Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-08 / 32. szám

Terveikről beszélt Bárány Annamária párttitkár. Mindössze huszonkét kom­munista. Ennyien vannak csu­pán a Híradástechnika Szövet­kezet balatonlellei üzemének pártszervezetében. A dolgozók létszáma nem nagy, összesen 155-en találnak itt munkát. Hatan kezdtük — Üzemünk 1969 szeptem­berében tizenhat dolgozóval alakult. Egyetlen présgépünk volt, alkatrészeket gyártottunk. Azután fejlődtünk, új, korsze­rű gépeket, fölszereléseket kap­tunk, emelkedett a munkás- létszám is, és ma már ipari tévéhez kamerákat, zsebszá­mológépet gyártunk. Különbö­ző területen dolgozó emberek kerültek hozzánk, akiknek kez­detben bizony szokatlan volt az üzemi fegyelem, a pontos munkakezdés. Ezért is volt szükség a pártszervezetre, hogy a kommunisták is segítsenek a fegyelem kialakításában, meg­szilárdításában, a munkás­szemlélet formálásában. Párt- szervezetünk 1970 decemberé­ben alakult meg, mindössze hatan voltunk akkor ... Bárány Annamária az alaku­lástól kezdve párttitkár. Egyébként munkaügyes, bér­Tapasztalatok nélkül Mindent pótolt az odaadás, a kezdeményezés számfejtő, s ő intézi az SZTK- val kapcsolatos ügyeket is. Az új dolgozók felvételekor arra törekedtek, hogy minél több kommunista kerüljön hozzájuk. Azután a munkában kiemelkedőkkel is erősítették soraikat. Megszilárdult a fegyelem Itt vették fel Bók Gyulánét, Schneider Istvánnét és Tereli Valériát a párttagok sorába. S ma már arról beszélhet a pártszervezet titkára és Tóth Ilisz Ottó üzemvezető, hogy szilárd a munkaiegyelem. Ez elsősorban a kommunisták meg a szocialista brigádtagok érdeme, akik a szakmai fel­adatok, társadalmi vállalások mellett ezt tekintették egyik legfontosabb feladatuknak. A fiatal üzemben öt szocia­lista címért küzdő brigád te­vékenykedik — kettő már megkapta a zöldkoszorús jel­vényt —, s a dolgozók csak­nem teljes létszámban részt vesznek a brigádok munkájá­ban. Ez a megváltozott szemlé­letüket is jelzi. — Erre a munkára, a példa- mutatásra a jövőben is igen nagy szükség lesz. Üzemünk tovább fejlődik, dolgozóink lét­száma már a nyárra megköze­líti a háromszázat. S hogy az újak is fegyelmezetten, a szö­vetkezetünk előtt álló felada­tokat magukévá téve dolgoz­zanak. ehhez kérünk továbbra is segítséget kommunistáink­tól, a szocialista brigádoktól, mindazoktól, akik kezdettől itt dolgoznak — mondja Tóth Ilisz Ottó üzemvezető. Növekvő feladatok — Az a törekvésünk, hogy az üzemmel együtt fejlődjön a pártszervezet munkájának színvonala, erősödjek létszám­ban, felnőjünk a feladatokhoz — így foglalja össze céljaikat Bárány Annamária párttitkár. Ez vezette őket akkor is. amikor a tavalyi beszámoló taggyűlés előtt a pártvezetőség kikérte minden kommunista véleményét a pártszervezet munkájáról, a vezetőség tevé­kenységéről, s egyúttal taná­csokat, javaslatokat is kért tő­lük a munka javításához. Hasznos volt ez a módszer, mert az üzemben nincsenek pártcsoportok, s a beszélgetés során mindenkinek akadt vé­leménye. A beszámoló taggyű­lésen a kommunisták fele fel­szólalt. Javasolták például a nők helyzetével való rendsze­resebb foglalkozást — nyolc­van asszony és leány dolgozik az üzemben —, a KlSZ-szer- vezet munkájának eredménye­sebbé tételét. Kifogásolták, hogy a pártvezetőség tagjai kö­zött nem megfelelő a munka- megosztás, a titkár sokat vál­lal és végez. Bírálták a párt­ós az üzemvezetőket, amiért a korábbi határozatok ellenére sem tartották meg a negyedévi termelési tanácskozásokat. Napirenden az ifjúság Ezeknek a bírálatoknak, ja­vaslatoknak a szellemében ké­szült el a pártszervezet első félévi munkaterve. Taggyűlé­sen értékelik majd a szocialis­ta brigádok munkáját, a ter­melési tanácskozások tapasz­talatait. A KISZ munkáját is napirendre tűzik. A fiatalok hamarosan megfelelő helyisé­get kapnak, ott lehetőség nyí­lik majd az egészséges szer­vezeti élet kialakítására. Nagy szükség van erre, hiszen az üzem jelenlegi dolgozói közül s>zázan harminc éven aluliak leveli Valéria KISZ-titkár itt az üzemben lett kommunista, nemrégen tette le a mechani­kai műszerész szakmunkás- vizsgát. Nemcsak tőle és a fia­taloktól várják az ifjúsági munka javulását, ehhez a pártvezetőség is segítséget nyújt. Néhány éves múltra tekint csaik vissza a Híradástechnikai Szövetkezet lellei üzeme és pártszervezete. Kellő időben fölismerték feladatukat, s jó úton haladnak. Ezt bizonyítja a járási pártbizottság első tit­kárának, Szokola Károlyné dr.-nak a véleménye is. — Egészségesen, jól fejlődik a szövetkezet pártszervezete. A kommunisták tapasztalataik hiányát odaadással, kezdemé­nyezéssel pótolják, ezért tud­tak jelentős segítséget adni a munkafegyelem megszilárdí­tásához és a szocialista brigá­dok megalakításához. Ezt az odaadást, kezdeményezést vár­juk tőlük a jövőben is. Szalai László Összesen 520 oldal Jön a A szoba, ahol vagyunk, csak annyiban különbözik egy nagy erőmű diszpécsertermé­től, hogy a berendezés nem olyan modem, a falak nem halványzöldek, és a szoba sem olyan világos. Jarányi Antal egy félkör alakú asz­Hogyan vigyáznak a közös vagyonra? Megszülésre érdemes tapasztalatok A kötcseí Egyesült Béke Termelőszövetkezet zárszám­adó közgyűlésén a vezetőség beszámolója után Cseh Imre, a szövetkezet ellenőrző bizottsá­gának elnöke tájékoztatta a tagságot az 1973-ban végzett munkáról. Az újságíró jegy­zetfüzetében ez áll: »Különö­sen érdekes, pontos, alapos, a lényegre törekvő beszámoló, s ez azt mutatja, hogy a múlt évben tevékenyen — és haté­konyan! — működött a bizott­ság. Azt is világosan látják, mit kell tenniük a továbbiak­ban, hogy feladatukat még jobban elláthassák. Kritikus és' önkritikus a tájékoztató, tervszerű munkát tükröz. Az elnök egyebek között azt mondta, hogy — vizsgálódá­saik során — a bizonylati rendszer fogyatékosságairól még följegyzést sem kellett ké­szíteniük, mert ilyen hibák nem fordultak elő a múlt év­ben a kötcseí Egyesült Béke Tsz-ben __« E nnyi áll a noteszban. S most térjünk vissza egy január végi beszélgetéshez, amikor a színhely ugyancsak egy észak­somogyi termelőszövetkezet volt, a beszélgető partner pe­dig a tsz elnöke. Hogy a hely­szín megnevezésétől és a ne­vektől most eltekintek, nagyon is tudatosan teszem: nem en­nek a közös gazdaságnak — és a szereplőknek — akarok ev­vel kedvezni, hanem' megha­gyom annak lehetőségét, hogy mindenki magára vegye, akit illet, mert a következő példa — sajnos — nem egyedülálló. Ebben a közös gazdaságban maga a tsz-elnök tárgyalja az érdekelt »ügyfelekkel« a fe­gyelmi vétségeket, a vezetőség által rá ruházott jog alapján. A múlt évben mintegy tíz szö­vetkezeti gazda kapott írásbeli figyelmeztetést az elnöktől ha­nyag munkavégzés vagy köte­lességmulasztás miatt. Ezenkí­vül alkalmazottak is követtek el közös vagyont károsító cse­lekedeteket. íme, néhány pél­da. A gépkocsivezető az erdész bizonylata nélkül szállított fát a tagoknak. A rendőrségi el­lenőrzés során »ugrott ki« a mulasztás, vagyis a teherautó /ezetője nem tudta megfelelő­en igazolni, honnan származik a rakomány. Elnöki figyelmez­tetést kapott írásban a mu­lasztásért a sofőr és az erdész is. Egy másik eset A raktáros bizonylat nélkül küldött egyes takarmányszallítmányokat, s minthogy a bizonylati fegyel­met korábban is megszegte, javasolták neki, mondjon le a reszortjáról. Ezt meg is tette. Azután két fogatos ügye ke­rült az elnök elé. Az egyik ge­rendákat és félmázsányi lu­cernalisztet vitt el a közösből engedély nélkül. Azzal magya­rázta tettét, hogy amig ő eszik, hadd egyen a jószág is — csak­hogy ez a takarmány közben a szomszédba vándorolt. A gerendákat tűzrevalónak szán­ták. A másik fogatos rendsze­resen »vámolta« a lucernát, és saját állataival etette meg. Az elsőnek kártérítést kellett fi­zetnie, a másikat figyelmeztet­ték. Ebben a Szövetkezetben más egyébnek is lába kelt s, o tet­teseknek csak egy része került elő. Eltűnt például a termény­felhordó villanymotorja, mű­trágya és dara cserélt gazdát engedély nélkül stb. Hadd idézzük itt az elnök szavait: »Ebben a faluban sok idegen megfordul, és ez is alkalmat ad a közös javak jogtalan eltulaj­donítására. A szabálysértés esetenként összefügg a túlzott alkoholfogyasztással is.« A kérdésre, hogy a termelőszö­vetkezet több mint egy évtize­des fennállása alatt csökkent-e a közös tulajdon sérelmére el­követett szabálysértések szá­ma, az elnök így válaszolt: »Az esetek száma nem csökkent az évek folyamán, a közös va­gyon károsítói most is tevé­kenykednek. Igaz, ma már nem azt mondják, hogy a kö­zös a tagságé, és mindenkinek jogában áll elvinni ezt vagy azt, inkább a személyi jólét fo­kozása, a vagyongyarapítás az indok, mely az embereket — tagokat és alkalmazottakat — erre az útra vezeti...« Sok a dolga ennek az elnök­nek az ilyen esetek miatt. Igaz, hogy a vezetőség havonta csak egyszer ül össze, s minden rendellenességnek a kivizsgá­lásával és rendezésével nem lehet várni egyik üléstől a másikig, de mégiscsak jobb volna, ha az ilyen ügyeket testület tárgyalná. S hogy miért nem mérsék­lődik a szabálytalanságok szá­ma az évek múlásával sem? Az elnök szavaiból kitűnik, hogy az írásbeli figyelmeztetésnek semmiféle anyagi következmé­nye nincs a vétkesre nézve. Még az említett kártérítésnél is mi más a gyakorlati forma, mint megterhelés a jogtalanul eltulajdonított vagyonrész ér­tékével. Vagyis a vétkes úgy tekintheti, mintha a terményt megvásárolta volna. Mindezek mögött megbúvik egy olyas­fajta túlzott humanitás — az elnök szerint: »Miért sújtsuk szegény embert büntetéssel, amúgy is sok a baja, így véle­kednek nálunk a tagok« — amelynek egyenes következ­ménye a szabálysértések, a bi­zonylati fegyelem megsértésé­nek állandósulása. Ma már több millióra rúg egy-egy közö6 gazdaság­ban az a tiszta vagyon, melyet a tagok munkájukkal előte­remtettek. Vigyázni kell erre! Hcrnesz Ferenc tál öblében ül székén. Bal kezében szinte állandóan te­lefonkagylót tart — ha nem a vonóvezetékes biztosító be­rendezés karjait kezeli. Mel­lette egy kapcsolótábla. A dombóvári vonal Kapos­vár—Dombóvár közötti sza­kaszán most, déli egy óra után csak egy szerelvény ha­lad: a 4003-as gyors jár Ta- szár környékén. A siófoki vo­nal zsúfolt: a négy tehervo­nat közül egyik a közvágó- hídnál van, a másik most in­dult el Mernyéról. az 5492-es Tab körül, az 5494-es pedig Felsőmocsoládnál jár. A laikusnak úgy tűnik, hogy a rendelkező, a külsős és a naplózó forgalmi szolgá­lattevők azt sem tudják, »hol áll a fejük«. Munkájukat csaknem 520 oldalra terjedő utasítás alapján végzik. Ezek az előírások általánosak, s ebből mintegy másfél száz oldal a jelzési utasítás. A központi, minden állomásra érvényes utasítási rendszer mellett Kaposvárra még kü­lön is összeállítottak egy jó pár száz oldalas, a helyi kö­rülményeket is figyelembe ve­vő végrehajtási utasítást Mindezek együttesen bizto­sítják, hogy a forgalmi szol­gálattevők munkája gyors, balesetmentes közlekedést eredményezzen. Automata Iángőrök A Mechanikai Mérőműszerek Gyárában nagy szériában ké­szülnek a gázkészülékeknél, kazánoknál használt automata lángörök. A gáztűzhelyeknél és kazánoknál beiktatott au­tomatikus szelep lehetetlenné teszi a láng esetleges kialvá­sa után a gázömlést, mivel automatikusan kikapcsol, szük­ség esetén riaszt. MAI KOMMENTÁRUNK Traktorosgond A közelmúltban a dél-so­mogyi tsz-szövetségnél hal­lottam a hírt: ebben az év­ben először tanfolyamot szer­veznek traktorosoknak. En­nek a tanfolyamnak az lesz a célja, hogy a traktorosok szerelői képesítést szerezze­nek. Bármennyire is úgy tet­szik, hoqy ez a hír egy a szokásos téli tanfolyamok so­rából — valójában sokkal több, sokkal mélyebb jelen­tősége van. Jól emlékszem, már jó néhány évvel ezelőtt fölvetődött: mi lesz a trak­torosok sorsa? Idővel ez a kérdés mind több helyen és mind »hangosabban« hang­zott el. Nagyon is jogos, és sok ezer embert szorító gond került ezzel a figyelem kö­zéppontjába. A műszaki fejlődéssel pár­huzamosan a traktorosok — vagy ahogy közszájon forog: a gépesek — alkotják egy- egy gazdaság alappillérét. A feladatok oroszlánrésze rá­juk hárul, ha kell, dolgoznak hajnaltól éjszakáig, gépen ül­nek ködben, hidegben, per­zselő napsütésben. Magától értetődő, hogy keresetük en­nek megfelelően az átlagos­nál jóval magasabb. Nem­egyszer hallottam, hogy m traktoros többet keres az el­nöknél vagy a főagronómus­nál. »De meg is érdemli«— fűzték hozzá mindenütt. Miért beszélünk mégis traktorosgondról? Azért, mert az ember teljesítőképessége véges. Ahogy a gép, úgy az ember is elhasználódik. A mezőgazdaságban a traktor­ról nem lehet nyugdíjba menni! Tíz-tizenöt év folya­matos »traktorozás« után nem tudja tovább vállalni az ember a nagy fizikai meg­terhelést. Mi legyen hát a sorsa ennek a becsületesen dolgozó, az erejét — előfor­dul, hogy az egészségét is — a közösségért áldozó gárdá­nak? Milyen munkahely jut nekik, ahonnan egész életük tisztességes fáradozásának megfelelően mehetnek nyug­díjba? Ügy vélem, ezek a kérdé­sek megmagyarázzák azt, hogy a dél-somogyi szövet­ségnél hallott tanfolyam hire miért több, jelentőségében mélyebb, mint egy szokásos téli oktatás. Ha egyszer vég­leg »le kell szállni« a gépről, ne legyen gond az, hogy mer­re vezessen tovább a trakto­ros útja. V. M. sódervonat! Ezen túl természetesen sok személyi tapasztalatra is szük­ség van. Járányi Antal húsz éve van a vasútnál, s Ka­posváron 1961 óta forgalmi szolgálattevő. Ehhez ed kel­lett végeznie a kétéves tiszt­képzőt, számos tanfolyamon kellett vizsgáznia. Felelősségük nagy, még ak­kor is, ha a három szolgálat- tevő között megoszlik. Legna­gyobb hatásköre a rendelkező forgalmi szolgálattevőnek van: irányít, szervez, dönt, munkája az egész állomás te­vékenységét átfogja, ö tartja a kapcsolatot a dombóvári menetirányítóval. Rendelke­zései mindenkire kötelezőek. A szigetvári és a barcsi vo­nalon egyszerűsített forgalom van a téli hónapokban: he­tenként csak három napon in­dítanak tehervonatokat, s a kaposvári forgalmi szolgálat­tevő szabályozza a forgalmat. Munkájában — hacsak azi baleset megelőzése nem indo­kolja — még az ellenőrzésre jogosult főnökök sem szólhat­nak bele. Kaposvár vomatinditó és te­lepállomás, a környék összes személyszerelvénye ide tarto­zik. A forgalmi szolgálattevő­nek át kell tekintenie az állo­máshoz tartozó összes vo­nalat és a kaposvári állomás két jelzőállomása közötti ki­lenc szolgálati helyet. Vonat- rendezők, vontatókat vezető gépészek, sorompókezelők várják utasításait. S nemcsak az egységes jelek alkalmasak ezek közlésére: ha a vonat személyzete a megszokottól eltérő körülménnyel találkoz­hat valahol a vonalon, a for­galmi szolgálattevő írásbeli rendelkezést is adhat. Február 4-én az egyik szerelvény sze­mélyzete a következő utasítást kapta: »Dombóvár-alsó ki já­rati oldalán a biztosító beren­dezés üzemen kívül. A kijá­rati jelzők érvénytelenek, a váltók lezártak.« Az utasításokat a vasúton mindig meg kell ismételni. A telefonon kért engedélyt a forgalmi szolgálattevő elismét- li. Ha megkapta a vonat in­dítására az engedélyt — pél­dául a taszári állomástól —, ezt a vonalbiztosítás követi. Csak akkor indulhat a szerel­vény, ha az ellenőrző beren­dezések jelzik: minden rend­ben! Mi ebből csak azt hall­juk, amikor a hangosbeszélőn a naplózó forgalmi szolgálat- tevő jó utazást kíván. A kaposvári állomáson há­rom brigád váltja egymást a forgalmi szolgálattevői mun­kában. Havonta mintegy 210 óra szolgálatot adnak, minden tizenkét óra munkát egy nap pihenő követ. »Jelvényük« a piros sapka. Ezt hordják mindhárman, de az utasok legtöbbször csak a külsősön látják, aki a rendelkező uta­sítás alapján zöld tárcsájával, vagy szabad utat jelző lám­pájával indítja a szerelvénye­ket. Fábos József külsősnek néha több veszteglő vonaton is át kell másznia, ha el akar indítani egy szerelvényt. Az idő nemcsak a személyvona­toknál, a teherközlekedésné! is fontos. A forgalmi szolgálattevő munkájához tartozik az egy­más után érkező tehervanatok szétrendezése különböző válla­latok iparvágányaira, és a to- vábbmenő vagonok összeállí­tása. Még jóformán le sem tette Járányi Antal az üzenet vétele után a telefonkagylót, a kocsirendezők már tudták, hogy jön a sódervonat Gyé­kényes felől, s perceken beiül mindenki felkészülten várta. A kaposvári állomáson egy- egy nap 2—306 tehervagont kell elrendezni, de az őszi csúcs idején ez felszökik 5— 600-ra is. Ilyenkor csak a cu­korgyár felé mintegy 200 va­gont kell továbbítani, illetve onnan elvontatni. Az utóbbi időben a tarta­lék Diesel-mozdonyokkal köz­vetlen érintkezésben van — rádión keresztül — a forgal­mi szolgálattevő. Fábos József azonnal tudta, hogy a kapos­vári állomás három tartaléka közül az egyik a gyékényes! személyt »erősíti«, újabb há­rom kocsi hozzákapcsolásával, a másik a Dombóvár felől ér­kezett 4092-es személyvonatot bontja szét, a harmadik tar­talék pedig az Erzsébet-rako- dót rendezi. Nincs egy perc pihenőjük sem. Ha nem cseng a telefon, vagy nem kell éppen enge­délyt kérniük, vonatelemzést adniuk, akkor a biztosító be­rendezés kezelése ad munkát A külsős, Fábos József, még a szobában sem veti le kesz­tyűjét: két perc múlva ismét a vágányok között kell lennie. Már elment a gjmrs Buda­pestre, megérkezett egy teher Kaposmérő felől, s a menet­rend szerint hamarosan újab­bak jönnek. Járányi Antal felnéz az előtte levő táblára, s már nyúl is a telefonért: — Ha itt az 5791-es. me­het-e óra tízkor a 4092-es, 42/40 tengellyel Kaposmérő állomásra? Járányi. Mészáros Aitta 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom