Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-13 / 10. szám
Látogatóban a KÖJÁL munkaeeészségOgyi osztályán flloglalkozási betegségek megelőzése Munkavégzés közbon az emberi szervezet gyakran kerül olyán környezeti föötéte- lek közé, amelyek eltérnek a megszokottól. E feltételek nagy részűhez a szarvezet alkalmazkodik. Ipari ártalomról akkor beszélünk, ha munkavégzés közben olyan hatás éri a dolgozó szervezetét, amelyik megfelelő védelem nélkül rövidefciVk osszabb idő után megbetegedést okoz — £r.'a dr. Pred:n:;-:z'ry Tibor A legsyzkori'b foglalkozási ártalmak és az ellenük való védekezés című könyvében. — Az ártalom jslen.lél?, a méreggel való foglalkozás egymroi- ban még nem vezet szükségszerűen f-ogla'lkorzási megbetegedéshez. miért meT'e’e'ő.inf tézkec’iíse’-feal a le?'S'vyesab"T ártalom, illetőidig a logheve- sebb méreigho^ás is csökkenthető — teszi hozzá a szemző. Dr. B erényi Ervinnel. a KÖJÁL murkae^szséigügv.' osztályának. a vezetőiével erről beszélgettünk. IP'"? márciusában a KÖJÁL-nó’ mevszerveztíik a immkaeg-s^- ségiig-'i osztályt, me’yni?k e” a feladata, b^gv feV*ut"ssa f foglalkozási ártalmakat, beúegsé&eksit, illetőleg azokat megfelelő iratézkedásskikel megelőzze. A tapasztalatok e rövid idő alatt iis azt mutatják, hogy ér-' dem.es és szükséges volt megszervezni az osztályt. — Somogybán feltehetőleg ezer ember dolgozik ártalomnak kitett munkahelyen. Ez az adat csak az iparra vonaúko- zlk. A mezőgazdaságban ennél ;s többen. Osztályunk az országiban elsHké-jt készítette el a nyilvántartásihoz nélkülözhe- tetlan munikaegészségügyi törzslapot, mely az egészség- ügyi szempontból legfontosabb adatokat, valamint a dolgozó belgyógyászaid és lalborvizsgá- la'.i eredménye t tartalmazza. A megyei KÖJÁL nem tehetett egyelőre többet, mint •»szorított« egy kis ha’yet, ahol a behívásra megjelent dolgozón az ártalomnak kitett munkaköre alánján szükséges vizsgálatokat elvé gziík. Eddig min.it- rgy kétszáz dolgozó járt itt. \ mumkaegiészsógügyi osztály hrrtérozzia meg a behívás remii- lét, űgv. hogy sose ’egyen szűk a rendelő. Á KÖJÁL fe’szólí- tósa megjeT‘nfsre kötelezi a dolgozót. »-BY. ecetest« eddig nem tapasztaltak, minden berendelt dolgozó pontosan megjelenít. — Mit mutattak az eddigi vizsgálatok? — Sok rejtett betegséget találtunk, mely ugyan nem függ össze a munkaáríalomirna:,, de foolosak ezek a leletek is, hiszen a dolgozó általános egászs égügyi képét mutatják. Minden bel rgség kihat a munkavégzésre. Ezeket a betegeket innen szalxer.delésre küldjük. Ha a vizsgá’at eredménye szükségessé teszi, a dolgozót más munkakörbe helyeztetjük át rövá'öebb-hessr'‘’'b időre. — Melyik gyúrókban végeztek ed dig főim éréseket, vizsgálatokét? — A Mosonmagyaróvári Gépgyár Kaposvári Gyárának, a MEZŐGÉPNEK és az Egyesült Izzó Kaposvári Gyárának dolgozóit hívtuk be. Szeptember 1-től a veszélyeztetett munkakörbe lépő új dolgozók alkalmassági vizsgálatát is elvégeztük. Az üzemek vezetőt megértették munkánk célját, segítettek bennünket. Az üzemorvosok támogatását is nap mint nap tapasztaljuk. — Gondolom, az eddigi vizsgálati eredmények is elegendőek voltak ahhoz, hogy gyár és gyár között különbséget tegyenek munkavédelmi szempontból. Főleg az új és a régi üzemek között. A SZEZONRA ÁTADJÁK tJj éttermek — ŰJ AUTÓSZERVIZ ÉPÜL NAGYATÁDON A Komfort Ipari Szövetkezet saját tervezésében és kivitelezésében, megkezdték a szerviz alapjainak betonozását. A vas szerkezetű létesítmény 14 és fél millió forintos költséggel épül, 1975 első félévében készül el. Három ember életét vesztette Hét és fél milliós tűzkár c múlt évben kulturáltabb vendéglátás — Eredményes évet zártunk. Tavalyi 46,5 millió forintos tervünket 52 millióra teljesítettük. Egységeink forgalma éppen 10 millió forinttal volt magasabb, mint 1972-ben. Ez az eredmény azért is számottevő, mert a múlt évben a legnagyobb szezonban is átlagosan 50 felszolgálóval és más szakemberrel kevesebb állt rendelkezésünkre, mint a korábbi években. Egységeink szervezettebb munkával oldották meg nagy feladatukat — tájékoztatott Farkas János, a Centrál Vendéglátó Vállalat balatoni igazgatója. Néhány, áz üdülők által kedveltebb étteremben bizony a szezonban szinte megállni sem volt idejük a felszolgálóknak, a konyhai dolgozóknak. A lellei Vörös Csillag étterem 1030—1500, a szárszói Véndiófa • étterem pedig 2000, sőt ennél is több .vendéget szolgált ki egy-egy forgalmasabb napon. Az igazgató az idei tervükről a következőket mondta: — A nagy forgalom néhány egysegünkben akaratlanul is zsúfoltságot idézett elő annak ellenére, hogy éttermeink szo- cialista brigádjai kultúráltan és gyorsan végezték munkájukat. Arra törekszünk, hogy területünkön növeljük a melegkonyhás éttermek és az olcsó ételeket kínáló bisztrók számát. így kívánjuk enyhíteni a zsúfoltságot, s elérni, hogy a nyaralók, üdülők mindenütt találjanak a közelben étkezési lehetőséget. A Centrál Vendéglátó Vállalat fejlesztési programjában a gyorsan felépíthető, vasszerkezetes, előre gyártott elemekből összeállítható éttermek szerepelnek. Ilyen készül a balatonboglári strandon, ahol majd 600 személy étkezhet. A kivitelezésre, a berendezésre és a fölszerelésre csaknem hatmillió forintot költ a vállalat. Hasonló nagyságú étterem várja majd a nyaralókat a ba- latonfenyvesi strandon már ebben a szezonban, mert terveik szerint mindkét éttermet júniusban vagy júliusban megnyitják. A balatonszemesi Hullám kempingben pedig 3 millió forint költséggel bisztrót építenek, ugyancsak a szezon kezdetére. Jó ütemben folyik Balaton- leUén, a Vörös Csillag étterem szomszédságában egy 2,5 vagon kapacitású hűtöház építése. — Mire használják majd? — Már tavaly is igen nagy sikert aratott, a Balaton-parton nyaralók körében a Lédó fagylalt. Megállapodtunk a gyártó vállalattal, hogy ennek tárolására építünk egy hűtőházat — még az idén készen lesz —, s ellátjuk nemcsak saját egységeinket, mozgóárusainkat, hanem a Balaton-part mindkét oldalát, sőt Kaposvárra is száí.’íiturJk. Beszereztünk négy hűtégépkocsit is, ezekkel szállítjuk ki azt a 30 millió darab Lédó fagylaltot, amelyet ebben az évben a megállapodás szerint kapunk. Egységeink részére — ugyancsak a fagylalt tárolására — harminc mélyhűtőpultot vásároltunk — fejezte be tájékoztatóját Farkas János igazgató. Sz. L. — A régebbi telepítésű gyárak, üzemeik helyzetüknél fogva elmaradot+abbaik a munkavédelmi előírások betartásában is. A munkaszervezés lehetőségét sem használják ki ezeken a helyeken. Az újabb gyárak megfelelő tervezői kö- rültekintéssei építtetnek, a munkavédelmi előírásokat figyelembe veszik. De itt is adódhatnák gondok. A kapos- mérői ktsz példáját említem: elszívóberendezésük hatásfokát nem állapították meg jól. Talán mondanom sem kell, hogy ezen lehetett válitoztaitni. — A dolgozók betairtjáik-e az előírásokat, melyek saját egészségüket vedlik? — Általános tapasztalatunk, hogy az egy éni védekezést nem szívesen alkalmazzák a dolgozók. Ahol van üzemorvos, ott könnyebb ezen segíteni. Gondatlanság, felelőtlenség. Ezek a kifejezések igen gyakran előfordultak beszélgetés közben, amikor a tűzoltóság megyei vezetőitől a tavalyi tapasztalatokról kértem tájékoztatást. Nem túlzás: valóban megdöbbentő az a felelőtlenség, gondatlanság, ahogyan egyesek a társadalmi és a saját tulajdonukat is kezelik. Erről vallanak a tűzoltóság erőfeszítései ellenére aggasztóan emelkedő számok, s ezt jelzi az 1972. évihez képest megkétszereződött kárösszeg is. Háromszázhuszonkilenc tűz 1973-ban Tavaly majd mindennapra jutott egy tűzeset, s számuk 78-cal magasabb az előző évinél. A 329 tűz következtében összesen 7,5 millió forint kár keletkezett, ez kétszerese az 1972. évinek. S még nem beszéltünk a tűz. miatt kiesett munkáról, vagy arról az öszHorányi Barna Partizánballada 18. Mintha holdbéli tájon rohanták volna. Fagytól Repedezett, követ termő vidék volt ez. A menekülő növelim igyekezett a távolságot. Az éhségtől, megpróbáltatásoktól kilogrammokat fogyott Csíkét azonban nem tudta lerázni. Mintha motor hajtotta volna a fiút. A repülőgépek fülsértő zúgással tértek vissza. Bombák robbantak. Nehéz terhűktől szabadultak a repülő »fegy- verraktárak«. Izzó vörös lánggal, mintha máglyák lobbantak volna lángra. Bíborba borult a környék. Ez tette valószínűtlenné, pokolbelivé és gigászivá alakjukat. Mintha kárminpiros arcú, fekete ördögök küzdöttek volna egymással. Egy aránylag közel robbanó bomba léglökése percekre a földhöz ragasztotta őket. Aztán az ember okozta légi viharral nem törődve folytatódott kettejük párviadala. Légörvénytől, bombától kidöntött fákon, óriás vakond túrásának tűnő földkupacokon át. A dobhártyarepesztő gépbő- gést szinte nem is hallották. — Gyere! Gyere csak! — vicsorított hátra Steiner. — Megöllek! , Csík nem felelt. »Elve kell elfognom!« Talpak csapódtak a hóba, hatalmas erővel. A partizán alattomosan megbúvó mélyedésbe lépett. Mire újra fölpillantott, már nem látta a fasisztát. Nem messzire tőle bombatölcsér sötétlett. A nyomok arrafelé vezettek. Mintha nyögést hallott volna abból az irányból. — A lábam... Jaj a lábam! Rudolf Steiner a gödör mélyén görnyedt. A lábát tapogatta. — Mássz ki! Csík hangja keményen csattant, mint a horogütés. Az. SS-őrmester a földbe markolva próbálta följebb tornászni magát. Arca fehér volt, mint a gyolcs. — Segíts! — nyögte. — Segíts, Csík! A fiú habozás nélkül lépett feléje. Nem vette észre a fasiszta szemében a ravaszság villanását. Alulról érte Steiner ütése. Benneszákadt a lélegzet. A támadó már a partizán géppisztolyát rángatta. Birkóztak a gödör aljára hemperedve. A fiú arca egy éles kődarabtól felrepedt, szemére vörös függöny borult. A fegyverrel sújtott arrafelé, amerre ellenfelét sejtette. — Megdöglesz, te életképtelen magyar! — lihegte Steiner. Rúgásra lendült lábát alig tudta Csík elkerülni. Nem lett volna szabad segítőkezet nyújtani ennek a ravasz fenevadnak! Nyitott tenyerének éle elérte a tapasztalt gyilkos arcút. Steiner megrázta magát, mint a vízből kilépő kutya. — Élve akarsz elcsípni! — vicsorgott. — Azt nem éred meg... Te maradsz itt kinyúlva! Csík félrehajolt az ütés elől. karjánál fogva földre rántotta a támadóját. Reccsent Steiner ruhája. Egy alattomos rúgás elérte a partizánt. Háttal esett a gödör lejtős falának. Két-három lépés választotta el a fasisztától. — Megölted a faludbeli Ba- .lázs Pistát is! A fiú hangjából sütött a vád. A gyilkos arca eltorzult: — Többet kellett volna kö- zületek hidegre tennem! Kiirtani benneteket, hetedízig- len! És ugrott. Csík tudta, hogy ez a roham már leveri lábáról, ha meg nem előzi. Meghúzta fegyverének ravaszát. A gyilkos mozdulata megtörött. Szinte puhán ért földet — A nép nevében! — mondta halkan, megrendültén aj fiú. ; cvot’rfafjufc.) ' szegről, melyet az elpusztult értékek pótlására kellett fordítani. — Minden évben megtesz- szük a szükséges intézkedéseket. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, az üzemek tűzrendészet! felelősei, megbízottai részére tanfolyamot rendeztünk, azonban a meghívottaknak csak 40 százaléka tartotta szükségesnek a megjelenést. Minden esztendőben rendszeresen ellenőrizzük a tűzbiztonsági előírások betartását* s figyelmeztetünk a hibák kijavítására. Ám minden erőfeszítésünk hiábavaló, ha a közömbösség, az emberi nemtörődömség nehezíti munkánkat — jegyzi meg Baracskai Ferenc őrnagy, a megyei tűzoltó-parancsnokság csoportvezetője. Öngyulladás, dohányzás A mezőgazdaságban évente visszatérő gond a szálas takarmány, elsősorban is a lucerna szabálytalan kazalozása. Az idén öngyulladás következtében 10 tűz keletkezett, és a lángok martalékává vált csaknem 4000 mázsa széna. Az előző évben 2900 mázsa semmisült meg. S hiábavalók a figyelmeztető, tiltó táblák, hogy tilos a dohányzás, sokan fittyet hánynak rá. Harmincöt ilyen tűz volt. Az attalai Vörös Csillag Tsz-ben májusban egy lenkazal gyulladt ki dohányzás miatt, a kár 185 ezer forint. Szeptemberben Baty- tyán-pusztán — ugyanilyen okból — 122 ezer darab gyümölcsláda égett el, a kár meghaladta a 2 millió forintot. Az eldobott cigarettavégektől keletkező tüzek nagy károkat okoznak az erdőkben. Sántos környékén 92 ezer forintos kár érte az erdőgazdaságot. A lábodi Zöld Mező Tsz-nek egyetlen napon — tavaly március 27-én — két erdeje is kigyulladt eldobott cigarettától: a kár 213 ezer forint. Az iparcikk-kiskereskedelmi vállalatot sem éri egymilliós kár, ha a kaposvári, Május 1. utcai kézimunkaboltjának pinceraktárát az előírásnak megfelelően védi: ugyanis a vizsgálat szerint feltehető, hogy az utcán eldobott égő cigarettától keletkezett a tűz. Ha van védőrács, ez nem következik be. Otthagyták a£ olajkályhát A lakásokban, sőt az üzemekben is több esetben azért keletkezik tűz, mert figyelmen kívül hagyják a tűzrendészet! előírásokat. A finom- mechanikai vállalatnál például az olajkályhát begyűjtőt- j i ták, otthagyták, így keletkezett tűz és 300 ezer forintos kár. A munkakiesésből eredő veszteség, valamint a helyre- állításra szánt összeg eléri a 350 ezer forintot. S hogy mások. sem okultak ebből az esetből, azt jelzi: az Érdért Vállalat balatonszentgyörgyi telepén a napokban ugyancsak olajkályha okozott iro- datüzet és 20 000 forintos kárt. A ságvárí Egyetértés Tsz- ben a csibenevelőt már be- fűtötték, s várták a 12 000 darabos szállítmányt. Közben kigyulladt az épület, mert nem gondoskodtak a kellő biztonságról. Talán a 670 ezer forintos kár a jövőben gondosabb munkára készteti őket. Az öreglaki Állami Gazdaság tibola-pusztai csibenevelőjében viszont benne is égett 12 ezer darab rántanivaló csirke. A 450 ezer? forintos kárt itt is a kályha szabálytalan használata okozta. Leküzdeni a közömbösséget — Tűz, illetve füstmérgezés következtében a múlt évben három ember vesztette életét. E‘zt megelőzni, s elérni, hogy kevesebb legyen a tüzek száma, csak akkor tudjuk, ha sikerül változtatni az emberek közömbösségén — mondta dr. Egyed Dezső alezredes, megyei tűzoltóparancsnok. Tucatjával lehetne sorolni a közömbösséget bizonyító eseteket. Amikor felrobban a gázpalack, kigyullad a füstölésre kiakasztott kolbász, sonka és vele együtt az ól, sőt még az épület is. Előfordul, hogy a tüzet csak hetekkel később jelentik, amikor már nem tudják kivizsgálni az okát, s nem tudnak intézkedni hasonló esetek megelőzésére. A közömbösség megszüntetésére párt- és társadalmi szervezeteink nagyon sokat tehetnek. Elsősorban a termelőszövetkezetek. az üzemek pártszervezetei. Meg kell értetni az emberekkel, hogy a közös tulajdont védeni nem csíipán ai tűzrendészet! elő- • adók, a hivatásos és az önkéntes tűzoltók feladata. Valamennyiünk kötelessége. Mert azok a milliók, amelyek megyénkben évente a lángok martalékává válnak, valamennyiünket károsítanak! A megye mezőgazdaságában az idén 54-gyel több tűz volt — összesen 161 —, mint 1972- ben, a kár 3 400 000 forint. Érdemes lenne ezzel a témával foglalkozni a zárszámadó közgyűléseken, felhívni az emberek figyelmét, hogy saját maguknak ártanak, ha eltűrik a gondatlanságot, a felelőtlenséget, s nem küzdenek ellene. Szalai Lásái
