Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-12 / 35. szám
\ Emelkedő reálbérek Az üzemvezetőnő rf A z Idcn meggyorsul az életszínvonal emelkedésének üteme az előző évekhez képest. Az egy keresőre jutó reálbérek tavaly 2,5—3, az egy lakosra jutó reáljövedelmek pedig 4,5—5 százalékkal növekedtek 1972- höz képest. Az idei terv 3,7 százalékos reálbér- és 5—5,5 százalékos reáljövedelememelkedést irányoz elő az 1973. évi tényleges szinthez mérten. Ezek az előirányzatok összhangban állnak mind a gazdaság fejlesztésével, mind a negyedik ötéves terv életszánvonalpolitikai célkitűzéseivel. Ha az életszínvonal alakulását jelző két mutatót szem- ügyre vesszük, mindenekelőtt figyelemre méltó a reálbérnövekedés gyorsulása. Az idén — a tavalyi lépések folytatásaként — sor kerül újabb munkásrétegek központi béremelésére az állami szektor iparon kívüli területein. Növelik a kisegítő állományúak és még néhány más dolgozó réteg bérét. Az előző évek átlagánál nagyobb arányú reálbér-növekedés magyarázatát az idei árpolitikai tervekben találjuk meg. Tavaly 3,5, azt megelőzően 1972-ben 3 százalékkal nőtt az átlagos fogyasztói árszínvonal. Viszont az idén és — az 1972. novemberi pártihatározat szerint — 1975- ben az átlagos fogyasztói árNagybajom, Jákó és Pálmáján Ennek a két községnek, illetve pusztának a kistermelőit ösztönzi a nagybajomi áfész magasabb mennyiségi és minőségi termelésire. Péter fai Vincével az áfész kereskedelmi vezetőjével beszéltem a napokban a felvásárlás, a termeltetés eredményeiről. Tavaly jó esztendőt zártak: 3,9 millió forint értéket vettek meg a kisgazdaságoktól. Ez félmillió forinttal több, mint az előző évi. 7 vagon zöldséget, 20 vagon gyümölcsöt, 6 ezer nyulat 5 vagon mézet értékesítettek többek között a gazdák. Megkönnyítette a felvásárlás és termeltetés munkáját, hogy a kisgazdaságok tulajdonosait szakcsoportokba tömöritették a koszinvonal növekedése nem haladhatja meg a 2 százalékot. A fogyasztói árszínvonal viszonylagos stabilizálása nem lesz könnyű feladat. Mindenekelőtt az energiaválság hatására meggyorsult tőkés világpiaci infláció megállítása határainknál okoz gondot és a költségvetésnek többletkiadásokat. Ma még pontosan számba sem tudjuk venni a kibontakozóban levő tőkés gazdasági válság várható kihatásait hazánkban. A gyorsuló tőkés infláció és a petrolkémiai termékek különösen magasra szökött árai miatt keletkezett új helyzetet bonyolítja a növekvő turistaforgalom. Csupán gazdasági megfontolásból sem örülhetünk a tőkés világ olajkrízisének, a »-fogyasztói társadalom« csődjének. De örülhetünk — ha nem is önfeledten — a hazai árpolitika szerény eredményeinek, az önként kínálkozó összehasonlításokban jobban és többre értékeljük azokat A különbségek eltúlzása azonban fölösleges és káros. Mert az árstabilizálásnak nálunk is ára van, s mert az olajválság és a gyorsuló infláció hatásának ránk nézve is lehetnek negatív következményei. De térjünk vissza témánkhoz, a reálbér alakulásához, illetve az életszínvonal-politikához. Az idén — éppen a fogyasztói árszínvonal mérséUgjAancsak jelentős a három vagon uborkára, 2,5 vagon paradicsomra, ugyanennyi zöid- séggyökérre és a 4 vagon szamócára aláírt megállapodás. A nyúitenyésztők száma 31- gyel nőtt A 73 szakcsoporttag az idén négyezerrel több — összesen tízezer — nyulat értékesít. A legkorszerűbb körülmények között Beck Bállá János és Nagy János tenyészti a tapsi füleseket. Ha a szakcsoportokon kívülállókat is figyelembe vesszük, akkor 400 kistermelő szállít majd a szerződések alapján a nagybajomi körzetben 4,5 millió forint értékű zöldséget, gyümölcsöt, nyulat és más termékeket. keltebb növekedésének hatására — csökken a reálbérek és reáljövedelmek nem kívánatos differenciálódása. Azzal, hogy a forint vásárlóértéke legföljebb két százalékkal csökken 1974-ben, így azok, akik az idén sem béremelésben, sem a növekvő szociálpolitikai juttatásokban nem részesülnek, kevésbé kerülnek hátrányos helyzetbe, mint nagyobb mértékű árszínvonalemelkedés esetén. A béremelések értéke — köztük a tavalyi munkásbéremeléseké, továbbá az új szociálpolitikai juttatásoké — pedig növekszik. Mindez lehetővé teszi, hogy a vállalati saját erőből származó béremeléseket fokozott mértékben a teljesítményeknek megfelelően, differenciáltan^ hajtsák végre. Tehát az kapjon többet, aki maga is többet ad a vállalatoknak, a társadalomnak. Az anyagi ösztönzés elvének következetes érvényesítése a jó munka, a tehetség, a szorgalom erkölcsi elismerésének is alapja. H a a béremelésekre szánt öszegekkel mindenütt jól sáfárkodnak, s ennek hatására növekednek a teljesítmények, hatékonyabbá válik a munka, a gazdálkodás, akkor létrejön az életszínvonal-növelés és a viszonylag stabil árszínvonal anyagi fedezete. előadásokat tartottak a termelőknek. Elősegítik azt is, hogy a takarékszövetkezet a telepítésekhez kölcsönt adjon a szakcsoport tagjainak. Ilyen esetekben kezességet vállalnak a visszafizetésért. Lerakták az alapjait a primőr termelésnek: tizenkét fóliasátor alatt termelik már itt a korai zöldséget. Az elkészült intézkedési tervek szerint a nyúltenyésztők a nagyközségi tanácstól tartalék területet kapnak lucerna- telepítésre. A termelőszövetkezettől bérelnék ilyen földet. Tenyészanyagot is hozatnak a részükre, és tapasztalatcserére is viszik a szakcsoportok tagjait. D. Z. Naponta többször is cseng a telefon a csöpp kis szobában, látogatók, »yl-, zi tálók“ jönnek-mennek, művezetők, asszonyok pogtatnak ügyes-bajos dolgaikkal, ablakon kintve a gépudvara öt- lik szemünkbe; ormótlan, nagy testű traktorok, kombájnok vonulnak, tapossák a kötésig érő sarat. A szobácskábán ér véget és innen indul tovább mindaz, ami ezt ß parányi üzemet érinti. A falon túli világnak, ahol a különböző orsózó és csévéző gépek kelepeinek, minden gondja-baja, óhaja, vágya, kívánsága az e szobácskábán véget érő bonyolult szálakra fűződik fel, ide áramlik. Az üzemvezetőnő meghallgatja, megvizsgálja, tapasztalataihoz, ismereteihez méri őket, s aztán dönt, intézkedik, rábeszél, meggyőz; Az üzem élete, légköre, munkája — hiába, az emberi természet már csak ilyen — nagyon is függ attól, hogy a mindennapok, az új és újabb feladatok megismerése, teljesítése közben felmerült bizonytalanságot, a kérdőjeleket, az esetleges elégedetlenséget ott, helyben intézzék el. Mégpedig megnyugtatóan. A helyi döntőbíró — vagy inkább: a helyi vezető — emberismerete, tapasztalata, rugalmassága mindig nagyobb 1 elégedettséget táplál, jobban az emberek ínyére van, mint a távoli »főnökségtől“ érkező, kötelező erejű utasítás, vagy döntés. A helyi vezető (üzemvezető) ha jó érzékkel határoz vagy simít el egy vitát, döntése ellen nincs appelláta, mert az ügyet a velejéig ismeri és az orvosságot is megfelelően tudja adagolni. Ezért tehát nagyon fontos — szerintem —, hogy a kisüzem — i ha úgy tetszik, a kis termelő egység — élére olyan ember kerüljön, aki megfelelően energikus, felkészült, határozott, rugalmas és — mindenekelőtt — alaposan ismeri üzemének körülményeit. Azt hiszem, én találkoztam ilyennel. A bolhói tsz cérná- zóüzemének vezetője, Desztics Gyuláné személyében. Az üzem az Újpesti Gémagyár nagyatádi gyáregységének igen fiatal — alig kétéves — üzeme. Hogy mit csinál itt az a mintegy 70 asszony és lány, aki a gépek mellett tölti napjait, arról már írtunk lapunkban. Inkább az üzemvezetőnő mindennapos tevékenységéről szeretnék szólni, ami szorosan összefügg az üzemi mindennapokkal is. Desztics Gyuláné nem számít már tapasztalatlan fiatalnak — sem a szakmában, sem az életben. Sokáig dolgozott Kaposváron a textilművekben, az ötvenes évek derekán. Egyébként környékbeli (komiósdi) leány, a férje helybeli, tehát jól ismeri a környéket, a falu gondjait, az emberek gondolkodását meg vélekedésüket a világ dolgairól. Éveket töltött a faluban, itt építettek házat, két fia is itt nőtt fel. Pedagógus lett a helyi tantestületben,. fizikát, matematikát tanított, jó munkáját Négyszáz termelő — 4,5 milliós érték több ízben is elismerték. A* eltelt évek — a közel négy évtized — gazdag tapasztalatokká sűrítették benne a látottakat, tanultakat és átélt dolgokat. A sok ismeret egyéniségét gazdagítja — valódi életbölcsesssg gyanánt. Falun mindez nagy kincs. Az egyszerű parasztember beszéde nem mindig egyértelmű, a kifejezés nehézségével küszködik; gyakran hallani, hogy »nem kenyerem a beszéd«. S ez a sajátos világ a XX. század utolsó harmadában még fellelhető, ha csak nyomaiban is. És az ember igen sokat kifejez a mozdulataival, fejének ingásával, szemének rebbenésével. Sőt, legtöbbször azzal is. amit elhallgat. Aki ezt érti, megérti, annak már nyert ügye van, ha még nem is hullt ölébe a győzelem. Ahhoz, hogy az ö szavát elfogadják, és hallgassanak rá, ahhoz az is kell. hogy vezetőjük átélje nemcsak sajátos jelrendszerüket, hanem gondjaikat, érzéseiket is. Mert az ember a legkisebb munkához is hozzáteszi a lelkét, vagyis égési: személyiségét, érzéseit, gondolatait. Azt. hogy valaki gondosan vagy hanyagul fogja-e meg a csévélöt, abban a mozdulatban benne van az ember maga. — Madarat tolláról, az embert barátjáról ismerhetjük meg — a közmondás szerint —, de megérteni bárkit is csak a munkáján keresztül lehet.- Ki érthetné meg más mindezt, ha nem a közibük való? Aki két évtizede köztük él, de más világ tapasztalataival is fel van vértezve. Akit kislány kora óta ismernek és mégis — nem gondolva a korkülönbségre — tanácsot kérnek tőle. Akit... akit tényleg a mindennapok, a bolhói mindennapok »választottak ki“ maguk közül. És az üzemvezető? Mi a véleménye erről? — Megszervezni egy üzemet, betanítani az embereiket, folyamatossá tenni a termelést, az iskolai munka után. elhiheti, rettentő nehéz volt. Néha azt hittem, beleroppanok. De nem... Bírtam. Ennyi az egész. Csupor Tibor Gyémántkemények Erzsi igazgatónő ráibbi években. Lassan befejeződik az 1974. évre szóló szerződéskötés is. A zöldség-gyümölcstermelő szakcsoport létszáma 177-re emelkedett. A lakosságihoz mérten Pál-majorban a legnagyobb zöldség-gyümölcstermelő terület Itt 58-an szerződtek. Kovács János és Papp Dénes egy-egy vagonra írt alá szállítási szerződést Az ösz- szes szerződés 20 vagonra szól, zöldségből és gyümölcsből, nem számítva a kis tételeket meg az almát, körtét szilvát. Az ózdi kohászok nagy becsben tartják az üzemekből kiselejtezett és más ipartörténeti emlékeknek számító régi gépeket Ezeket a »gépmatuzsálemeket« a társadalmi szervek kezdeményezésére a Gábor Áron Szakmunkásképző Intézet parkjában állítják ki, s így a jövő martinászai és hengerészei a helyszínen tanulmányozhatják, hogy hajdanán milyen berendezésekkel dolgoztak elődeik. A három esztendeje megnyílt skanzenben jelenleg tizenegy olyan berendezés látható, mely a századforduló idején került a gyárba, és »nyugdíjazása« csak az elmúlt években vált időszerűvé. A szabadtéri múzeum legrégibb emléke az 1870-ből származó hengeresztergapad és a legnagyobb kiállított berendePéterfaá Vince többször hangsúlyozta, hogy mindez* a szakcsoportok léte tette lehetővé, és e csoportoknak jelentős közös alapjuk van. Az áfész nem sajnálja a munkát és az anyagiakat a termelés szervezése érdekében. Az ősszel gyümölcsfacsemetével — főleg pándi meggyel — látták el a kisgazdaságoluit, kedvezményes áron. Biztosították a szükséges magokat. Palántát termeltetnek a termelőszövetkezet kertészetében a kisgazdaiságök részére, s megbízásukból a MÉK és Növényvédő Állomás szakemberei zés, a csaknem kilenc méter magas és huszonnyolc tonna súlyú Kerpely-féle gázfejlesztő generátor. Bemutatnak egy 1890-ben készült — Ózd és Bor- sodnádasd között közlekedett — keskeny nyomtávú gőzmozdonyt, amelynek súlya csaknem tizennyolc tonna. Az Észak-Magyarországon egyedülálló szabadtéri ipar- történeti gyűjtemény az idén újabb értékkel gyarapodik. Így például a múzeumparkban tavasszal helyezik el a torna- szentandrási mészkőbányából kiselejtezett Jembach-féle Diesel-vontatómozdonyt. Restaurálását és karbantartását — épúgy, mint a többi kiállított berendezést — a szakmunkásképző intézet fiataljai és a gyár szocialista brigádjai társadalmi TTHinkában végzik eL Megpályázta, megnyerte. Rövid két szóban is elmondható egy életszakasz? Mintha egy regényt akarnánk néhány mondatban ismertetni. A két szó között rengeteg tépelödés, végiggondolt tennivaló van. Több mint húszán jelentkeztek, amikor a Somogy megyei Kertészeti és Parképítő Vállalat igazgatói állását meghirdették. Ignáczy Györgyné — akkor még talán »ötletszerűen« — feladott egy levelet. S a jelentkezők közül — maga csodálkozott a legjobban talán — őt választották. Öt, a nagyatádi Búzakalász Termelőszövetkezet kertészeti vezetőjét. Nehéz volt otthagyni annyi év után azt a várost, azokat az embereket. Fél év óta Balatonboglárról j — ott laknak — jár át Siófok- J ra, a központi irodaházba. Nem volt könnyű félév. — Itt aztán lehet »lobogni« ... Egy régi riportomra célzok: róluk írtam évekkel ezelőtt. Elérti. — Lehet, sőt: kell. Nekem különösen. Hiszen nő vagyok. S a női vezetőnek százszor nehezebb a dolga, mint a férfinak. Azt nem kérdezem, hogyan fogadták a vállalat dolgozói. Van benne valami megfogó nyíltság, rögtön hangot talál azokkal, akik virágot ültetnek vagy gyepesítenek. Mert élete eszmél ése óta a földdel kapcsolódott össze. Nincsenek Hím is szavak köztünk sem, csak igazak. Ezért már a beszélgetés elején a közepében vagyunk. Vagyis: nincs kertelés, a gondokról beszélgetünk! Töprengő, mindent százszor átgondoló típus. — Sokat »eszem magam« azon, miért nincs a vállalatnak egy talpalatnyi területe a Balaton-parton? Ott, ahol any- nyira felperzselődött, leromlott szakaszt látni. — Rosszul áll a szénájuk? — Nem. Fél évre előre lekötött a kapacitásunk, csaknem teljesen. Gyakorlatilag az egész ország területén dolgozhatunk. 1972-ben tizenötmillió forint volt a termelési érték, tavaly már tizenhat. A nyereség négy- százezerrel emelkedett a két évvel ezelőttihez viszonyítva, azaz: 1,6 millió forint volt. Nem zártunk rossz évet. Százhetvenen dolgoznak az irányításával. S ő azon töpreng: hogyan lehetne még jobb ennek a százhetven embernek. Feltétlenül előre kell lépniük a piackutatásban, s teljesen föl kell számolnia a maradék zűrzavart. Mert »nyílt titok«, hogy nem volt könnyű elkezdenie a munkát minden szempontból. — Milyen állapotban van a géppark? — Sajnos nagyon elhasználódtak a gépeink. A fejlesztési alap egészen 1976-ig leterhelt. Pedig előre kellene lépnünk. Saját erőből a fejlesztés nem megy. A megyei tanács segítségében bízom. — A kertészeti részleg gondmentes? — Éppen az volt összességében nyereségtelen, annak ellenére, hogy kilenc virágüzletünk yan. A kaposvári telep eredményét is visszaveti a siófoki negatív mérlege. Elavult a fűtőberendezés. Mindkét városban lehetne gázzal fűteni. Hogy ez nem jutott még senki eszébe! Az a terv, hogy a kettő helyett egyetlen nagy telepet hozunk létre. De korszerűt, ahol eredményesen lehet dolgozni! Hogy melyik városban, azt még nem döntöttük el. Mindkettő mellett és ellen érvek szólnak. ............................ N égy brigád — Cseh Istváné, Mauer Istváné, Benézik Istváné, Czink Károlyé — küzd a szocialista cím elnyeréséért. Bennük jó szövetségesre talált. Csupa értékes emberre. Ignáczy Györgyné jó értelemben vett »akaratos« ember. S nemcsak a termelési értéket akarja az év végéig tizenhétmillióra »féltornáztatni«, de egy kicsit az embereket is megváltoztatni, kapcsolatukat egymáshoz barátivá tenni. Vár rá az út... Leskó László Somogyi Népiop „Gépmatuzsálemek 99 kiállítása
