Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-08 / 32. szám

Ellentmondó hírek jordániából Föllázadt a hadsereg két dandárja Husszein Zerkánál személyesen tárgyal Palesztinái gerillaforrások- ból származó hírek szerint a jordániai hadsereg kebelében lázadás tört ki öt nappal ez­előtt. A hadsereg kát dan­dárja — a 40.. amely a fő­várostól 20 kilométerre levő j Zerka városánál és a 60.. amely Amman környékén ál­lomásozik — Zaid Rifai mi­niszterelnök és'Zaid Ben Sa- ker vezérkari főnök elmozdí- j tását követeli, illetve a tisz- ! tek illetményének emelését szorgalmazza. Jordániából származó érte- j sülések alapján tudni vélik j azt is. hogy a hadsereg lázadó egységei négy napot adtak kö- | vetéléseik teljesítésére Húsz- i szein királynak, aki állítólag A jordániai katonai zendü­lésről szóló információk sze­rint a kormány ellen fordult katonai egységek megszállták a főváros külterületeinek kulcsfontosságú épületeit, és a pártütést kezdeményező 40. dandár körülzárta az ammanl rádió épületét, valamint el­foglalta a hadsereg főhadi­szállását. Egyes hírek szerint egy száz tankból álló csapat egység élén maga Husszein király ment a Zerkánál állo­másozó egységekhez tárgyalá­sokra. A kormányhű és kormány­ellenes csapatok közti fegyve­res összetűzésről mindeddig nem érkeztek jelentések. A külföldi hírügynökségek ____ __________ __ ______ megjegyzik, hogy csupán bej­é pp e katonai megmozdulás J rúti információkra támasz­kodhatnak, mivel Jordániából — az országban kialakult helvzet miatt — semmiféle közlemény nem érkezik. miatt volt kénytelen lemon dani tervezett amerikai útját, s Londonból visszatérni Am- manba. NDK—NSZK tanácskozás Berlinben Kurt Nier, a Német Deimofc- I ratikus Köztársaság külügy­miniszter-helyettese és Günter Gaus, az NSZK lián cell ári hi­vatalának államtitkára csütör­tökön — munkatársai kísére­tében — Berlinben, az NDK külügyminisztériumában foly­tatta megbeszéléseit a két or­szágot kölcsönösen érdeklő kérdésekről. A felek megálla­podtak abban, hogy legiköze- ’ebb 1974. feVuár 21-én 3onnban találkoznak. Az NDK és az NSZK pos- taügyi és távközlési megálla­podásáról folyó tárgyalásso­rozat február 6-án és 7-ón Berlinben tartott 9.«ülésén a két német ál'am küldöttség- vezetője megállapodott abban, hogy a legközelebbi kétnapos találkozót február 28-án és március 1-én a bonni posta­ügyi minisztériumban tartja. Ma reggelre lejárt a határidő Két tűz között a japán kormány Ohira telexen levelez a terroristákkal Uj munkáimét a koordinációs bizottságnak Ülést tartott csütörtökön Genfiben az európai biztonsá­gi és együttműködési értekez­let koordinációs bizottsága. A bizottság mindenekelőtt a következő négy hétre szóló időrendi tervvel foglalkozott. Február 8-án ugyanis lejár a konferencia munkájának ja­nuár 15-i felújítása óta ér­vényes ügyrendi programja. Jóváhagyták az új munka­tervet is. Ez első ízben intéz­kedik annak a munkacsoport­nak az üléseiről is, amely a 4. napirendi pontról — az össz-európai tanácskozó, tes­tület létrehozása — szóló zá­ródokumentum megszövege­zésével foglalkozik. A koordinációs bizottság csütörtöki ülése után szocia­lista országok küldöttségei­nek képviselői reményüket fe­jezték ki, hogy az új munka- program alapján az eddigiek­nél hatékonyabban fogják ktt használni a rendelkezésre ál­ló időt. Újabb nemzetközi szervezetek a KGST-ben Készülnek a kampányra Servan-Schreiberék i Korábbi elnökválasztás Franciaországban ? Egy japán terrorist» a kuvaiti nek a'olal. ’ ii.’.n. A nagykl' rések hi íúszt ejtettek. A Japán kuvaiti nagykövet­S_o-* Ó LÜ- *■*.• »- '*-* * • v c* l-*i ” tó terroristák csütörtökön reg­gel — nyíl ványai lan a JAL- (japún légi társaság) gépének Singapore-_a érkezése hírére — s..aradon engedték négy túszukat (köztük három nőt). Tóvárira is a kommandó fog­ságában van azonban a kö­vetség tíz japán és két arab alkalmazottja. A szabadon en­gedettek mind arabok. A japán kormány döntésé­vel korántsem oldódott meg a ku- alti terrortámadás ügye, mivel a kuvaiti kormány mindeddig visszaulasilotia azt a kérést, hogy engedélyezze a singapore-i emberrablókal szállító japán különgép lan­dolását kuvaiti területen. Nem engedtek követelésükből a terroristák sem, akik most péntekre — közép-európai idő szerint hajnali háromig — szabtak ki újabb határidőt, és azzal fenyegetőznek. hogy ennek lejártakor, ha addig nem történik változás, ki- végzik foglyaikat. A helyzet »rettenetesen« komplikált — mondotta a ja­pán külügyminisztérium szó­vivője és hangsúlyozta: Japán számára most a legfontosabb a terroristák által fogva tar­tott diplomaták életének biz­tosítása. A külügyminiszté­riumban »rendkívüli főhadi­szállást« létesítettek, amely telexen levelez a terroristák­kal. Ohira külügyminiszter csütörtök esti rendkívüli saj­tóértekezletén sajnálkozva állapította meg: mind ez ideig nem sikerült változást elérni a kuvaiti kormány ál­láspontjában. A WAFA Palesztinái hír­ügynökség szerda esti adásá­ban elhatárolta magát a Ja­pán kuvaiti nagykövetsége el­len szerdán végrehajtott tá­madástól. A WAFA kommen­tátora nyilatkozatában hang­súlyozta: az ilyenféle tettek japán nagykövetség épületé­in cgszállva tarló fcgyvc- (Telefotó: AP—MTI—KS) veszélyeztetik a Palesztinái arab mozgalmat, mivel lehe­tőséget nyújtanak a cioniz­musnak arra, hogy u világ­közvélemény szemében hasz­not húzzanak belőlük. Kuvaitbó! származó értesü­lések szerint Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítás! "Tervezet végrehajtó bizottsá­gának elnöke, szerdán Bej­rutban tárgyalt Kuvait liba­noni nagykövetével, majd csütörtökre összehívta a vég­rehajtó bizottság ülését. A centrista reformerek i nemzetgyűlési képviselőcso­portjának szerdai ülésén el­határozták, hogy a reformerek megkezdik az előkészületeket az elnökválasztási kampányra, és azon saját jelöltet fognak indítani. Bár Pompidou el­nök mandátuma csak 1976- ban jár le, Servan-Schreiber, a reformerek egyik vezetője azzal indokolta a választásra való felkészülés sürgősségét, hogy »biztos értesülései« sze­rint már korábbam sor fog kerüíLm az elnökválasztásra. Servan-Schreiber szerint Pompidou elnök nemrégiben kérdést intézett az alkotmány- jogi tanácshoz: vajon a köz- társasági elnök lemondása nélkül is kitűzhető-e korábbi választási időpont, ha az el­nök — anélkül, hogy lemon­dana — csupán azt a szán­dékát közli, hogy hétéves mandátumának lejárta előtt új választást kíván tartani. Servan-Schreiber szerint az elnök nem akarja kitölteni a hétéves mandátumot, de el akarja kerülni, hogy lemon­dása esetén az új elnök meg­választásáig átmenetileg a szenátus elnöke gyakorolja az elnöki funkciót (mint ezt az alkotmány előírja). Grenada önálló államiságának deklarálása Fiiggetlenség-nagyon feszült légkörben Hivatalosan is független ál­lammá nyilvánították tegnap Grenada szigetet, amely a Karib-tenger délkeleti részé­ben helyezkedik el. A 120 000 lakosú. 344 négyzetkilométer területű sziget brit gyarmat volt, majd 1967-től »Nagy- Britannia társult államának« státusával rendelkezett. (En­nek alapján joga volt bizo­nyos autonómiára, de hadügyi és külügyi kérdései az angol kormány hatáskörébe tartoz­tak.) Az alkotmány értelmében Grenada monarchists rendsze­rű állam marad, ahol az ál­lamfőt — Nagy-Britannia ki­rálynőjét — az általa kineve­zett főkormányzó képviseli. Grenada tagja lesz a Brit Nemzetközösségnek. Az 1972-ben megtartott parlamenti választások ered­ményeképpen a szigeten az Egyesült Munkáspárt jutott hatalomra, és annak vezetője. Eric Gairy alakított kor­mányt. A KGSTT fennállásának 25 ' éve alatt már sok tapaszta- J latra tettek szert a tagorszá­gok az együttműködés haté­konyabb módjait illetően. Ezen tapasztalatok felhaszná- I lásával hoznak létre újabb | szervezeteket, vállalkozáso- J kát azokon a területeken, ahol a továbbfejlődés ezt a | leginkább megkívánja. I A közelmúltban 3 új nem­zetközi szervezet megalakí­tásáról olvashattunk. Mind­egyik olyan területen jött létre, ahol az együttműködés fej lesztésének szükségessége nyilvánvalóvá vált, s ahol az új szervezet megalakításának feltételei is megértek. Szakosítás az erősáramú iparban Az erősáramú ipar rend­kívül széles gyártmányskálát ölel föl. A listán az erőmü­vekhez szükséges turbógene­rátoroktól kezdve az elektro­motorokon, nagyfeszültségű és kisfeszültségű készüléke­ken keresztül kábelterméke­kig, elektrotechnikai anyago­kig mintegy 70 ezer féle termék szerepel. Ezek közül soKat — részben régi hagyo­mányok alapján — Magyar- ország is és több más szo­cialista ország is gyárt. Ez még önmagában nem lenne baj, ha az egyes országok ennek a rendkívül széles vá­lasztéknak más-más termé­keit állítanák elő. Ámde az elmúlt évek során sok ter­mékből párhuzamos gyártás alakult ki, ugyanakkor jó néhány termék hiánycikk, mert egyik ország sem gyárt­ja, vagy ha igen, akkor nem elegendő mennyiségben. A szükséges együttműködés megteremtésére hozta létre a KGST végrehajtó bizottsága az Interelektro nevű állam­közi gazdasági szervezetet. Ennek Magyarországon kívül Bulgária, az NDK, Lengyel- ország, Románia, a Szovjet­unió és Csehszlovákia a tag­ja. Vézétő szerte a tanács, ebben az illetékes ágazati miniszterek vesznek részt. A tanács határozza meg az erősáramú ipar azon terüle­teit, amelyeken az egyes or­szágok elektrotechnikai ipar­cikkek iránti igényeit hosz- szabb távra fel kell mérni. A tanács hangolja össze az együttműködésben részt ve­vő országok elektrotechnikai termelését, koordinálja a fej­lesztési terveket, egyezteti az iparág területén a gyártás­szakosítási és kooperációs ja­vaslatokat, elfogadja a hosz­Korallzátonyok és a világpolitika Amikor néhány héttel ez­előtt a távirati irodák telex- gépein először jelent meg a Paracel-, később pedig a Spratly-szigetek neve, sok megfigyelő azt sem tudta, merre keresse a térképen. S valóban, az apró, többnyire lakatlan, csekély stratégiai értékű szigetecskék körüli csetepaték és az a két napos mini háború, amelynek során Kína haditengerészete kiűzte a Paracel-szigetekről a saigo- ni rezsim csapatait, kezdet­ben olyan operettháborúsko­dásnak látszott, amelyben nem világos, hogy a szem­benálló felek miért kockáz­tattak meg akár egyetlen puskalövést is. Kommentátorok később megegyeztek abban, hogy a szigetek helyzetének felérté­kelődéséről lehet szó. Az ulóbbi évtizedben ugyanis mind több hír, értesülés lá­tott napvilágot, üzleti körök­ben egyre többet suttogtak arról, hogy Délkelet-Ázsia térségében hatalmas olajleló- helyeket rejt a tenger. E fel­tételezéseket geológiai kuta­tások is igazolták. Így aztán az energiaválságoktól feldúlt nyugati világ élénk figye­lemmel fordult a »fekete arany« új, leendő kútjai fe­lé, s a térségben — érthető' módon — még az olyan, ko­rallzátonynál alig több szi­getecskék jelentősége is meg­nőtt. mint a Paracel- vagy a Spratly-szigeteké. Mindez önmagában még­sem magyarázza ebben a fe­szültségekkel terhes térség­ben ezt a meglepő hevessé­gű fegyveres összecsapást. Sokkal közelebb jutunk az igazsághoz, ha a szembenál­lók magatartásának, indíté­kainak politikai hátterét vesszük szemügyre. Kínát és a saigoni rezsimet politiká­juk sajátos logikája sodorta odúig, hogy szembenálló fái­ként fegyveres harcban dönt­sék el néhány korallzátony hovatartozáséinak kérdését. Thieu és a hosszú évek so­rán kiépített hatalmas elnyo­mó és diktatórikus katonai- rendőri apparátus természe­téből következik a hódítás. A saigoni rezsim egyetlen tá­masza a hatalmas, milliós hadsereg. F.nnek a haderőnek a fenntartása, harokészségé- nek állandósitá'a sajátos te­hetetlenségi erővel nehezedik a saigoni kormányzatra, és a politikai kockázatokat figyel­men kívül hagyva erőteljes hódításra ösztönzi. Így van ez a vitatott kérdésben is. Épp a napokban — a Para­cel-kudarc után — jelentet­ték be, hogy rendszeres őrjá­ratokat tartanak a vitatott Spratly-szigetek térségében, s Saigonból két hadihajó, egy szállítóhajó és 200 katona ér­kezett a szigetekre. Egészen más motívumokból fakad, de lényegét tekintve hasonló logikájú a kínai »há­borús« döntés is. Kína a »kulturális forradalom« óta a mesterségesen felszított, per­manens háborús hisztéria ál­lapotában él. Szüksége van erre a kínai vezetőknek, el­sősorban politikai okokból (a háborús veszély mesterséges felidézése a demagóg politika legkedveltebb fegyvere), de egyes külpolitikai elképzelé­seiket is (merev és totális szovjetellenesség) e politiká­nak rendelik alá. A kínai ka­tonai akció különös hevessé­ge azonban még a környező országok politikusait és dip­lomatáit is meglepte és — mini az Indian Express című indiai lap munkatársának ki­fejtették — megrettentette őket a kínai eljárás. A világpolitikai helyzetben azonban meg egy ilyen, lé­nyegében jelentéktelen inci­dens is messze tova gyűrűz­het. Mindenekelőtt a térség többi, félig-meddig érdekelt országai várják feszülten • fejleményeket. A Spratly-szá- getek ugyanis nagyjából j egyenlő távolságra vannak j Kínától, Dél-Vietnamtól és a Fülöp-szigelektől. s mindhár­man igényt tartanak a kis szigetcsoportra. Másrészről Tokióban joggal tartanak at­tól, hogy vajon Kína nem kezid-e hasonló katonai ak­ciókat, hogy alátámassza igé­nyét a japán fennhatóság alatt levő Szenkaku-szigetek­re. Cs. T. i szú távú szabványosítási programot stb. A tanács ja­vaslatai alapján a tagorszá­gok érdekelt vállalatai kötik meg egymással a szállítási, a kooperációs stb. szerződése­ket. Együttműködés és önállóság Az Interelektróval egy idő­ben létrehozott két másik szervezet több szempontból is eltér a fentiekben ismer­tetett formától. Az Intertex- titmas és az Interatomenergo nem államközi gazdasági szervezet, hanem — a komp­lex programban szereplő megnevezéssel — nemzetközi gazdálkodó egyesülés, A két­féle szervezet között a kü­lönbség természetesen nem­csak az elnevezésben mutat­kozik meg, hanem működé­sük alapelveiben is. A nemzetközi gazdálkodó egyesülésben nem miniszté­riumok, illetve miniszterek vesznek részt, hanem az adott területen* érdekelt vál­lalatok. Ezek a vállalatok az egyesüléshez történő csatla­kozásuk után is megtartják jogi, szervezeti, vagyoni ön­állóságukat, de az egyesülés tevékenységében a megálla­podásban rögzített alapelvek szerint közösen vesznek részt Belépéskor hozzájárul­nák: az alaptőkéhez, s osz­toznak az egyesülés tevé­kenységével elért nyereség­ből. Közös érdek Emellett mindkét egyesü­lésnek vannak koordinációs feladatai is. Az Lntertextil- mas (a textilgépgyártás ko­ordinálására alakult egyesü­lés) kezdetben a szövőipari gépek fejlesztésének és ter­melésének összehangolásával foglalkozik. Vagyis arról gondoskodik, hogy e gépcsa­lád gyártásában megvalósul­jon a ■ gazdaságossági köve­teimén yekitek és a felhasz­nálói igényeknek megfelelő szakosítás és együttműködés. A kezdeti tapasztalatok után az egyesülés tevékenységét kiterjesztik a kötszövőipar, a fonó- és konfekcióipari gé­pek termelésének, felhaszná­lásának koordinálására is. Textilipari gépekre mind­egyik szocialista országnak szüksége van, és valamennyi szocialista országban gyárta­nák is különféle textilipari gépeket. Az ésszerű munka- megosztás kialakítása a ter­melőknek és a felhaszná-ók- nak — tehát valamennyi testvéri országnak — egy­aránt érdeke. A következő években mindegyik szocialista ország- ; ban megkezdődik az atom­erőművek építése. Ennek a tevékenységnek az elősegí­tésére hozta létre a KGST végrehajtó bizottsága az In­teratomenergo nevű egyesü­lést. Az Interatomenergo alapvető feladata az atom­erőművekhez szükséges be­rendezések és részegységek gyártáskooperációjának meg­szervezése és a megépítendő atomerőművek fölszerelésé­vel kapcsolatos fővállalkozói tevékenység ellátása. Az egyesülés tevékenységének fő célja, hogy a KGST or­szágok igényeit a meglevő berendezésgyártó kapacitá­sok maximális összehangolá­sával és az adottságoknak i megfelelő fejlesztésével elé­gítsék -ki. Különösen a két utóbb ismertetett egyesülés — bi­zonyos fokig az Interelektro is — továbblépést jelent már a szocialista országok kö­zötti gazdasági együttműkö­désben. Azonkívül, hogy a saját területükön, várhatóan nagy lépest tesznek az integ­ráció megvalósítására, egy­ben utat is mutatnak, tapasz­talatokat is nyújtanak a más területeken létrehozandó ha­sonló jellegű szervezetek megalakításához. Szabó Mel írnia

Next

/
Oldalképek
Tartalom