le Monde jelentését, amely szerint Pompidou elnök felhatalmazta volna külügy­miniszterét, hogy vonuljon ki a washingtoni olajértekezlet­ről, amennyiben a részvevők ragaszkodnak az iparilag fej­lett olaj importáló országok bármilyen néven nevezendő külön szervének létrehozásá­hoz. Fogolycsere — incidensekkel Amerikai újságíró a 7 hieu-rezsim törvénytelenségeiről A Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormá­nya e héten péntekig 100 sai- goni foglyot bocsát szabadon. A foglyok első csoportját ked­den a Központi fennsíkon levő Pleiku közelében, Dúc Nghiep- be szállították. A forradalmi kormány képviselői hivatalo­san ott adják át a foglyokat a saigoni megbízottaknak. Saigon a tegnapi napon 256 foglyot adott át a DIFK ellen­őrizte Loc Ninh repülőterén a felszabadító erők képviselői­nek. A Reuter iroda arról tudósí­tott, hogy a Thieu-rezsim fegy­veres erői február 8-a — a fo­golycsere felújításának napja — óta sorozatosan támadják az akció lebonyolításának egyik színhelyét, Pleiku környékét. NEW YORK Don Luce amerikai újságíró, aki két hónapot töltött Dél­Vietnamban, a californiai Pa- sadenaban sajtókonferencián számolt be tapasztalatairól. Az újságíró a többi között el­mondta, hogy a saigoni kor­mány a párizsi egyezmény megszegésével továbbra is leg­alább 200 ezer politikai foglyot tart börtönben. Ez az adat azonban egyáltalán nem teljes. A politikai foglyok számáról nem lehet pontos értesüléseket kapni, mivel a hatóságok mind gyakrabban börtönöznek be embereket hivatalos vádeme­lés nélküL Terrort és erőszakot alkat maznak a saigoni rezsim ha­tóságai minden ellenzéki meg ■ nyitván ulá<> Mién. A Ttáem­kormánmyal való szembenállás legcsekélyebb gyanúja esetén azonnal őrizetbe veszik az Ille­tőt. Az országban több mint 6. i »internálótábor« van, * ezek mindegyike lényegében politikai koncentrációs tábor. A 13 legnagyobb kőolajfo­gyasztó ország washingtoni konferenciájának kedd délutá­lIbiai Államosítás Kadhafi „válasza" Nixonnak Kadhafi líbiai elnök dönté­se értelmében hétfőn államo­sították három amerikai olaj- társaság líbiai érdekeltségeit. A líbiai rádió bejelentése sze­rint a Texaco, az Asian Oil California és a Libyan—Ame­rican Oil valamennyi beren­dezése a kormány kezébe ke­rült. A közel-keleti megfigyelők ezzel kapcsolatban fölhívják a figyelmet arra, hogy az ál- lamosítls időzítése — a nyu­gati olajimportáló országok washingtoni értekezletének nyitó napjára — tulajdonkép­pen válasz ai amerikaiaknak. Líbia korábban ugyanis beje­lentette, hogy Kadhafi elnök üzenetet kapott NixontóI, és erre hétfőn adja meg a vá­laszt. KAMBODZSAI HARCOK A FŐVÁROS KÖRNYÉKÉN Heves tüzérségi tűz zúdult Phnom Penhre A Lón Nol-rendszer erői­nek súlyos veszteséget okozott az a tüzérségi támadás, ame­lyet a khmer hazafiak hét­főn délután intéztek Phnom Penh főváros katonai célpont­jai ellen. A Phnom Penh bel­városától mintegy kilenc ki­lométer távolságból kilőtt lö­vedékek az elnöki palota, az amerikai nagykövetség és a szárazföldi haderő főhadiszál­lása térségében csapódtak be. A négy év óta tartó kam­bodzsai háborúban ez volt a népi felszabadító erőknek Phnom Penh ellen intézett leghevesebb tüzérségi táma­dása. A Lón Nol-rezsim légiereje a népi erők állásainak bom­bázásával próbálta megtörni a támadás lendületét. Ceausescu Tripoliba utazott Nicolae Ceausescu, a Román Szocialista Köztársaság állam­tanácsának elnöke kedden Bu­karestből közel-keleti útjának első államáshelyére, Líbiába érkezett. A román államfő Li­ö Somogyi Néplap biát követően Libanonban, Szíriában és Irakban tesz még látogatást. ■ Ceausescu az illető orszá­gokban a kétoldalú kapcsola­tok fejlesztéséről, a nemzetkö­zi élet időszerű , kérdéseiről mindenekelőtt a közel-keleti helyzetről — kíván tanácskoz­ni. Déli szomszédunk A Jugoszláv Szocialista Köztársaság Déli szomszédunk, a 255 804 négyzetkilométer területű, 20,5 millió lakosú Jugoszlávia sok nemzetiségű ország. Fö­deratív felépítése az osztály- és nemzeti elnyomás alóli tel­jes felszabadulást, politikai egyenjogúságot és önrendel­kezést biztosít Jugoszlávia né­peinek. A szövetségben egye­sült Szerbia (83 400 négyzet- kilométer, 7,5 millió fő), Hor­vátország (56 500 négyzetkilo­méter, 4,3 millió fő), Szlové­nia (20 300 négyzetkilométer, 1,7 millió fő), Bosznia Her­cegovina (51 100 négyzetkilo­méter, 3,7 millió fő), Crna Gora (13 800 négyzetkilométer, 0,5 millió fő) és Macedónia (25 700 négyzetkilométer, 1,6 millió fő). Szerbiához két au­tonóm tartomány: Vajdaság (21 500 négyzetkilométer, 1,9 millió fő) és Kosovo (10 900 négyzetkilométer, 1,2 millió fő) tartozik. Jugoszláv állam szerkezete a többi szocialista országoktól eltérő. Az 1963-ban elfogadott új alkotmány megerősítette a munkás—paraszt hatalom, a szocialista tulajdonviszonyok és elosztás elvét. Ekkor vette föl az állam a Jugoszláv Szo­cialista Köztársaság nevet. Az önigazgatás alsó fóruma a kommuna, a felső pedig a köztársasági és szövetségi Szkupstina (gyűlés), amely a legfőbb hatalmi szerv. V A szövetségi gyűlés 670 ta­gú, 5 kamarás: általános, szö­vetségi, gazdasági, közoktatá­si és kulturális, közegészségügyi, politikai tanácsból áll. Min­den kamarának 120 tagja van. Ez alakítja meg a különböző igazgatási, végrehajtó és el­lenőrző szerveket, illetve vá­lasztja meg a köztársaság el­nökét, aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka. Ez az alkotmány biztosítja a sok nemzetiségű Jugoszlá­via valamennyi népének el­szakadási jogát is magába foglaló önrendelkezését. Min­den állampolgár számára a szabad nyelvhasználat, a kul­túrafejlesztés is biztosított. A nemzeti jogok kiterjesztését segítette a gazdasági reform, amely a szövetségi állam ro­vására tovább erősítette az népjóléti és I egyes köztársaságok gazdasági szervezési- I szerepét. A szktipstma-remdszer 1968. évi reformja a nemzetek jo­gainak további növelését eredményezte. Ennek értelmé­ben megalakították a népek tanácsát, ahova minden köz­társasági szkupstina 10—10, az autonóm tartományok lako­saik számától függetlenül 5— 5 képviselőt küldenek. A szö­vetségi tanács részeként mű­ködő szerv az egyes köztársa­ságokat és tartományokat közvetlenül érintő kérdések­ben dönt. A kormány szerepét a szö­vetségi végrehajtó tanács tölti be. Elnökét (a miniszter- elnököt) a szövetségi tanács tagjai közül jelölik, tagjait, a szövetségi titkárokat, az elnök javaslatára nevezik ki. Az 1971-ben elfogadott alkotmá­nyi függelék szerint a JSZSZK-t az elnökség képvi­seli. Az elnökség a köztársa­ságok egyenrangú képviselete, és az autonóm tartományok megfelelő képviselete alapján alakul meg. A köztársasági jogok széle­sítése nyomán a fejlett és fejletlen köztársaságok között fokozódott a gazdasági kü­lönbség (az egy főre jutó or­szágos átlag 4649 dinár, mely köztársaságonként eltérése­ket mutat), a gazdaságilag fejlettebb köztársaságok, az ipari körzetek lakosságának gyors növekedéséhez ez hoz­zájárult. 1964. szeptember 17. óta Jugoszlávia részt vesz a KGST több szervezetének munkájában és egyre szoro­sabbra fűzi kapcsolatait an­nak tagországaival. 1971-ben a KGST-országok 35 száza­lékkal részesedtek a jugoszláv importból, 24 százalékban pe­dig az exportból, ugyanebben az évben a KGST-országokkal bonyolított jugoszláv árucse­re-forgalom 1,7 milliárd di­nár volt. Sokoldalú együtt­működés alakult ki a szer­szám-, gép-, hajó-, autó- és villamosgépgyártásban. Fo­lyamatban van az energetikai, a színes- és a nehézfémipari termelés, valamint az építő­ipar területén való együttmű­ködési szerződések kimun­kálása is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom